Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív121

---

« előző

116 117 118 119 120 121 122 123 124 125 126

következő »

Nyílt vízi úszás vagy hosszútávúszás?

A kettő közül melyik a jó, a helyes? Vagy mind kettő jó? De akkor melyik legyen a cikkek címében? Mind a kettőt használjuk a cikkekben de a cím az más. Én hosszútávúszás-t használtam sok cikk címében. Engusz ^vita 2015. augusztus 3., 21:29 (CEST)

Kössz a választ! Engusz ^vita 2015. augusztus 4., 23:31 (CEST)

De mi volt a válasz? --Vépi ^vita 2015. augusztus 5., 08:02 (CEST)

Attól függ, hogy miről akarsz cikket írni. Két külön fogalom, bár gyakran találkoznak. Egy dupla-tripla ironmanen általában medencében hosszútávúsznak, viszont nyílt vízben is lehet rövidet úszni, ahogy például a sprinttávú triatlonokon teszik. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 5., 08:15 (CEST)

Egyértelműsítésről az egyéb kocsmafalon

Elnézést, lehet, hogy ide kellett volna, de már a Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)#‎Nevek elrendezése, információk az egyértelműsítő lapon szakaszban fogalmaztam meg a kérdéseimet... most már ott várom a hozzászólásokat! Köszönöm! Fauvirt ^vita 2015. augusztus 5., 11:50 (CEST)

Dnyeszter Menti Köztársaság vs Dnyeszter-menti Köztársaság vs Dnyeszter-mellék

Sziasztok!

Van egy olyan sejtesem, hogy a cikk cime (Dnyeszter Menti Köztársaság) jelenlegi allapotaban hibas. Szerintem kotojellel, es kis M betuvel illene irni. Szeretnem kikerni errol a velemenyeteket. Tovabba arrol is, nem lenne-e tanacsosabb a rovid, hetkoznapi neven (Dnyeszter-mellék) szerepeltetni. Oppashi ^{Mesélj csak} 2015. augusztus 4., 15:34 (CEST)

A régebbi, vitalapi megbeszéléseken kívül ezt a frissebb véleményt találtam: http://www.nyest.hu/hirek/mi-van-a-dnyeszteren-tul. --Vépi ^vita 2015. augusztus 4., 15:53 (CEST)

Valaki mutasson már képeket a címben szereplő „Dnyeszter-mellek”-ről, roppant kíváncsivá tettetek! - Gaja   2015. augusztus 4., 23:15 (CEST)

Ez olyasmi lehet, mint az orosz tömegszex: három orosz két csecsen. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. augusztus 4., 23:32 (CEST)

Bwahaha Ez jó volt. Oppashi ^{Mesélj csak} 2015. augusztus 5., 10:19 (CEST)

A Nyest mostanában mindent azzal az erkölcsi konklúzióval zár, hogy minden helyes, amit használnak, és még a helyesírás is káros. Ezért már nem is nagyon olvasom. Mindenesetre ott a Dnyeszteren Túli Köztársaság az egyetlen magyaros forma, és bár a wikit említi, eszébe sem jut más, csak a Transznisztria vs Transzdnyeszteria között kapirgál. Én nem javasolnám a transzos alakokat.

A cikk vitalapján én helyeztem el linket egy másik vitára, ahol egy harmadik is szóba kerül. Természetesen ha a név három különálló szóból áll, akkor mindhárom nagybetűs, ellentétben a címekkel (pl. Amerikai Egyesült Államok). A menti mint helyhatározó épp úgy külön írandó a helytől, mint az alatt, felett, mellett, még ha elsőre nekem is a kötőjel ugrott be róla.

Ma már amondó vagyok, hogy ez a helyes név, mert egyfelől helyesírásilag kifogástalan, másfelől magyarul van, harmadrészt pedig a valamin túliság igencsak nézőpont kérdése. – LA^pankuš 2015. augusztus 4., 23:57 (CEST)

Akkor mit szólnátok ahhoz, ha „Dnyeszter-mellék” lenne a szócikk címe? Az magyarul van, és nem nézőpont kérdése, mivel nincs benne hogy „túl” stb. Oppashi ^{Mesélj csak} 2015. augusztus 5., 10:19 (CEST)

A Dnyeszter-mellék egy körülbelül behatárolható földrajzi régiót jelöl, míg a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság egy állam(féle), pontos határokkal. A két terület nagyjából fedi egymás, ráadásul az állam északi területét már Podóliához is sorolják. Szerintem nem felcserélhető, még ha informálisan használják is az előbbit az állam megnevezésére. Az állam három hivatalos nyelvén (orosz, moldáv, ukrán) az ország neve így néz ki: Приднестровская Молдавская Республика, Република Молдовеняскэ Нистрянэ, Придністровська Молдавська Республіка. A kisbetű-nagybetű, kötőjel, kötőjel nélküli alakról volt korábban vita, át is lett nevezve, de a nagybetű melletti döntés hátterére már nem emlékszem, a vitalapokon valószínűleg megvan. Azon lehetne még elgondolkodni, hogy a teljes névalakba érdemes lenne belevenni a Moldáv szót is: Dnyeszeter Menti Moldáv Köztársaság. A különféle helyhatározók közül kétségtelenül a „menti” a leguniverzálisabb, a trans-, pri-, za-, túli stb. mind nézőpont kérdése. --VargaA ^vita 2015. augusztus 5., 13:38 (CEST)

Ez a "köztársaság" nem a Dnyeszter mentén van, hanem pontosabban azon túl (mármint innen nézve). Angol és román neve: Transnistria. Nem lenne jobb nekünk is "túli" jelzóvel illetni? Persze, azt sem tudnám helyesen leírni: Dnyeszterentúli, Dnyeszteren Túli? Wikizoli ^vita 2015. augusztus 5., 13:51 (CEST)

Dnyeszteren Túli... De nekem épp elég a nézőpontos nevekből, hogy a Dunántúlon lakom, pedig nem is vagyok túl a Dunán, hanem inenn. – LA^pankuš 2015. augusztus 5., 15:36 (CEST)

Jobb döntés lenne talán a Transznisztria? Oppashi ^{Mesélj csak} 2015. augusztus 5., 17:45 (CEST)

Maradjon így, minek kell újra felvetni olyan kérdést, amit évek óta megbeszéltek már? Amúgy van ilyen elnevezés is: http://konzuliszolgalat.kormany.hu/europa-utazasi-tanacsok?moldova Szajci ^pošta 2015. augusztus 7., 20:49 (CEST)

Vajda Péter

Hogy ne legyenek rossz linkelések szeretném egyértelműsíteni a Vajda Péter szócikket. Egyértelműsítő lap már tartozik hozzá, de nem érzem magam kompetensnek, hogy eldöntsem író vagy költő volt-e leginkább. Amennyire rákerestem, megoszlik erről a "vélemény". Köszönöm a segítséget! Fauvirt ^vita 2015. augusztus 6., 14:52 (CEST)

Tűzróka = vörös macskamedve?

Előzmények itt. --Vander ^Jegyzettömb 2015. augusztus 7., 02:39 (CEST)

Játékok Gold-dal

Sziasztok!

Azt szeretném megkérdezni, hogy tudtok-e valamilyen más találó nevet a Játékok Gold-dal cikkre. Ugyan Games With Gold magyarul ezt jelenti, de tudtok esetleg valamilyen más nevet neki adni? Vagy szerintetek jó ez így? Azért írtam kötőjellel, mert az Xbox Magyarország is így írja, de később rájöttem, hogy nem kell bele. http://www.xbox.com/hu-HU/Live/Games-with-gold

Üdv.:Titan971118 ^vita 2015. augusztus 7., 11:33 (CEST)

Egy biztos, hogy a kötőjelet azonnal és véglegesen ki kell irtani belőle, sóval bevetni a helyét, és apróra törni mindenkinek a billentyűzetét, aki ilyesmibe kötőjelet rak. Sokan írják így, ez egy mostanában terjedő rendkívül ostoba népszokás, amitől ezek szerint az Xbox.hu-nál dolgozók sem mentesek. A név pontosításához azt kéne tudni, hogy mi a Gold jelentése és szerepe ebben a névben. Ki vagy mi az? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 7., 13:45 (CEST)

A Gold az a szolgáltatás, azzal tudsz többjátékos módozni, azzal nincsen gond, mert mindenki így használja! Titan971118 ^vita 2015. augusztus 7., 14:57 (CEST)

Ebben az esetben szerintem elég a helyesírást javítani. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 7., 15:35 (CEST)

Csak ötletelek: Gold játékok? Vagy: Xboxos Gold játékok? – Vépi ^vita 2015. augusztus 7., 16:09 (CEST)

Legyen szerintem Xbox Live Gold játékok, bár szerintem a te változatod is jobb, mint a "Játékok Golddal". Titan971118 ^vita 2015. augusztus 7., 16:24 (CEST)

Legyen. – Vépi ^vita 2015. augusztus 7., 16:58 (CEST)

Kész! Xbox Live Gold játékok Titan971118 ^vita 2015. augusztus 7., 19:16 (CEST)

Hogyan helyes: festőrestaurátor vagy festő-restaurátor?

Ez egy létező szakma, mielőtt bárki megkérdőjelezné, a kérdés, hogy a kötőjeles, vagy a kötőjel nélküli írásmód a helyes és melyik szabály alapján (itt van mindkettő egy helyen: Műemléki restaurátor szakterület szakértői a Forster Központ tudományos tevékenysége körében). Köszönöm! Fauvirt ^vita 2015. július 31., 13:37 (CEST)

Mivel nem festőket restaurál, tképpen 2 szakma, ezért a kötőjelesre tippelek. Helyesebb lenne a festményrestaurátor (így, egybe), az is szerepel ugyanott. --Vépi ^vita 2015. július 31., 13:48 (CEST)

Ha két szakma, tehát festő és restaurátor egy személyben, akkor festő–restaurátor (nagykötőjellel!), ha viszont a „festők munkáját restauráló restaurátor” rövidítése, akkor festőrestaurátor, egyben. A kiskötőjeles alak nem nagyon játszik szerintem. – Máté ^(vitalap) 2015. július 31., 15:20 (CEST)

OH: halász-vadász, valamint 101. (mérnök-tanár): kiskötőjel. --Vépi ^vita 2015. július 31., 15:33 (CEST)

Az a baj, hogy ezek alapján én nem tudom eldönteni, hogy a szakma hogyan (melyik nagyarázat alapján kialakultan) írandó és hogy kinél hogyan írandó... mert ezek szerint az is előfordulhat, hogy nagyon is tudatos, hogy ki minek (kötőjeles/nem kötőjeles forma) írja magát, csak nem tudni, hogy ezt melyik írott sajtó közli le tudatosan és melyik nem?!... akár olyan is lehet ez, mint a más művészeteknél is, amikor próbálják magukat kategorizálni/mekülönböztetni a művészek?... ajjaj...

Mindenesetre ha egyértelműsítő tagban van, akkor lehet-e valamelyik forma mellett érvelni, illetve megoldás-e (amennyiben uazon a néven nincs más mást restauráló) csak annyi kerül, hogy restaurátor? (az OHnak nem tudok utánanézni, ezért kérem, hogy mindig nevezzétek meg melyik/hanyadik szabály alapján. köszönöm!) Fauvirt ^vita 2015. augusztus 1., 10:49 (CEST)

Még egy (a Czakó Ferencek egyért.lapjáról hozom ezeket) az animációsfilm-rendező a szótagszám miatt "kötőjelesedik" így? Fauvirt ^vita 2015. augusztus 1., 10:49 (CEST)

Nem, a mozgószabály alapján: animációs film + rendező = animációsfilm-rendező. --Tacsipacsi ^vita 2015. augusztus 1., 11:05 (CEST)

Vépinek igaza van, hogy nem festőket restaurál, de a nyelv logikája nem olyan szigorú, mint a formális nyelveké, hogy egy alakhoz csak egy jelentés tartozhat. Elolvastam az elsőként belinkelt szakleírást, és ennek alapján az egybeírásra szavazok, ugyanis ez nem két külön szakma, hanem a (szótagszámlálás szabálya szerint kötőjeles) képzőművész-restaurátor szakma egyik ága. A leírás szerint a képzés első két évében a festőkkel együtt tanulnak, utána azonban szétválik a két képzés, tehát a diplomájuk szerint ők nem festőművészek, hanem a restaurátorszakma egy önálló diplomával felruházott ágát képviselik. Ennélfogva ez egy összetett szó, mivel egyetlen dolgot, egyetlen fogalmat jelöl, és nem két dolog kapcsolatát; míg a faszobrász-restaurátor háromtagú összetételként kötőjelessé válik, a festőrestaurátor kéttagúként egybeírandó. Ettől még ugyanúgy nem kell festőket restaurálnia, ahogy a villanyborotvának sem kell a villanyt borotválnia. A foglalkozásneveknél az egybeírás a leggyakrabban jelöletlen birtokviszonyt fejez ki (magyartanár = 'a magyar nyelv és irodalom tanára', fogorvos = 'a fog orvosa'), de itt a példa, hogy ez nem kizárólagos lehetőség. Pontosan az egybeírás által tudjuk kifejezni, hogy a festőrestaurátor nem mondhatja festő(művész)nek magát, hiszen a festőképzésnek csak az első két évében vett részt. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 1., 12:06 (CEST)

És mi lenne, ha nem azt mondanánk, hogy a festőrestaurátor kivétel a magyartanár, fogorvos stb. sorozatban, hanem azt mondanánk, hogy ilyen szó nincs, ez hibás szóképzés, helyette festményrestaurátor (szoborrestaurátor stb.) használandó? Vagy van esetleg más kivétel is (a szabályt erősítendő)? Mert egy kivétel nem biztos, hogy kivétel, lehet, hogy egyszerűen tévedés, hiba. --Vépi ^vita 2015. augusztus 3., 09:41 (CEST)

Egyetértek, de festőnek azért mondhatja magát. Az sem lehetetlen, hogy művészdiplomával, később válik festőrestaurátorrá, sőt, akkor már nem kell újrajárnia az egyetemet sem. Voxfax ^vita 2015. augusztus 1., 15:10 (CEST)

Ha engem kérdeztek: festő, restaurátor. Vagy fest, vagy restaurál. A kettő nem megy együtt, miképp a kőfaragó és balett-táncos sem. Hol farigcsál, hol táncikál. OsvátA ^Palackposta 2015. augusztus 1., 15:15 (CEST)

Talán vésővel-kalapáccsal restaurálja a képeket, nem festékkel-ecsettel? Voxfax ^vita 2015. augusztus 1., 21:37 (CEST)

Szerintem a festőrestaurátornak és a festő-restaurátornak is van értelme:

• festő-restaurátor: festő és restaurátor;
• festőrestaurátor: ecsettel (és nem véső-kalapáccsal) dolgozó restaurátor. --Randushkesh ^vita 2015. augusztus 4., 08:43 (CEST)

OsvátA: ne haragudj, de elolvastad a szakleírást? Vépi: kár, hogy a vita közepébe írtál bele, így nehezebben követhető; én nem találnék ki egy másik nevet, ha nem nagyon indokolt. Valószínűleg a szakemberek meg tudnák mondani, miért nem a festményrestaurátor alakot választották, nyilván felmerült, és nekünk is egyszerűbb dolgunk lenne, de a képzési jegyzékben és a diplomában ez festőrestaurátor, és ettől nem térnék el a jelen esetben. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 8., 08:55 (CEST)

Esztétika

A magyar irodalomban mindenhol azt találom, hogy a szó eredete a görög aiszthészisz... Honnan jön ez az átírás??? Hová lett a szó végéről a K? Sehol nem találom, hogy az átírás mellett hivatkoznának az eredeti szóalakra is. Más nyelveken azt írják: a szó eredete az αἰσθητικός. Ennek viszont nem ez az átirata. Nektek ez nem ellentmondásos? JSoos ^vita 2015. augusztus 8., 11:29 (CEST)

Az aiszthészisz (αἴσθησις) a főnév „érzék(elés)”, az aiszthétikosz (αἰσθητικός) a melléknev „érzékelő”. Oliv0 ^vita 2015. augusztus 8., 12:25 (CEST)

KÖszönöm! JSoos ^vita 2015. augusztus 8., 13:22 (CEST)

A pálinka szó használata, ill. cujka/țuică

Szeretném következetessé tenni a pálinka (és szóösszetételei) használatát a különböző szócikkekben, mert jelenleg az sem mindig derül ki, hogy mit akar jelenteni. Ehhez viszont szükségem volna valamilyen konszenzusra, amire a későbbiekben hivatkozhatok. A probléma alapja röviden az, hogy a pálinka szavunk eredetileg egyszerűen égetett szeszt jelentett, majd miután a kora 20. században kihaltak a magyar szeszfőzésből a nem gyümölcs alapú párlatok (azaz kizárólag finomszesszé dolgozták fel őket), a pálinka a gyakorlatban egyre inkább a gyümölcs- és törkölypárlatokra utalt. A század folyamán ez a tendencia megjelent a kereskedelmi elnevezésekben is, majd 2004-ben, a pálinka uniós eredetvédelme kapcsán törvényesítették a pálinkát mint önálló italfajtát (technikai okokból két italfajtaként: pálinka és törkölypálinka). Ettől kezdve a magyar italszakma a pálinkát mint magyar gyümölcs- vagy törkölypárlatot kezeli, az eredeti jelentést pedig elavultnak tekinti, ahogyan az olyan szóösszetételeket is, mint gabonapálinka, stb. Az ÉKsz. eközben a pálinkát továbbra is bármiből lepárolt égetett szeszként határozza meg, illetve pálinkának nevezi a különböző párlatfajtákat (vodka, whisky, stb.). A köztudat jórészt elfogadta az italszakma álláspontját; azt hiszem, aránylag kevesen értenek egyet azzal, hogy a pálinka fogalmába minden égetett szesz beletartozna.

Részemről az volna a célravezető, ha a pálinka szót mellőznénk minden olyan helyzetben, amikor ellentmond a Pálinka szócikkben foglaltaknak, ugyanis a fent leírt két definíción kívül (magyar gyümölcs- és törkölypárlat, illetve bármilyen égetett szesz) nem lehet közteseket találni, tehát a pálinka szócikkben nem tudunk feloldani olyan ellentmondásokat, amilyet pl. a „lengyel szilvapálinka” okoz (szerintem elvárható, hogy a különböző szócikkeink közt ne legyenek ellentmondások). A pálinka tágabb jelentése helyett megvannak a megfelelő szinonimáink: égetett szesz, gyümölcspárlat (szilvapárlat, stb.), törkölypárlat. Ezeket egyébként elég régen használjuk, már a 2. világháború előtt is megtalálható egyes címkéken pl. „valódi kisüsti párlat”, „barack párlat”, stb., és persze tartalmazza őket az Éksz. is. Így a szóhasználatunk nem mondana ellent sem az italszakma, sem az MTA álláspontjának.

Kivétel lehetne a román pălincă, mert – az eredetvédelmet és a nemzeti büszkeséget leszámítva – lényegében megfeleltethető a pálinkának, másrészt viszont a románok a legkevésbé sem neveznek mindent pălincănak, amit a magyar források román pálinkaként emlegetnek. Ha pedig egy ital se nem magyar pálinka, se nem kimondottan pălincă, akkor megint ellentmondásba kerülünk a pálinkázással, ezért ilyen esetekben megint mellőzném.

Cujka/țuică: melyik betűzés felelne meg jobban a țuică (román szilvapárlat) szócikk címének? Szerintem a két szó megfeleltethető egymásnak (bár egyes szótári definíciók alapján ebbe is bele lehet kötni), viszont a cujka az Éksz. szerint tájszó („táji, csak egy-két nyelvjárásban élő”), így nem tudom, enciklopédikus-e a használata egy román italra. – Phoney ^vita 2015. augusztus 10., 14:22 (CEST)

Azokban a nyelvjárásokban él a cujka, ahol ismerik ezt az italt. Ahol nem ismerik, ott a țuică sem él – Hkoala 2015. augusztus 10., 14:48 (CEST)

A jelenlegi román szót tartanám meg a szócikk címének, és a magyar kiejtésről redirektet csinálnék, hiszen élő alakváltozat. A whisky-t sem írjuk viszkinek vagy a Mojito-t se mohítónak. A külföldi italok neve maradjon külföldiül, de ebben az esetben kell a redirekt a magyarosodott változatról. A pálinka értelemszerűen pálinka (magyar eredetű, gyümölcsből készült 38 foknál erősebb szeszesital). – Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2015. augusztus 10., 14:54 (CEST)

Benő Attila: A román-magyar nyelvi érintkezés lexikai-szemantikai kérdései című könyvében ezt írja a 77. oldalon: „valamely alapszintű kategóriát jelölő román kölcsönszó a magyarban fajtára utaló minősítő jeggyel gazdagodva alárendelt fogalommá válik”; egyik példa pont a cujka, amelynek jelentését 'többéves szilvapálinka'-ként adja meg. – Hkoala 2015. augusztus 10., 15:23 (CEST)

Én is ilyesmire gondoltam azzal, hogy a kettő nem feltétlenül ugyanaz; az Éksz. pl. „gyenge szilvapálinkaként” írja le, ami a țuicănak legfeljebb székelyföldi kontextusban volt általános jellemzője. – Phoney ^vita 2015. augusztus 10., 15:31 (CEST)

Ja, bocs! Román pălincă csak óvatosan létezhet, hiszen az elnevezést az EU Magyarország részére levédte, csakis magyar italt nevezhetnek pálinkának. És tette ezt pont a román értelmező kéziszótár bejegyzése alapján, amely szerint a pálinka = magyar eredetű.... mint fent. – Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2015. augusztus 10., 14:56 (CEST)

Románia csatlakozásakor az EU szintén levédte a pălincăt mint eredetvédett román italt, szóval az EU-jogban a magyar pálinka és a román pălincă két egyenrangú, egymástól független eredetvédett árujelzőként létezik. Ettől függetlenül szóba jöhetne, hogy az eredetvédelmi rendszert félretéve ugyanarról az italról van szó, bár én ezt nem erőltetem. – Phoney ^vita 2015. augusztus 10., 15:18 (CEST)

Verona szavazás lezárásának folyományai

Megoldva– LA^pankuš 2015. augusztus 11., 11:36 (CEST)

A szavazás lezárult, a kivételt nem szavaztuk meg. Következésképp egyértelműsíteni kell. Akkor most kell megbeszélni, mi legyen az egyértelműsített címe, mert ez variábilis. Más országokban is van Verona nevű település, viszont Olaszországban van Verona megye is, ezért nem biztos, hogy a Verona (Olaszország) megfelelő. A Verona (olaszországi település)-t meg kicsit hosszúnak tartom.

Melyik legyen? Vagy van jobb ötlet? – LA^pankuš 2015. augusztus 11., 09:59 (CEST)

• Szerintem jó a Verona (Olaszország), mert a megye cikkének címe Verona megye, tehát ezzel nem kell egyértelműsíteni. Ld. még: A fokozatos szűkítés elve – Rlevente ^üzenet 2015. augusztus 11., 10:07 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Lehet, hogy a Verona (Olaszország) nem logikus, de a jelenlegi gyakorlathoz ez illeszkedik, lásd Wikipédia:A fokozatos szűkítés elve a címek egyértelműsítésében. Példa: Valencia (Spanyolország), Valencia (tartomány). – Hkoala 2015. augusztus 11., 10:10 (CEST)

OK. Mindkét érv elfogadható. – LA^pankuš 2015. augusztus 11., 10:13 (CEST)

Remek, el is végeztem az átnevezést, átírtam az egyértelműsítő lapot és megkértem a botgazdákat, hogy a Verona (település)-re mutató zöld linkeket kékítsék. --Malatinszky ^vita 2015. augusztus 11., 10:57 (CEST)

Köszönöm. – LA^pankuš 2015. augusztus 11., 11:36 (CEST)

Én is köszönöm. Bár én zártam le a szavazást, nem mertem és nem akartam ilyen szinten beleavatkozni az elnevezésbe. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. augusztus 11., 12:56 (CEST)

Én is köszönöm, Csurla ^vita 2015. augusztus 11., 13:24 (CEST)

Zsinagógák szócikkeinek elnevezése

A Budapesten kívüli magyarországi zsinagógák szócikkei jelenleg háromféle címváltozatban vannak:

• 1. Amennyiben jelenleg valamilyen kulturális intézmény működik bennük, akkor a szócikk címe az illető intézmény neve: Bajai zsinagóga Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ,
  más esetben:
• 2. Békéscsabai zsinagóga - ugyanakkor viszont a
• 3. a hódmezővásárhelyi zsinagógának nem a Hódmezővásárhelyi zsinagóga, hanem a Zsinagóga (Hódmezővásárhely) az alapértelmezett formája...
  Jobb lenne egy egységes(ebb) elnevezés - az első változat szerintem maradjon, de a harmadik változatokat célszerűbb lenne a második formára átnevezni. – Holdkóros ^vita 2015. augusztus 8., 23:47 (CEST)

Egyetértünk. Ha van új funkciója, akkor a fő funkciója alapján legyen címe, és a Bajai zsinagóga (már ha egy volt Baján összesen) lehet rá átirányítás (és az is). A harmadik szerintem onnen van, hogy valaki a Fő tér (xx város) alakú címeket vette mintának, csak hogy ott egy tulajdonnévi címet kell egyértelműsíteni, itt meg nem, tehát valóban a Hódmezővásárhelyi zsinagóga lenne a jobb cím. Persze mindig meg kell győződni róla, hogy csak egy van/volt abban a városban. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 9., 08:17 (CEST)

A Neológ zsinagóga (Kolozsvár) pedig legyen Kolozsvári neológ zsinagóga? – Hkoala 2015. augusztus 9., 08:30 (CEST)

A marosvásárhelyi zsinagógáról is van szócikk, jelenleg Zsinagóga (Marosvásárhely) néven. --Holdkóros ^vita 2015. augusztus 10., 02:44 (CEST)

Melyik a helyes forma szerinted: ó-zsinagóga (kötőjellel) vagy ózsinagóga (egybe, kötőjel nélkül)? A helyesírás-ellenőrző szerint a kötőjeles forma. – Holdkóros ^vita 2015. augusztus 10., 03:09 (CEST)

A soproni zsinagógát javítottam Soproni ó-zsinagóga formára. – Holdkóros ^vita 2015. augusztus 10., 04:06 (CEST)

Az ó szavunk maga is nagyon ó, ezért csak hagyományos régi nevekben találkozhatunk vele, amelyekhez gyakran régies helyesírás is társul. Sok helyen ezeket valószínűleg csak másolgatják a régi alakjukban, és ezért hibásan találkozhatunk velük. A mai helyesírás szerint egyértelműen egybeírjuk a jelzett szóval, erre az OH szokatlanul sok példát hoz (pl. óarany, óbor, ófelnémet, óév, óvár, ótemplom). Tehát nincs kötőjel. (Ha hajnal 3-kor felteszel egy kérdést, és 4-kor már cselekszel is, akkor a kérdés inkább szónokinak tűnik.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 10., 07:27 (CEST)

(kinyitható doboz)

megjegyzés@Bináris: Gondolom, „hajnali 3-kor”-t akartál írni... ;) Voxfax vita 2015. augusztus 10., 13:59 (CEST) Nem. Azt írtam, amit írni akartam, és kérlek, ilyenekért ne pingelj meg, ennél drágább az időm. Köszi. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 10., 14:20 (CEST) Akkor ping nélkül figyelmeztetlek, hogy a köznyelvi forma semmibe vételével magadról állítasz ki szegénységi bizonyítványt. Magánügy, ha nem értesz egyet a szabályos alakkal. Ez nyilvános fórum. Voxfax vita 2015. augusztus 10., 21:29 (CEST) Kérlek, hogy a kedélyes smiley-val álcázott és az álcázatlan kötekedéseidet, alaptalan figyelmeztetéseidet és a senkit nem érdeklő magánvéleményedet a stílusomat illetően tartsd meg magadnak. A nyelv élő, sokszínű, és te nem tartozol azok közé, akiktől nyelvhasználati tanácsokat fogadnék el. A reggel hét, este nyolc, hajnal három teljesen szabályos és bevett köznyelvi alakok. Ha neked saját köznyelved van, használd azt, és neveld a macskádat. Ez nem fórum, hanem a Wikipédia egyik kocsmafala meghatározott rendeltetéssel. Ha van még érved a szakasz témájával kapcsolatban, fejtsd ki azt. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 10., 23:53 (CEST)

Ó, ó, ó! Ha más nem, hát az Ószövetség igazán eszembe juthatott volna, ha már zsinagógákról van szó. Egyébként Sopronban van még egy zsinagóga, jelenleg Ortodox zsinagóga (Sopron) néven - de a magyarországi zsinagógák listájából kimaradt. – Holdkóros ^vita 2015. augusztus 10., 18:36 (CEST)

A határon túl Szatmárnémetiben is van zsinagóga (illetve róla szócikk) Ortodox zsinagóga (Szatmárnémeti) lásd Várdomb utcai zsinagóga (Szatmárnémeti) - ez viszont már tényleg nem maradhat úgy. – Holdkóros ^vita 2015. augusztus 10., 18:41 (CEST)

Nemcsak zsinagógák vannak, hanem keresztény templomok is. Például két katolikus (Jászdózsán és Domonyban), és öt római katolikus. Ez utóbbiak között van a klárafalvai is. Mint a szócikkből kiderül, titulusa(?) alapján 'Szent Kereszt-templom'. Ugyanakkor a csíkszeredai Szent Kereszt-templom Szent Kereszt-templom (Csíkszereda) címszónál található.Van három 'Szent Kereszt felmagasztalása' templom (Mány) (Magyarlápos) (Tata) - itt még átirányítás sincs Tatai római katolikus templom vagy Római katolikus templom (Tata) lapokról. – Holdkóros ^vita 2015. augusztus 10., 22:21 (CEST)

Úgy emlékszem, a keresztény templomokról Rleventének volt korábban egy átfogó javaslata, de nem tudom, mi lett vele. – Hkoala 2015. augusztus 11., 07:20 (CEST)

Igen, pont két éve javasoltam egységesíteni a templomok cikkeinek nevét az alábbiak szerint:

1. Titulussal, védőszenttel rendelkező templomok esetében:
   1. A templom/kápolna titulusa + 'templom' vagy 'kápolna'. (pl. Árpád-házi Szent Margit-templom)
   2. A basilica minor címmel rendelkező templomoknál használható a 'Titulus' + 'bazilika' elnevezés is. (pl. Szent István-bazilika)
   3. A püspöki székhelyek templomai esetében a 'Titulus' + 'fő/társ/székesegyház' címet használjuk. (pl. Nagyboldogasszony-székesegyház)
2. Ha a templomnak nincs titulusa (pl. protestáns templomok), akkor a 'Felekezet' + 'templom' + (helységnév) címet használjuk. (pl. Református templom (Szolnok))
3. Ha ugyanolyan nevű templomból több is van, pl. Szent István-templom, akkor zárójeles helységnévvel vagy a városrész nevével egészüljön ki a cím (pl. Szent István-templom (Kistelek)) és legyen külön egyértelműsítő lap (mint az előbbi példánál).
4. Minden más névről lehet (és célszerű) átirányítást készíteni, hogy könnyebben megtalálható legyen a cikk.

Ebbe a zsinagógákat is bele lehet illeszteni. A vitán résztvevő néhány szerkesztő többsége egyetértett a javaslattal, de aztán a WLM miatt nem vittem tovább az ügyet. – Rlevente ^üzenet 2015. augusztus 11., 08:42 (CEST)

Tehát akkor egyelőre (?) marad a jelenlegi 'rendszer'? – Holdkóros ^vita 2015. augusztus 11., 20:32 (CEST)

Áthelyezem ebbe a szakaszba a lenti arkangyalos témát, hogy egységben lássuk az egészet, ott adtam meg az OH. oldalszámait, ahol tájékozódni lehet. Van szabályozás rá. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 16., 13:44 (CEST)

Arkangyaloknak szentelt templomok

Elég sok ortodox templomot neveztek el a szent arkangyalokról. Ezeknek mi legyen a neve? Szent Arkangyalok-templom vagy Szent arkangyalok-templom? Ennek egy változata a Szent Mihály és Gábriel arkangyalok-templom; ennek a helyesírását is jó lenne tisztázni, mivel elég sok cikket fog érinteni. – Hkoala 2015. augusztus 14., 09:41 (CEST)

OH 171. és 220. o. a releváns. Azt kell eldönteni, hogy a Szent Arkangyalok alkotnak-e ebben a formában a Szent Családhoz hasonló mitikus alapfogalmat, és ehhez rendelni a helyesírást. Szerintem nem. Az utolsónál a forrás alapján egyértelmű a kis a és a különírás (kötőjel nélkül), de az OH is javasolja a kapcsolat jelöltté tételét a láthatóan nehézkes helyesírás miatt Szent Mihály és Gábriel arkangyalok temploma formában. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 14., 11:21 (CEST)

Katolikus Nagygyűlés

A Katolikus Nagygyűlés cikkben és címében váltakozva szerepelnek a Katolikus Nagygyűlés illetve a katolikus nagygyűlés írásmódok. Melyik a helyes? – Hkoala 2015. augusztus 12., 09:25 (CEST)

Abszolút kicsi, már javítottam is. Új címe Katolikus nagygyűlés. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 12., 09:40 (CEST)

Kisbolygó került felfedezésre

Találkozna-e a közösség egyetértésével, ha kiírnám a botgazdáknak a következő kérést? Kérlek, cseréljétek a kisbolygók cikkében a "XXX projekt keretében került felfedezésre" szöveget erre: "XXX projekt keretében fedezték fel". – Hkoala 2015. augusztus 12., 10:08 (CEST)

 megjegyzés 3031 találat. – Hkoala 2015. augusztus 12., 10:34 (CEST)

Az szép. – LA^pankuš 2015. augusztus 12., 10:35 (CEST)

•  támogatom  … szalax ^üzenő 2015. augusztus 12., 10:20 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Maximálisan. Jó hogy nem felfedeződött, vagy valami hasonló. A meglévő szöveg akkor lenne értelmes, ha XXX projekt keretében került sor a felfedezésére alakú lenne, de az is nehézkes. – LA^pankuš

A "felfedezték"-ből meg nem derül ki, hogy a "kik" kiket takar. A szöveg gondolom azért lett így megfogalmazva, mert nem a felfedező személye volt a lényeg, hanem a felfedezés megtörténte. Érdekes módon más nyelvek ezt prímán meg tudják oldani, míg nektek ez "hivataloskodás". The thief was caught, azaz a tolvaj elfogatott. Nem az a lényeg, John Smith és társa, Robert Brown őrmester kapta el, hanem hogy elfogásra került. Természetesen minden ilyet tűzzel-vassal üldözni kell, mert jajdeborzasztómerénylet amagyarnyelvellenfelállahátamonaszőrtőle. Gondolom a meghibásodás, megszövegzés, szállítmányozás megkérdőjelezés és egyéb főnévből igésített/főnevesített meg abból újból főnevesített műszavakkal nincs probléma. Gyurika ^vita 2015. augusztus 12., 11:52 (CEST)

Teljesen fordítva ülsz a lovon. A mondatnak van alanya, tehát arra vonatkozik az állítás. Mi nem más nyelvek vagyunk, hanem a magyar, amelyiknek az a sajátossága, hogy kerüli az effajta fogalmazást. Legalábbis eddig kerülte, mostanában az igénytelenség terjed ezen a téren is. – LA^pankuš 2015. augusztus 12., 12:04 (CEST)

A határozatlan alanyt pont akkor használjuk, ha az alanyt nem tudjuk vagy nem akarjuk megnevezni. A "került felfedezésre" pontosan ugyanazt jelenti, mint a "felfedezték", csak körülményesebb leírni; a „kerül ...-ra, -re” szerintem is a hivatalos(kodó) stílusra jellemző. – Hkoala 2015. augusztus 12., 12:13 (CEST)

Igen, és még így is hiányosnak hat. A "megszövegezés" és társai borzalmasabbak, érdekes módon az senkinek nem szúr szemet. Mindjárt megfelkiáltójelezem a mondatom végét. Gyurika ^vita 2015. augusztus 12., 12:37 (CEST)

Így néz ki a tökéletlenül végzett botmunka. Gondolom, ezek a bottal létrehozott kisbolygós szócikkek, azért vannak ennyien egyforma hibával. Legyen tanulság mindenkinek, hogy ilyen munkánál sokkal jobb létrehozni néhány szócikket, és azokat átnézetni a többiekkel, mielőtt elszabadítunk egy botot. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 12., 11:23 (CEST)

 támogatom Nem szeretem az efféle hivataloskodást.-- Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 12., 11:40 (CEST)

 megjegyzés A került megrendezésre 1556 találattal, a kerül megrendezésre 755 találattal szerepel... – Hkoala 2015. augusztus 12., 12:29 (CEST)

Hadd ne foglaljak állást a került felfedezésre vs. fedezték fel ügyben, de ha már zargatjuk a botgazdákat, nem lehetne megkérni őket arra, hogy az XXX projekt szavakat linkesítsék? Arra gondolok, hogy ha vannak ilyen projektek, amelyeknek a keretében kisbolygók ezreinek felfedezése került folyamatba tételre, akkor azokról a projektekről érdemes lenne idővel cikket írnunk. --Malatinszky ^vita 2015. augusztus 12., 23:53 (CEST)

Eddig 3 5 támogatja, 1 ellenzi – várom többek véleményét. – Hkoala 2015. augusztus 14., 12:31 (CEST)

Azt hiszem, tartalmilag nyilvánvalóvá tettem az egyetértésemet, és ha magadat is beleszámolod, akkor rögtön 5 lesz az a 3. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 14., 12:35 (CEST)

A fentieket megfontolva.  ellenzem Ramakuni ^vita 2015. augusztus 16., 21:37 (CEST)

 támogatom, természetesen ha lehet akkor @Malatinszky: linkesítő javaslatával együtt. – EniPort  ^eszmecsere 2015. augusztus 16., 21:53 (CEST)

Verona újra, de az autó

Suzuki Verona (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Mi legyen a címe? Négy autótípusról szól és ezek közül az egyik a cím jelenleg. Javaslatok:

• Suzuki Verona (marad)
• Chevrolet Epica
• Daewoo Magnus
• Daewoo V200

Az angol Wikipedia is hasonló megoldást alkalmaz az ottani en:Daewoo Magnus lapon, nemcsak a Magnusról szól. A lap létrehozásakor (2014.12.21) még csak a Veronáról szólt, majd szépen csonkról teljes cikké bővítettem.-- Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 13., 18:19 (CEST)

Nem látom a cikkből, hogy Európában egyáltalán forgalmazták-e. Ha igen, akkor azt kéne használni, amit itt. – LA^pankuš 2015. augusztus 13., 19:14 (CEST)

Benne van: Chevrolet Evanda volt a neve.-- Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 13., 19:16 (CEST)

Na ez a hátránya az ömlesztett információknak, kerestem, de nem találtam, pedig benne van. Érdekes módon pont ezt a nevet fel se vetted a lehetőségek közé. – LA^pankuš 2015. augusztus 13., 20:12 (CEST)

@Laszlovszky András: Túl keveset ír róla. Beírtam a bevezetőbe a Chevrolet Evanda nevet is. Mi az az ömlesztett információ?-- Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 14., 13:49 (CEST)

Ömlesztett információ az, amikor nincs szelektálva téma szerint. Négy különböző típus adatai vannak elszórva. Így nehezen megtalálható az éppen keresett információ. Azóta ugyan nem néztem rá, de amikor néztam, kerestem, hogy melyiket forgalmazzák Európában, de összevissza zavarodtam már a neveknél. – LA^pankuš 2015. augusztus 14., 14:12 (CEST)

 megjegyzés A Toyota Aygo / Citroën C1 / Peugeot 107 esetében szét vannak szedve (nem biztos, hogy az a jó, ez csak megjegyzés). – EniPort  ^eszmecsere 2015. augusztus 13., 19:19 (CEST)

Nem értem, hogy ez miért kérdés, ha egyszer a bevezető szerint "közös nevükön V200-as". Ha van közös nevük, akkor miért kell egyik nemközöset kiválasztani címnek? – Hkoala 2015. augusztus 13., 20:17 (CEST)

Gondolom, mert a modellnév a V200-as, de az autókat a gyártó és a modell szerint szokás megnevezni. Gyártó meg több van. – LA^pankuš 2015. augusztus 13., 21:16 (CEST)

Ez akkor lenne logikus, ha gyártó szerint külön cikkben lennének. Ha az egyik gyártót külön feltüntetjük a címben, de a cikkben mind a négyet tárgyaljuk, akkor a cím nem fedi a tartalmat. – Hkoala 2015. augusztus 14., 08:35 (CEST)

Külön cikket nem érdemes létrehozni, mert lényegében egy autóról van szó, csak a világ különböző részein volt a neve más. Ha pedig van véleményed, szavazz!-- Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 14., 14:01 (CEST)

Ha lényegében egy autóról van szó, és a négy változatnak van közös neve (a cikk bevezetője szerint ez a V200), akkor továbbra sem értem, miért kérdéses a kérdés, azaz miért kell az egyik változatot kiemelni és címként tálalni. (Ha a gyümölcsökről írnék cikket, nem tenném ki szavazásra, hogy málna vagy meggy legyen-e a címe.) – Hkoala 2015. augusztus 14., 15:06 (CEST)

Ez esetben az lenne a megoldás, hogy a V200 című cikkre mutasson az összes név átirányításként. De ez meg az autók esetén meglehetősen szokatlan eljárás lenne. – LA^pankuš 2015. augusztus 14., 08:52 (CEST)

 megjegyzés @Laszlovszky András: A Chevrolet Epica név megtévesztő, mert a cikkben csak az első generációról van szó. A Daewoo Magnus mint átirányítás már létezik.-- Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 14., 09:23 (CEST) (Szerkesztési ütközés után) Létrehoztam a Chevrolet Evanda átirányítást.-- Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 14., 11:45 (CEST)

Ez itt nem szavazósdi... A Wikipédia nem így működik. Még van mit megértened belőle. Először igyekszünk megbeszélni, mi lenne jó, megindokolni a véleményünket, és nem csak közölni, hogy mi tetszik vagy nem, és meggyőzni egymást. A szavazás csak akkor jön, ha nincs más megoldás, nem bemelegítésül. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 14., 15:01 (CEST)

Megpróbálom még egyszer. A Mazda 121 esetén fel sem merül, hogy esetleg legyen Ford Festiva a neve. Miért? Mert a Mazdát forgalmazták Európában, a Ford pedig az amerikai változata. Felesleges valamiféle közös, de senki által nem ismert típusjelzés. A címnek az európában forgalmazott változatnak kell lenni, a többi meg átirányítás ide. Ha Európában is több változata van, akkor amelyik Magyarországra is eljutott. Ha Magyarországon nem forgalmazták, akkor lehet a több európai változat közül választani, de praktikusan akkor is az ismertebbnek (nagyobb példányszámban eladottnak) kéne címnek lenni. – LA^pankuš 2015. augusztus 16., 21:14 (CEST)

=== Suzuki Verona név mellett ===

* Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 13., 19:41 (CEST)

=== Chevrolet Epica név mellett ===

=== Daewoo Magnus név mellett ===

=== Daewoo V200 név mellett ===

=== V200 név mellett ===

=== Chevrolet Evanda név mellett ===

Világ Kórus Játékok

Leginkább egy szóba írnám az egészet más világversenyek, világbéke, világizék mintájára. Mindenképpen hülyén néz ki, ha csak a helyesírását javítjuk. Talán Kórus-világjátékok? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 14., 09:43 (CEST)

Elegánsan kerüljük meg a problémát és legyen kórusolimpia. Aztán a cikkben lehet egy helyes magyarítást adni neki, mert nem világkórusról, hanem világversenyről van szó, így a kórus-világjátékok jó lenne (a kötőjel necces, kötőjel nélkül külön is jónak tűnik, meg teljesen egyben is), de szerintem kisbetűvel, mint az olimpia. Akkor lesz belőle nagybetűs, ha egy adott rendezvénysorozatról van szó. Mondjuk 2032. évi Kórus-világjáték. – LA^pankuš 2015. augusztus 14., 09:48 (CEST)

A kórusolimpia a régi neve, ez kiderül az első sorból, tehát tükröznie kéne a címnek az új nevet. Nem használhatunk egy elavultat azért, mert nehézségünk van a helyesírással. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 14., 11:11 (CEST)

Attól még nem avul el a magyarra ültetett név, hogy az eredetit megváltoztatták. Szerintem. De ebbe inkább nem mászom bele. Nekem egyelőre a különírt változat tetszik a legjobban (kórus világjáték), de talán még ennél is jobb lenne a „kórusok világjátéka”. Ebbe aztán se helyesírásilag nem lehet belekötni, sem a fordításba, mert hát a fordításnak inkább kell a nyelvhez alkalmazkodni, mint az eredetihez. – LA^pankuš 2015. augusztus 14., 13:11 (CEST)

Az OLIMPIA szó nem lehet kérdés, azt minden esetben kerülni kell, mivel "kizárólag a MOB engedélyével, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előírásaival összhangban lehet használni az alábbiakat: "olimpia" és "olimpiai" elnevezés"... (részlet a MOB elvi állásfoglalásából) JSoos ^vita 2015. augusztus 15., 14:35 (CEST)

Ez egy kicsit a 22-es csapdája, mivel a MOB nyilván a saját hatáskörében adhat ki rendelkezéseket, és ha valaki kívül áll a sporton, és nem törődik a MOB véleményével (amit megtehet), akkor már nem is vonatkozik rá. A MOB nem hatóság, csak a sportéletet szabályozhatja. A diákolimpiákat sem fogjuk emiatt átnevezni, sem pedig a megírásra váró szócikkeiket. Bár én sem vagyok elsődlegesen az olimpia pártján a fentiek miatt, ezt nem tartom jó érvnek. LA-nak pedig: nem átültetett, hanem lefordított névről van szó, és ez egy nemzetközi rendezvény. A te javaslataid közül a kórusok világjátéka alakot tartom a legjobbnak, ami az angol névnek tartalmilag helyes fordítása, csak magyarosabb nyelvtani szerkezetet követ. Lehet ez a közös nevező? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 15., 15:21 (CEST)

• Tényleg a "kórusok világjátéka" tűnik a legjobbnak. – EniPort  ^eszmecsere 2015. augusztus 16., 13:03 (CEST)

Nekem megfelel, azért dobtam fel. (Bár mondottam volt, hogy nem megyek bele, a nemzetközi rendezvények nevei nem feltétlenül és nem mindig tükörfordítások.) – LA^pankuš 2015. augusztus 16., 21:15 (CEST)

Elfelejtettem meghívni a cikk eredeti szerzőjét, ezt most pótoltam. Bár nem hiszem, hogy nagyon rárepülne, mert 5 éve nem szerkeszt, de talán be van kapcsolva az e-mailes értesítés a vitalap változásairól. Addig tisztázzuk, hogy csupa nagybetűs-e az írásmód az esemény nevében. Azt gondolom, főszabályként nem, csak az első, de most kicsit összezavarodtam, bevallom. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 16., 23:25 (CEST)

Szerintem itt a „nyári olimpiai játékok” kitűnő analógia, ahol csak akkor lenne nagybetűs az első szó, ha egy konkrétról van szó (csak akkor számmal kezdődik – 1932. évi nyári olimpiai játékok). Vagyis a kórusok világjátéka kisbetűs, a 2008. évi kórusok világjátéka meg számmal kezdődik. – LA^pankuš 2015. augusztus 17., 00:13 (CEST)

Nedves modulus

Sziasztok! Van a textiliparban egy "nedves modulus" kifejezés (pl. nagy nedves modulusú szál), ami az anyag nedvességre bekövetkező tulajdonságát írja le. Így különírva nekem nagyon furcsán hat... Hogy miért nem nedvesség modulusnak nevezték el, az számomra rejtély, de nem is ez a kérdés, hanem hogy hogyan kell helyesen írni? JSoos ^vita 2015. augusztus 12., 12:07 (CEST)

Nekem fogalmilag hat furcsán, mert más tudományokban inkább olyan kifejezések vannak, mint a rugalmassági modulus. De ha így hívják, akkor garantáltan így is kell írni, külön, mivel jelzős szerkezet. Melléknév és főnév egybeírására csak a különírt alaktól eltérő állandósult jelentés esetén van okunk. Idézőjeles kereséssel a Google összesen 6 találatot ad, amiből 4 gépi fordítású szemét, 1 releváns (a vegyiszálszótár, ahol az angol wet modulus mellett a német Nass-Modul is jelzős szerkezetnek tűnik a számomra, mert a főnévi alak Nasse), s végül a hatodik, azaz első, a saját Műselyem szócikkünk, ahol ctrl f-fel rákeresve a nedves modulusra még meghatározást is találunk a jegyzetben. Ennek alapján azt kell gondoljam, hogy csakugyan ezen a furcsa néven hívhatják a dolgot, akkor pedig a helyesírása nem kétséges. Inkább az a kérdés, hogy ez egy elfogadott magyar szakmai elnevezés-e, mert meglepően kevés találat van rá. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 15., 15:46 (CEST)

Jelzős szerkezet, de nem a modulus a nedves, hanem az anyag, aminek a modulusát kifejezni igyekeznek vele. De ha így, hát így. A kifejezés a szakszövegekben így szerepel, ennek utána néztem. (Ráadásul maga @Elkágyé: írta... ) JSoos ^vita 2015. augusztus 16., 14:44 (CEST)

Ezért lenne helyesebb a nedvességi modulus, de a szaktudományokban nem mindig a nyelvtanilag helyes kifejezések terjednek el. Az angol wet nemcsak nedvest, hanem nedvességet is jelent, csak esetleg az első szakember, aki írásban terjeszteni kezdte, nem tudott elég jól se angolul, se magyarul, hogy egy pontos fordítást adjon, nem is vitatta meg senkivel a kocsmafalon, aztán pillanatok alatt standard lett belőle. Van ez így, sajnos. Nekünk már csak azt hagyták meg, hogy ennek a valóban magyartalan kifejezésnek a helyesírásáról beszéljünk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 16., 23:55 (CEST)

A textilanyagok esetében a "nedves modulus" szakkifejezés azt jelenti, hogy az anyag modulusa (ami a rugalmasságát fejezi ki és a húzóerő–nyúlás diagramról olvasható le) nedves állapotban milyen értékű. Semmiképpen nem lenne jó a "nedvességi modulus", ennek semmi értelme nem lenne. "Rugalmassági modulus nedves állapotban" – ez lehetne a szabatos kifejezés, de ezt így a szakirodalomban még sosem láttam. Ne akarjunk egy a textiliparban általánosan használt szakkifejezést módosítani egy textilipari szakcikkben, csak "nyelvészeti" megfontolásból. – @Bináris: Az, hogy a nedves modulus szakkifejezésre "meglepően kevés találat" van, igen sajnálatos, és annak tudható be, hogy a textilipar hazai általános elhanyagolása (sőt, lenézése!) miatt igen kevés korszerű publikáció jelenik meg magyar nyelven. Én éppen azért írom szócikkeimet a Wikipédiára, hogy igyekezzek pótolni ezt a hiányosságot. Örömmel látom, hogy cikkeim elég szép olvasottságúak is, ahogy a rákattintások száma mutatja. Szakkörökből is kedvező visszajelzéseket kapok. – Elkágyé ^vita 2015. augusztus 17., 08:56 (CEST)

OK. Én nem is akartam módosítani, csak elmondtam róla a véleményemet, hogy fájdalmasan magyartalannak tartom, amiben a jelek szerint nincs is vita közöttünk. Ezt a bővebb magyarázatot beleírhatnád a műselymes szócikkbe, vagy lehetne belőle egy külön szócikkecske, ahol ki van fejtve, és látható a pontos értelme. Voltaképp tehát lustaságból lett ilyen 8nem állítom, hogy más szakmában ez nem fordul elő), de legalább már tudjuk, mi az. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 17., 10:59 (CEST)

Részt vevő nemzetek

Rengeteg sportesemény címében szerepel a == Részt vevő nemzetek == szakaszcím. Átjavítanám országokra, hiszen mindenféle sporteseményen a nemzetközi szövetség az országok szövetségeivel áll kapcsolatban, és azoknak a részvételét fogadja el, és az ilyen versenyeken a sportolók állampolgársága a döntő. Egyfelől Magyarország csak a magyar nemzet egy részét képviseli, másrészt a szovjet nemzet is fikció, habár 70 éven át próbálták elhitetni az ellenkezőjét. Mi itt Közép-Európában jól értjük az ilyesmit... Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 14., 11:10 (CEST)

Szerintem ez nem így van. Tudomásom szerint nagyon sok esetben pl. Anglia, Wales, Skócia, É-íroszág külön indul, külön zászló alatt, vagy pl. az utóbbi olimpián is a Hollandiából kivált volt Holland Antillák sportolói is "független"-ként indultak, amit nehezen lehet mindig országnak nevezni. JSoos ^vita 2015. augusztus 15., 14:44 (CEST)

Nagy-Britannia egységesen indul. - Csurla ^vita 2015. augusztus 15., 21:03 (CEST)

Pl. a labdarúgásban is külön indulnak... JSoos ^vita 2015. augusztus 16., 14:34 (CEST)

Ha ezt elfogadjuk, abból csak annyi a tanulság, hogy a nemzetek és az országok egyformán rossz. De akkor mi a helyes? Think out of the box: nem kötelező egyszavas megoldást adni. Esetleg országok és területek? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 15., 15:23 (CEST)

A nemzeteknél az országok mindenképpen pontosabbnak látszik, de ha figyelembe vesszük az említett kivételeket, vagy például azt is, hogy a két német állam egy jó ideig közös csapattal vett részt az olimpiákon, akkor lehet, hogy a "résztvevő csapatok" fedi le legpontosabban. – Dodi123 ^vita 2015. augusztus 15., 20:29 (CEST)

Szerintem nem kell a nemzetek fogalmát ennyire pontosan értelmeztetni. Az ENSZ is Egyesült Nemzetek Szervezete mégis az államok közti együttműködést hivatott elősegíteni. Szerintem jó a nemzetek. - Csurla ^vita 2015. augusztus 15., 21:03 (CEST)

Az országonkénti olimpiai bizottságra is a nemzeti szót használja. Lásd: Nemzeti olimpiai bizottság - Csurla ^vita 2015. augusztus 15., 21:05 (CEST)

Szerintem is az ország vesz részt. A nemzet összekeverése az ország-gal, nyugati szemlélet. Szerintem a nemzeti-t ne keverjük a nemzet-tel. Walles, Skócia stb. itt országként (ha úgy tetszik országrészként) szerepel, és nem nemzetként. Wikizoli ^vita 2015. augusztus 15., 21:20 (CEST)

A nyugati itt pejoratív jelző akar lenni?hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2015. augusztus 15., 22:30 (CEST)

Miért lenne pejoratív? Európa nyugati felét és Amerikát szoktuk így nevezni egyszerűen. Ténymegállapítás. Ahol összekeverik a nemzet és ország fogalmát. Angolul a "nationality" inkább állampolgár, mint nemzet. Így szerepl például az útlevelekben. Szerinted létezik amerikai nemzet? Wikizoli ^vita 2015. augusztus 16., 15:23 (CEST)

Nekem az országgal az a "bajom", hogy az általánban egy elfogadott, elismert államközösség. Vannak esetek, amikor politikailag lehet kifogásolható olyan "ország", amit más országok nem fogadnak el, pl. Palesztína elég rázós kérdés, hogy országnak tekinthető-e? Számomra a nemzet még inkább kifejezőbb és semlegesebb ilyen esetekben. JSoos ^vita 2015. augusztus 16., 14:52 (CEST)

Mikor szerepelt Palesztina sportversenyeken? Mert erről van szó, nem filozófiáról. Wikizoli ^vita 2015. augusztus 16., 15:23 (CEST)

Pl. labdarúgásban (a Palesztin labdarúgó-válogatott a FIFA tagja) JSoos ^vita 2015. augusztus 16., 16:19 (CEST)

Ebben is van igazság, viszont az általam javasolt országok és területek erre is megoldás. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 16., 15:02 (CEST)

Lehetne! Vagy akár az is, hogy országok és nemzetek... (nemzet, mint politikai nemzet, államnemzet) vagy országok és közösségek (nem egy jól definiált földrajzi terület, hanem emberek közössége vesz részt eseményeken egyként, egy zászló alatt) JSoos ^vita 2015. augusztus 16., 16:46 (CEST)

A nemzetek továbbra is megfelelő. Miért akarunk minden a legtökéletesebben megoldani, amikor a világ nem az. - Csurla ^vita 2015. augusztus 16., 16:38 (CEST)

A „részt vevő válogatottak” lenne talán a legpontosabb, mivel nem a nemzetek és nem az országok, hanem az illető országokat vagy területeket képviselő válogatott csapatok vesznek részt az ilyen eseményeken. Véleményem szerint a nemzetek szó fedi le a legpontatlanabbul a résztvevőket, még akkor is, ha mindenki érti, hogy itt miről is van szó. – Dodi123 ^vita 2015. augusztus 16., 17:00 (CEST)

Szerintem mindenképpen a nemzet kifejezés a jobb. pl: Magyarországra kb. tíz éve ide került egy török ember megkapta az állampolgárságot, akkor ugye az ország része lesz, de ugye nem őt képviseli a magyar sportoló hanem a törzsgyökeres magyar nemzeti embert, valószínű az a török is elsősorban az ő nemzeti színeiben szereplőnek szurkol szívből elsősorban nem nekünk. Vagy nézünk meg a nemzeti és az országért valló sportoló örömét pl: Egy Franciaországban lakó nigériai születésű sportoló feláll a dobogóra, te nem azt látod rajta hogy az adott nemzetnek nyert (legtöbbször még az adott nemzet himnuszát sem ismeri) hanem inkább a családjának és magának nyert, de ebben az esetben is francia nemzetnek nyert, mert az adott ország saját nemzete értékeit képviselőjének nevezte ki. (hogy milyen érdekekért azt hagyom inkább) Ugye egy olimpián felvonulnak a nyitó napon zászlókkal, azokon is az adott nemzet színei, címerei szerepelnek hol 1000éves múltra visszatekintve valahol meg csak 5évre. De egy Romániában élő Erdélyi magyar is a saját nemzetiségűnek szurkol nem a romának nagy valószínűséggel. Szerintem a nemzeti szó sokkal jobban kifejezi hogy egy adott társadalom egy rendezvényen kiket és milyen értéket képvisel, az országot meg egy adott terület határoz meg. Említve volt feljebb a Holland Antillák az ott levő népesség nagy része valószínűleg még Hollandiában sem járt, de mivel gyarmat volt ezért területileg a hollandokhoz tartozott 2010-ig, de életvitelben értékekben kultúrában stb. biztos mást képviselnek mint a hollandok ezért őket is inkább nevezhetjük külön nemzetiségűnek mint ország lakónak.– Battila27 ^vita 2015. augusztus 17., 15:33 (CEST)

Még egy gondolat: területileg márt azért sem állná meg a helyét mert az olimpia is már több mint száz évre visszamenőleg létezik ezalatt szinte az összes ország terület megváltozott már de a nemzet és a nemzettudat nem. Tehát egy 1896-ban nyert magyar olimpiai arany is annyit ér mint a 2012-ben nyert. – Battila27 ^vita 2015. augusztus 17., 15:49 (CEST)

Az alapkérdésre válaszolva: mit itt, Közép-Európában sosem leszünk képesek jól érteni a nemzet fogalmát, és megkülönböztetni egymástól az államnemzet és a kultúrnemzet esetét. A magyar labdarúgó válogatottat már akkor nemzeti tizenegynek nevezték, amikor a nemzeti(eskedő) politikusok még sehol sem voltak, sőt a legvadabb internacionalizmus tombolt. A sportolók többnyire mégis országokat képviselnek. Egy adott állam büdzséje terhére készülnek fel és vesznek részt, az eredményhirdetésen nem azt írják ki, hogy magyarok, hanem azt, hogy Magyarország, az állam címerét viselik – a nemzeti színek mellett. Az egy teljesen más kérdés, hogy maguk a sportolók mit éreznek, kit képviselnek, és hogy kik szurkolnak nekik. Én találkoztam már olyan erdélyi magyarral, aki a magyar–román találkozón a románoknak szurkolt. Mert hát mégiscsak ott lakik.

Szóval ne keverjük a szezont a fazonnal. A sportolók az államokat képviselik, de a nemzet szurkol nekik. – LA^pankuš 2015. augusztus 17., 16:41 (CEST)

Már eleve logikátlan országot írni pl: Magyar Királyság volt 1946-ig azok az érmek most is hozzánk tartoznak tehát a nemzethez, és nem ment át az az érem a románokhoz amit egy akkori erdélyi magyar nyert ezért is nemzeti, olimpia több mint 100 évre visszamenő sport esemény az 1986-os érmek is hozzánk tartoznak (még akkor Erdély is hozzánk tartozott), de már birkózó vb is 1904-töl van, vagy sorolhatnánk még a sportokat. A határok változtak a nemzetiségek nem. Érmekben legegyszerűbb megnézni, mert egy adott olimpia vb eb után az országnak szerzett érmek hozzáadódnak az eddig megszerzett érmekhez az 1904-ben szerzet érem is hozzáadódik 2014-ben szerzet érmekhez. Ez nem szurkolói felfogás, ez szerintem tény.--Battila27 ^vita 2015. augusztus 17., 17:20 (CEST)

Ez nekem teljesen fejtetőre állított logikának tűnik. Egyfelől Magyarország hivatalos nevei számosak, de mindegyik Magyarországot takarja. A Magyar Királyság, a Magyar Népköztársaság és a Magyar Köztársaság, sőt még a mai köztársaságmentesített Magyarország is mind Magyarország, legfelebb a határai változtak, ami ebből a szempontból irreleváns. Másfelől egy 19. századi erdélyi román Magyarországnak szerezte az érmeit, míg egy mai erdélyi magyar sportoló – ha tetszik, ha nem – román színekben indul és Romániának könyvelik el az érmeit.

A mai napig megkülönböztetjük az NDK és NSZK által begyűjtött sporteredményeket, míg a csehszlovák eredményeket szlovák, cseh, morva és magyar sportolók gályázták össze. Izrael sporteredményeit 1947 előtt nem találod meg, pedig voltak zsidó sportolók. A kurdok a mai napig három másik államot képviselnek. Szóval még egyszer kérem, ne keverjük a szezont a fazonnal. – LA^pankuš 2015. augusztus 17., 17:39 (CEST)

A probléma ezzel a nemzetek melletti érveléssel szerintem az, hogy a nemzet fogalmába az adott ország határain kívül élő nemzetiségek is beleértendők. Márpedig egy sporteseményen egy adott ország képviseletében csak olyanok szerepelhetnek, akik az adott ország állampolgárai. Hiába magyar nemzetiségű egy például Ausztriában élő magyar, attól ő még nem lehet a magyar válogatott tagja, hanem Ausztria válogatottjában szerepelhet, ha olyan kiemelkedő eredményei vannak, amelyek alapján beválogatják a csapatba. Ugyanakkor egy Magyarországon élő, magyar állampolgárságot szerzett akármilyen afrikai nemzetiséghez tartozó versenyző is a magyar válogatott csapat tagjaként indulhat el, ha a válogatottba bekerüléshez megfelelő szintű eredményeket mutat fel. Ez alapján egyértelmű, hogy nem a nemzetek, hanem az adott országok válogatott csapatai vesznek részt az eseményen. Ezért javaslom inkább a „részt vevő válogatottak” (vagy részt vevő válogatott csapatok) szakaszcímet, mert az pontosan lefedi azt is, amikor nem egy országot, hanem egy területet képviselnek. – Dodi123 ^vita 2015. augusztus 17., 17:42 (CEST)

Egy utolsó kérdés hogy lett Németország 4 szeres labdarúgó vb győztes? 3 NSZK+ 1 Németország, a világon ismereteim szerint mindenhol csak 4 német nemzeti győzelmet jegyeznek.– Battila27 ^vita 2015. augusztus 17., 18:44 (CEST)

Úgy, hogy a mai Németország az NSZK-val azonos, illetve annak jogutódja. Az NDK csatlakozott hozzá és nem fordítva. – LA^pankuš 2015. augusztus 17., 20:24 (CEST)

Égitestnevek újratöltve

Mivel az Európé (hold) vitalapján bontakozott ki ismét a vita, és kevesen látják a jelek szerint, áthoztam ide véleményezésre.

Az égitestek neveinek írásmódja nyilvánvalóan kettős, vannak a magyaros és latinos nevek. Magyarosak a nagybolygók, latinosak a kisbolygók. A bolygók holdjai között azonban vannak ismertebbek, mint például a Jupiter körül keringő Galilei-holdak, amelyek hol magyaros, hol latinos formában vannak. A vita tárgya jelen esetben az, hogy hol húzzuk meg a magyaros nevek határát.

Az OH szerint nincsen csillagászati szaknyelvi helyesírási szótár, ezért csak az általános szabályokból lehet kiindulni. Ugyanakkor van itt egy javaslat a planetológiai nevezéktan magyar rendszerére, ami csak javaslat, de legalább rendszeres. A nálunk használt elnevezések többnyire összhangban vannak a javasolt nevezéktannal, kivéve az ismertebb holdakat, amiket magyarosodottnak kezeltünk és a görög eredetiből kiindulva a magyaros átírást alkalmaztuk.

A problémás égitestek a következők:

Phobosz vs Phobos – az OH 212. oldalán Phobosz, a javaslat szerint latinosan írandó;

Deimosz vs Deimos – az OH-ban nincs, de csak Phobosz analógiájaként értelmezhető, a javaslat szerint latinos;

Ió vs Io – ez és a következő két hold az OH-ban is latinos (214. o.), némiképp következetlenül, ha már a Phobosz és a Deimosz nem az;

Kallisztó vs Callisto – mint fenn;

Ganümédész vs Ganymedes – mint fenn, plusz az a probléma, hogy a nemzetközi neve egyébként Ganymede, a Ganymedes is eltér tehát a sztenderdtől, ráadásul például a franciában Ganymède, ami arra utal, hogy a franciák is skrupulus nélkül térnek el a sztenderdtől;

Európé vs Europa – ez az a név, aminek a latinos formáját sehogy sem lehet görög átításnak tekinteni, mert a tudományos átírás is Europe lenne, az OH-ban egyáltalán nem szerepel;

Pluto vs Plútó – törpebolygóvá minősítése után a javaslatnak megfelelőre neveztük át, de azóta is többször megkérdőjelezték már ezt, ideje tisztázni;

Titán vs Titan – az egyetlen, aminek a magyaros helyesírásában – különböző indokokkal megegyezik a javaslat és az OH, és egyben mindkét kiadvány rendszertörő kivétele.

nálunk	OH-ban	javaslatban
Phobosz	Phobosz	Phobos
Deimosz	(Deimosz)	Deimos
Ió	Io	Io
Európé	–	Europa
Ganümédész	Ganymedes	Ganymedes
Kallisztó	Callisto	Callisto
Titán	Titán	Titán
Pluto	Plútó	Pluto

Mint látható, egyedül a Wikipédia egységes a névhasználatban. Kinek mi a véleménye? OH vs javaslat vs egységesség, vagy vegyesen, innen is, onnan is? – LA^pankuš 2015. március 27., 20:18 (CET)

A felsoroltakban egységes, de már az Enkeládusz, Hüperion, Szinopé esetekben itt is eltérés van. Én amúgy a görögös átírást támogatnám. JSoos ^vita 2015. március 27., 20:41 (CET)

Mivel a kisbolygók és kisholdak általában vita nélkül latinosak (Ceres, Vesta, Hyperion), ezért ezekre nem tértem ki. De akár az is téma lehet. – LA^pankuš 2015. március 27., 20:48 (CET)

Szeretném kérni, hogy egy indoklást is adjon mindenki arra, amit ír. Miért a görögös átírás? Azok kedvéért, akik nem nézték az Európé (hold) vitalapon zajló vitánkat: én azt támogatnám, hogy ebben az esetben a hazai szakma képviselőinek javaslatát fogadjuk el, mert az az egyetlen, amelyik konkrétan leírja a szóalakok ajánlott változatait, nem csak egy szélesre tárt szabályrendszert ad. A szakma a Galilei-holdakat Io, Europa, Ganymedes és Callisto néven emlegeti. Ha egy ilyen témában önkényesen eltérünk a szakma által használt nomenklatúrától, akkor joggal vádolják a Wikipédiát azzal, hogy a szakmai érvek nem érvényesülnek, csak a szerkesztők kénye-kedve, saját személyes preferenciái. Miközben elvileg az objektív tájékoztatás a cél. Teljesen indokolatlan egy nyelvészetileg talán védhető, de teljesen kitekert nevet (Európé) adni egy olyan holdnak, aminek a 17. században az Europa nevet adták, és így hívják ma is. Tudom, hogy a mitológiai alak leírása így helyes, de most a hold nevéről van szó. MrFringilla ^vita 2015. március 27., 23:24 (CET)

Csak a teljeskörűség kedvéért hozzáteszem, hogy a Neptunusznak 1846-ban adták a Neptunus nevet, mégis magyarosan írjuk, mert a magyar nyelv és helyesírás ismeri a honosodás fogalmát. Nem tartom önmagában megálló érvnek azt, hogy egy olasz tudós a latin nyelvű munkáiban milyen nevet használt görög mitológiai alakok leírására. – LA^pankuš 2015. március 27., 23:45 (CET)

Nem is önmagában áll az érv. A Neptunusz meghonosodott, ez vitathatatlan. Általános iskolában minden gyerek tanulja a Naprendszer bolygóit, persze, hogy meghonosodott. Kíváncsi vagyok, egyáltalán hányan tudnák felsorolni a négy Galilei-holdat. A fent hivatkozott ajánlás az érvem, amit a Magyar Csillagászati Egyesület, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet, az ELTE Csillagászati Tanszék és a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársai állítottak össze, éppen az egységesítés szándékával, komoly munkát fektetve a dologba. Ettől pedig önkényesen, pusztán szerkesztői preferenciák alapján, az AkH mögé bújva, eltér a négy hold lapjának címe és a bennük szereplő égitestek nevei. Ezt erősen helytelenítem. MrFringilla ^vita 2015. március 28., 00:31 (CET)

Ne fussuk le újra ugyanazokat a köröket, mint a vitalapon. Semmi önkényesség nincs a helyesírásból következő nevekben addig, amíg nincs hivatalos planetológiai helyesírási szótár. Még utána is el lehet térni tőle. Ez nem zárja ki, hogy elfogadjuk a linkelt javaslatot zsinórmértéknek, de nem jelenti azt, hogy automatikusan el kéne fogadni. Ami meg a honosodás mértékét illeti, azt én nem tudom megítélni, mert az általános iskola alsó tagozatában is ismertem már a Galilei-holdakat. Ezzel szemben a felnőtt ismerőseim se mind tudnák a bolygókat elsorolni. A honosodás nem attól függ, hogy ki mit gondol honosodottnak. Ahogy éppen a javaslat is elismeri, hogy a Titán írásmód honosodott, pedig ezt a holdat valószínűleg kevesebben ismerik, mint a Galilei-féléket. Szóval tegyük félre a tekintélyelvet, és hagyjuk szóhoz jutni az esetleg érdeklődőket is. – LA^pankuš 2015. március 28., 00:57 (CET)

KISBOLYGÓK nevei, én úgy látom, hogy itt az az elnevezés az elfogadott(?), hogy ha már kapott nevet, akkor nem zárójeles formában van 2 Pallas v. 266622 Málna és nem (266622) Málna. Bár én nem találom erről a vitát, de valahol biztos volt. Szerintem nem kellene átnevezni ezeket zárójeles alakra.JSoos ^vita 2015. március 28., 01:14 (CET) (ennyit találtam: Wikipédia-vita:Csillagászati_műhely#318694_Keszthelyi, Wikipédia-vita:Csillagászati_műhely#A_Naprendszer_kisbolygói_kategória_sorrendje Bocsánat, ha off-topic JSoos ^vita 2015. március 28., 01:30 (CET))

Valószínűleg ez volt az eredeti vitaindító: Wikipédia-vita:Csillagászati_műhely/archív03#3067_Ahmatova, Jó éjszakát, JSoos ^vita 2015. március 28., 01:47 (CET)

OFF: Ebben egyértelműen tévedsz. A zárójeles alakot használják a névjegyzékben.ON MrFringilla ^vita 2015. március 28., 06:48 (CET)

OFF: Abban persze lehet, hogy tévedek, hogy kell-e átnevezni, az viszont ténykérdés, hogy az elnevezési konvenció él! Az első 10000 kisbolygó neve következetesen betartja ezt a szabályt, de gondolom a nagytöbbség ezután is. Ezért úgy gondolom, ha már van ilyen, nem érdemes felrúgni, még ha a "névjegyzék" másogy használja is. Inkább megállapodásra kellene jutni, mert láthatólag újra és újra előjön ez a téma. ON JSoos ^vita 2015. március 28., 12:10 (CET)

OFF: Szerintem pedig, ha a Wikipédia arra törekszik, hogy egy megbízható online enciklopédia legyen (amiben gondolom egyetértünk, hogy cél), akkor nem kellene saját konvenciókat előnyben részesítenie az adott szakterület konvencióival szemben. De eleve teljesen légből kapott az a kijelentés, hogy az első 10000 kisbolygónál betartanák a zárójel nélküli írásmódot: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kisbolygók_listája_(5501–6000) És ha már egységesíteni szeretnénk, ami jogos törekvés, akkor miért ne a HELYES változatot részesítsük előnyben, még ha esetleg a rosszból van több, akkor is? ON MrFringilla ^vita 2015. március 29., 18:47 (CEST)

OFF: Nem tudom mire gondolsz a kisbolygók citált listájával. A szabály, amit én írtam (nem, amit te értettél belőle) itt a magyar (és az angol) wiki-n is: hogy ha már adott neki nevet a felfedező, akkor nincs zárójel, egyébként meg van. JSoos ^vita 2015. március 30., 21:21 (CEST)

OFF: Az általam belinkelt lista arra vonatkozik, hogy az első 10000 kisbolygó neve egységesen szerepelne a zárójel tekintetében a Wikipédián. Ez a szabály pedig, amit most emlegetsz, ha tényleg létezik ilyen, akkor teljesen önkényes, és nem illik egy enciklopédiához, ami a meglévő tudás összegyűjtéséről, nem az átköltéséről szól. A nevet a felfedező javasolja, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU)adja. És az IAU-nál a végleges név előtt a sorszám zárójelben szerepel. Vannak szervezetek, amik ettől eltérnek (pl. a NASA JPL), de mivel az IAU Minor Planet Center hivatalos szervezet, amelyik az égitestek elnevezéséért és nyilvántartásáért felelős, egyértelműnek kellene lennie, hogy annak írásmódját alkalmazzuk. Pl.: http://www.minorplanetcenter.net/db_search/show_object?utf8=✓&object_id=Malna ON MrFringilla ^vita 2015. március 31., 00:02 (CEST)

OFF: Nem most írtam, én már a legelején erről beszéltem, csak biztos rosszul fogalmaztam és félreérthető voltam. Én egyik írásmód mellet sem szeretnék lándzsát törni, csak szerettem volna ha egy meglévő következetességet nem írsz felül. Ezt a témát elsősorban a Csillagászati műhelynek kellene rendezni, ezért a témát ott is felvetettem. Remélem sikerül egymást meggyőznötök. Én a témában nem szeretnék tovább foglalkozni kivéve ha nem sikerül döntésre jutnotok. Üdv., JSoos ^vita 2015. március 31., 00:29 (CEST)

OFF: Jogos. Köszönöm, most már tényleg ott folytatjuk. ON Üdv, MrFringilla ^vita 2015. március 31., 00:47 (CEST)

Az egyetlen gond ezzel a minorplanetcenter linkkel és az érvvel, hogy számunkra irreleváns, mert angolul készül angol anyanyelvűeknek. Kínaiak által felfedezett és eredetileg kínai írásjeggyel elnevezett égitesteket is angolul fog közölni. Jó hogy nem már a onnan fogjuk majd átírni a felfedezők nevét és helyét is (Discovered at Piszkesteto on 2008-08-24 by K. Sarneczky), és majd ez lesz a szócikkben, hogy "felfedezés helye: Piszkesteto", mert itt úgy írják. Lásd mindjárt ezt a példát: http://minorplanetcenter.net/db_search/show_object?object_id=29467, aminek eredeti neve 山东大学星 (és amúgy egy egyetem neve). A kínai wiki egyébként lefordítja a kisbolygót nevét, ahol csak lehet. Xiaolong Üzenő 2015. április 16., 15:03 (CEST)

A Titán, Plútó, Callisto, Deimos, Phobos, Europa, Ganümédész, Io neveket támogatom, valamint a Siriust is Szíriusz helyett.-- Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 12., 11:43 (CEST)

Erre azért adhatnál némi magyarázatot. Például hogy Ganümédész mellett mitől lesz jó az Europa és az Io név, vagy fordítva, ha nem Európé és Ió, akkor miért nem Ganymedes. A függőt fenntartani szerintem már felesleges. Vagy lesz hozzászóló, és nem archiválódik, vagy nem, akkor meg menjen archívba, ne foglalja a helyet. – LA^pankuš 2015. augusztus 12., 11:48 (CEST)

@Laszlovszky András: A Ganymedes a Naprendszer legnagyobb holdja, ezért érdemli meg, hogy magyarul hívjuk, a Plútó pedig szintén már beépült a magyarba, a Szaturnusz cikk címe se Saturnus, ha már bolygó, legyen egységes. A Titán szintén hatalmas, és az istent is Titánnak hívjuk, akiről elnevezték.-- Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 12., 18:49 (CEST)

A Ganymedes a Naprendszer legnagyobb holdja, ezért érdemli meg, hogy magyarul hívjuk. Olyan magyarázattal még nem találkoztam, hogy ami legvalamicsodább, az magyar nyelvű legyen, mert leg-. Apród ^vita 2015. augusztus 12., 19:07 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Szóval szerinted érdemek szerint osztjuk a magyar elnevezést. Ez teljesen új megközelítés. Szerintem az égitestek csoportjait egységesen kell kezelni. Ezek a csoportok a bolygók (magyarosan, ahogy bevett), a törpebolygók, az aszteroidák és a Kuiper-öv öbjektumai (latinosan, ahogy bevett, így a Pluto is), valamint a holdak.

Szerintem az egyetlen kérdés a Naprendszer holdjainak névalakja. De ezt is egységesen tudom elképzelni. Latinosan (Io, Europa, Ganymedes, Callisto, Titan, Phobos, Deimos, Charon, stb), vagy magyarosan (Ió, Európé, Ganümédész, Kallisztó, Titán, Phobosz, Deimosz, Kharón, stb). De semmiképp sem keverve. – LA^pankuš 2015. augusztus 12., 19:11 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

A Plútó nem Kuiper öv, a Ganymedes és Titán neveket elfogadom, a Plútó mellett kitartok.-- Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 12., 20:07 (CEST)

Vannak szabályok, a törpebolygók latinosak. A holdak szerintem latinosnak kellene lennie, én leginkább latinos alakkal találkoztam, mint magyarossal. Tudom, ez szubjektív... - Gaja   2015. augusztus 12., 20:37 (CEST)

A Pluto e pillanatban hivatalosan törpebolygó. Ebben nagy szerepet játszik az, hogy a pályája belelóg a Kuiper-övbe, így egyfelől semmi egyéb nem különbözteti meg a Kuiper-objektumoktól, mint hogy néha benéz a Neptunuszon belülre, másrészt a törpebolygók mindegyike latinos alakú. – LA^pankuš 2015. augusztus 12., 20:44 (CEST)

No akkor leszűröm a konklúziót: a kérdés nem sokakat érdekel. Talán kiírok egy szavazást a Naprendszer holdjainak elnevezéséről. A bolygók, kisbolygók, törpebolygók és aszteroidák elnevezése jelen pillanatban egységes, azt kár lenne bolygatni. – LA^pankuš 2015. augusztus 18., 10:34 (CEST)

Wikipédia:Szavazás/Javaslatok/A Naprendszer holdjainak nevei

-patakai vagy -pataki?

A Királypatakán található műemlék királypatakai vagy királypataki? A kérdés általános jelleggel érdekel, mert van még Malompataka, Igenpataka, Bükkhavaspataka stb. – Hkoala 2015. augusztus 14., 15:00 (CEST)

Idézek a Kriterion könykiadó Magyar helyesírási szótárából:

299. Az -elve, -falva, -földe, -háza, -laka, -telke utótagú földrajzi nevek -i képzős, kis kezdőbetűs származékában a szóvégi -a, -e-t elhagyjuk: havaselvi, hídelvi, madéfalvi, havasalföldi, fehéregyházi, zentelki, zetelaki.

Gondolom ez érvényes a -pataka, -hegye stb. végződésű szavakra is. (Persze, kivétel erősíti a szabályt.)– Pegy22 ^üzenet 2015. augusztus 15., 15:25 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) A fehéregyházi csata, Kiskunfélegyházi járás analógiáját követném. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 15., 15:27 (CEST)

Én úgy tudom, hogy a modernebb nyelvhasználatban már pl. a Bocföldei és Apátfalvai is helyes az Apátfalvi és Bocföldi mellett, de utóbbi nekem is szimpatikusabb.– Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 16., 07:23 (CEST)

Cseszvára: cseszvári? – Vépi ^vita 2015. augusztus 16., 10:46 (CEST)

Ez nyelvhasználati kérdés. Hivatalos elnevezésnél azt kell használni, amelyiket megállapította, akinek erre joga volt, egyéb esetben tetszés szerinti. Az egyértelműséget azonban az szolgálja, ha az -i képzős alakból a lehető legnagyobb biztonsággal vissza lehet következtetni az alapformára. Ha egy a kontextusból egyértelmű földrajzi névről van szó (a szomszéd faluról vagy a szövegben korábban megnevezett helyről stb.), akkor nincs gond, de ha a melléknévi alak magában áll, az zavaró lehet.

Példák:

• Jánoshalmai járás, ellenben Orosházi járás: jogalkotói következetlenség, de nem hiba. 1950 előtt az egyik neve Jánoshalmi járás volt, viszont a másiké Orosházai járás soha.
• Veresegyház, nem pedig Veresegyháza, ahogyan a veresegyházi asszonykórusból tévesen visszafejtik Nyíregyháza analógiájára, lásd még Nyíregyházi járás.

Peyerk ^vita 2015. augusztus 16., 12:43 (CEST)

Sem a szóhasználat, sem a helyesírás nem közigazgatási kérdés, legfeljebb a közigazgatási egységek nevében tiszteletben tartjuk a jogászok által definiált formát. Az orosházi libamájkonzervre ennek nem kell kihatással lennie. A járásokat azért nem használnám példaként. A visszafejtés meg már csak ilyen, a nyelv bizony nem mindig egyértelmű. Ugyanakkor az OH. érvényessége is korlátozott, mert a toldalék megválasztása nem helyesírási, hanem nyelvhasználati kérdés. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 16., 13:34 (CEST)

Igen, nyelvhasználati kérdésről van szó, mint fentebb írtam. Arra hoztam példákat, hogy ez időben is változik, ahogy térben is, meg nyelvi rétegenként vagy szakterületenként is természetesen. A visszafejtés szempontja viszont nem tréfadolog. A rövidített -i képzős formák köznyelvben is tapasztalható visszaszorulásának pont ez az egyik oka. Peyerk ^vita 2015. augusztus 19., 09:00 (CEST)

Mártonfi Attila összegyűjtött művei

Készítettem egy Wikipédia:Helyesírás/Mártonfi Attila hozzászólásai (WP:MÁRTONFI) lapot, ahol az archívumból kikeresve összegyűjtöttem a Wikipédia számára írt érdemi véleménynyilvánításait. Ezek érdekes és hasznos olvasmányok, egyáltalán nem egy megmondóemberre vallanak, sőt azt sem szégyelli bevallani, ha valamire ő sem tudja a választ, vagy ha a helyesírás hatókörén kívül helyezi a kérdést. Élvezettel olvastam gyűjtés közben. (Akarok is hivatkozni rá, azért keresgéltem.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 15., 15:54 (CEST)

Ezt valamilyen módon tudatosítani is kellene, mert innen pillanatok alatt eltűnik az archiválás során. Szerintem be kellene tenni a lap tetején lévő Magyar helyesírás című dobozba is! - Gaja   2015. augusztus 16., 10:48 (CEST)

Úgy látom, a megmondóemberstílusról, illetve a tekintélyre hivatkozásról más fogalmaink vannak. Semlegesítettem a megfogalmazást. Peyerk ^vita 2015. augusztus 16., 12:50 (CEST)

Nem. Te nem semlegesítetted a megfogalmazást, hanem megrongáltad és meghamisítottad a szöveget. Visszaállítottam, és megkérlek, hogy hagyd békén! Alsófehér-ügyben hosszas szélmalomharc után mindenkivel szembefordulva lenyomtad a saját akaratodat a közösség torkán, amit a végén egyszerűen rád hagytak. Tény, hogy minden más résztvevővel ellentétesen értelmezted a vita eredményét. Ha megírod a Peyerk összegyűjtött véleményei lapot, arra azt írsz, amit akarsz, de ez Mártonfi véleményeinek a listája, ezért nem lehet rajta az általa hibásnak tartott alak. Tartsd tiszteletben, hogy ez az ő véleménye, és ez is van odaírva fölé. Ez az egész már semmi másról nem szól, mint hogy csak azért is újra és újra megerőszakold a wikiközösséget, és újra és újra lenyomd a torkunkon, hogy csak te vagy az igazság megmondója, és csak neked van igazad akkor is, ha fehérnek hívod a feketét. Alsófehér vármegye neve abban az alakban van, ahogy te akartad, miközben minden helyesíráshoz értő ember és az OH. is ennek az ellenkezőjét mondja. Kérlek, elégedj meg ennyivel, legyél boldog vele, és ne akard még a nyomait is eltüntetni annak, hogy másoknak más véleményük van. Ha folytatod a lap rongálását, véleményezési eljárást fogok indítani, és akár a Wikitanácshoz is fordulok, hogy tiltson el onnan. Nem játszhatsz örökké arra, hogy ha elég agresszív vagy, akkor majd mindenki megfutamodik előled a béke kedvéért. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 16., 13:22 (CEST)

Mellesleg azon a lapon szándékosan tényszerűen és semlegesen fogalmaztam, ennél semlegesebben nem lehet leírni azt, ami történt, de ez tényleg mellékes, csak magyarázata a zöld színnek. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 16., 13:27 (CEST)

A szöveg semleges változatát helyreállítottam, és felszólítalak, a személyes álláspontodat, amit korábban sem sikerült a helyesírási szabályzatok alapján alátámasztanod, ne próbáld ismét ráerőltetni a Wikipédiára.

Eszem ágában nics eltüntetni a nyomait annak, hogy a korábi vitában nem született válasz arra, miért került az OH szótári részébe az FNH világos szabályaival ellentétes földrajzi névi írásmód, hiszen szerintem ez nagyon tanulságos. Viszont te ne próbáld meg eltüntetni ezt a tényt - ha már szükségesnek találtad annak a lapnak a lérehozását. A magam részéről egyébként a lapot teljesen feleslegesnek tartom, hiszen nics rajta semmi olyan, ami hasznosan kiegészítené a helyesírási szabályzatokat, amelyekre támaszkodunk.

Ha tartalmilag szeretnéd a vármegyenevek helyesírásának kérdéséről szóló vitát újranyitni, tedd azt, állok elébe. De kezdd azzal, hogy a megfelelő szabályzat megfelelő szabályát meghivatkozod, máskülönben esetleg üres szócséplés lehet belőle.

Peyerk ^vita 2015. augusztus 16., 22:08 (CEST)

Nem akarom újra megnyitni a szájtépést, bármennyire is fened rá a fogad, és nem kértelek rá, hogy tartsad hasznosnak, csak arra, hogy ne rongáld meg, ne hamisítsd meg rajta Mártonfi Attila véleményét, és ne akard a sajátodat odaírni helyette. Máshol fog folytatódni, itt semmi értelme. Egyébként óriási nagy lukat rúgtál, mert a korábbi vitában nem vettem részt, tehát nyilvánvalóvá tetted, hogy összevissza vagdalkozol. Jó hely volt ez a kocsmafal pár napig nélküled. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 16., 22:21 (CEST)

Elnézést, nem emlékeztem pontosan, kik vettek részt az öt évvel ezelőtti vitában. Ezzel együtt nem vagdalkozom, hiszen a szöveg, amit arra a lapra írtál, egyértelműen elfogult és személyeskedő, amit kijavítottam, te pedig néhány tömör utasítás kíséretében ezt visszavontad. Kérlek, ne tetszelegj az igazság birtokosának szerepében, és ne akard előírni nekem, mit és hogyan szerkeszthetek. Ha az a lap fontos neked, akkor kénytelen leszel beszélgetni róla, hiszen úgy hagyni nem fogom. Peyerk ^vita 2015. augusztus 16., 22:42 (CEST)

Nem is emlékszel rá, kik vettek részt benne, mégis kapásból közölted bemelegítésül, hogy én már egyszer rá akartam erőltetni a személyes véleményemet a Wikipédiára ebben az ügyben. Ez önmagáért beszél. Nem kívánok semmi olyasmit csinálni veled, amit te beszélgetésnek nevezel, és megmondtam, hogy máshol folytatódik. Itt zárjuk le, ez a nyelvi kocsmafal és nem maga a kocsma, ide csak azért jöttem, hogy tájékoztassam a közösséget a lap elkészültéről. A megfelelő változat pillanatnyilag a laptörténetben látható, nem fogsz ilyen könnyen belerángatni egy szerkesztési háborúba. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 16., 23:14 (CEST)

Ha saját véleményt akarsz közzétenni, tedd saját allapon, ne a Wikipédia névtérben információnak álcázva.

Leírtam már, hogy igazad van, valóban rosszul emlékeztem, nem vettél részt a korábbi vitban. Viszont tény, hogy rá akartad erőltetni a személyes véleményedet a Wikipédiára ennek a lapnak a létrehozásával és megszövegezésével. Amit leírtam, az az általad a minap leírtakra volt válasz, és se a tartalmán, se a személyes szerepeden nem változtat lényegesen, hogy csak most érezted úgy valamiért, hogy ilyeneket kell leírnod. Ezzel állást foglaltál a korábbi vitában is, ráadásul személyeskedő módon.

Szerkesztési háborúról szó sincs, csupán arról, hogy szerkesztek, és le is írom, miért és mit, sőt még arra is veszem a bátorságot, hogy forrásokra támaszkodva érveljek. Amíg azzal próbálsz "érvelni", hogy azért nincs igazam, mert kitartóan érvelek, és nem fogadom el a tekintélyen alapuló blablát, addig valóban nincs sok értelme társalognunk. Továbbra is kész vagyok beszélgetni a helyesírási szabályzatok alapján, de több levegőbe fecsegést én se szívesen olvasnék a témáról.

Még annyit jegyzek meg, ami e lapra tartozik, hogy konkrét helyesírási kérdésekben a szabályzatokat alkalmazva állást foglalni egy dolog, a szabályzatok helyességéről, értelméről vagy az azokban nem rögzített általános kérdésekről való elmélkedés pedig egy másik. Mindkettőnek lehet helye, akár itt is, de összekeverni nem lehet őket.

Peyerk ^vita 2015. augusztus 17., 11:51 (CEST)

Csodás monológ. Függöny, vastaps, nézőtéren villany feló. Még jó, hogy mindenki ismer itt már téged. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 17., 23:33 (CEST)

Csak azt nem értem, ha ennyit tudsz a kérdéshez összehozni, minek koptatod a billentyűzetet. Téged is elég hamar meg lehet ismerni a mostani pár napos teljesítményed alapján.

Továbbra is állok érdemi megbeszélés elé. Ha nem megy, ne erőlködj.

Peyerk ^vita 2015. augusztus 19., 08:51 (CEST)

Én csak azt tenném hozzá, hogy mindkettőtöket nagyra becsüllek. Egyikre (Bináris) úgy tekintek, hogy ő mondta először nekem egy magánlevélben 2012-ben, hogy WP:Szerkessz bátran! és így kezdtem el a Wikipédiába belemászni, a másik szerkesztő (Peyerk) pedig az első olyan szerkesztő volt 2012-ben, aki megvédett egy vitában. Apród ^vita 2015. augusztus 19., 15:27 (CEST)