Aktuális konfliktusok listája
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A következő lista háborúkat és fegyveres konfliktusokat sorol fel, melyek megszakítás nélkül máig (2014) tartanak.
Meghatározások: háború, fegyveres konfliktus
A háború a sok fegyveressel és súlyos erőszakkal megvívott konfliktus, melyben több tervszerűen küzdő csoport vesz részt. Ebben a résztvevők célja a konfliktust a küzdelemben elért fölénnyel, erőszakosan megoldani.
Kende István történész, a stockholmi Békekutató Intézet egykori munkatársa munkájára támaszkodva a listában szereplő háborúkat mint azon erőszakos tömeg-konfliktusokat definiáljuk, melyek valamennyi alább felsorolt jellemző jeggyel rendelkeznek:
- két vagy több haderő van a küzdelemben, miközben legalább egyikük esetében a kormányzat reguláris hadseregéről, paramilitáris egységeiről vagy a rendőrségről van szó;
- minden fél esetében megvan a harcolóknak egy minimális mértékű, központilag irányított szervezete, még abban az esetben is, ha ez nem jelent többet mint szervezett fegyveres védekezést, vagy tervszerű rajtaütéseket (gerilla-hadviselés, partizánharc, stb.);
- a harci cselekményekben van egy bizonyos folytonosság és nem csupán szórványos összecsapásokban nyilvánulnak meg. Ez feltételezi, hogy minden fél küzdelmét stratégia jellemzi, függetlenül attól, hogy mely fél által kontrollált egy vagy több területre terjednek ki e küzdelmek és milyen hosszan tartanak.[1]
A fegyveres konfliktus viszont olyan erőszakos összecsapás, melynél a háborúnak valamely ismertető jegye nem teljes tartalmában érvényesül. Vagy csak szórványos, inkább véletlenszerű és stratégia nélküli összeütközésekről van szó, vagy olyan esetekről, melyekben nincs állami erőszakszervezet a küzdőfelek között, vagy melyekben a felek egyike nem rendelkezik központilag irányított szervezettel.
Akkor tekintünk egy háborút vagy konfliktust befejezettnek, ha hivatalosan, békeszerződés keretében szűnnek meg, vagy pedig a harci cselekmények tartósan, azaz legalább egy éven át szünetelnek.
Aktuális háborúk és fegyveres konfliktusok listája
Kezdet | Megjelölés | Magyarázat | Helyszín | Régió |
---|---|---|---|---|
1948 | Burmai belső konfliktus[2] | Polgárháború a kormány és az etnikai kisebbség közt az ország néhány északi vidékén. Az 1948 és 1998 közötti háborúnak minősített konfliktus az 1990-es évek vége óta számos fegyverszüneti megállapodással elcsendesedett. Tartós fegyveres összecsapások azóta csak a KNU-val és néhány szórványos csoporttal történtek.[3] | Mianmar (Burma) | Délkelet-Ázsia |
1964 | Nyugat-Pápua függetlenségéért folytatott fegyveres konfliktus[4] | A keleti és területileg legnagyobb indonéz tartomány függetlenségi törekvései a holland gyarmati időkre nyúlnak vissza. 1965 és 1993 között az összeütközést háborúnak kellett tekinteni. Az indonéz katonaság és a Szabad Pápuáért Szerveződés közötti konfliktus máig tart. | Papua (tartomány), Nyugat Irian Jaya | Dél-Ázsia |
1964 | a FARC- konfliktus Kolumbiában[5] | A legrégebbi és még ma is tartó gerillaháború a FARC (Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia) és a kolumbiai hadsereg ill. az Autodefensas Unidas de Colombia (AUC) paramilitáris szövetség között. Az 1948 és 1957 közötti, a „La Violencia“ (Erőszak) néven ismert polgárháborúban gyökerezik. A konfliktus mára közismerten rendkívül erőszakos, a civil lakosságot ignorálva küzdenek a felek.[6] | Kolumbia (déli rész); lásd még Caquetá megye | Dél-Amerika |
1965 | Kolumbiai polgárháború[7] | Kolumbia második Gerillaháborujában az ELN (Ejército de Liberación Nacional) küzd a hadsereg, ill. az Autodefensas Unidas de Colombia (AUC) paramilitáris egységei ellen.. A konfliktus 2005 óta jelentős mértékben enyhült. A béketárgyalások során mindkét fél megerősítette szándékát a konfliktus feloldására.[8] | Kolumbia | Dél-Amerika |
1966 | Fegyveres konfliktus Csádban a felkelők és a kormányzat között[9] | Gyakorlatilag megszakítás nélkül tart a konfliktus az ország függetlenné válása óta, melyben felkelő csapatok (többek közt a Mouvement pour la Démocratie et la Justice au Tchad – MDJT (Mozgalom a demokráciáért és az igazságosságért Csádban) és az Armée Nationale de Résistance - ANR (Az ellenállás nemzeti hadserege)) és mindig újabb katonai kormányok vesznek részt. A konfliktust változó felkelő csapatok jellemzik, melyek a hasonlóan változó kormányok ellen küzdenek a főváros feletti hatalomért.[10] | Csád | Afrika |
1969 | Nágaföldi-konfliktus[11] | Az indiai északkeleti hegyi törzsek azonnal saját szövetségi államot követeltek, amint a britek 1947-ben kivonultak. 1954-től 1963-ig tartott az első gerilla-háború következményeként ezt a követelést teljesítették. Rövid fegyvernyugvás után, 1969-ben ismét kitört a háború és a Nága Nemzeti Tanács (NNC) célként az Indiától való elszakadást jelölte meg. 1975-ben ugyan befejezték a háborút, de a Nemzeti Szocialista Nágaföldi Nemzeti Tanács (NSCN) szórványos csapatai azóta is folytatják az összecsapásokat.[12] | India | Dél-Ázsia |
1970 | Az Új Néphadsereg forradalmi harca[13] | A háború a Fülöp-szigetek Kommunista Pártja (CPP) ill. ennek katonai szervezete az Új Néphadsereg (New People's Army - NPA) és a kormány között a politikai rendszer, ideológia és világnézet megváltozásáért folyik. A CPP/ NPA ellenőrzi Luzon nagy részének tartományait és a Masbate, Mindoro , Cebu szigeten , és Mindanao központi és keleti tartományaiban is aktív. Mindig megújuló béketárgyalások ellenére a konfliktus befejezése még távoli. | Fülöp-szigetek | Délkelet-Ázsia |
1970 | A Moro iszlám felszabadítási front ellenállási harca[14] | A több mint 35 éve tartó konfliktust a 2006. évi béketárgyalások nem tudták feloldani, mert a tárgyalási pozíciók nagyon távol álltak egymástól és mert a Moro iszlám felszabadítási front (MILF) és a kormányzat közötti fegyverszüneti megállapodást megsértették. Az MILF átfogó autonómia jogokat követel, a rendelkezésre álló nyersanyagforrások feletti ellenőrzés jogát és egy muzulmán szellemű igazgatási és kormányzási formát az általa követelt területeken. Ez Mindanao, a Sulu-szigetcsoport, Palawan déli része és Basilan – megközelítőleg a Fülöp-szigetek kiterjedésének a harmada ez.[15] | Fülöp-szigetek (Moro föld) | Délkelet-Ázsia |
1975 | Laoszi felkelés | Az 1953 - 1975 között laoszi polgárháború folytatása, gerillaharcok jellemzik, melyben a királypárti és a hmong felkelők harcolnak a kommunista kormány ellen. | Laosz | Ázsia |
1980 | Perui belső konfliktus | Fegyveres konfliktus a perui hadsereg és két lázadó csoportosulás, a Fényes Ösvény és a Túpac Amaru között. | Peru | Dél-Amerika |
1982 | Casamance-felkelés | Fegyveres konfliktus a Szenegálhoz tartozó Casamance-ban, a régió függetlenségéért. | Szenegál | Afrika |
1984 | Török–kurd konfliktus[16] | A független Kurdisztán elérését célzó törekvések visszanyúlnak az 1920-ban az Antant és az Oszmán Birodalom közötti Sèvresben aláírt szerződésre, mely a törökországi kurdok számára messzemenő autonómiát helyezett kilátásba. A Török függetlenségi háború után a Lausanne-i békeszerződésben, 1923-ban ezt visszavonták, melynek következményei az első kurd felkelések voltak (többek közt a Sejk-Szaid felkelés és az Ararat-felkelés) 1925 és 1938 között, melyeket véresen letörtek.[17] 1973-ban létrejött a „Kürdistan Devrimcileri“ (kurd-forradalmárok) csoport, mely Kelet-Anatólia különböző városaiban fegyveres akciókat végzett. 1978-ban megalapították a PKK-t, mely azóta gerillaháborút folytat azzal a céllal, hogy létrejöjjön egy kurd állam. Az 1984 és 1998 közötti harcok rendkívül sok veszteséggel jártak és tömegesen menekültek a civilek miatta. A PKK 1998. szeptember 1-jén egyoldalú fegyverszünetet hirdetett meg. A PKK elnökének, Abdullah Öcalannak a letartóztatását követően a helyzet enyhült, bár a török katonaság tovább folytatta rajtaütéseit a PKK-gerilla csapatokra. 2004. június 1-jén az egyoldalú fegyverszünetet felmondták és ezzel a konfliktus ismét kiszélesedett.[18] | Törökország (Kelet-Anatólia- és Délkelet-Anatólia ill. Kurdisztán) | Közel-Kelet |
1987 | A Lord’s Resistance Army (LRA) lázadása | Az LRA már több mint 20 éve Uganda északi részén gerillaháborút folytat a kormányzat ellen. A kitűzött célja ennek „Az Úr ellenálló hadseregének“ Joseph Kony vezetése alatt egy keresztény Isten-állam megalapítása.[19] Ez a háború világszerte a legbrutálisabbnak és legvéresebbnek számít. Ugandaiak tízezrei haltak meg, estek túszul, lettek megcsonkítva és megközelítőleg 1,6 millió vált menekültté.[20] Az LRA vezetői ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) emberiség ellenes bűnök miatt elfogató parancsot adott ki.[21] 2006 augusztusa óta – amikor Dél-Szudán vezetése alatt létrejött egy fegyverszünet[22] - az erőszak szintje érezhetően csökkent és 2008. február 23-án a felek aláírtak egy fegyverszüneti egyezményt.[23] | Uganda | Afrika |
1988 | Szomáliai polgárháború[24] | 1988-ban robbant ki a polgárháború miután a Szomáliai Demokratikus Megmentési Front és a Szomáliai Nemzeti Mozgalom felerősítették az 1980-as évektől szétszórtan folytatott támadásaikat Sziad Barre hadserege ellen. Az ezt követő megtorló akciók az Isaaq nép ellen önkényes kivégzésekből, kutak és termő területek célzatos lerombolásából állt. Mindezek csúcsaként bombázták Buraót és Hargeysát, ami megközelítőleg ötvenezer emberéletet követelt és több százezren menekültek miatta kényszerűen Etiópiába. 1991 óta, a Barre-rezsim bukása óta tombol a rákövetkező háború a Szomáli klánrendszer (többek közt a JVA, SPM) és az államhatalom közt. A 2000-ben létrejött, nemzetközileg elismert átmeneti kormány Föderális Átmeneti Kormány csak az ország egy részét ellenőrzi. Szomália északi része, Szomáliföld 1991 óta de facto független, ugyanúgy mint Puntföld, Galmudug és Azánia. Egyéb nagy területeken helyi klánok és hadurak uralkodnak.[25] 2006. december 27-én az Iszlám bíróságok szövetsége, mely korábban a fővárost és Dél- valamint Közép-Szomáliát ellenőrizte, kénytelen volt a mogadishu-i etióp csapatok nyomására ismét a TFG-nek visszaadni az ellenőrzést.[26] Az 1991 óta tartó tizennégy, nemzetközileg támogatott béketárgyalások és az Egyesült Nemzetek Szervezete missziói (Operation Restore Hope, UNOSOM I és II) meghiúsultak végül abban a próbálkozásukban is, hogy létrejöjjön egy egységes államhatalmi formájú kormányzati struktúra.[27] | Szomália | Afrika |
1990 | Kasmír-konfliktus[28] | Kasmír egy egykori indiai hercegség volt. A jelenlegi konfliktus alapjait India és Pakisztán államok megalapításában kell keresni. Azóta is a két állam kapcsolatát súlyosan terhelő konfliktus.[29] Az Első kasmíri háború (1947-1949) óta ez a régió de facto kettéosztott. Az 1965-ben folytatott Második indiai - pakisztáni háború nem hozott alapvető változásokat. 1990 után az ellenőrzési vonalon és a határvidékeken mindig újra rajtaütések és csatározások voltak, melyeket a pakisztáni oldal által támogatott lázadók számlájára írtak. Ez vezetett 1999-ben a negyedik indiai - pakisztáni háborúhoz, mely megintcsak megoldatlanul hagyta a Kasmír kérdést. Az eredménye az lett, hogy helyreállították a háború előtti területi státuszt, mert valamennyi egységnek vissza kellett vonulnia az indiai területekről. Mintha misem történt volna harcol Szrinagarban és más városokban a túlnyomórészt muzulmán Jhelam-völgyben nagyszámú, radikál-iszlámista lázadó szervezet az Indiától való elszakadásért. Mióta mindkét kormány hivatalos béketárgyalásokat folytat a katonai összecsapások hevessége érezhetően csökken.[30] | India/ Kasmír | Dél-Ázsia |
1990 | Az United Liberation Front of Asom függetlenségi harca[31] | Az United Liberation Front of Asom (ULAF) (Asszámi egyesült felszabadítási front) harca egy az Indiától független Asszámért folyamatos.[32] A konfliktus gyökere a régió gazdasági függőségében, visszamaradottságában és a gyarmati időkből isszamaradt népességen belüli ellentétekben keresendő. asszámi népcsoport és a másik oldalon az indiai hadsereg által támogatott bihári és bengáli népcsoportok közötti küzdelem a területi uralomért abban az ULFA követelésben érte el csúcspontját, hogy alakuljon egy független Asszám állam. 2005 vége óta folyik tárgyalás az indiai kormány és az ULFA-t képviselő People's Consultative Group (PCG) között.[33] | India/ Asszám | Dél-Ázsia |
1997 | A Naxaliták forradalmi harca[34] | Az ideológia konfliktus kezdetei az 1960-as években vannak, mikor a naxaliták Nyugat-Bengáliában és Ándhra Pradesben fegyveres paraszt-felkelésbe kezdtek. Bár 1972 és 1975 közt a mozgalmat erőszakkal elfojtották, mégis az 1980-as évek közepén megerősödtek a maoista tendenciák a népesség soraiban, amely oda vezetett, hogy a lázadók 1997-ben ismét gerillaháborút kezdtek India állama ellen. Manapság a naxaliták a 602 körzetnek mintegy negyedében aktívak, az összecsapások rendkívül erőszakosak maradtak és a felkelők rendszeresen támadják India politikusait, hivatalnokait és intézményeit.[35] | India | Dél-Ázsia |
1998 | Jemeni Al-Káida-felkelés | A jemeni hadsereg harca az Al-Káida helyi fegyveres szárnyával. | Jemen | Közel-Kelet |
2003 - 2010 (a szövetségesek kivonulása, a szunnita lázadás folytatódik) | Iraki háború[36] | Irak | Irak | |
1999 | Tripura-konfliktus[37] | India | ||
2009 | Észak-kaukázusi felkelés | Oroszország | Oroszország öt észak-kaukázusi tartománya | |
2001 | Afganisztáni háború | Nemzetközi konfliktus Afganisztán területén a tálibok ellen. | Afganisztán | Ázsia |
2002 | A FLEC harca Cabinda leválásáért | Angola | Afrika | |
2002 | Magrebi felkelés | Magreb (főleg Algéria, Mauritánia and Marokkó) területén 2002 óta felkelések vannak, harcok folynak a Havarij iszlamista fegyveresek és a szalafista csoport között. A GSPC Al-Káida az iszlám magrebi szervezetvel a szövetséget kötött az algériai kormánnyal szemben. | Algéria, Mali, Mauritánia, Marokkó, Nigéria | Magreb |
2003 | Beludzsisztáni konfliktus | A beludzsisztáni konfliktus egy fegyveres konfliktus a beludzsok, a pakisztáni és az iráni hadsereg között. Beludzsisztán régiót feldarabolták és hűbérbirtokokra osztották 1947 előtt, a 19. században foglalta el Nyugat-Beludzsisztánt Irán. 1947. augusztus 14-én és 15-én nyerte el függetlenségét India és Pakisztán, Kelet-Beludzsisztán ekkor lett az utóbbi része. | Pakisztán Beludzsisztán |
Dél-Ázsia |
2003 | Dárfúri konfliktus[38] | Fegyveres konfliktus Szudán nyugati részén, amelynek összecsapásai Csádot is érintik és az ENSZ adatai szerint körülbelül 400 000 halottjuk van.
A konfliktus az elmúlt években a szudáni fegyveres erők és a támogatásukat élvező félkatonai csoportok (lásd dzsandzsavíd miliciák), valamint több függetlenségre törekvő kormányellenes és törzsi csoport közötti összecsapások sorozatává vált. Az okok egyike az arab és nem-arab, illetve a letelepedett és a félnomád lakosság között fellépő etnikai ellentétek, az ivóvízhiány és az ebből fakadó problémák. Az International Crisis Group szerint részben a háború, részben a katasztrófák miatt – járványok, ivóvízhiány, éhezés[39] – egymillió ember vált hajléktalanná,[40] 2008-ra ez a szám kétmillióra tehető.[41] Lásd részletesen: Dárfúri konfliktus |
Dárfúr Szudán |
Afrika |
2004 | Irán-PJAK konfliktus | Fegyveres konfliktus az iráni hadsereg és az ország kurdok által lakott régiójában tevékenykedő PJAK között. | Északnyugat-Irán | Közel-Kelet |
2004 | Dél-Thaiföldi felkelés[42] | A három déli tartomány Pattani, Yala, Narathiwat képezte valaha a magvát a Patani szultánátusnak, mely csak a 20. században lett a buddhista királyságnak, Sziámnak a részévé. A népesség igen nagy része továbbra is önmagát maláj-muzulmánnak tekinti és 2004 eleje óta Patani radikális hívei a Malayziával határos tartományokban fegyveres támadásokat és bombamerényleteket hajtanak végre. | Thaiföld | Dél-Ázsia |
2004 | Kivu-konfliktus | Zaire, Kivu tartomány | Afrika | |
2004 | Szadaai felkelés[43] | A rendszert érintő erőszakos konfliktus a „hívő fiatalság“ vallási mozgalom között 2004 óta tart.[44] 2006 februárjáig heves összecsapások voltak, melyekben számosan vesztették életüket és sok a sebesült is. A béke-közvetítések meghiúsultak, a harcok ismét fellobbantak[45] és több mecset elleni bombatámadásra vezettek.[46] | Jemen | Arab-félsziget |
2004 | Niger-delta konfliktus | Etnikai jellegű konfliktus a Niger folyó deltavidékén. | Nigéria | Afrika |
2004 | Északnyugat-pakisztáni háború (más néven vazirisztáni háború) | Fegyveres konfliktus a pakisztáni tálibok és a pakisztáni hadsereg között, melyet az amerikai légierő is támogat. | Északnyugat-Pakisztán | Ázsia |
1953 | Saría-konfliktus[47] | Nigéria központi és északi országrészein a konfliktus a keresztények és mohamedánok között a jogrendszernek a saría igazságszolgáltatással való helyettesítését célzó követelések miatt robbant ki.[48] A Mohamed-karikatúrák nyilvánosságra hozatalát követően a konfliktus kiszélesedett és az összeütközések során több mint 1000 ember életét vesztette.[49] | Nigéria | Afrika |
2006 | Mexikói drogháború | A mexikói hadsereg harca az országban tevékenykedő drogkartellekkel (melyek egymással is háborúznak). | Mexikó | Közép-Amerika |
2007 | Az ONLF felkelés[50][51] | A szomáli nép részei az Etiópiai Ogadenben nagyobb anatómiára törekszenek, vagy sőt elszakadni kívánnak Etiópiától és csatlakozni egy Nagy-Szomáliát létrehozva Szomáliához. Az Ogadeni háború befejezése óta az 1984-ben létrehozott ONLF továbbra is erőszakkal követi ezeket a politikai célokat. Rövid viszonylagos nyugalmi fázis után az 1990-es években, melyekben az ONLF részt vett a területi választásokon, a konfliktus újra kiéleződött 2007-ben. 65 etióp és kilenc kínai vesztette életét egy a Jijiga olajmező ellen végrehajtott támadás során. Azóta megszaporodtak a küzdelmek az etióp hadsereggel.[52] | Etiópia, Szomáliai tartomány | Afrika |
2009 | Dél-jemeni felkelés | Szeparatista felkelés az 1967–1990 között fennálló Dél-Jemen visszaállításáért. | Jemen déli területei | Közel-Kelet |
2011 | Dél-Szudáni belső konfliktus | Etnikai jellegű konfliktus a Dél-Szudán északnyugati részén lakó bennszülött törzsek közt. | Dél-Szudán | Afrika |
2011 | Bahreini felkelés | Rendszerellenes felkelés a Bahreint uraló politikai vezetőréteg ellen, mely erőteljes vallási töltettel is rendelkezik, a lázadók többsége ugyanis a síita muszlim vallási irányzat követője, míg az uralkodói család a szunniták közé tartozik. | Bahrein | |
2011 | Sínai-felkelés | Iszlamista felkelés a Sínai-félszigeten az egyiptomi kormány és Izrael ellen. | Sínai-félsziget | Közel-Kelet |
2011 | Szíriai polgárháború | Bassár el-Aszad szíriai elnök diktatórikus rendszere ellen kitört felkelés, mely szabályos polgárháborúvá szélesedett. A többségében szunnita lázadókat a szomszédos (szintén) szunnita arab országok és Törökország támogatják aktívan, a szíriai hadsereg oldalán Irán, a Hezbollah és iraki síita milíciák is beavatkoztak a konfliktusba. | Szíria | Ázsia |
2011 | Szudáni belső konfliktus | Fegyveres felkelés Szudán déli részén, Dél-Kordofán régió Dél-Szudánhoz való csatolásáért. | Szudán | Afrika |
2011 | 2011–2012-es libanoni összecsapások | Szektariánus jellegű konfliktus a libanoni síiták és szunniták között, főként az ország északi részén fekvő Tripoliban és Bejrútban. | Libanon | Ázsia |
2012 | Észak-mali konfliktus | A Mali északi részén lakó tuaregek fegyveres felkelést indítottak a Mali kormány ellen, csakhamar kivívva a terület függetlenségét, majd áprilisban Azawad néven független államot kiáltottak ki (ezt azonban jelenleg egy ország sem ismeri el). A terület birtoklásáért azonban konfliktus tört ki a tuaregek és egy iszlamista milícia, az Ansar-Dín között is, az utóbbi Azawad nagy részét uralma alá vonta. | Mali, Azawad | Afrika |
2012 | 2012–2013-as közép-afrikai konfliktus | Közép-afrikai Köztársaság | Afrika | |
2014 | 2014-es ukrajnai konfliktus | A konfliktus a 2014-es ukrajnai forradalom következményeként pattant ki Ukrajna oroszok által lakott területein (a Krím félszigeten és az ország keleti részén). A Krím-félszigetet Oroszország egy katonai hadművelet keretében egyoldalúan annektálta, míg Kelet-Ukrajnában szeparatista fegyveres alakulatok keveredtek tűzharcba az ukrán védelmi erőkkel, kikiáltva a Donyecki- és Luhanszki Népköztársaságokat. | Ukrajna | Kelet-Európa |
ah
Jegyzetek
- ↑ Bundeszentrale f. politische Bildung: Krieg (Definition)
- ↑ Bürgerkrieg in Myanmar. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ BPB: Burma
- ↑ Uni Hamburg: Unabhängigkeitsbewegung in West-Papua. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ Uni Hamburg: Der FARC-Konflikt in Kolumbien. [2008. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ Uni Kassel (AG Friedensforschung): Das südkolumbianische Buenaventura; Die gefährlichste Stadt Kolumbiens
- ↑ Uni Hamburg: Der ELN-Konflikt in Kolumbien. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ Uni Kassel (AG Friedensforschung): Guerillaorganisation ELN erklärt einseitigen Gewaltverzicht
- ↑ Uni Hamburg: Tschad-Konflikt. [2008. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ Uni Kassel (AG Friedensforschung): Tschad-Zum Hintergrund eines gefährlichen Konflikts
- ↑ Uni Hamburg: Der Nagas-Konflikt. [2008. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 30.)
- ↑ BMLV; Autonomie- und Sezessionsbestrebungen in Nordostindien
- ↑ Uni Hamburg: Kampf der NPA auf den Philippinen. [2008. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ Kampf auf Mindanao (Philippinen). [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ BPB: Philippinen/Mindanao
- ↑ Uni Hamburg: "Kurdenfrage". [2007. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ Kooperation für den Frieden: Der türkischkurdische Konflikt. [2011. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 19.)
- ↑ Uni Kassel (AG Friedensforschung: Statt eines "Kurdenproblems" nun zwei
- ↑ Tagesschau: Kindersoldaten in Uganda. [2010. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
- ↑ Uni Kassel (AG Friedensforschung): Konys Kinderarmee führt "neuen Krieg"
- ↑ Zeit Online: Akte Uganda
- ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/africa/5288776.stm
- ↑ Radio Vatikan: Uganda-Ein Schritt zum dauerhaften Frieden[halott link]
- ↑ Clanmilizen in Somalia. [2008. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ Prof. Dr. Volker Matthies: Das Horn von Afrika - Gewaltkonflikte, Anti-Terror-Krieg und Friedensperspektiven in einer chronischen Krisenregion
- ↑ BBC News: Somali troops 'enter Mogadishu'
- ↑ BPB: Konfliktportrait Somalia
- ↑ Kaschmir-Konflikt. [2007. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ Prof. Dr. Joachim Heidrich: Der Kaschmir-Konflikt - Mehr als nur ein Konflikt zwischen Indien und Pakistan
- ↑ Uni Kassel (AG Friedensforschung): Entspannter Dialog in Islamabad
- ↑ Kampf der ULFA in Assam. [2008. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ AA: Erhöhtes Sicherheitsrisiko in Assam
- ↑ Institute of Peace & Conflict Studies: Assam Elections
- ↑ Kampf der Naxaliten. [2008. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ Die Presse: Indien - Blutiger Vormarsch der Maoisten[halott link]
- ↑ Irakkrieg. [2007. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ Tripura/ Indien. [2007. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ [1] Archiválva 2008. október 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Dárfur
- ↑ Forty countries face food shortages, with Darfur the most pressing crisis: UN agency
- ↑ CNN.com - U.N. envoy pessimistic on Sudan - Aug 11, 2004
- ↑ Annan welcomes extension of African Union mission in Darfur
- ↑ Auswärtiges Amt: Landesspezifische Sicherheitshinweise Thailand
- ↑ Jemen. [2008. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ Worldpress: Yemen: The Conflict in Saada Governorate
- ↑ AA: Jemen (Sicherheitshinweise)
- ↑ Spiegel Online: Viele Tote bei Anschlag auf Moschee
- ↑ Nigeria. [2008. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ Uni Kassel (AG Friedensforschung): Islamisches Recht und Scharia-Debatten in Nigeria
- ↑ AA: Landesspezifische Sicherheitshinweise für Nigeria
- ↑ Eidgenössisches Departement für auswärtige Angelegenheiten: Reisehinweis für Äthiopien (Osten des Landes - Somali Region/Ogaden)
- ↑ taz: Zweite Front zwischen Äthiopien und Somalia[halott link]
- ↑ AI: Hintergrundinformationen zum Konflikt in der Somali-Region. [2016. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Liste der andauernden Kriege und Konflikte című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Der Fischer Atlas. Kriege und Konflikte (Háborúk és konfliktusok); Verlag: Fischer, Frankfurt (1997); ISBN 3596136377
További információk
- Pressemitteilung der Arbeitsgemeinschaft Kriegsursachenforschung (AKUF) an der Universität Hamburg zu den andauernden Kriegen 2006 (PDF-Datei; 135 kB)
- Übersicht über Aktuelle Kriege und bewaffnete Konflikte (2005)
- hiik - Konfliktbarometer_2006.pdf
- Zusammenfassung aktueller Kriege und Konflikte gemäß BIPPI - B's Independent Pro-Peace Initiative
- PeaceReporter: aktuális háborúk
- Global Security: aktuális háborúk
- BIPPI: aktuális konfliktusok
- Konfliktbarometer des Heidelberger Institut für Internationale Konfliktforschung e.V.
- Innerstaatliche Konflikte