Deimosz (hold)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Mars Reconnaissance Orbiter képe a Deimosról

A Deimosz a Mars kisebbik holdja. Csakúgy, mint a nagyobb Mars-hold, a Phobosz, a Deimosz is kisméretűnek számít a Naprendszer holdjai között. A Mars mindkét holdját Asaph Hall amerikai csillagász, az Egyesült Államok Tengerészeti Obszervatóriumának (United States Naval Observatory) kutatója fedezte fel 1877. augusztus 12-én [1].

Elnevezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arész és Aphrodité törvénytelen kapcsolatából származó egyik gyermek a görög mitológiában. Testvére Phobosz. A Deimosz szó görögül „rettegést” jelent.

Felfedezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindkét hold felfedezőjüktől, Asaph Hall amerikai csillagásztól kapta a nevét 1877-ben.

Fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Deimosz sokáig a legkisebb ismert hold volt a Naprendszerben. Alakja szabálytalan, jobban hasonlít a kisbolygókra, mint a holdakra. A Mars középpontjától mért közepes keringési távolsága 23 458 km, a marsi egyenlítő síkjában, közel körpályán kering.[2] Átmérője 12,6 km (10×12×16). Tömege 2×1015 kg. Keringési ideje 30 óra 21 perc. A Phobosszal ellentétben keleten kel és nyugaton nyugszik a Mars égboltján. A Deimosz távolabb mozog bolygójától, keringési ideje hosszabb, mint a Mars forgási ideje, ezért a bolygóról nézve lassabban mozog, mint a csillagok. 5,4 naponta kel fel és ezután 2,7 napig látszik az égen. Felszíne tele van kisebb kráterekkel és világosabb foltokkal. A világos foltok meteorit becsapódáskor a felszínre hullt finomabb anyagok lehetnek. A másik holddal ellentétben kőtömbök is vannak rajta. Két jelentősebb krátere a felvilágosodás két neves írójáról, Voltaire-ről és Swift-ről kapta a nevét[3]. Maga a felszín sötét színű, néhány tíz m vastag regolitból áll, ami meteoritok becsapódásakor létrejött kő és portörmelék. A hold magas széntartalmú kőzetekből áll, sűrűségük hozzávetőleg 2 g/cm3. Így a szenes kondritok csoportjába tartozik, ami a meteoritok egy fajtája. Hasonló szerkezetű égitestek a Jupiter kisbolygóövének külső részében találhatók. Ebből kifolyólag valaha valamelyik másik bolygóból kiszakadt meteor lehetett, de a Mars gravitációs mezejének csapdájába került.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Mars felszínén is tapasztalható jelenség a napfogyatkozás és a holdfogyatkozás. Holdjai azonban kis méretük miatt nem tudják eltakarni a Napot a felszínről nézve. Így nem lehet olyan szép, teljes napfogyatkozást megfigyelni, mint a Földről[4]. Az apró holdak a Nap előtt haladva annak csak kisebb részét takarják ki. Ezzel szemben, ha belépnek a bolygó árnyékába, teljes holdfogyatkozás látható a Mars egén.
  • A hold "szerepel" a Doom videojátékban.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]