Alsótopa
| Alsótopa (Topa de Jos) | |
 | |
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Bihardobrosd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bihardobrosd |
| Irányítószám | 417247 |
| SIRUTA-kód | 29225 |
| Népesség | |
| Népesség | 179 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 190 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 22° 14′ 02″46.846448°N 22.233824°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 47″, k. h. 22° 14′ 02″46.846448°N 22.233824°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsótopa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsótopa (románul Topa de Jos) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
A Király-erdő alatt, Nagyváradtól délkeletre, a Fekete-Körösbe ömlő Topa patak völgyében fekvő település.
Története
A települést 1326-ban locus Tupatheluk, Tupatheluke néven említette először oklevél. 1508-ban Alsotopa, 1808-ban Topa (Alsó-), 1851-ben Alsó-Topa, 1913-ban Alsótopa néven írták. Alsótopa egykor Csékéhez tartozó Thelegdy-birtok volt. A török idők alatt elpusztult, 1715 után románokkal telepítették be és kincstári birtok lett, de 1848 előtt Verner Jakab is birtokos volt itt. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Alsó-Topa, Bihar vármegyében, igen hegyes vidéken, 220 óhitü lakossal, anyatemplommal. Folyója a Ró patak, birja Verner László.”
1910-ben 505 lakosából 495 román, 10 magyar volt. Ebből 489 görögkeleti ortodox, 6 görögkatolikus, 5 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott. Alsótopa lakosai között még a 20. század elején is sok ács, kerékgyártó, kovács és pintér volt. A 2002-es népszámláláskor 230 lakosa mind román nemzetiségű volt.
Nevezetességek
- Görögkeleti ortodox temploma 1756-ban épült.
Jegyzetek
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}