Hátrányos megkülönböztetés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció a szociológiában ösztönös vagy tudatos kirekesztő, megalázó cselekedet. Indítéka lehet a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megszerzése vagy megtartása az embercsoporton belül vagy csoportok között. Az egyenlő bánásmód elvével ellentétes eljárás. Általa létrejön az esélyegyenlőtlenség, melyet a meglévő elsődlegesség, privilégium, aránytalan mentelmi jog, protekció vagy a protekcionizmus bármelyike jellemez. Ürügye pedig a személy vagy embercsoport másiktól eltérő tulajdonságáról (másságáról) szerzett ismeret.

A negatív diszkrimináció ürügye[szerkesztés]

Az embertípus[szerkesztés]

Emberfajták szerinti megkülönböztetés. Helytelen kifejezéssel fajok (faji) vagy rasszok szerinti megkülönböztetés.

A neme[szerkesztés]

Férfi és a nő közötti megkülönböztetés például azonos munkáért különböző bér.

A fogyatékossága[szerkesztés]

Amikor érzékelhető a testi vagy értelmi fogyatékosság.

A beszédhiba[szerkesztés]

A beszédhibák a beszédszervek anatómiai sérülésének vagy fejletlenségének következtében, vagy a működés zavara miatt kialakult ejtési hibák.

Az életkora[szerkesztés]

Leggyakrabban a munkába való elhelyezkedéskor veszik figyelembe.

A megjelenési módja[szerkesztés]

Ide tartozik valamilyen divat szerinti kirívó öltözék, frizura vagy például ápolatlan megjelenés.

A viselkedése[szerkesztés]

A viselkedés az ember látható és hosszabb ideig észlelhető megnyilvánulásainak jellemzése.

A társadalmi helyzete[szerkesztés]

Egy adott egyén vagy csoport társadalmi helyzetének a társadalmi viszonyok hálózatában elfoglalt helyét nevezzük.

A beszélt nyelv[szerkesztés]

A hátrányosan megkülönböztetett személyek vagy közösségek nyelve lehet táj jellegű (nyelvjárás) vagy egy másik (idegen) nyelv. A nyelvi negatív diszkrimináció egyik fajtája a nyelvi elnyomás (nyelvgyűlölet, nyelvi kirekesztés), olyan ideológiák és struktúrák neve, amelyek a nyelvi alapon elkülönülő közösségek közötti egyenlőtlen hatalommegosztást segítik elő, illetve reprodukálják.

A szaga[szerkesztés]

A jelet valamilyen vegyi anyag hordozza.

Az eszméje[szerkesztés]

Valakit az előítéletek alapján filozófiai és/vagy vallási és/vagy gazdasági és/vagy politikai eszméje miatt ér hátrányos megkülönböztetés.

A nemi irányultsága[szerkesztés]

Valakit az előítéletek alapján a szexuális irányultsága (szexuális orientáció, nemi irányultság, szexuális beállítottság) miatt ér hátrányos megkülönböztetés.

Az etnikai származása[szerkesztés]

Etnikum vagy etnikai csoport alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk. Az őket érő soviniszta támadás a mi-ők ellentétből indul ki, csakhogy ebben az esetben az egyenlőtlenség, a nemzeti felsőbbrendűség dominál, összekapcsolódva a másik nemzet lekicsinylésével, esetenkénti megsemmisítésének szándékával. A hátrányos helyzetűek nem csak etnikai származásuk miatt kerülhetnek hátrányba, hanem döntő szerepet játszik sorsuk irányításában a település is. Nem mindegy, hogy az adott hátrányt szenvedő család vagy csoport, közösség a települési forma kisebb verziójában, tehát falun éli mindennapjait, avagy a nagyvárosban, ugyanis az előbb említettnek sokkal kevesebb esélye van a társadalom integrációjába, mint az utóbb említettnek. [1]

Gyakorlatban[szerkesztés]

A hátrányos megkükönböztetés tilalma[szerkesztés]

A hátrányos megkülönböztetést minden polgári demokratikus állam alkotmánya valamint az ENSZ alapokmánya is tiltja.

Forrás[szerkesztés]