„II. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Uralkodó sablon paramétercsere |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: cs:Vladimír II. Monomach |
||
52. sor: | 52. sor: | ||
[[be:Уладзімір Манамах]] |
[[be:Уладзімір Манамах]] |
||
[[bg:Владимир II]] |
[[bg:Владимир II]] |
||
[[cs:Vladimír II. Monomach]] |
|||
[[de:Wladimir Wsewolodowitsch Monomach]] |
[[de:Wladimir Wsewolodowitsch Monomach]] |
||
[[el:Βλαδίμηρος Μονομάχος]] |
[[el:Βλαδίμηρος Μονομάχος]] |
A lap 2011. február 28., 02:44-kori változata
II. Vlagyimir Monomah | |
a Kijevi Rusz nagyfejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1113 – 1125 | |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
Született | 1053. május 26. Perejaszlav |
Elhunyt | 1125. május 19. Kijev mellett |
Nyughelye | Szent Szófia-székesegyház Év. hónap nap |
Édesapja | I. Vszevolod |
Édesanyja | Monomahinya |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
II. Vlagyimir Monomah aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vlagyimir Monomah témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Vlagyimir Monomah, teljes nevén Vlagyimir Vszevolodovics Monomah (* 1053, † Kijev, 1125. május 19.) (ószláv nyelven Владимир II Всеволодович), 1113 és 1125 között kijevi nagyfejedelem.
Élete és uralkodása
Apja Vszevolod Jaroszlavics nagyfejedelem, anyja IX. Konstantin bizánci császár lánya volt. Ifjú korában bekapcsolódott a Kijevi Rusz politikai életébe, apja és nagybátyja, I. Izjaszláv oldalán harcolt a csernyigovi csatában (1087), ahol legyőzték unokatestvéreit, Oleg Szvjatoszlavicsot és Borisz Vjacseszlavicsot. Amikor I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem lett, Vlagyimir lett Csernyigov fejedelme (1078-1094). Helyreállította a békességet Volhíniai unokatestvéreivel, és vezető szerepet játszott azokon a tanácskozásokon, melyeken a Rusz fejedelmei igyekeztek véget vetni a folyamatos háborúskodásaiknak (1097 és 1100). Amikor 1113-ban meghalt unokatestvére, II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem (1093-1113), a kijevi vecse Vlagyimirt választotta meg nagyfejedelemnek.
A nagyfejedelem továbra is csaknem állandó an hadban állt a különféle ellenségeivel, főleg a poloveceknek nevezett kipcsakokkal, akik Kijevtől délkeletre elterülő sztyeppen éltek, és 1061-től fosztogatták a Kijevi Ruszt. Vlagyimirnak a részfejedelmekhez írt „Intelme” a legkorábbi óorosz nyelvű világi emlék. Ebben megrajzolta az eszményi fejedelem példaképét: leírta azt a 83 hadjáratot, amelyekben részt vett, feljegyezte államférfiúi tevékenységének fő eseményeit. Vlagyimir a fejedelmi testvérviszályok időleges megszüntetésével rövid időre visszaadta a Kijevi Rusz hanyatló erejét, biztosítani tudta a Kijevtől távol eső területeken is befolyását, és mozgósítani az egész országot a sztyepp felől érkező támadásokkal szemben. Ő alapította a Kljazma folyó mentén Vlagyimir városát, amely a 12. században Kijev helyett a fejedelmi székhely lett.
Lásd még
Előző uralkodó: II. Szvjatopolk |
|
Következő uralkodó: I. (Nagy) Msztyiszláv |