Kerti tintagomba

Kerti tintagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) Alosztály: Agaricomycetidae Rend: Kalaposgombák (Agaricales) Család: Porhanyósgombafélék (Psathyrellaceae) Nemzetség: Coprinellus Faj: C. micaceus
Tudományos név
Coprinellus micaceus (Bull.:Fr.) Vilgalys, Hopple & Jacq. Johnson
Szinonimák
Agaricus micaceus Bull. Coprinus micaceus (Bull.) Fr.
Hivatkozások
Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti tintagomba témájú médiaállományokat és Kerti tintagomba témájú kategóriát.

Kerti tintagomba mikológiai jellemzői

Étkezési érték: ehető

Életmód Tráma Spórapor szaprotróf lemezes fekete

Kalap Lemezek Tönk tojásdad szabadon állók galléros

A kerti tintagomba (Coprinellus micaceus) az osztatlan bazídiumú gombák osztályához, a porhanyósgombafélék közé tartozó faj.

Megjelenése

kis termetű gomba, amely a talajon terem csoportosan nyáron és ősszel. Leginkább kertekben, házak környékén fordul elő korhadó faanyagon, vagy annak környékén.

Kalapja barnássárga, középen vörösbarna, fésűs, a szélein behasadozó. fiatalon tojásdad alakú, az idősebb példányoké harang alakú. A fiatal példányok kalapjain sajátos szemcsék vannak. Jellemző átmérője kiterítve 3–7 cm.

Lemezei sűrűn állók, kezdetben krémszínűek, majd szürkésbarnák lesznek, végül pedig megfeketednek. Tönkje karcsú, fehéres, csövesedő. Jellemző magassága 2–10 cm. Húsa törékeny, íze, szaga nem jellegzetes, előnye, hogy egyáltalán nem kukacosodik.

Összetéveszthetősége

Hasonlít a szintén ehető barna porhanyósgombára, viszont hasonlít a mérgező kerti susulykához és a lúgszagú kígyógombához is, amelyekkel termőterülete is azonos. A kerti tintagombát azonban biztosan fel lehet ismerni a fiatal példányok kalapján található szemcsékről, az idős példányokat megfeketedő lemezeiről, valamint jellegzetes, ráncos kalapjáról.

Felhasználása

A gomba nem tartalmaz koprint, mint ahogy a gyapjas tintagomba sem. Nyersen salátának, elkészítve bárhogy fogyasztható (Amennyiben van kedve az embernek pepecselni vele) Kis termetű termőtesteket hoz, nagyobb telepekben) Alkohollal sem okoz mérgezést.

A középkorban az idős gombákból tintát állítottak elő, amelyről csak mikroszkopikus vizsgálat után lehet kideríteni, hogy nem eredeti tinta.

Forrás

• Veress Magda: Gombáskönyv, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982.