Kerti susulyka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Kerti susulyka
Inocybe rimosa.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Inocybaceae
Nemzetség: Inocybe
Tudományos név
Inocybe rimosa
(Bull.: Fr.) P.Kumm.
Szinonimák

Inocybe fastigiata

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kerti susulyka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti susulyka témájú médiaállományokat és Kerti susulyka témájú kategóriát.

A kerti susulyka
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Tox Poisonous icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
Brown spore print icon.png
barna
Kalap
Lemezek
Tönk
Conical cap icon.svg
kúpos
Umbonate cap icon.svg
vagy púpos
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Bare stipe icon.svg
csupasz

A kerti susulyka (Inocybe rimosa) a susulykafélék családjába tartozó, erdőkben, kertekben termő, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A kerti susulyka kalapjának átmérője 2–8 cm, alakja kezdetben kúpos, majd kiterül, de a közepe púpos marad. Szélét fiatalon fátyol köti a tönkhöz; később behasadozik, néha felhajlik. Felülete feltűnően selymes-szálas. Színe szalmasárga, sárgásbarna, barnás. Húsa vékony, törékeny, a tönkben szálas. Színe fehéres, spermaszagú, íze nem jellemző.

Sűrűn álló lemezei a tönkhöz nőttek vagy felkanyarodók. Eleinte fakósárgák, majd olívbarnára sötétednek, élük fehéres. Spórapora tompa barna színű. Spórái oválisak vagy bab alakúak, sima felszínűek, 9-12 x 4.5-7 mikrométeresek.

Karcsú, hengeres tönkje 2–8 cm magas és 0,4-1,2 cm vastag. Töve gyakran gumós. Színe fehéres, okkersárgás, idősebb korban barnás. Felszíne finoman pelyhes-korpás.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlít a többi mérgező susulykafajhoz; ezenkívül a mérgező feketedő nedűgombával, a feltételesen ehető kerti tintagombával, és az ehető mezei szegfűgombával téveszthető össze.

Elterjedése és élőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori. Lomb- és vegyes erdőkben, parkokban, erdei utak mentén található meg. Júniustól októberig terem.

Mérgező, muszkarint tartalmaz. A fogyasztás után 15-30 perccel hányás, hasmenés, erős nyálfolyás és izzadás, látászavar jelentkezik. A mérgezés ellenszere az atropin.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]