Bugacpusztaháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bugacpusztaháza
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunfélegyházi
Jogállásközség
PolgármesterKerekes László Zoltán (független)[1]
Irányítószám6114
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség270 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Map
é. sz. 46° 42′ 00″, k. h. 19° 37′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 00″, k. h. 19° 37′ 48″
Bugacpusztaháza (Bács-Kiskun vármegye)
Bugacpusztaháza
Bugacpusztaháza
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Bugacpusztaháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bugacpusztaháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bugacpusztaháza község Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában; a megye legkisebb települése.

Fekvése[szerkesztés]

Az Alföldön, a Duna–Tisza közén, a kiskunsági Homokhátságban található, a vármegye középső-keleti részén, a megyeszékhely Kecskemét központjától mintegy 35 kilométerre délnyugatra.

A szomszédos települések: észak felől Jakabszállás, kelet felől Bugac, délnyugat felől Bócsa, északnyugat felől pedig Orgovány.

Megközelítése[szerkesztés]

Közigazgatási területét nyugaton érinti az 54-es főút – az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala –, de lakott területe csak a főútból kelet felé kiágazó 5407-es úton érhető el (amit 2020-ban felújítottak). Ugyanez az út köti össze Jászszentlászlóval, Kiskunfélegyháza és az 5-ös főút, illetve az M5-ös autópálya ottani csomópontja felől pedig az 54 102-es számú mellékúton, majd ugyancsak az 5407-esen érhető el, Bugac érintésével.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vonattal a MÁV 149-es számú, a kecskeméti kisvasút hálózatához tartozó Kecskemét–Kiskunmajsa-vasútvonalon volt elérhető, de ott a személyszállítás 2009. december 13., a 2009/2010. évi menetrendváltás napja óta szünetel.[3] Bugacpuszta megállóhely Jakabszállási tanyák megállóhely és Bugac vasútállomás között működött, fizikailag a belterület keleti széle közelében helyezkedett el.

2009 júniusától Bugacpusztaházától kiindulva Kiskunmajsáig kerékpárút épült ki.

Története[szerkesztés]

Bugacpusztaháza keletkezésének pontos időpontja nem ismert. Egyes vélemények 1835 tájára, mások jóval korábbra teszik. Akkoriban a Kecskemét városhoz tartozó Nagybugacon és Kisbugacon szilaj pásztorkodást folytattak. A hatalmas pusztát sok ezer állat népesítette be. Bugacpusztaháza nevében őrzi az ősi puszta emlékét.

Bugacpusztaháza 1989-ig Bugac része volt. Ekkor vált önálló községgé.

Az utcanevek mindegyike a pásztorélet hagyományaihoz kötődik: Pásztor, Látófa, Csobolyó, Árvalányhaj, Számadó, Csikós, Betyár utca.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Szabó Imre (független)[4]
  • 1994-1998: Kovács György (független)[5]
  • 1998-2002: Kovács György (független)[6]
  • 2002-2006: Berczeli István (független)[7]
  • 2006-2010: Berczeli István (független)[8]
  • 2010-2014: Kovács György (független)[9]
  • 2014-2019: Kerekes László Zoltán (független)[10]
  • 2019-től: Kerekes László Zoltán (független)[1]


Önkormányzata:

Bugacpusztaháza Községi Önkormányzat címe: 6114 Bugacpusztaháza, Számadó u. 28., a községháza telefonszáma (76) 850 076. A bugaci közös hivatal telefonszáma (76) 575-100, e-mail cme: hivatal@bugacpusztahaza.hu. A község hivatalos honlapja: www.bugacpusztahaza.hu;

2020. január 1-től Bugacpusztaháza megszüntette a közös képviselőtestületet Bugaccal, ezzel költségvetése teljesen önállóvá vált.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
269
269
249
257
259
270
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 83,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,4-0,4% horvátnak, ukránnak és románnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 86%-a római katolikus, kb. 5,5%-a református vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt kb. 8,5%.[11]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,4%, református 6,5%, görög katolikus 0,8%, felekezeten kívüli 6,5% (5,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben vallásuk szerint 37,5% volt római katolikus, 5% református, 0,8% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 11,6% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).[13]

Római katolikus egyház[szerkesztés]

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági Főesperességének Félegyházi Esperesi Kerületébe tartozik. Nem önálló plébánia, Bugachoz tartozik.

Református egyház[szerkesztés]

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház[szerkesztés]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kecskeméti Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek[szerkesztés]

  • Bugaci puszta: A Kiskunsági Nemzeti Park része. Egyedül csak itt honos a bugaci nőszőfű (Epipactis bugacensis).
  • Szürke gulya.
  • 2020 évben a község a Homokhátsági Regionális Fejlesztési Tanács környezet- és természetvédelmi mintafalujává vált.
  • Természetközeli szennyvíztisztító rendszere a világon egyedülállóként a központi park játszóterén került kialakításra, a gyermekek környezettudatos nevelése céljából. A rendszerhez szervesen kapcsolódik egy ökopark digitális szemléltetőeszközökkel.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kecskeméti Kisvasút
  • IKSZT (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér-Művelődési ház és könyvtár, Községháza
  • Pusztaháza parkerdő
  • Parkerdő kilátótorony
  • Parkerdő tanösvény
  • Bugacpusztaházai Majális rendezvény
  • Pillangó Park - a parkot a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat és a helyi Fénypillangó Kulturális Egyesület szervezésében a megye polgármesterei, képviselő-testületi tagjai a lakosokkal alakították ki közös "társadalmi" munkában, a kiskunmajsai Majsa-Épkert Építő Start Szociális Szövetkezet szakmai irányításával.
  • Az országban egyedülálló, hogy minden március 15-én a község központi parkjának címe (Számadó u. 28.) egyetlen napra Március 15. parkra változik.
  • A Községházán 2016. október 23-án a Helyi Értéktár Bizottság – Lezsák Sándor országgyűlési képviselő támogatásával – állandó kiállítást nyitott a falu történelméről.
  • 2016. október 23-án került avatásra a központi parkban az ugyancsak Lezsák Sándor által adományozott harang és harangláb.
  • 2019-ben a község a Homokhátsági Regionális Fejlesztési Tanács környezet- és természetvédelmi mintafaluja lett.
  • 2019-ben az IKSZT parkjában került átadásra a világon az első olyan természetközeli szennyvíztisztító telep, mely a játszótéren lett elhelyezve, a gyermekek természetszeretetének fejlesztése és a környezettudatos nevelés céljából. A tisztító mű szabadon látogatható. A projektet a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat hozta létre és valósította meg a Homokhátsági Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával, a Pénzügyminisztérium pályázata alapján.[14]
  • A település jelmondata: Zölden élünk, zöldben álmodunk...
  • A község Digitális Zöld Falu projektje egyedülálló módon oktatja a környezettudatosság elemeit digitális rendszerekkel.
  • A községben több ponton táblák tájékoztatnak a falu zöld programjáról.
  • 2020-ban a községházát (Pusztaház) eredeti állapotában újították fel, ahol a kibővített Értéktár és az önkormányzat ügyfélfogadása kapott helyet.
  • 2021-ben a Digitális Zöld Falu projekt keretében az IKSZT természetközeli szennyvíztisztítórendszerét a szürke szennyvíz (csapadék) kezelésével egészítették ki, így a vízmegtartás a településen követhető mintaprojektté vált.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Bugacpusztaháza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 24.)
  4. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. ↑ Bugacpusztaháza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. június 9.)
  11. ↑ [1][halott link]
  12. ↑ Bugacpusztaháza Helységnévtár
  13. ↑ Bugacpusztaháza Helységnévtár
  14. ↑ Juhász D. G.: Mintaprojekt: gyökérzónás szennyvíztisztítás Bugacpusztaházán. Halasinfo.hu, 2019. szeptember 26. [2020. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 4.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bugacpusztaháza&oldid=26796817”