Barna érdestinóru
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A természetes élőhelyén
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Leccinum scabrum (Bull. Gray 1821) | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barna érdestinóru témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barna érdestinóru témájú médiaállományokat és Barna érdestinóru témájú kategóriát. |
| Barna érdestinóru mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
A barna érdestinóru vagy barna érdesnyelű tinóru (Leccinum scabrum) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjébe, ezen belül a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A barna érdestinóru Európában és a közönséges nyír (Betula pendula) előfordulási területén gyakori. A nyírfajok mikorrhizapartnere, és júniustól októberig terem.
Megjelenése
[szerkesztés]A kalap átmérője 5-15 centiméter, fiatalon félgömb alakú, később párnásan boltozatos és a közepén kissé kiterülő. Felbőre nem ér túl a kalap peremén; színe világos vagy vöröses szürkésbarna, később többé-kevésbé barna, felülete sima, kopasz, szárazon és nedvesen egyaránt meglehetősen tapadós. A termőréteg csövei fehéresek, később piszkosfehérré vagy szürkévé sötétülnek, nyomásra barnulnak. A csövekével megegyező színű nyílások szűkek, kerekdedek. A tönk 5-15, néha 20 centiméter hosszú és 1-2,5, néha 3,5 centiméter vastag, karcsú, felfelé vékonyodik, alapján gumósan megvastagodott. Színe fehéres, de hosszanti sorokban álló feketés pikkelyek, szemcsék borítják. A gomba húsa fehéres, később szürkésfehér, törésre változatlan, szárítva barna.
Felhasználhatósága
[szerkesztés]A barna érdestinóru ehető gomba, íze, szaga kellemes.
Források
[szerkesztés]- Barna érdestinóru a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapján
- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
