Taylor Swift

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Taylor Swift
Swift a 2019-es American Music Awards-on
Swift a 2019-es American Music Awards-on
Életrajzi adatok
Születési név Taylor Alison Swift
Született 1989. december 13. (33 éves)
West Reading, Pennsylvania,  Egyesült Államok
Szülei Andrea Finlay
Scott Swift
Iskolái
  • Hendersonville High School
  • Wyomissing Area Junior/Senior High School
  • Garden City Collegiate
Pályafutás
Műfajok
Aktív évek 2004–jelen
Hangszer
Tevékenység
  • Énekes-dalszerző
  • producer
  • rendező
  • színész
  • üzletember
Kiadók
IPI-névazonosító
  • 00454808145
  • 00454808047
Taylor Swift aláírása
Taylor Swift aláírása
Taylor Swift weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Taylor Swift témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Taylor Alison Swift (West Reading, Pennsylvania, 1989. december 13. –) tizenkétszeres Grammy-díjas amerikai énekes-dalszerző. Dalszerzői munkásságáért, zenei sokoldalúságáért, előadói megújulásaiért és a zeneiparra gyakorolt hatásáról ismert, a 21. századi kulturális élet kiemelkedő alakja.

Swift 14 évesen kezdett el hivatásszerűen dalokat írni, és 2005-ben szerződött a Big Machine Recordshoz, hogy countryzenész lehessen. A Big Machine alatt hat stúdióalbumot adott ki, ebből négyet a country rádiók számára, kezdve az önmagáról elnevezett albumával (2006). Következő lemeze, a Fearless (2008) a country-pop stílust járta körül, és a Love Story, illetve a You Belong with Me című kislemezek a mainstream hírnév felé juttatták. A Speak Now (2010) rockos hatásokat tartalmazott, a Red (2012) pedig elektronikus elemekkel kísérletezett, amelyről megjelent Swift első Billboard Hot 100-as listavezető dala, a We Are Never Ever Getting Back Together. Az 1989 (2014) című szinti-pop albummal – amelynek a Shake It Off, a Blank Space és a Bad Blood című dalaival a toplisták élére került – lemondott a country imázsáról. A média figyelme inspirálta a következő albumát, a hiphop stílusú Reputationt (2017) és annak listavezető kislemezét, a Look What You Made Me Do-t.

Miután 2018-ban új szerződést kötött a Republic Records-szal, Swift kiadta hetedik albumát, a Lover-t (2019) és önéletrajzi dokumentumfilmjét, a Miss Americana-t (2020). A 2020-as Folklore és Evermore albumokon az indie folkot és az alternatív rockot karolta fel, a Midnights (2022) albumon pedig a chillout stílusokat próbálta ki. Az albumok számos rekordot döntöttek, élükön a Cardigan, a Willow és az Anti-Hero című listavezető kislemezekkel. A Big Machine-nel folytatott jogvita arra késztette Swiftet, hogy újra felvegye első hat albumát; 2021 és 2023 között három albumot is piacra dobott, köztük a Red (Taylor’s Version)-t, amelynek All Too Well (10 Minute Version) című száma lett a leghosszabb dal, amely a Hot 100-as lista élére került. Swift rendezett zenei videóklipeket és filmeket, például az All Too Well: The Short Film (2021) című rövidfilmet, és játszott mellékszerepeket másokban.

Több mint 200 millió eladott lemezzel Swift minden idők egyik legsikeresebb zenésze, a Spotify-on a legtöbbet streamelt női előadó, és az egyetlen előadó, akinek öt albuma is több mint egymillió eladott példánnyal debütált az Egyesült Államokban. Rendszeresen bekerül a Billboard év végi sikerlistáiba, illetve a Forbes legbefolyásosabb és legnagyobb bevételt elérő embereit rangsoroló listáiba. A Rolling Stone magazin minden idők 100 legjobb dalszerzője közé választotta. Elismerései között szerepel 12 Grammy-díj, köztük három Az év albuma kategóriából, egy Primetime Emmy-díj, 40 American Music Awards-díj, 29 Billboard Music Awards-díj, 12 Country Music Association Awards-díj, három IFPI Global Az év előadója-díj, valamint 98 Guinness világrekord. „Az évtized előadója” és „Az évtized nője” címmel kitüntetett Swift a művészek jogainak és a nők szerepvállalásának szószólója.

Élete és karrierje[szerkesztés]

Gyermekkora[szerkesztés]

Swift gyerekkori otthona Wyomissingben, Pennsylvania államban

Taylor Alison Swift 1989. december 13-án született a pennsylvaniai West Readingben.[1][2] Édesapja, Scott Kingsley Swift, a Merrill Lynch egykori brókere,[3] édesanyja, Andrea Gardner Swift (született Finlay) pedig egykori háztartásbeli, aki korábban befektetési alapok marketingvezetőjeként dolgozott.[4] Öccse, Austin színész.[5] Nevét James Taylor énekes-dalszerző után kapta,[6] és skót,[7] német valamint olasz felmenőkkel rendelkezik.[8][9] Anyai nagyanyja, Marjorie Finlay operaénekesnő volt.[10] Swift sok időt töltött apja fenyőfa farmján, amelyet egyik ügyfelétől vásárolt meg.[11][12] Swift kereszténynek vallja magát.[13] A Bernadine ferences nővérek által vezetett Alvernia Montessori Schoolba járt óvodába és iskolába,[14] mielőtt átkerült a The Wyndcroft Schoolba.[15] A család egy bérelt házba költözött a Pennsylvania állambeli Wyomissing külvárosában,[16] ahol Swift a Wyomissing Area Junior/Senior High Schoolba járt.[17] Nyarait a New Jersey állambeli Stone Harbor tengerpartján töltötte, és egy helyi kávézóban lépett fel.[18][19]

Kilencéves korában Swift érdeklődni kezdett a zenés színház iránt, és a Berks Youth Theatre Academy négy produkciójában is szerepelt.[20] Rendszeresen utazott New Yorkba is, hogy ének- és színészleckéket vegyen.[21] Swift később a country zene felé fordította a figyelmét, nagy hatással voltak rá Shania Twain dalai; arra késztették, hogy „négyszer körbefussam a háztömböt, és mindenről álmodozzak”.[22] A hétvégéket azzal töltötte, hogy helyi fesztiválokon és rendezvényeken lépett fel.[23][24] Miután megnézett egy dokumentumfilmet Faith Hillről, Swift biztos volt benne, hogy a Tennessee állambeli Nashville-be kell költöznie, hogy elkezdhesse zenei karrierjét.[25] Tizenegy évesen édesanyjával elutazott nashville-i lemezkiadókhoz, amiknek Dolly Parton és a Dixie Chicks karaoke-feldolgozások demókazettáit küldte be.[26] Mind elutasították, mert „abban a városban mindenki azt akarta csinálni, amit én akartam. Ezért azt gondoltam magamban, hogy ki kell találnom, hogyan lehetnék más”.[27]

Amikor Swift körülbelül 12 éves volt, a szerelő és helyi zenész, Ronnie Cremer tanította meg gitározni. A Sixpence None the Richer Kiss Me című dala volt az első dal, amit Swift megtanult gitározni. Cremer segített neki az első dalszerzői próbálkozásaiban, ami a Lucky You megírásához vezetett.[28][29] 2003-ban Swift és szülei elkezdtek együttműködni a New York-i Dan Dymtrow tehetségkutatóval. Az ő segítségével Swift modellkedett az Abercrombie & Fitch „Rising Stars” kampányának részeként, egy eredeti dala felkerült egy Maybelline válogatás CD-re, és találkozókon vett részt nagy lemezkiadókkal.[30] Miután eredeti dalokat adott elő az RCA Records egyik bemutatóján, az akkor 13 éves Swift ajánlatot kapott, és édesanyjával gyakran utazott Nashville-be.[31][32][33] Hogy Swiftnek segítsen belépni a countryzenei életbe, édesapja áthelyezte magát a Merrill Lynch nashville-i irodájába, és a család a Tennessee állambeli Hendersonville-be költözött.[11][34] Swift kezdetben a Hendersonville High Schoolba járt,[35] majd két év után átiratkozott az Aaron Academyre, amely jobban megfelelt a magántanulással járó turnék beosztásának. Egy évvel korábban érettségizett.[36]

2004–2008: A karrier kezdete és az első album[szerkesztés]

Nashville-ben Swift olyan tapasztalt Music Row-dalszerzőkkel dolgozott együtt, mint Troy Verges, Brett Beavers, Brett James, Mac McAnally és a Warren Brothers,[37][38] és tartós munkakapcsolatot alakított ki Liz Rose-zal.[39] Minden kedden délután, iskola után kétórás írói találkozókat tartottak.[40] Rose úgy vélte, hogy a munkamenetek „a legkönnyebbek közé tartoztak, amiket valaha is csináltam. Alapvetően csak a lektora voltam. Arról írt, hogy mi történt aznap az iskolában. Annyira világos elképzelése volt arról, hogy mit akar mondani. És a leghihetetlenebb dallamokkal állt elő.” Swift lett a legfiatalabb előadó, akit a Sony/ATV Tree kiadó leszerződtetett,[41] de 14 éves korában elhagyta a Sony tulajdonában lévő RCA Recordsot, mivel a kiadó nem törődött vele. Aggódott amiatt is, hogy a lemezfejlesztési szerződések a művészeket háttérbe szoríthatják,[33][24] így emlékezett vissza: „Őszintén úgy éreztem, hogy kifutok az időből. Életem ezen éveit akartam megörökíteni egy albumon, amíg még azt képviselik, amin keresztülmentem”.[42]

Taylor Swift singing on a microphone and playing a guitar
Swift 2007-ben Brad Paisley előzenekaraként. Első albumának népszerűsítése érdekében 2007-ben és 2008-ban más countryzenészek turnéit nyitotta meg.[43]

2005-ben a nashville-i Bluebird Cafe egyik szakmai bemutatóján Swift felkeltette Scott Borchetta, a DreamWorks Records vezetőjének figyelmét, aki éppen egy független lemezkiadó, a Big Machine Records megalapítására készült. Borchettával 2004-ben találkozott először.[44] Ő volt a Big Machine egyik első szerződtetése.[33] Édesapja 120 000 dollárért vásárolt három százalékos részesedést a cégben.[45][46] Nathan Chapman producerrel kezdett el dolgozni önmagáról elnevezett debütáló albumán, akivel úgy érezte, hogy megvan a megfelelő „kémia”.[24] Swift az album három dalát egyedül írta, a maradék nyolcat pedig Rose-zal, Robert Ellis Orrallal, Brian Maherrel és Angelo Petragliával közösen.[47] A Taylor Swift album 2006. október 24-én jelent meg.[48] A Country Weekly kritikusa, Chris Neal úgy ítélte meg, hogy Swift „őszintesége, intelligenciája és idealizmusa” miatt jobb, mint a korábbi feltörekvő tinédzser countryénekesek.[49] Az album az ötödik helyen végzett az amerikai Billboard 200-as listán, ahol 157 hetet töltött – ez volt a leghosszabb tartózkodása a listán bármelyik amerikai kiadványnak a 2000-es évtizedben.[50] Swift lett az első női country előadó, aki mindegyik számnak szerzője vagy társszerzője volt egy amerikai platina minősítésű debütáló albumnak.[51]

A Big Machine Records még gyerekcipőben járt a Tim McGraw című debütáló kislemez 2006 júniusi megjelenésekor, amelyet Swift és édesanyja segítettek népszerűsíteni azzal, hogy a CD példányokat elküldték a country rádióállomásoknak.[52] Mivel a kiadónál még nem volt elég bútor, ezért a földre ültek, hogy ezt megtehessék.[52] A 2006-os év nagy részét a Taylor Swift népszerűsítésével töltötte, rádióturnéval, televíziós szereplésekkel; a Rascal Flatts 2006-os turnéja során Eric Church helyére lépve ő volt a Rascal Flatts előzenekara.[53][54] Borchetta elmondta, hogy bár a lemeziparban dolgozó kollégák kezdetben nem helyeselték, hogy leszerződtet egy 15 éves énekes-dalszerzőt, Swift egy korábban ismeretlen piacot – a country zenét hallgató tizenéves lányokat – szólított meg.[52][11] A Tim McGraw után 2007 és 2008 folyamán további négy kislemez jelent meg: Teardrops on My Guitar, Our Song, Picture to Burn és Should’ve Said No. Mindegyik felkerült a Billboard Hot Country Songs listájára, az Our Song, és a Should’ve Said No pedig az első helyig jutott. A Our Song című dallal Swift lett a legfiatalabb ember, aki egymaga írt és énekelt egy listavezető dalt.[55] A Teardrops on My Guitar a tizenharmadik helyig jutott az amerikai Billboard Hot 100-as listáján.[56] Swift két középlemezt is kiadott, a The Taylor Swift Holiday Collectiont 2007 októberében és a Beautiful Eyes-t 2008 júliusában.[57][58] Debütáló albumát 2006–2007-ben más countryzenészek turnéinak előzenekaraként népszerűsítette, többek között George Strait,[59] Brad Paisley,[60] Tim McGraw és Faith Hill előzenekaraként.[61]

Swift több elismerést is nyert Taylor Swiftért. Ő volt az egyik díjazottja a Nashville Songwriters Association által 2007-ben az év dalszerzője/művésze címnek, ezzel ő lett a legfiatalabb, akit ezzel a címmel tüntettek ki.[62] Elnyerte továbbá a Country Music Association Horizon Award A legjobb új előadó díját,[63] az Academy of Country Music Awards A legjobb új női énekes díját,[64] valamint az American Music Awards Kedvenc női country előadó elismerését.[65] Az 50. Grammy-díjátadón A legjobb új előadónak járó díjra is jelölték.[66] 2008-ban ismét a Rascal Flatts előzenekara volt.[67] Három hónapig Joe Jonas énekessel volt párkapcsolatban.[68][69]

2008–2010: Fearless[szerkesztés]

Taylor Swift in 2009
Swift a Hannah Montana – A film 2009-es premierjén. A filmben cameoszerepet játszott, és két dalt írt a filmzene számára.[70][71]

Swift második stúdióalbuma, a Fearless 2008. november 11-én jelent meg Észak-Amerikában,[72] 2009 márciusában pedig más piacokon.[73] A kritikusok dicsérték Swift őszinte és érzékeny dalszerzését, ellentétben más tinédzser énekesnőkkel.[74] Öt kislemez jelent meg 2008 és 2009 között: Love Story, White Horse, You Belong with Me, Fifteen és Fearless. Az első kislemez, a Love Story a Billboard Hot 100-as listáján a negyedik, Ausztráliában pedig az első helyen végzett.[56][75] Ez volt az első country dal, amely a Billboard Pop Songs listájának élére került.[76] A You Belong with Me volt az album legmagasabb helyezést elérő kislemeze a Billboard Hot 100-as listáján, a második helyen végzett,[77] és ez volt az első country dal, amely a Billboard összes műfajú rádiós dallistájának élére került.[78] Mind az öt kislemez a Hot Country Songs Top 10-es listáján szerepelt, a Love Story és a You Belong with Me listavezetők voltak.[79] A Fearless lett az első listavezető albuma a Billboard 200-as listáján, ezenfelül a 2009-es év legkelendőbb albuma volt az Egyesült Államokban.[80] A Fearless Tour, Swift első önálló koncertkörútja több mint 63 millió dolláros bevételt termelt.[81] A Journey to Fearless címmel készült egy háromrészes dokumentumfilm-minisorozatot, melyet a televízióban sugározták, majd később DVD-n és Blu-rayen is megjelent.[82] Swift 2009-ben Keith Urban Escape Together World Tour elnevezésű turnéjának előzenekaraként is fellépett.[83]

2009-ben a You Belong with Me című dal videóklipje elnyerte A legjobb női videó díját az MTV Video Music Awards-on.[84] Köszönőbeszédét Kanye West rapper szakította félbe,[85] ami viták, széles körű médiafigyelem és számos internetes mém tárgya lett a későbbiekben.[86] Abban az évben öt American Music Awards-díjat nyert, köztük Az év előadója és A kedvenc country album díját.[87] A Billboard 2009-ben Az év előadójának választotta.[88] Az album a 99. helyet foglalta el az NPR 2017-es, a nők által készített 150 legjobb albumot tartalmazó listáján.[89] A 2009-es CMT Music Awards-on Az év videója és Az év női videója elismeréseket kapta meg a Love Story-ért, melyhez a rapper T-Painnel közösen készített egy paródiaklipet a dalhoz Thug Story címmel.[90] Az 52. Grammy-díjátadón a Fearless lett Az év albuma és A legjobb countryalbum, a White Horse pedig A legjobb countrydal, Swift továbbá megkapta A legjobb női countryénekes díját. Swift volt a valaha volt legfiatalabb előadó, aki elnyerte Az év albuma elismerést.[a] A 2009-es Country Music Association Awards-on Swift nyerte el Az év albumát a Fearless-ért, és Az év előadóművésze lett, a legfiatalabb, aki elnyerte ezt az elismerést.[93]

Swift közreműködött John Mayer Half of My Heart című kislemezén és a Boys Like Girls Two Is Better Than One című kislemezén, utóbbinak társszerzője volt.[94][95] Kellie Picklerrel közösen írta és vette fel a Best Days of Your Life című dalt,[96] valamint két dalt is írt a Hannah Montana – A film filmzenéjéhez – You’ll Always Find Your Way Back Home és Crazier címekkel.[71] Két dallal járult hozzá a Valentin nap (2010) filmzenéjéhez, köztük a Today Was a Fairytale című kislemezdalával, amely az első listavezető dala volt a Canadian Hot 100-as listán, a Billboard Hot 100-as listáján a második helyen végzett.[97][98] 2009 októberében első filmes projektje, a Valentin nap forgatása alatt Taylor Lautnerrel alkotott egy párt.[99] 2009-ben egy lázadó tinédzserként debütált a televízióban a CSI: A helyszínelők egyik epizódjában.[100] Vezette a Saturday Night Live című műsort és zenei vendége is volt egyben; ő volt az első műsorvezető, aki saját nyitó monológot írt.[101][102]

2010–2014: Speak Now és Red[szerkesztés]

Swift singing into a mic while playing a banjo
Swift fellépés közben a Speak Now World Tour elnevezésű turnéján 2012-ben

2010 augusztusában Swift kiadta a Mine című dalt, harmadik stúdióalbumának, a Speak Now-nak az első kislemezeként. A dal a Hot 100-as listán a harmadik helyen nyitott.[103] Swift egyedül írta az albumot, és minden számnak társproducere volt.[104] A 2010. október 25-én megjelent Speak Now a Billboard 200-as lista élén debütált, az első héten egymillió eladott példányszámmal.[105][106] Női előadók között ez lett a leggyorsabban fogyó digitális album, egy hét alatt 278 000 letöltéssel, amivel Swift 2010-ben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.[107] A kritikusok nagyra értékelték Swift felnőtt szemléletét;[108] Rob Sheffield a Rolling Stone-tól azt írta: „mindössze négy év alatt a 20 éves nashville-i fenegyerek három tucatnyi olyan dalhoz adta a nevét, amelyek a legintelligensebbek, amelyeket bárki a pop, a rock vagy a country területén kiadott”.[109] A Mine, a Back to December, a Mean, a The Story of Us, a Sparks Fly és az Ours című dalok kislemezként jelentek meg, az utóbbi kettő első helyezést ért el.[79] A Back to December és a Mean a Top 10-be jutott Kanadában.[98] Swift rövid ideig Jake Gyllenhaal színésszel járt 2010-ben.[110]

A 2012-es 54. Grammy-díjátadón Swift elnyerte A legjobb country dal és A legjobb countryénekes díját a Mean című dalért, amelyet a gálán elő is adott.[111] Swift további díjakat nyert a Speak Now-ért, többek között a Nashville Songwriters Association által Az év dalszerzője/előadója (2010 és 2011),[112][113] a Billboard által Az év nője (2011),[114] az Academy of Country Music és a Country Music Association által Az év előadója (2011 és 2012)[115][116] A 2011-es American Music Awards-on Swift nyerte Az év előadója és a Kedvenc countryalbum díját.[117] A Rolling Stone a 2012-es „Minden idők 50 legjobb női albumának” listáján a Speak Now-t a 45. helyre sorolta, és azt írta: „Lehet, hogy a country csatornákon játszák, de ő egyike azon kevés igazi rocksztároknak, akik manapság vannak, és hibátlanul érti, mitől lesz egy dal igazán ütős.”[118]

A Speak Now World Tour elnevezésű turnéja 2011 februárjától 2012 márciusáig futott, és több mint 123 millió dolláros bevételt hozott,[119] amit a Speak Now World Tour: Live című koncertalbum követett.[120] Két eredeti dallal járult hozzá Az éhezők viadala filmzenealbumához: A Safe & Sound, amelyet a Civil Wars-szal és T-Bone Burnett-tel közösen írt és vett fel, valamint az Eyes Open. A Safe & Sound elnyerte A legjobb vizuális média számára írt dalnak járó Grammy-díjat, és jelölték A legjobb eredeti dalért járó Golden Globe-díjra.[121][122] Swift közreműködött B.o.B 2012 májusában megjelent Both of Us című kislemezén.[123] Swift abban az évben Conor Kennedyvel volt párkapcsolatban.[124]

Taylor Swift on the Red Tour
Swift a Red Tour alatt (2013)

2012 augusztusában Swift kiadta a We Are Never Ever Getting Back Together című dalát, a Red című negyedik stúdióalbumának első kislemezeként. Ez lett az első listavezető dala az Egyesült Államokban és Új-Zélandon,[125][126] és 50 perccel a megjelenése után az iTunes digitális eladási listájának első helyére került, ezzel megszerezte a digitális történelem leggyorsabban fogyó kislemezének Guinness rekordját.[127] Az albumról megjelent további kislemezek: Begin Again, I Knew You Were Trouble, 22, Everything Has Changed, The Last Time és Red. Az I Knew You Were Trouble Ausztráliában, Kanadában, Dániában, Írországban, Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a slágerlisták első öt helyéig jutott.[128] Három kislemez, a Begin Again, a 22 és a Red a Top 20-ba került az Egyesült Államokban.[56] A Red 2012. október 22-én jelent meg.[129] A Red albumon Swift régi munkatársaival, Nathan Chapmannel és Liz Rose-zal, valamint olyan új producerekkel dolgozott együtt, mint Max Martin és Shellback.[130] Az album számos pop- és rockstílust tartalmaz, mint például a heartland rock, a dubstep és a dance-pop.[131] Randall Roberts a Los Angeles Times-tól azt mondta, hogy Swift „valami sokkal nagyobbra és teljesebbre törekszik” a Reddel.[132] Az első helyen debütált a Billboard 200-as listáján, az első héten 1,21 millió eladott példányszámmal, amivel Swift lett az első nő, akinek két milliós eladású albumnyitása volt – ez Guinness rekordnak számít.[133][134] A Red volt Swift első listavezető albuma az Egyesült Királyságban.[135]

Az albumhoz kapcsolódó Red Tour elnevezésű turné 2013 márciusától 2014 júniusáig tartott, és több mint 150 millió dolláros bevételt hozott, így a legnagyobb bevételt hozó country turné lett, amikor befejeződött.[136] Az album számos elismerést kapott, többek között négy jelölést az 56. Grammy-díjkiosztón (2014).[137] Az I Knew You Were Trouble című kislemez videóklipje a 2013-as MTV Video Music Awards-on A legjobb női videó díját nyerte el.[138] Swift 2012-ben A legjobb női country előadónak járó American Music Awards-díjat, 2013-ban pedig Az év előadójának járó díjat kapta meg.[139][140] 2012-ben és 2013-ban ötödik és hatodik egymást követő évben kapta meg a Nashville Songwriters Association legjobb dalszerző/előadó díját.[141] Swiftet a szövetség a Pinnacle-díjjal tüntette ki, így Garth Brooks után ő a második, aki megkapta ezt az elismerést.[142] Ez idő alatt rövid ideig járt Harry Styles angol énekessel.[143]

2013-ban Swift A hang ereje című film soundtrackjére felvette a Sweeter than Fiction című dalt, amelyet Jack Antonoffal közösen írt és készített. A dal a 71. Golden Globe-díjátadón A legjobb eredeti dal kategóriában kapott jelölést.[144] Tim McGraw Highway Don’t Care című dalának vendégvokálját adta, amelyben Keith Urban gitározott.[145] Swift előadta az As Tears Go By című dalt a Rolling Stones-szal Chicagóban, Illinois államban, a zenekar 50 & Counting turnéjának részeként.[146] A 2013-as Country Radio Seminaron a színpadon csatlakozott a Florida Georgia Line-hoz, hogy elénekelje a Cruise című dalt.[147] Swift Audrey hangját adta a Lorax (2012) című animációs filmben,[148]szerepelt az Új csaj (2013) című sitcomban,[149] és mellékszerepet játszott Az emlékek őre (2014) című disztópikus drámafilmben.[150]

2014–2018: 1989 és Reputation[szerkesztés]

Swift az 1989 World Touron, a 2015-ös év legnagyobb bevételt hozó turnéján

2014 márciusában Swift New Yorkba helyezte át székhelyét.[b] Ötödik stúdióalbumán, az 1989-en Jack Antonoff, Max Martin, Shellback, Imogen Heap, Ryan Tedder és Ali Payami producerekkel dolgozott együtt.[153] Az albumot különböző kampányokkal népszerűsítette, többek között először hívta meg a „Swifties”-nek nevezett rajongóit zártkörű albumhallgatásokra.[154] Az album 2014. október 27-én jelent meg, és az első héten 1,28 millió eladott példánnyal az amerikai Billboard 200-as lista élén debütált.[155] A Shake It Off, a Blank Space és a Bad Blood című kislemezdalok első helyezést értek el Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban, az első kettővel Swift lett az első nő, aki önmagát váltotta a Hot 100-as lista élén;[156] További kislemezek voltak a Style, a Wildest Dreams, az Out of the Woods és a New Romantics.[157] Az 1989 World Tour elnevezésű világkörüli turné 2015 májusától decemberéig tartott, és 250 millió dolláros összbevételével az év legnagyobb bevételt hozó turnéja volt.[158]

Az 1989 megjelenése előtt Swift hangsúlyozta az albumok fontosságát az előadók és a rajongók számára.[159] 2014 novemberében eltávolította teljes katalógusát a Spotify-ról, azzal érvelve, hogy a streaming cég reklámokkal támogatott, ingyenes szolgáltatása aláássa a prémium szolgáltatást, amely magasabb jogdíjakat biztosít a dalszerzőknek.[160] Egy 2015. júniusi nyílt levélben Swift kritizálta az Apple Musicot, amiért az nem kínál jogdíjat az előadóknak a streaming szolgáltatás ingyenes három hónapos próbaidőszaka alatt, és kijelentette, hogy az 1989 című albumát eltávolítja a kínálatból.[161] A következő napon az Apple Inc. bejelentette, hogy az ingyenes próbaidőszak alatt fizetni fog az előadóknak,[162] és Swift beleegyezett, hogy az 1989-et visszahelyezteti a streaming szolgáltatásba.[163] Swift szellemi tulajdonjogi holdingja, a TAS Rights Management 73 védjegyet jelentett be Swifthez és az 1989-es korszak mémjeihez kapcsolódóan.[164] Ezt követően 2017 júniusában visszahelyezte teljes katalógusát és az 1989-et a Spotify, az Amazon Music, a Google Play és más digitális streaming platformokra.[165] Swiftet 2014-ben a Billboard Az év nőjének választotta, ezzel ő lett az első előadó, aki kétszer is elnyerte a díjat.[166] A 2014-es American Music Awards-on Swift megkapta az első Dick Clark Award for Excellence díjat.[167] 2014-ben, a 25. születésnapján a Grammy Museum at L.A. Live Los Angelesben megnyitotta a tiszteletére rendezett kiállítást, amely 2015. október 4-ig tartott, és múzeumi látogatottsági rekordokat döntött.[168][169] 2015-ben Swift elnyerte A legjobb nemzetközi női szólóénekesnőnek járó Brit-díjat.[170] A Bad Blood című dal videóklipje a 2015-ös MTV Video Music Awards-on elnyerte Az év videója és A legjobb együttműködés díját.[171] Swift egyike volt annak a nyolc előadónak, aki a 2015-ös Academy of Country Music Awardson 50th Anniversary Milestone Awardot kapott.[172] A 2016-os 58. Grammy-díjátadón az 1989 megkapta Az év albuma és A legjobb popalbum, a Bad Blood pedig A legjobb videóklip Grammy-díját. Swift lett az első nő és összességében az ötödik előadó, aki önálló előadóként kétszer is elnyerte Az év albumát.[173]

Swift wearing a sparkling blazer singing on a mic
Swift a Reputation Stadium Touron (2018), minden idők legnagyobb bevételt hozó észak-amerikai turnéján

Swift 2015 márciusától 2016 júniusáig párkapcsolatban volt a skót DJ-vel, Calvin Harrisszel.[174] Szakításuk előtt közösen megírták a This Is What You Came For című dalt, amelyben Rihanna barbadosi énekesnő énekel; Swift eredetileg Nils Sjöberg álnéven szerepelt a közreműködők között.[175] Miután rövid ideig együtt volt Tom Hiddleston angol színésszel,[176] Swift 2016 szeptemberében kezdett randizni Joe Alwyn angol színésszel.[177][178] Ő írta a Better Man című dalt a Little Big Town country együttesnek;[c] az 51. CMA-díjátadón Swift elnyerte Az év dala díját.[180] Swift és az angol énekes, Zayn Malik közös kislemezt adott ki I Don’t Wanna Live Forever címmel A sötét ötven árnyalata (2017) című film soundtrackjére. A dal a második helyig jutott az Egyesült Államokban,[181] és a 2017-es MTV Video Music Awards-on A legjobb együttműködés díját nyerte el.[182] 2017 augusztusában Swift sikeresen beperelte David Muellert, a KYGO-FM egykori rádiós zsokéját. Négy évvel korábban Swift arról tájékoztatta Mueller főnökeit, hogy a férfi szexuálisan zaklatta őt, amikor egy rendezvényen megtapogatta. Miután kirúgták, Mueller hazugsággal vádolta Swiftet, és beperelte őt az állás elvesztéséből eredő károkozásért. Nem sokkal később Swift szexuális zaklatás miatt ellenperelt, mindössze egy dollár névleges kártérítésért.[183] Az esküdtszék elutasította Mueller állításait, és Swift javára döntött.[184]

Egy év csendes szünet után Swift kiürítette a közösségi média fiókjait,[185] és kiadta a Look What You Made Me Do című dalt, amely a hatodik albumának, a Reputationnek az első kislemeze.[186] A kislemez volt Swift első brit listavezető kislemeze.[187] Ausztráliában, Írországban, Új-Zélandon és az Egyesült Államokban is listavezető lett.[188] A Reputation 2017. november 10-én jelent meg.[189] Erős elektropop hangzást ötvözött a hiphop, R&B és EDM hatásokkal együtt.[190] A kritikusok dicsérték Swift érett művészetét, de néhányan elítélték a hírnév és a pletykálkodás témáit.[191] Az album az első héten 1,21 millió eladott példánnyal debütált a Billboard 200-as lista élén. Swift lett az első előadó, akinek négy albumából is egymillió példányt adtak el egy héten belül az Egyesült Államokban.[192] Az album az Egyesült Királyságban, Ausztráliában és Kanadában a slágerlisták élére került,[193] és 2018-ig világszerte több mint 4,5 millió példányban kelt el.[194] Három másik nemzetközi kislemez is megjelent, köztük az amerikai Top 5-ös ...Ready for It?,[195] és két amerikai Top 20-as kislemez – az End Game (Ed Sheeran és a rapper Future közreműködésével) és a Delicate.[157] Swift 2017 végén indította el a rövid életű The Swift Life mobilalkalmazást a rajongók számára.[196] A 2019-es 61. Grammy-díjátadón a Reputationt jelölték A legjobb popalbum kategóriában.[197] A 2018-as American Music Awards-on Swift négy díjat nyert, köztük Az év előadója és A kedvenc pop/rock női előadó kategóriákban. A 2018-as AMA-k után Swift összesen 23 díjat gyűjtött be, ezzel ő lett az AMA-k történetének legtöbbet díjazott női zenésze, ezt a rekordot korábban Whitney Houston tartotta.[198]2018 áprilisában Swift szerepelt a country duó Sugarland Babe című dalában.[d] A Reputation népszerűsítése érdekében útjának indította a Reputation Stadium Tour elnevezésű turnéját, amely 2018 májusától novemberéig futott.[200] Az Egyesült Államokban a turné 266,1 millió dolláros jegybevételt hozott a több mint kétmillió eladott jegy után, ezzel számos rekordot megdöntve, amelyek közül a legjelentősebb, hogy ez volt a történelem legnagyobb bevételt hozó észak-amerikai koncertkörútja. Világszerte 345,7 millió dolláros bevételt termelt.[201] A turnét egy koncertfilm követte a Netflixen.[202]

2018–2020: Lover, Folklore és Evermore[szerkesztés]

A Reputation volt Swift utolsó albuma a Big Machine kiadónál. 2018 novemberében új szerződést kötött a Universal Music Grouppal; további kiadványait a Republic Records gondozta. Swift elmondta, hogy a szerződés tartalmazott egy olyan rendelkezést, amely szerint megtarthatja a szerzői anyagok tulajdonjogát. Emellett abban az esetben, ha az Universal eladná a Spotifyban lévő részesedésének bármely részét, beleegyezett, hogy a bevétel egy vissza nem térítendő részét szétosztja előadói között.[203] A Vox óriási elkötelezettségnek nevezte ezt a Universal részéről, ami Swift közbelépéséig „korántsem volt biztos”.[204]

A portrait of Swift
Swift a 2019-es iHeartRadio Music Awards-on

Swift 2019. augusztus 23-án jelentette meg hetedik stúdióalbumát, a Lover-t.[205] Jack Antonoff mellett Swift új producerekkel dolgozott: Louis Bell, Frank Dukes és Joel Little.[206] A Lover révén Swift lett az első női előadó, akinek hatodik egymást követő albumából egy hét alatt több mint 500 ezer példányt adtak el az Egyesült Államokban.[207] A kritikusok elismerően nyilatkoztak az album szabad szellemű hangulatáról és érzelmi bensőségességéről.[208][209] Első kislemeze, a Me! a Hot 100-as listán a második helyen végzett.[210] A Lover további kislemezei az amerikai Top 10-es You Need to Calm Down és a Lover, valamint az amerikai top 40-es The Man voltak.[56]A Lover volt 2019-ben a világ legkelendőbb szólóalbuma; 3,2 millió példányban kelt el.[211] A Lover és kislemezei jelölést kaptak a 2020-as 62. Grammy-díjátadón.[212] A 2019-es MTV Video Music Awards-on a Me! nyerte A legjobb vizuális effektek díját, a You Need to Calm Down pedig Az év videója és a Video for Good díjat. Swift volt az első női és összességében a második előadó, aki Az év videója díjat olyan videóval nyerte el, amelyet ő rendezett.[213]

A Lover népszerűsítése közben Swift nyilvános vitába keveredett Scooter Braun tehetségkutatóval és a Big Machine-nel a régi katalógusának anyagai megvásárlása miatt.[214] Swift elmondta, hogy megpróbálta megvásárolni a lemezek anyagait, de a Big Machine csak akkor engedte meg neki, ha minden egyes régebbi albumért egy másik szerződés keretében egy új albumot kínál, amit ő nem volt hajlandó megtenni.[214][215] Swift 2020 novemberében elkezdte újra felvenni régi katalógusát.[216] A zenélés mellett Bombalurina szerepét játszotta Andrew Lloyd Webber Macskák című musicaljének filmadaptációjában (2019), amelyhez társszerzőként írta és rögzítette a Golden Globe-jelölt Beautiful Ghosts című eredeti dalt.[217][218] A kritikusok lehúzták a filmet, de Swift alakítását dicsérték.[219] A Miss Americana című dokumentumfilmet, amely Swift életének és karrierjének egyes részeit mutatta be, a 2020-as Sundance Filmfesztiválon mutatták be, és még januárban megjelent a Netflixen.[220][221] Swift 2020 februárjában írt alá globális kiadói szerződést a Universal Music Publishing Grouppal, miután lejárt a Sony/ATV-vel kötött 16 éves szerződése.[222]

A Covid19-járvány közepette Swift két meglepetésalbumot adott ki: a Folklore-t 2020. július 24-én, és az Evermore-t 2020. december 11-én.[223][224] Mindkettő az indie folkot és az alternatív rockot járja körbe, a korábbi lendületes popdalaihoz képest visszafogottabb produkcióval.[225][226] Swift az albumokat Jack Antonoff és Aaron Dessner (The National együttesből) producerekkel írta és vette fel.[227] Alwyn William Bowery álnéven társszerzőként és társproducerként írt néhány dalt.[228] Az albumok széleskörű kritikai elismerést kaptak. A The Guardian és a Vox úgy vélekedett, hogy a Folklore és az Evermore kiemelte Swift munkamorálját és növelte művészi hitelességét.[229][230] Mindegyik albumról három kislemez jelent meg, bőségesen ellátva az amerikai mainstream, country és triple A rádiókat. A kislemezek, ebben a sorrendben, a Cardigan, a Betty és az Exile voltak a Folklore-ról, valamint a Willow, a No Body, No Crime és a Coney Island az Evermore-ról.[231] Swift lett az első előadó, aki egyszerre debütált amerikai listavezető albummal és listavezető dallal a Folklore Cardigan és az Evermore Willow című dalával.[232] A Folklore volt 2020 legkelendőbb albuma az Egyesült Államokban 1,2 millió eladott példánnyal.[233] A 63. Grammy-díjátadón Az év albuma lett, ezzel Swift lett az első nő, aki háromszor is elnyerte a díjat.[234] A 2020-as American Music Awards-on Swift három díjat nyert, köztük Az év előadója díjat, rekordot jelentő harmadik alkalommal egymás után.[235] Ő volt 2020 legtöbb pénzt kereső zenésze az Egyesült Államokban, és a világ legjobban fizetett szólózenésze.[236]

2021–jelen: Újrafelvételek, Midnights és a The Eras Tour[szerkesztés]

Swift singing into a mic
Swift a The Eras Tour elnevezésű turnéján (2023)

A jogi viták után Swift 2021 áprilisában és novemberében két újrafelvett albumot adott ki – Fearless (Taylor’s Version) és Red (Taylor’s Version) –, amelyek mind a Billboard 200-as lista élén debütáltak,[237] az előbbi lett az első újrafelvett album, amely ezt valaha is megtette.[238] A Fearless (Taylor's Version) című albumot három szám előzte meg: Love Story (Taylor’s Version), You All Over Me Maren Morris-szal és Mr. Perfectly Fine,[239] az elsővel Swift lett Dolly Parton óta az első olyan előadó, akinek mind az eredeti, mind az újrafeldolgozott kislemeze első helyezést ért el a Hot Country Songs listán.[240] A Red (Taylor’s Version) záródala, az All Too Well (10 Minute Version) – amelyet a Swift által rendezett, névadó kisfilm kísért – a Hot 100 csúcsán debütált, és ezzel a leghosszabb dal lett a történelemben, amely a listát vezette.[241] A rövidfilmet a kritikusok elismeréssel fogadták Swift rendezéséért.[242] A dal elnyerte az MTV Video Music Awards díját Az év videóklipje kategóriában – ez volt Swift harmadik győzelme ebben a kategóriában –, valamint Grammy-díjat kapott A legjobb videóklip kategóriában.[243][244] Swift volt a 2021-es év legjobban fizetett női zenésze,[245] és mind a 2020-as albumai, mind az újrafelvételek az év 10 legkelendőbb albuma közé kerültek.[246] Elnyerte a National Music Publishers’ Association's dalszerzői ikon díját.[247] A Wildest Dreams (Taylor’s Version) és a This Love (Taylor’s Version) 2021-ben és 2022-ben jelentek meg,[248][249] majd az All of the Girls You Loved Before, az If This Was a Movie (Taylor’s Version), az Eyes Open (Taylor’s Version) és a Safe & Sound (Taylor’s Version) Joy Williams és John Paul White közreműködésével 2023-ban.[250] A Speak Now (Taylor’s Version), az újrafelvételi sorozat harmadik albuma 2023. július 7-én jelent meg.[251][252]

Az albumain túl Swift 2021-2023-ban öt dalban is közreműködött: Renegade és Birch a Big Red Machine-től,[253] Haim Gasoline dalának egyik remixében,[254] Sheeran The Joker and the Queen,[255] valamint a National The Alcott című dalán.[256] A Carolina című dalt az Ahol a folyami rákok énekelnek című film soundtrackjén adta ki,[257] és szerepet kapott az Amszterdam című vígjátékban is.[258] A Searchlight Pictures bejelentett egy Swift által írt és rendezett játékfilmet.[259]

Swift tizedik stúdióalbuma, a Midnights 2022. október 21-én jelent meg.[260] Elektronikus és chillout zenei stílusokkal kísérletezett rajta.[261][262] A Rolling Stone kritikusai „azonnali klasszikusnak” nevezték az albumot.[263][264] Kereskedelmi szempontból a Billboard kasszasikerként jellemezte az albumot,[265] a CNBC pedig Swift eddigi legnagyobb sikerének nevezte.[266] A Midnights és első kislemeze, az Anti-Hero a Spotify legtöbbet streamelt albuma és dala lett egy nap alatt 185 millió és 17,4 millió lejátszással,[267][268][269][270] valamint a 2022-es év legkelendőbb albuma és digitális dala volt az Egyesült Államokban.[268] Az album 1,57 millió példánnyal debütált a Billboard 200-as lista élén, ami Swift ötödik olyan albuma, amely egymillió feletti eladással nyitott. Barbra Streisanddal holtversenyben ő a legtöbb első helyezett albummal rendelkező nő (11), és ő lett az első előadó a történelemben, aki a Hot 100-as lista teljes Top 10-es listáját magáénak tudhatta.[267] A Lavender Haze lett a második kislemez 2022 novemberében, a Karma pedig a harmadik, amelyhez 2023 májusában Ice Spice amerikai rapperrel készült remix is társult; mindkettő a Hot 100-as lista második helyén végzett.[271][272] A Midnights és az összes eddigi albumának népszerűsítésére Swift 2023 márciusában útjának indította a The Eras Tour elnevezésű turnéját. A média széles körben foglalkozott a turné kulturális és gazdasági hatásával,[273] az amerikai szakasz pedig megdöntötte az egy nap alatt eladott legtöbb jegy rekordját.[267] A Ticketmastert azonban széles körben bírálták a jegyértékesítés rossz kezelése miatt, ami kormányzati vizsgálatokhoz vezetett a cég ellen.[274] A turnéról készült koncertfilm 2023. október 13-án kerül az észak-amerikai mozikba.[275]

A médiumok megjegyezték, hogy a 2020-2023-as kiadványaival Swift új népszerűségi csúcsot ért el. A Music Business Worldwide a „globális siker új sztratoszférájaként” jellemezte, míg a Rolling Stone szerint „Swiftnek sikerült nagyobbá válnia, mint valaha”.[276][277]

Diszkográfia[szerkesztés]

Bővebben: Taylor Swift-diszkográfia

Stúdióalbumok[szerkesztés]

Újrafelvételek[szerkesztés]

Filmográfia[szerkesztés]

Turnék[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Swift egészen a 2020-as 62. Grammy-gáláig tartotta a rekordot.[91][92]
  2. ↑ Bár Swiftnek szerte az Egyesült Államokban vannak ingatlanjai, mégis Nashville-t tekinti otthonának.[151][152]
  3. ↑ Swift eredetileg a 2012-es Red című albumára írta a dalt, de a végleges változatára végül nem került fel.[179]
  4. ↑ Swift és Pat Monahan a Train együttesből eredetileg Swift 2012-es Red című albumára írta a dalt.[199]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ „Taylor Swift: The record-breaking artist in numbers”, Newsround, 2020. március 2.. [2020. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. április 20.) 
  2. ↑ Sutherland, Mark. „Taylor Swift interview: 'A relationship? No one's going to sign up for this'”, 2015. május 23.. [2022. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. április 20.) Sablon:Cbignore
  3. ↑ Taylor Swift is not an "underdog": The real story about her 1 percent upbringing that the New York Times won't tell you. Salon , 2015. május 23. (Hozzáférés: 2020. december 26.)
  4. ↑ Jepson 2013.
  5. ↑ Roth, Madeline. „Taylor Swift's Brother Had The Most Epic Graduation Weekend Ever”, MTV News, 2015. május 19.. [2016. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. július 25.) 
  6. ↑ Scott, Walter: What Famous Pop Star Is Named After James Taylor?. Parade, 2015. június 11. [2016. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 12.)
  7. ↑ Eleftheriou-Smith, Loulla-Mae. „Taylor Swift tells Scotland: 'I am one of you'”, 2015. június 24.. [2022. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2019. július 10.) 
  8. ↑ Vadala, Nick. „Taylor Swift ancestor's home added to Philly Register of Historic Places” (Hozzáférés ideje: 2021. január 15.) 
  9. ↑ „Taylor Swift's Great-Great-Grandfather's Philly Home Gets Historic Landmark Status”, Associated Press News, 2017. július 25. (Hozzáférés ideje: 2021. január 15.) 
  10. ↑ Taylor Swift stammt aus dem Freistaat (német nyelven). BR24, 2015. szeptember 17. (Hozzáférés: 2021. augusztus 27.)
  11. ↑ a b c Widdicombe, Lizzie: You Belong With Me. The New Yorker, 2011. október 10. [2014. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
  12. ↑ Raab, Scott: Taylor Swift Interview. Esquire, 2014. október 20. [2015. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 11.)
  13. ↑ Taylor Swift on Politicians Co-opting Faith: 'I'm a Christian. That's Not What We Stand For'. Relevant, 2020. január 31. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  14. ↑ Uhrich, Bill. „Photos Students at Alvernia Montessori School sending Taylor Swift a valentine”, 2010. február 13.. [2013. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. február 25.) 
  15. ↑ Hatza, George. „Taylor Swift: Growing into superstardom”, 2008. december 8.. [2012. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. április 17.) 
  16. ↑ Mennen, Lauren. „Taylor Swift's Wyomissing childhood home on the market for $799,500”, 2014. november 12.. [2016. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. október 13.) 
  17. ↑ Chang, David. „Taylor Swift Returns to Reading Pennsylvania as Maid of Honor in Friend's Wedding”, WCAU, 2016. február 22.. [2016. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 26.) 
  18. ↑ Visit this Stone Harbor café where Taylor Swift was 'always coming in to play' as a child. courierpostonline.com . (Hozzáférés: 2022. december 12.)
  19. ↑ Taylor Swift shouts out Jersey Shore town in video for surprise album. NJ.com, 2020. július 28. (Hozzáférés: 2022. december 12.)
  20. ↑ „Taylor Swift, Age 12”. [2016. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 26.) 
  21. ↑ Cooper, Brittany Joy: Taylor Swift Opens Up About a Future in Acting and Admiration for Emma Stone. Taste of Country, 2012. április 15. [2012. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 17.)
  22. ↑ MacPherson, Alex. „Taylor Swift: 'I want to believe in pretty lies'”, 2012. október 18.. [2016. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 3.) 
  23. ↑ Rolling Stone Interview: The Unabridged Taylor Swift, December 2, 2008
  24. ↑ a b c Morris, Edward: When She Thinks 'Tim McGraw', Taylor Swift Savors Payoff: Hardworking Teen to Open for George Strait Next Year. CMT, 2006. december 1. [2015. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 11.)
  25. ↑ Diu, Nisha Lilia. „Taylor Swift: 'I won't do sexy shoots'”, 2011. április 3.. [2013. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. április 17.) 
  26. ↑ News : CMT Insider Interview: Taylor Swift (Part 1 of 2). CMT, 2008. november 26. [2015. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 1.)
  27. ↑ Malec, Jim: Taylor Swift: The Garden In The Machine. American Songwriter, 2011. május 2. [2012. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 21.)
  28. ↑ „EXCLUSIVE: The real story of Taylor Swift's guitar 'legend'”, 2015. január 10.. [2015. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 28.) 
  29. ↑ The Tonight Show Starring Jimmy Fallon: Name That Song Challenge with Taylor Swift (timestamp: 3:35), 2019. október 4. [2021. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 24.)Sablon:Cbignore
  30. ↑ americanbar.org PDF. Americanbar.org. [2012. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 18.)
  31. ↑ „On tour with Taylor Swift”, NBC News, 2009. május 31.. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. július 1.) 
  32. ↑ How to Succeed as an Entrepreneur, Taylor Swift Style. Inc., 2015. február 6. [2016. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 9.)
  33. ↑ a b c Willman, Chris: Getting to know Taylor Swift. Entertainment Weekly, 2007. július 25. (Hozzáférés: 2022. január 25.)
  34. ↑ Jo, Nancy: Taylor Swift and the Growing of a Superstar: Her Men, Her Moods, Her Music. Vanity Fair, 2014. január 2. [2015. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 11.)
  35. ↑ News : Taylor Swift's High School Names Auditorium in Her Honor. CMT, 2010. szeptember 23. [2014. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 18.)
  36. ↑ Grigoriadis, Vanessa: The Very Pink, Very Perfect Life of Taylor Swift. Rolling Stone, 2009. március 5. [2019. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 28.)
  37. ↑ Taylor Swift: The Garden In The Machine. American Songwriter, 2011. május 2. [2013. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 21.)
  38. ↑ Songwriter Taylor Swift Signs Publishing Deal With Sony/ATV. Broadcast Music, Inc., 2005. május 12. [2012. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 20.)
  39. ↑ Kosser, Michael: Liz Rose: Co-Writer to the Stars. American Songwriter, 2010. június 3. [2011. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 19.)
  40. ↑ Leahey, Andrew: Songwriter Spotlight: Liz Rose. Rolling Stone, 2014. október 24. [2016. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
  41. ↑ DeLuca, Dan. „Focused on 'great songs' Taylor Swift isn't thinking about 'the next level' or Joe Jon as gossip”, 2008. november 11., 1. oldal. [2012. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. április 17.) 
  42. ↑ Preston, John. „Taylor Swift: the 19-year-old country music star conquering America – and now Britain”, 2009. április 26.. [2012. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 30.) 
  43. ↑ Rosa, Christopher: Opening Acts Who Became Bigger Than The Headliner. VH1, 2015. március 24. [2015. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 11.)
  44. ↑ Oral History of Nashville's Bluebird Cafe: Taylor Swift, Maren Morris, Dierks Bentley & More on the Legendary Venue. Billboard, 2017. július 27. [2017. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 28.)
  45. ↑ Taylor Swift in Wonderland. Rolling Stone, 2012. október 25. [2016. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 1.)
  46. ↑ „Toby Keith, Cowboy Capitalist: Country's $500 Million Man”, Forbes, 2013. június 26.. [2016. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 1.) 
  47. ↑ Sablon:Cite AV media notes
  48. ↑ Tamarkin, Jeff: Taylor Swift – Taylor Swift. AllMusic. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
  49. ↑ Neal, Chris: 'Taylor Swift Review. Country Weekly, 2006. december 4. [2012. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 31.)
  50. ↑ Chart Beat Thursday: Taylor Swift, Tim McGraw Linked Again. Billboard, 2009. október 29. [2013. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 8.)
  51. ↑ Taylor Swift. Songwriters' Hall of Fame . (Hozzáférés: 2022. szeptember 21.)
  52. ↑ a b c Willman, Chris: Taylor Swift's Road to Fame. Entertainment Weekly, 2008. február 5. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
  53. ↑ Taylor Swift Joins Rascal Flatts Tour. CMT, 2006. október 18. [2015. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 11.)
  54. ↑ „How Eric Church's Rascal Flatts Feud Helped Launch Taylor Swift's Career”, Taste of Country, 2019. május 27.. [2019. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2019. június 10.) 
  55. ↑ Taylor Swift No. 1 on iTunes. Great American Country, 2007. december 19. [2012. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 5.)
  56. ↑ a b c d Taylor Swift – Chart history. Billboard. [2016. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
  57. ↑ Taylor Swift owns top of country chart. Country Standard Time, 2008. július 23. [2008. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 26.)
  58. ↑ Wal-Mart "Eyes" New Taylor Swift Project. Great American Country. [2008. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 24.)
  59. ↑ Taylor Swift Joins George Strait's 2007 Tour. CMT, 2006. november 17. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  60. ↑ Brad Paisley Plans Tour With Three Opening Acts. CMT, 2007. január 9. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  61. ↑ Taylor Swift Joins Tim McGraw, Faith Hill on Tour. CMT, 2007. június 1. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  62. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) GAC-2007 nevű lábjegyzeteknek
  63. ↑ Photos : All Taylor Swift Pictures : Horizon Award Winner Poses in the Pressroom. CMT, 2007. szeptember 7. [2012. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 21.)
  64. ↑ Photos : 43rd Annual ACM Awards – Onstage: Winners : Acceptance Speech. CMT, 2008. május 18. [2012. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 21.)
  65. ↑ Taylor Swift, Rascal Flatts, Carrie Underwood Score at 2008 AMA Awards. Roughstock.com, 2008. november 24. [2014. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 21.)
  66. ↑ Amy Winehouse Wins Best New Artist, Kanye West Pays Tribute to Mom – Grammy Awards 2008, Grammy Awards. People, 2008. október 2. [2012. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 21.)
  67. ↑ Rascal Flatts Announce Summer Tour With Taylor Swift. CMT, 2008. május 5. (Hozzáférés: 2019. június 5.)
  68. ↑ Caplan, David: Scoop. People, 2008. szeptember 8. [2016. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 6.)
  69. ↑ Rizzo, Monica: Scoop – Couples, Camilla Belle, Joe Jonas. People, 2008. november 24. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 6.)
  70. ↑ Taylor Swift to Appear in Hannah Montana Movie. People, 2008. június 9. [2017. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 27.)
  71. ↑ a b Hannah Montana: The Movie (Original Motion Picture Soundtrack) by Hannah Montana. iTunes Store, 2009. január 1. [2016. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
  72. ↑ CD Taylor Swift – Fearless (portugál nyelven). Universal Music Group. [2021. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
  73. ↑ Raphael, Amy. „First, she conquered Nashville. Now she's set for world domination”, 2009. február 1.. Sablon:ProQuest (Hozzáférés ideje: 2022. december 9.) 
  74. ↑ Widdicombe, Lizzie: You Belong with Me. The New Yorker, 2011. október 10. [2014. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  75. ↑ Discography Taylor Swift. ARIA Charts. [2012. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 2.)
  76. ↑ Trust, Gary: Best of 2009: Part 1. Billboard, 2009. december 15. [2013. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 20.)
  77. ↑ Ben-Yehuda, Ayala: Black Eyed Peas, Jason Mraz Tie Records on Billboard Hot 100. Billboard, 2009. augusztus 13. [2013. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 13.)
  78. ↑ Trust, Gary: Taylor Swift Climbs Hot 100, Black Eyed Peas Still No. 1. Billboard, 2009. szeptember 24. [2013. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. szeptember 20.)
  79. ↑ a b Taylor Swift Chart History (Hot Country Songs). Billboard. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
  80. ↑ Grein, Paul: Chart Watch Extra: Top Albums Of Last 10 Years. Yahoo! Music, 2012. március 16. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 10.)
  81. ↑ Mapes, Jillian: Taylor Swift Announces 'Speak Now' World Tour. Billboard, 2010. november 23. [2013. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
  82. ↑ „Taylor Swift: Journey To Fearless DVD”, American Songwriter, 2011. december 12.. [2016. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 2.) 
  83. ↑ Ryan, Sarah: Taylor Swift Pranks Keith Urban. Great American Country, 2009. augusztus 10. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 11.)
  84. ↑ „Kanye calls Taylor Swift after 'View' appearance”, MSNBC, 2009. szeptember 15.. [2013. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 16.) 
  85. ↑ Taylor Swift Thanks "Gracious" Beyonce for Inviting Her Onstage After Kanye Stunt at VMAs. Rolling Stone, 2009. szeptember 14. [2012. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
  86. ↑ Anderson, Kyle: Kanye West's VMA Interruption Gives Birth To Internet Photo Meme. MTV, 2009. szeptember 16. [2016. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  87. ↑ Ditzian, Eric: Taylor Swift, Michael Jackson Big Winners at American Music Awards. MTV, 2009. [2014. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
  88. ↑ 2009 Artists of the Year. Billboard, 2009. december 10. [2010. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 21.)
  89. ↑ „The 150 Greatest Albums Made By Women”, NPR, 2017. július 24. (Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 2.) 
  90. ↑ Taylor Swift Raps 'Thug Story' With T-Pain On CMT Awards. MTV, 2009. június 17. (Hozzáférés: 2015. november 11.)
  91. ↑ Kreps, Daniel: Beyonce, Taylor Swift Dominate 2010 Grammy Awards. Rolling Stone, 2010. február 1. [2012. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 13.)
  92. ↑ Billie Eilish replaces Taylor Swift as youngest artist to win a Grammy for Album of the Year. MSN, 2020. január 27. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  93. ↑ Taylor Swift Dominates CMA Awards. MTV News, 2009. november 12. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 13.)
  94. ↑ Vena, Jocelyn: John Mayer Talks Taylor Swift Collaboration 'Half of My Heart'. MTV, 2009. november 6. [2014. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
  95. ↑ Boys Like Girls featuring Taylor Swift, 'Two Is Better Than One'. Billboard, 2009. december 2. (Hozzáférés: 2020. december 4.)
  96. ↑ Kellie Pickler Has Her 'Best Days' Thanks To Taylor Swift. MTV. [2016. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 11.)
  97. ↑ Vena, Jocelyn: New Taylor Swift Song Included In 'Valentine's Day' Featurette. MTV, 2009. december 28. [2016. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 11.)
  98. ↑ a b Taylor Swift – Chart history on Canadian Hot 100. Billboard. [2016. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  99. ↑ Taylor & Taylor Romance Was Overblown, Says Source. People, 2009. december 29. [2012. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 6.)
  100. ↑ Caramanica, Jon. „OMG! Taylor Swift Does 'CSI'!”, The New York Times, 2009. március 6.. [2011. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. május 7.) 
  101. ↑ Strecker, Erin: Remember When Taylor Swift Shined as 'Saturday Night Live' Host?. Billboard, 2015. január 2. [2015. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 15.)
  102. ↑ Dukes, Billy. „10 Things You Didn't Know About Taylor Swift”, 2012. október 22. (Hozzáférés ideje: 2020. július 26.) 
  103. ↑ Pietroluongo, Silvio: Taylor Swift Makes Sparkling Hot 100 Entrance. Billboard, 2010. augusztus 11. [2016. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 25.)
  104. ↑ Caramanica, Jon. „Taylor Swift, Angry on 'Speak Now'”, The New York Times, 2010. október 20.. [2010. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. október 23.) 
  105. ↑ Taylor Swift's New Album, Speak Now, Set for Oct. 25 Release. CMT, 2010. július 20. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  106. ↑ Taylor Swift's Speak Now Tops 1 Million in First Week. MTV, 2010. november 3. [2016. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 8.)
  107. ↑ „Fastest-selling digital album in the U.S. by a female artist”, Guinness World Records. [2015. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2015. június 16.) 
  108. ↑ Knopper, Steve: Taylor Swift's Speak Now Tops the Charts. Rolling Stone, 2010. november 25. [2021. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 25.)
  109. ↑ Sheffield, Rob: 'Speak Now (2010). Rolling Stone, 2010. október 26. [2013. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 20.)
  110. ↑ Hammel, Sara: Taylor Swift & Jake Gyllenhaal Break Up: Source. People, 2011. január 4. [2012. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 6.)
  111. ↑ Wyland, Sarah: Taylor Swift Takes Home Two GRAMMYs at Tribute-Filled Show. Great American Country, 2012. február 12. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 13.)
  112. ↑ Shelburne, Craig: Taylor Swift Named NSAI's Songwriter-Artist of the Year. CMT, 2010. október 18. [2016. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  113. ↑ Smith, Hazel: News : Hot Dish: Taylor Swift Sings Alan Jackson's Masterpiece at Nashville Songwriters Celebration. CMT, 2011. október 24. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 22.)
  114. ↑ Roland, Tom: Taylor Swift: Billboard's Woman of the Year. Billboard, 2011. december 2. [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
  115. ↑ „Taylor Swift wins ACM entertainer of the year”, Yahoo!, 2012. április 2.. [2016. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. május 15.) 
  116. ↑ „CMA Awards 2011: Taylor Swift wins entertainer of the year”, CBS News, 2011. november 9.. [2014. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. május 15.) 
  117. ↑ Kellogg, Jane: AMAs 2011: Winners and Nominees Complete List. The Hollywood Reporter, 2011. november 20. [2015. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  118. ↑ Sheffield, Rob: Women Who Rock: The 50 Greatest Albums of All Time. Rolling Stone, 2012. június 23. [2016. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 15.)
  119. ↑ Allen, Bob: Hot Tours: Taylor Swift, George Strait, Cirque Du Soleil. Billboard, 2012. március 29. [2013. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 10.)
  120. ↑ Taylor Swift News and Blog. taylorswift.com, 2011. szeptember 21. [2011. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
  121. ↑ Herrera, Monica: Taylor Swift, Arcade Fire Talk 'Hunger Games'. Rolling Stone, 2012. március 15. [2015. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 10.)
  122. ↑ Nominations 2013 — Golden Globe Awards. goldenglobes.org, 2012. december 13. [2012. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 13.)
  123. ↑ Horowitz, Steven J.: B.o.B Explains Origins of Taylor Swift Collaboration 'Both of Us'. HipHopDX, 2012. április 20. [2015. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
  124. ↑ Toomedy, Alyssa: Taylor Swift and Conor Kennedy Breakup: Anatomy of a Split. E!, 2012. október 25. [2015. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 10.)
  125. ↑ Trust, Gary: Taylor Swift Scores First Hot 100 No. 1. Billboard, 2012. augusztus 22. [2013. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 22.)
  126. ↑ Discography Taylor Swift. New Zealand Charts. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
  127. ↑ „Calvin Harris trumps Michael Jackson feat to join Taylor Swift, Rihanna and One Direction in Guinness World Records™ 2014 book”, Guinness World Records, 2013. szeptember 4.. [2015. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2015. június 16.) 
  128. ↑ Chart positions:
    Sablon:* Taylor Swift – I Knew You Were Trouble. ARIA Charts. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
    Sablon:* Official Singles Charts Top 100. Official Charts Company. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
    Sablon:* Taylor Swift Leads Record Breaking Digital Sales Week. Billboard, 2013. január 3. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
  129. ↑ Lewis, Randy: Taylor Swift raises the bar with a savvy 'Red' marketing campaign. Los Angeles Times, 2012. október 30. [2020. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 28.)
  130. ↑ Mansfield, Brian: Taylor Swift sees 'Red' all over. USA Today, 2012. október 17. [2012. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva].
  131. ↑ „Taylor Swift's 'Red': A Canonical Coming-Of-Age Album”, NPR, 2017. augusztus 28. (Hozzáférés ideje: 2021. február 14.) 
  132. ↑ Roberts, Randall: 'The Last Time' connects Taylor Swift with Arcade Fire. Los Angeles Times, 2012. október 31. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 27.)
  133. ↑ Taylor Swift's 'Red' Sells 1.21 Million; Biggest Sales Week for an Album Since 2002. Billboard, 2009. szeptember 14. [2013. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 7.)
  134. ↑ Taylor Swift, Rihanna, Justin Bieber Among 2014 Guinness Record-Setters. Billboard, 2013. szeptember 6. [2015. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 27.)
  135. ↑ Sexton, Paul: Taylor Swift Scores Fourth U.K. No. 1 With 'Lover' Album. Billboard, 2019. augusztus 31. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  136. ↑ Allen, Bob: Taylor Swift's Red Wraps as All-Time Country Tour. Billboard, 2014. július 3. [2015. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 11.)
  137. ↑ „Grammys 2014: The complete list of nominees and winners”, Los Angeles Times, 2014. január 26.. [2015. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2015. január 25.) 
  138. ↑ VMAs: The 2013 Winner's List. Entertainment Weekly, 2013. augusztus 25. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 25.)
  139. ↑ Gregoire, Carolyn. „Taylor Swift AMA Awards 2012: Pop Star Performs 'I Knew You Were Trouble' (Video)”, HuffPost, 2012. november 19.. [2013. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. június 10.) 
  140. ↑ Payne, Chris: Taylor Swift & Justin Timberlake Win Big at American Music Awards. Billboard, 2013. november 25. [2015. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
  141. ↑ NSAI Songwriter/Artists of the Year. Nashville Songwriters Association International. [2016. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
  142. ↑ Caramanica, Jon. „Country Awards Hold Swift Close”, The New York Times, 2013. november 7.. [2013. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2014. április 3.) 
  143. ↑ Taylor Swift's Boyfriend Timeline: 10 Relationships & Their Songs. Billboard, 2014. december 30. [2016. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 26.)
  144. ↑ Labrecque, Jeff: '12 Years a Slave' and 'American Hustle' lead Golden Globe nominees. Entertainment Weekly, 2013. december 12. [2015. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  145. ↑ Bonaguro, Alison: News : Offstage: Tim McGraw Wanted to Make Taylor Swift Duet an Event. CMT, 2013. január 25. [2015. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 25.)
  146. ↑ Blistein, Doyle: Taylor Swift Joins Rolling Stones for 'As Tears Go By'. Rolling Stone, 2013. június 4. [2013. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 10.)
  147. ↑ Taylor Swift Joins Florida Georgia Line Onstage for 'Cruise'. Taste of Country, 2013. március 2. [2013. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  148. ↑ „The Lorax, review”, The Daily Telegraph, 2012. július 26.. [2016. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 3.) 
  149. ↑ Beard, Lanford: Taylor Swift says 'I do' to 'New Girl'. Entertainment Weekly, 2013. május 1. [2016. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 4.)
  150. ↑ Busis, Hillary: Taylor Swift will co-star in long-awaited adaptation of 'The Giver'. Entertainment Weekly, 2013. szeptember 27. [2016. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
  151. ↑ Peterson, Price. „Taylor Swift Moves into NYC Apartment Built Over Mysterious River of Pink Slime”, The Atlantic, 2014. március 31.. [2016. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. július 31.) 
  152. ↑ Rogers, Alex: Why Taylor Swift Thinks Nashville Is the Best Place on Earth. Time, 2014. március 7. (Hozzáférés: 2016. szeptember 27.)
  153. ↑ Zollo, Paul: The Oral History of Taylor Swift's 1989. The Recording Academy, 2016. február 17. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
  154. ↑ Stutz, Colin: Watch Taylor Swift's '1989' Secret Sessions Behind The Scenes Video. Billboard, 2014. október 16. [2016. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 2.)
  155. ↑ Caulfield, Keith: Taylor Swift's "1989" debuts with 1.287 million copies sold. Billboard, 2014. november 4. [2014. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  156. ↑ Chart positions:
    Sablon:* Discography Taylor Swift. ARIA Charts. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
    Sablon:* Taylor Swift Chart History (Canadian Hot 100). Billboard. (Hozzáférés: 2021. február 14.)
    Sablon:* Taylor Swift's 'Bad Blood' Blasts to No. 1 on Hot 100. Billboard, 2015. május 28. [2015. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 28.)
  157. ↑ a b Taylor Swift – Chart History: Hot 100. Billboard. (Hozzáférés: 2016. szeptember 18.)
  158. ↑ Live Music's $20 Billion Year: The Grateful Dead's Fare Thee Well Reunion, Taylor Swift, One Direction Top Boxscore's Year-End. Billboard. [2015. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  159. ↑ Taylor Swift Has Written an Op-Ed in the Wall Street Journal. Slate, 2014. július 7. [2015. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 23.)
  160. ↑ Knopper, Steve: Taylor Swift's Label Head Explains Spotify Removal. Rolling Stone, 2014. november 8. [2015. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 11.)
  161. ↑ Peters, Mitchell: Taylor Swift Pens Open Letter Explaining Why '1989' Won't Be on Apple Music. Billboard, 2015. június 21. [2015. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  162. ↑ Halperin, Shirley: Apple Changes Course After Taylor Swift Open Letter: Will Pay Labels During Free Trial. Billboard, 2015. június 21. [2015. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  163. ↑ Rosen, Christopher: Taylor Swift is putting 1989 on Apple Music. Entertainment Weekly, 2015. június 25. [2015. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 25.)
  164. ↑ „Taylor Swift's Trademark Play”, The National Law Review, 2016. január 13.. [2016. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2016. január 23.) 
  165. ↑ „Taylor Swift returns to Spotify on the day Katy Perry's album comes out”, BBC News, 2017. június 9.. [2017. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  166. ↑ Taylor Swift: 2014 Billboard Woman of the Year. Billboard, 2014. október 10. [2015. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 11.)
  167. ↑ Payne, Chris: Taylor Swift Wins Dick Clark Award of Excellence at 2014, Presented by Diana Ross. Billboard, 2014. november 23. [2015. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 11.)
  168. ↑ „THE TAYLOR SWIFT EXPERIENCE” (Hozzáférés ideje: 2022. április 22.) 
  169. ↑ Boehrer, Kat: Watch Taylor Swift's Stunning Acoustic Performance of 'Blank Space' at the Grammy Museum. Complex, 2016. január 7. (Hozzáférés: 2022. április 22.)
  170. ↑ Jonze, Tim. „Taylor Swift wins international female solo artist at Brit awards 2015”, 2015. február 25.. [2016. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2015. április 11.) 
  171. ↑ 2015 MTV Video Music Awards Nominees Revealed: Taylor Swift, Kendrick Lamar, Ed Sheeran & More. Billboard, 2015. július 21. [2015. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  172. ↑ Betts, Stephen L.: 2015 ACM Award Milestone Winners Include Swift, Lambert. Rolling Stone, 2015. március 25. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 11.)
  173. ↑ Lynch, Joe: Taylor Swift Joins Elite Club to Win Grammy Album of the Year More Than Once: See the Rest. Billboard, 2016. február 19. [2016. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
  174. ↑ Chiu, Melody: Taylor Swift and Calvin Harris Split After 15 Months Together. People, 2016. június 1. [2016. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 1.)
  175. ↑ Spanos, Brittany: Taylor Swift Co-Wrote Calvin Harris' Smash Hit 'This Is What You Came For'. Rolling Stone, 2016. július 13. [2016. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 31.)
  176. ↑ Lewis, Anna: Tom Hiddleston finally tells us the truth about his relationship with Taylor Swift. Cosmopolitan, 2016. július 15. [2016. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 8.)
  177. ↑ Taylor Swift Finally Reveals When She Started Dating Joe Alwyn in Lover Album. Yahoo!, 2019. augusztus 23. [2020. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  178. ↑ Paul McCartney & Taylor Swift. Rolling Stone, 2020. november 13. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.) „McCartney: So how does that go? Does your partner sympathize with that and understand? Swift: Oh, absolutely.”
  179. ↑ Taylor Swift Talks Newfound 'Freedom,' 'Lover' Tour Plans and So Much More. On Air with Ryan Seacrest , 2019. augusztus 27. (Hozzáférés: 2019. augusztus 27.)
  180. ↑ „Taylor Swift, pop princess, wins song of the year at the CMA Awards”, USA Today. [2017. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2017. november 9.) 
  181. ↑ Trust, Gary: Ed Sheeran Tops Hot 100, Katy Perry Debuts at No. 4 & Bruno Mars, Rihanna & The Weeknd All Hit Top 10. Billboard, 2017. február 21. [2017. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 22.)
  182. ↑ MTV Video Music Awards 2017: Winners list. CNN, 2017. augusztus 28. [2017. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 28.)
  183. ↑ Yahr, Emily. „Taylor Swift explains her blunt testimony during her sexual assault trial”, 2017. december 6. (Hozzáférés ideje: 2020. február 1.) 
  184. ↑ Taylor Swift wins court case. CNN, 2017. augusztus 15. [2017. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 20.)
  185. ↑ „Taylor Swift wipes social media profiles, fuelling expectations of new album”, 2017. augusztus 18.. [2019. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 19.) 
  186. ↑ Taylor Swift's New Single, 'Look What You Made Me Do,' Arrives (Listen). Variety, 2017. augusztus 24. [2017. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 29.)
  187. ↑ White, Jack: Taylor Swift scores first Number 1 on the Official Singles Chart with 'LWYMMD'. Official Charts Company, 2017. szeptember 1. [2017. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
  188. ↑ Peak positions:
    Sablon:* Taylor Swift Scores Fifth No. 1 Single. Australian Recording Industry Association, 2017. szeptember 2. [2017. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
    Sablon:* IRMA – Irish Charts. Irish Recorded Music Association. [2017. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
    Sablon:* NZ Top 40 Singles Chart. Recorded Music NZ, 2017. szeptember 4. [2017. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
    Sablon:* „Taylor Swift at Nos. 1 & 4 on Billboard Hot 100, as Cardi B Moves Up to No. 2”, Billboard, 2017. szeptember 11.. [2017. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2017. október 30.) 
  189. ↑ Shaw, Lucas: Taylor Swift Will Keep New Album From Streaming for a Week. Bloomberg L.P., 2017. november 7. [2017. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
  190. ↑ Powers, Ann: The Old Taylor's Not Dead. NPR , 2019. november 10. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  191. ↑ McDermott, Maeve: Taylor Swift 'Reputation': Here's what critics are saying. USA Today, 2017. október 11. [2020. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
  192. ↑ Official: Taylor Swift's 'Reputation' Album Sells 1.2M Copies in US During First Week. Billboard. [2017. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 29.)
  193. ↑ Chart positions:
    Sablon:* Taylor Swift's 'Reputation' Rules Australia's Albums Chart. Billboard, 2017. november 20. [2017. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 2.)
    Sablon:* Taylor Swift Chart History. Billboard. (Hozzáférés: 2021. november 19.)
  194. ↑ Global Top 10 Albums of 2017. International Federation of the Phonographic Industry. [2018. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  195. ↑ „Taylor Swift at Nos. 1 & 4 on Billboard Hot 100, as Cardi B Moves Up to No. 2”, Billboard, 2017. szeptember 11.. [2017. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2017. október 30.) 
  196. ↑ Moniuszko, Sara M.: Taylor Swift is shutting down her Swift Life phone app in February. USA Today , 2019. január 3. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
  197. ↑ 61st Grammy Nominees. The Recording Academy, 2018. december 7. [2018. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 7.)
  198. ↑ Havens, Lyndsey: Taylor Swift Breaks an All-Time AMA Record – And Urges People to Vote in Midterm Elections. Billboard, 2018. október 9. [2018. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 10.)
  199. ↑ Sugarland Announce New Album 'Bigger,' Taylor Swift Collaboration. Rolling Stone. [2018. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 13.)
  200. ↑ Stubblebine, Allison: Taylor Swift Announces First Round of Reputation Stadium Tour Dates. Billboard, 2017. november 13. [2017. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 18.)
  201. ↑ Frankenberg, Eric: Taylor Swift Closes Reputation Stadium Tour with $345 Million. Billboard, 2018. december 6. [2018. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 22.)
  202. ↑ Taylor Swift's 'Reputation' Hits Netflix: Twitter Reacts. Billboard, 2018. december 31. [2019. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 16.)
  203. ↑ Wang, Amy X.: Taylor Swift's New Record Deal Affects Thousands of Other Musicians. Rolling Stone, 2018. november 19. [2018. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 26.)
    Willman, Chris. „Taylor Swift Stands to Make Music Business History as a Free Agent”, Variety, 2018. augusztus 27.. [2018. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 29.) 
    „Taylor Swift Signs New Deal With Universal Music Group”, Variety, 2018. november 19.. [2018. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. november 19.) 
  204. ↑ Grady, Constance: What Taylor Swift's new record deal means for the music industry — and for her image. Vox , 2018. november 19. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
  205. ↑ McKenna, Lyndsey: Stream Taylor Swift's New Album, 'Lover'. NPR, 2019. augusztus 23. (Hozzáférés: 2019. szeptember 10.)
  206. ↑ Catucci, Nick: Taylor Swift Reaches For New Heights of Personal and Musical Liberation on 'Lover'. Rolling Stone, 2019. augusztus 23. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  207. ↑ Caulfield, Keith: Official: Taylor Swift's 'Lover' Debuts at No. 1 on Billboard 200 Chart With 867,000 Units Earned in First Week in U.S.. Billboard, 2019. szeptember 1. [2019. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
  208. ↑ White, Adam: Taylor Swift Lover Review Round-Up: Critics Say Album Feels 'Evolutionary Rather Than Revolutionary'. The Independent , 2019. augusztus 23. [2022. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 13.)
  209. ↑ Moniuszko, Sara M.: Taylor Swift Lover Reviews: Critics Are Enamored by the 'Earnest,' 'Romantic' New Album. USA Today , 2019. augusztus 23. [2019. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 5.)
  210. ↑ Trust, Gary: Lil Nas X's 'Old Town Road' Tops Billboard Hot 100 For Fifth Week, Taylor Swift's 'Me!' Vaults to No. 2. Billboard, 2019. május 6. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  211. ↑ Arashi Best-Of Tops Taylor Swift for IFPI's Best-Selling Album of 2019. Billboard, 2020. március 19. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  212. ↑ 2020 Grammy Awards: Complete Winners List. The Recording Academy, 2019. november 20. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
  213. ↑ Grein, Paul: 12 Records That Were Set at the 2019 VMAs. Billboard, 2019. augusztus 26. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  214. ↑ a b Grady, Constance: The Taylor Swift/Scooter Braun controversy, explained. Vox , 2019. szeptember 1. (Hozzáférés: 2019. augusztus 23.)
  215. ↑ „The Taylor Swift, Scooter Braun, Justin Bieber row explained”, BBC News, 2019. július 1. 
  216. ↑ Willman, Chris: Taylor Swift Confirms Sale of Her Masters, Says She Is Already Re-Recording Her Catalog. Variety, 2020. november 16. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
  217. ↑ Aniftos, Rania: Taylor Swift Releases 'Beautiful Ghosts,' Co-Written With Andrew Lloyd Webber for 'Cats' Film. Billboard, 2019. november 15. (Hozzáférés: 2019. november 15.)
  218. ↑ „Golden Globes 2020: full list of nominations”, 2019. december 9.. [2019. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2019. december 20.) 
  219. ↑ „'Cats': Film Review”, The Hollywood Reporter, 2019. december 18.. [2019. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2019. december 21.) 
  220. ↑ Mamo, Heran: Taylor Swift 'Miss Americana' Netflix Doc Has a Release Date & We're So Ready for It. Billboard, 2020. január 15. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  221. ↑ Miss Americana (2020). Rotten Tomatoes, 2020. január 31. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  222. ↑ Willman, Chris: Taylor Swift Moves to Universal Music Publishing Group with New Pact. Variety , 2020. február 6. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  223. ↑ Opperman, Jeff. „Taylor Swift Is Singing Us Back to Nature”, 2021. március 12.. [2021. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2021. május 24.) Sablon:Cbignore
  224. ↑ Taylor Swift to release surprise ninth album 'Evermore' tonight. NME, 2020. december 10. (Hozzáférés: 2020. december 10.)
  225. ↑ Schaffer, Claire: Aaron Dessner on How His Collaborative Chemistry With Taylor Swift Led to 'Evermore'. Rolling Stone, 2020. december 18. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
  226. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Barna-2020 nevű lábjegyzeteknek
  227. ↑ Lipshutz, Jason: Taylor Swift's 'Folklore': There's Nothing Quiet About This Songwriting Tour De Force. Billboard, 2020. július 24. (Hozzáférés: 2020. július 24.)
  228. ↑ Atkinson, Katie: Taylor Swift Isn't So Sure She & Joe Alwyn Would Have Made Music Together If It Weren't for Lockdown. Billboard, 2020. december 15. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
  229. ↑ Grady, Constance: Taylor Swift, pop culture workhorse. Vox , 2020. december 11. [2021. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 5.)
  230. ↑ Snapes, Laura: 'Genuine': why Taylor Swift can celebrate more than an album release. The Guardian , 2022. október 14. (Hozzáférés: 2022. október 14.)
  231. ↑ Trust, Gary: Taylor Swift's 'Coney Island' and 'No Body, No Crime' Debut on Airplay Charts, Joining 'Willow'. Billboard, 2021. január 28. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
  232. ↑ Taylor Swift's 'Willow' Debuts at No. 1 on Billboard Hot 100. Billboard, 2020. december 21. (Hozzáférés: 2021. február 18.)
  233. ↑ Caulfield, Keith: Lil Baby's 'My Turn' Is MRC Data's Top Album of 2020, Roddy Ricch's 'The Box' Most-Streamed Song. Billboard, 2021. január 7. (Hozzáférés: 2021. január 7.)
  234. ↑ Willman, Chris: Taylor Swift Becomes First Woman to Win Album of the Year Grammy Three Times. Variety , 2021. március 14. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
  235. ↑ Taylor Swift Wins Three American Music Awards, Says She's MIA Because of 'Recording All of My Old Music'. Variety, 2020. november 23. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
  236. ↑ Christman, Ed: Billboard's U.S. Money Makers: The Top Paid Musicians of 2020. Billboard, 2021. július 19. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
    Sablon:* Christman, Ed: Billboard's 2020 Global Money Makers: The 5 Top Highest Paid Musicians. Billboard, 2021. július 19. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
  237. ↑ Caulfield, Keith: Taylor Swift Scores 10th No. 1 Album on Billboard 200 Chart With 'Red (Taylor's Version)'. Billboard, 2021. november 21. [2021. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 22.)
  238. ↑ Taylor Swift's Re-Recorded 'Fearless' Album Debuts at No. 1 on Billboard 200 Chart With Year's Biggest Week. Billboard, 2021. április 18. (Hozzáférés: 2021. április 19.)
  239. ↑ Shaffer, Claire: Taylor Swift Releases New 'Fearless' Vault Song 'Mr. Perfectly Fine'. Rolling Stone, 2021. április 7. [2021. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 7.)
  240. ↑ Taylor Swift's 'Love Story (Taylor's Version)' Debuts at No. 1 on Hot Country Songs Chart: 'I'm So Grateful to the Fans'. Billboard, 2021. február 22. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
  241. ↑ Taylor Swift's 10-minute 'All Too Well' is longest song to reach No.1. Guinness World Records , 2021. november 26. (Hozzáférés: 2021. november 26.)
  242. ↑ Coates, Laura: On The Rise of Taylor Swift, Filmmaker. RogerEbert.com , 2022. szeptember 23. (Hozzáférés: 2022. szeptember 23.) „Nearly a year after the short film's debut—garnering near-universal acclaim”
  243. ↑ Corcoran, Nina. „Taylor Swift Announces New Album Midnights, Breaks Record for Most Video of the Year Wins at 2022 VMAs”, Pitchfork, 2022. augusztus 28. (Hozzáférés ideje: 2022. augusztus 28.) 
  244. ↑ „Grammy awards 2023: list of winners”, The Guardian, 2023. február 6. (Hozzáférés ideje: 2023. február 6.) 
  245. ↑ Nine of the 10 Highest-Paid Musicians of 2021 Were Men. Rolling Stone, 2022. január 14. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
  246. ↑ Caulfield, Keith: Dua Lipa's 'Levitating' Is Most-Streamed Song of 2021 In U.S., Morgan Wallen's 'Dangerous: The Double Album' Is MRC Data's Top Album. Billboard, 2022. január 6. (Hozzáférés: 2022. január 17.)
  247. ↑ „NMPA to honor Taylor Swift with Songwriter Icon Award among other 2021 annual meeting honorees”, 2021. május 24. (Hozzáférés ideje: 2021. május 24.) 
  248. ↑ Swifties Are Freaking Out About 'Wildest Dreams (Taylor's Version),' But Wonder 'What Era Are We In?'. Billboard. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  249. ↑ Taylor Swift Debuts 'This Love (Taylor's Version),' From '1989' Redo, in Amazon's 'The Summer I Turned Pretty' Trailer. Variety, 2022. május 5. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
  250. ↑ Rowley, Glenn: Taylor Swift Reveals She's Dropping 4 Previously Unreleased Songs Ahead of The Eras Tour. Billboard, 2023. március 16. (Hozzáférés: 2023. március 17.)
  251. ↑ Hussey, Allison: Taylor Swift Announces New Re-Recorded Album Speak Now (Taylor's Version). Pitchfork , 2023. május 5. [2023. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 6.)
  252. ↑ Paul, Larisha: 'Speak Now (Taylor's Version)' is Finally Here — Listen to Taylor Swift Revisit the Past. Rolling Stone , 2023. július 7. (Hozzáférés: 2023. július 7.)
  253. ↑ Cohen, Jonathan: Aaron Dessner, Justin Vernon Rev Up Big Red Machine With Help From Taylor Swift. Variety, 2021. június 29. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  254. ↑ Strauss, Matthew: HAIM Enlist Taylor Swift for New "Gasoline" Remix. Pitchfork , 2021. február 19. (Hozzáférés: 2022. február 10.)
  255. ↑ Dailey, Hannah: Ed Sheeran & Taylor Swift Release 'The Joker and the Queen' Remix: Watch the Video. Billboard, 2022. február 11. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
  256. ↑ Rowley, Glenn: The National Unveils 'First Two Pages of Frankenstein' Tracklist With Taylor Swift, Phoebe Bridgers & Sufjan Stevens. Billboard, 2023. január 18. (Hozzáférés: 2023. január 18.)
  257. ↑ Davis, Clayton: Taylor Swift Doesn't Make Oscar Shortlist for 'All Too Well' Short Film, but Advances for 'Carolina' Original Song. Variety, 2022. december 21. (Hozzáférés: 2022. december 24.)
  258. ↑ Utley, Riley: Every Taylor Swift Movie Performance, Ranked. CinemaBlend , 2022. október 13. (Hozzáférés: 2022. október 14.)
  259. ↑ Lang, Brent: Taylor Swift Making Feature Directing Debut for Searchlight Pictures. Variety, 2022. december 9. (Hozzáférés: 2022. december 9.)
  260. ↑ Atkinson, Katie: Billboard's Greatest Pop Stars of 2022: No. 3 — Taylor Swift. Billboard, 2022. december 15. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  261. ↑ „Taylor Swift's new album breaks Spotify streaming record”, 2022. október 22. (Hozzáférés ideje: 2022. október 22.) 
  262. ↑ Powers, Ann. „In the haze of 'Midnights,' Taylor Swift softens into an expanded sound”, 2022. október 21. (Hozzáférés ideje: 2022. október 21.) 
  263. ↑ Spanos, Brittany: Taylor Swift Lets Us Into Her Darkest Dreams On 'Midnights'. Rolling Stone, 2022. október 21. (Hozzáférés: 2022. október 21.)
  264. ↑ Sheffield, Rob: Welcome to the Lavender Labyrinth: Taylor Swift's 'Midnights' Is the Mastermind's Ultimate Power Move. Rolling Stone, 2022. október 21. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
  265. ↑ Unterberger, Andrew: Five Reasons Why Taylor Swift Was Able to Make Chart History With Her 'Midnights' Debut Week. Billboard, 2022. október 31. (Hozzáférés: 2022. október 31.)
  266. ↑ Balasaygun, Kaitlin. „How Taylor Swift went back to the past and turned 'Midnights' into her biggest album success yet”, 2022. november 1. (Hozzáférés ideje: 2022. december 30.) 
  267. ↑ a b c Dailey, Hannah: Here Are All of Taylor Swift's Biggest Accomplishments in 2022. Billboard, 2022. december 6. (Hozzáférés: 2022. december 7.)
  268. ↑ a b Caulfield, Keith: Bad Bunny's 'Un Verano Sin Ti' Is Luminate's Top Album of 2022 in U.S.. Billboard, 2023. január 11. (Hozzáférés: 2023. január 11.)
  269. ↑ Shafer, Ellise: Taylor Swift's Midnights Breaks Spotify Record for Most-Streamed Album in a Single Day. Variety, 2022. október 21. (Hozzáférés: 2022. október 22.)
  270. ↑ Caulfield, Keith: Taylor Swift's Midnights Off to Record-Breaking Start in U.S.. Billboard, 2022. október 23. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
  271. ↑ Top 40/M Future Releases. All Access. [2022. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 28.)
  272. ↑ Lipshutz, Jason: Taylor Swift Reveals Ice Spice 'Karma' Remix, Different Version of Lana Del Rey Collab Coming Soon. Billboard, 2023. május 24. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
  273. ↑ „It's a love story, L.A. just says yes: How Taylormania took over the world”, Los Angeles Times, 2023. augusztus 1. (Hozzáférés ideje: 2023. augusztus 1.) 
  274. ↑ Mahdawi, Arwa. „Swifties know: the Ticketmaster fiasco shows America has a monopoly problem”, 2022. november 20. (Hozzáférés ideje: 2022. november 20.) 
  275. ↑ Willman, Chris: Taylor Swift Concert Film Will Bring ‘Eras Tour’ to America’s Movie Theaters in October. Variety , 2023. augusztus 31. (Hozzáférés: 2023. augusztus 31.)
  276. ↑ Ingham, Tim. „Reliving the Taylor Swift catalog sale saga (and following the money...)”, 2023. június 14. (Hozzáférés ideje: 2023. június 15.) 
  277. ↑ Hiatt, Brian: Taylormania! How Taylor Swift Emerged from the Pandemic Bigger Than Ever. Rolling Stone, 2023. június 19. (Hozzáférés: 2023. június 20.)

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Taylor Swift című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Taylor Swift
Díjak és jelölések · Diszkográfia · Koncertek és fellépések · Dalok listája · Videográfia
Stúdióalbumok

Taylor Swift (2006) · Fearless (2008) · Speak Now (2010) · Red (2012) · 1989 (2014) · Reputation (2017) · Lover (2019) · Folklore (2020) · Evermore (2020) · Midnights (2022)

Középlemezek
Koncertalbumok
Kislemezek

Tim McGraw · Teardrops on My Guitar · Our Song · Picture to Burn · Should’ve Said No · Love Story · White Horse · You Belong with Me · Fifteen · Fearless · Today Was A Fairytale · Mine · Back to December · Mean · The Story of Us · Sparks Fly · Ours · Safe & Sound · Long Live · Eyes Open  · We Are Never Ever Getting Back Together · Ronan  · Begin Again · I Knew You Were Trouble · 22 · Highway Don’t Care · Red · Everything Has Changed · The Last Time · Shake It Off · Blank Space · Style · Bad Blood · Wildest Dreams · Out of the Woods · New Romantic · I Don’t Wanna Live Forever · Look What You Made Me Do · …Ready for It? · End Game · New Year’s Day · Delicate · Me! · You Need to Calm Down · Lover · Christmas Tree Farm · The Man · Cardigan · Exile · Betty · The 1 · Willow · No Body, No Crime · Coney Island · Anti-Hero · Lavender Haze · Karma

Promóciós
kislemezek
Vendégszereplések
Turnék
Dokumentumfilmek
Kapcsolódó cikkek
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Taylor_Swift&oldid=26408476”