Billie Jean King

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Billie Jane King
Billie Jean KingFénykép: David Shankbone
Billie Jean King
Fénykép: David Shankbone
Személyes adatok
Ország Flag of the United States.svg Amerikai Egyesült Államok
Lakóhely New York, USA
Született 1943november 22. (72 éves)
Long Beach, Kalifornia, USA
Magasság 164 cm
Testsúly 60,7 kg
Kéz jobb
Profivá válás 1968
Visszavonult 1983
Összkereset 1 966 487 USD
Eredményei egyesben
Eredmények 695-155
Grand Slam-eredmények egyesben
Australian Open 5–3
Roland Garros 6–2
Wimbledon 49-11
US Open 29–6
Eredményei párosban
Eredmények {{{doublesrecord}}}
Tornagyőzelmek {{{doublestitles}}}

* Legjobb helyezés a világranglistán
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Billie Jane King témájú médiaállományokat.

Billie Jean King (születési nevén: Billie Jean Moffitt), (Long Beach, Kalifornia, 1943. november 22. –) profi teniszező. Pályafutása alatt összesen 39, 12 női egyéni, 16 női páros és 11 vegyes páros Grand Slam-győzelmet aratott.

A történelem egyik legnagyobb női teniszezőjének, sportolójának tartják. A sportban és a társadalomban megjelenő szexizmus szókimondó bírálója. A legemlékezetesebb mérkőzése, amire a legtöbben emlékeznek, a „Nemek Harca” volt, amit Bobby Riggs az egykori férfi teniszbajnok ellen játszott, és nyert meg. Billie Jean King volt az első olyan amerikai élvonalbeli sportoló, aki a nyilvánosság előtt vállalta, hogy saját neméhez vonzódik. Jelenleg Ilana Kloss teniszezőnővel él élettársi kapcsolatban.

Billie Jean King kezdeményezésére az ATP mintájára 1973-ban létrejött a WTA (Women’s Tennis Association), ami egyben a hivatásos női tenisz létrejöttét is jelentette.[1] A szervezetnek ő volt az első elnöke.[2]

1987-ben a teniszhírességek csarnokának (International Tennis Hall of Fame) tagjai közé választották.[3]

Életútja[szerkesztés]

A kaliforniai Long Beach-en született Billie Jean Moffitt néven. Apja Bill Moffitt tűzoltó, anyja Betty Moffitt. Öccse Randy szintén sportoló volt. Billie Jean 1954-ben, tízenéves korában elkezdett teniszezni, pedig ekkor még igencsak a gazdag emberek űzhették ezt a sportot. Nehezen indult el, de tehetségét végül felismerték, ezáltal könnyebbé vált számára a sportolás. 1958-ban Kalifornia ifjúsági bajnoka lett.[4] 1961-ben, 18 évesen indult először a wimbledoni teniszbajnokságon, és párosban rögtön bajnoki címet szerzett. Ezt az eredményét 1962-ben megismételte. 1963-ban már egyéniben is döntős volt.

1965-ben, 22 évesen ment férjhez Larry King-hez, akivel az egyetemen ismerkedtek meg. Felvette férje nevét, majd úgy játszott tovább. 1966-ban nyerte első egyéni címét Wimbledonban, és a világranglista élére került,[2] ekkor robbant be igazából az élvonalba, és sorra nyerte a versenyeket. A hetvenes években már egyértelműen ő volt az első számú teniszező a világon. 1972-re teljesítette egyéniben a karrier Grand Slamet, amit vegyes párosban is sikerült elérnie. Hétszer volt hazája Fed-kupa győztes csapatának tagja.[5]

1973-ban volt az úgynevezett "Nemek csatája" amit az egykori wimbledoni férfi győztes Bobby Riggs ellen játszott, és amit meg is nyert.[2] King hihetetlenül fáradhatatlan volt, 1979-ben a Grand Slam-győzelmek tekintetében számított örökranglista harmadik helyét jelentő 39. trófeáját az US Openen 37 évesen gyűjtötte be. 1984-ben vonult vissza, de csak az egyéni mérkőzésektől, mert párosban még egészen az 1990-es évekig játszott.

Már az 1960-as évek végétől érezte, hogy saját neméhez vonzódik, de tudta, hogy a férje túlságosan is szereti, ezért inkább nem mondta el senkinek az érzéseit. Mivel a szülei homofóbok voltak, ezért végképp esélytelennek látta a dolgot és megpróbált a teniszre koncentrálni. A sikerszériát azonban egy ronda affér követte. Fodrásza, Marylin Barnett 1981-ben beperelte, korábbi leszbikus kapcsolatuk ürügyén tartásdíjat követel tőle. A botrány dagadásának Billie Jean a maga módján vette elejét: sajtótájékoztatót hívott össze, és mindent elismert. A közvélemény mellé állt, de az ügyre ráment a házassága. Ettől függetlenül, férjével csak 1987-ben válnak el. Ekkor fény derült arra, hogy Larry-vel lehetett volna közös gyermekük is, de Billie nem érezte stabilnak a kapcsolatukat. 1981-ben ő lett a világ első élvonalbeli sportolója, aki a nyilvánosság előtt is felvállalta, hogy a saját neméhez vonzódik. 1994-ben, miután végleg lerakta az ütőt, sikerült szüleivel is megbeszélnie a történteket.

Visszavonulása után a mai napig is foglalkozik gyerekekkel, edzéseket tart és aktívan részt vesz a teniszrendezvényeken is.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • 1968: Az Associated Press által alapított Az 1967-es év női sportolója díj[6]
  • 1972: A Sports Illustrated megválasztotta az év sportolójának. Ő volt az első teniszező, és az első nő, aki ezt a díjat kapta.[7]
  • 1987: Beválasztották az International Tennis Hall of Fame tagjai közé.[3]
  • 1990: A Life magazin a 20. század 100 legfontosabb amerikai személyisége közé sorolta.[2]
  • 1999: Arthur Ashe Courage Award[8]
  • 1996-ban és 2000-ben az amerikai teniszválogatott kapitánya az olimpiai játékokon.[4]
  • 2006: Arnold Schwarzenegger, Kalifornia kormányzója a California Hall of Fame tagjai közé választotta.
  • 2007: A Sunday Times az év sportolónője életműdíjat adományozta neki.
  • 2009: Barack Obama elnök a Presidential Medal of Freedom díjat adományozta neki,[9] amely a legmagasabb civil kitüntetés az Amerikai Egyesült Államokban.

Megjelent könyvei[szerkesztés]

  • (Kim Chapinnel közösen) Tennis to Win. New York: Harper, 1970.
  • (Joe Hyamsszel közösen) Billie Jean King's Secrets of Winning Tennis. New York: Holt, 1974.
  • (Kim Chapinnel közösen) Billie Jean. New York: Harper, 1974.
  • (Greg Hoffmannal közösen) Tennis Love: A Parents'Guide to the Sport. New York: Macmillan, 1978.
  • How to Play Mixed Doubles. New York: Simon & Schuster, 1980.
  • (Reginald Brace-szel közösen) Play Better Tennis, New York: Smithmark, 1981.
  • (Frank Deforddal közösen) Billie Jean. New York: Grenada, 1982.

Érdekességek[szerkesztés]

  • Elton Johnnal az egyik legjobb barátja még az 1970-es években hozta össze őket, leginkább együtt teniszeztek, de már nemcsak a sportért, hanem a melegjogokért is küzdhettek együtt. A Philadelphia Freedom című zenét Elton írta King számára, aki akkoriban ennél a csapatnál játszott.
  • 2006-ban Elton Johnnal közösen alapították a Billie Awards díjat, amelyet a médiában a női sportolók pozitív ábrázolásáért adtak 2006–2009 között.[10]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Több teniszpályát és csarnokot is elneveztek már róla. 2006-ban az amerikai tenisz szövetség, az USTA róla nevezte el Flushing Meadowban, a US Open tenisztornájának helyszínt adó nemzeti teniszközpontot, melynek hivatalos neve USTA Billie Jean King National Tennis Center.[11] Szülőhelyén, Long Beachen ugyancsak az ő nevét viseli a teniszközpont.[12]

Grand Slam eredmények[szerkesztés]

U.S. Open[szerkesztés]

Egyéni győztes: 1967, 1971, 1972, 1974
Egyéni döntős: 1965, 1968
Páros győztes: 1964, 1967, 1974, 1978, 1980
Páros döntős: 1962, 1965, 1966, 1968, 1973, 1975, 1979
Vegyes páros győztes: 1967, 1971, 1973, 1976
Vegyes páros döntős: 1975, 1977, 1978

Wimbledon[szerkesztés]

Egyéni győztes: 1966, 1967, 1968, 1972, 1973, 1975
Egyéni döntős: 1963, 1969, 1970
Páros győztes: 1961, 1962, 1965, 1967, 1968, 1970, 1971, 1972, 1973, 1979
Páros döntős: 1964, 1976
Vegyes páros győztes: 1967, 1971, 1973, 1974
Vegyes páros döntős: 1966, 1978, 1983

Roland Garros[szerkesztés]

Páros győztes: 1972
Páros döntős: 1968, 1970
Vegyes páros győztes: 1967, 1970
Vegyes páros döntős: 1968

Australian Open[szerkesztés]

Egyéni győztes: 1968
Egyéni döntős: 1969
Páros döntős: 1965, 1969
Vegyes páros győztes: 1968

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. About the WTA – The WTA Story (angol nyelven). WTA Tour, Inc.. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  2. ^ a b c d Larry Schwartz: Billie Jean won for all women (angol nyelven). espn.com. (Hozzáférés: 2016. június 1.)
  3. ^ a b Billie Jean King (angol nyelven). International Tennis Hall of Fame. (Hozzáférés: 2015. szeptember 22.)
  4. ^ a b King, Billie Jean (angol nyelven). The Gale Group Inc. (encyclopedia.com). (Hozzáférés: 2016. június 1.)
  5. Negyvenéves elődöntős Wimbledonban. Nemzeti Sport Online, 2010. június 28. (Hozzáférés: 2016. június 1.)
  6. (1968. január 13.) „Billie Jean King Named 'Woman Athlete of the Year” (angol nyelven). Daily Capital News, 6. o.  
  7. SI's Sportsmen of the Year Winners (angol nyelven). SI.com, 2006. december 5. (Hozzáférés: 2016. június 1.)
  8. Weah selected for Arthur Ashe Courage Award (angol nyelven). ESPN Awards. (Hozzáférés: 2016. június 1.)
  9. President Obama Names Medal of Freedom Recipients (angol nyelven). The White House, 2009. július 30. (Hozzáférés: 2016. június 1.)
  10. Melissa Murphy (2006. április 15.). „Documentary focuses on tennis great Billie Jean King” (angol nyelven), 2E. o. (Hozzáférés ideje: 2016. június 1.)  
  11. History of the USTA Billie Jean King National Tennis Center (angol nyelven). United States Tennis Association, 2006. szeptember 12. (Hozzáférés: 2016. június 1.)
  12. Billie Jean King Tennis Center (angol nyelven). longbeach.gov. (Hozzáférés: 2016. június 1.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]