Juneteenth

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A juneteenth a rabszolgaság eltörlésének emléknapja az Amerikai Egyesült Államokban. Maga a juneteenth szó az angol June ('június') és nineteenth ('tizenkilencedik') szavak összevonásából keletkezett, tükrözve azt, hogy az ünnep dátuma június 19. A dátum annak az évfordulója, hogy 1865. június 19-én Gordon Granger vezérőrnagy északi csapatai bevonultak a texasi Galvestonba, és a tábornok kihirdette a rabszolgaság eltörlését. Ezzel a polgárháború után újraegyesült ország utolsó rabszolgatartó államában is szabaddá váltak a feketék.

Történelmi háttér[szerkesztés]

Gordon Granger vezérőrnagy napiparancsai. A rabszolgaság végét bejelentő szöveg a harmadik szakaszban látható

Az Egyesült Államokban az 1860-as évekre komoly feszültség alakult ki a rabszolgatartó déli államok és a rabszolgatartást tiltó északi államok között. 1860-1861 telén kivált az Unióból hét déli állam, és együtt megalakították az az Amerikai Államok Konföderációját. 1861 áprilisában háború tört ki a Konföderáció és az Unió között. Ez a polgárháború 1865 áprilisában az északiak győzelmével végződött.

Még a polgárháború folyamán Lincoln elnök proklamációt adott ki, amelyben 1863. január 1-jei hatállyal szabadnak nyilvánította az összes rabszolgát. 1865-ben elfogadták a 13. alkotmánymódosítást is, amely az alaptörvényben is rögzítette a rabszolgaság tilalmát. Noha a rabszolgaság így de jure illegálissá vált, a rendelkezésnek csak az uniós csapatok által ellenőrzött területeken lehetett de facto érvényt szerezni. Texas, amely a Konföderációnak a harcok helyszínétől legmesszebb eső részében volt, a déliek 1865 áprilisi kapitulációja után még hónapokig nem került tényleges katonai ellenőrzés alá, és így itt a rabszolgaság egészen az uniós csapatok júniusi bevonulásáig eltartott.

A 3. számú napiparancs[szerkesztés]

A Texast megszálló Gordon Granger vezérőrnagy 1865. június 19-én hirdette ki híressé vált 3. számú napiparancsát, amely a következő szavakkal kezdődött:

Texas polgárait tájékoztatom, hogy az Egyesült Államok vezetőjének proklamációja értelmében valamennyi rabszolga szabad. Ez teljes polgári és tulajdonjogi egyenlőséget jelent a korábbi gazdák és szolgák között, akik ezentúl munkáltatói illetve szabad munkavállalói viszonyban állnak egymással.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The people of Texas are informed that in accordance with a Proclamation from the Executive of the United States, all slaves are free. This involves an absolute equality of rights and rights of property between former masters and slaves, and the connection heretofore existing between them becomes that between employer and free laborer.

Források[szerkesztés]