Kő Pál

Kő Pál
Született	Pataki Lajos 1941. június 2. Perespuszta
Elhunyt	2020. június 7. (79 évesen) Heves
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Leelőssy Éva Péterfy Gizella Halassy Csilla
Foglalkozása	szobrász egyetemi tanár
Kitüntetései	Munkácsy Mihály-díj (1975) Érdemes művész (1986) Kossuth-díj (2001) Prima Primissima díj (2006) M. S. mester díj (2007) A Nemzet Művésze (2014)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kő Pál témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kő Pál (eredeti nevén Pataki Lajos, majd Maczky Levente Lajos) (Perespuszta, 1941. június 2. – Heves, 2020. június 7.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrászművész, egyetemi tanár.

Élete

Kő Pál 1941. június 2-án született Perespusztán (Heves, Jászszentandrás) Macky Béla és Pataki Terézia gyermekeként. 1963–68 között végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, ahol Somogyi József tanítványa volt.

1955-ben a jászszentandrási katolikus templomba stációképeket készített, mielőtt a középiskolát megkezdte. 1963 óta kiállító művész. 1978-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára, 1990 óta tanszékvezetője, 1990–1991 között docense, 1991-től egyetemi tanára, 1992–1995 között rektorhelyettese volt.

1986 óta a hevesi művésztelep vezetője. 1990–1995 között a Kossuth-díj valamint a Széchenyi-díj Bizottságának tagja volt. A Samu Géza Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1993–96 között a Magyarok Világszövetsége Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságának elnöke, a Berzsenyi Dániel Társaság elnökségi tagja, 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1996 óta a Lyukasóra képzőművészeti rovatvezetője volt. 2001-ben Párizsban életmű-kiállítása nyílt.

Munkássága

Az 1970-es évek közepéig főleg színesen festett pop-art faszobrokat készített. Későbbi stílusa egyre inkább visszanyúlt a magyar fafaragás hagyományaihoz. Ő készítette Mohácson a történelmi emlékhely rendezési koncepcióját, továbbá többek között ő alkotta meg a Magyarok Nagyasszonya-kápolna kődomborműveit a Vatikánban.

Kiállításai (válogatás)

Könyvét dedikálja, 2010-ben

Antall-emlékmű
Balatonfüred (2008)

• 1968–69, 1972, 1976, 1980, 1985–86 Budapest
• 1970, 1988 Balassagyarmat
• 1973 Törökszentmiklós, Nyíregyháza
• 1974 Dunaújváros
• 1975 Hatvan
• 1976 Hajdúszoboszló, Mohács
• 1978 Velence, Kiskunmajsa
• 1979 Debrecen, München
• 1980, 1985, 1998 Heves
• 1982 Veszprém, Zalaszentgrót, Tatabánya, Celldömölk
• 1984 Kölesd, Szekszárd, Gyöngyös, Visegrád
• 1986 Amszterdam, Székesfehérvár
• 1987 Dortmund, Sopron
• 1988 Kecskemét, Szentes, Hajdúböszörmény
• 1991 Simontornya
• 1994 Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy
• 1997 Eger
• 2010 Forrás Galéria, Budapest
• 2011 Kő Pál 70 Magyar Képzőművészeti Egyetem Parthenon-fríz terem – Epreskert, Budapest

Köztéri alkotásai (válogatás)

Szent István király szobra a Gellért-hegyen

Aba Sámuel magyar király

III. Béla szobra Baján

Grősz József kalocsai érsek szobra (2000)

Sinka István szobra Vésztőn

• Lakodalom (Budapest, 1966)
• Mikszáth Kálmán (Balatonföldvár, 1970, Szécsény, 1972)
• Az öreg halász (1970)
• Kislány arany fülbevalóval (1971)
• Utcaseprő (1971)
• Ünnep (Óföldeák, 1972, Heves, 1974)
• József Attila (Salgótarján, 1972)
• Chagall és én (1972)
• I. István (1973)
• Posztókabátos Kossuth (1973)
• Boronás (Levelek, 1974)
• Anyám könyvei (1975)
• 29 sírjel (Mohács, 1976)
• Magyar Messiás (1976)
• Mohácsi emlékpark emlékművei (1976)
• Páva (1977)
• Móricz Zsigmond (Nyíregyháza, 1977)
• 3 kődombormű (Vatikán, 1980)
• Hunyadi János (Jánoshalma, 1980)
• Zöldszemű lány (Budapest, 1981)
• Károly Róbert (Gyöngyös, Texas, 1983)
• Kőrösi Csoma Sándor (Dardzsiling, 1983)
• Kakasos fiú (Bécs, 1984)
• Szárnyas lovak (Budapest, 1985)
• III. Béla (Baja, 1986)
• Sinka István (Vésztő, 1987)
• István király és Géza fejedelem (Veszprém, 1988)
• Alapító (Zánka, 1988)
• Szondi (Drégelypalánk, 1989)
• Korpusz (Ajnácskő, 1990)
• Kölcsey Ferenc (Budapest, Sződemeter, 1990)
• Podmaniczky Frigyes-emlék (Budapest, 1991)
• Táncosnő (Budapest, 1992)
• Kossuth Lajos (Szolnok, Nagypalád, 1993)
• Menyasszony (Parádfürdő, 1994)
• Ráday-síremlék (Farkasrét, 1995)
• emlékmű (Szajol, 1996)
• Professzorok Tornya (Budapest, 1997)
• Léda, Diana (1998)
• Bach (Sárospatak, 1999)
• Grősz József (Kalocsa, 2000)
• Szent István-szobor (Gellért-hegy, 2001)
• Magyar tudomány hajója (Budapest, 2003)
• Szent András vértanú (Jászszentandrás, 2006)
• Egressy Béni (Mezőcsát, 2008)
• Antall emlékmű (Balatonfüred, 2008)
• Ratkó József szobra (Nagykálló, 2014)

Kötetei

• Kő Pál; Kráter Műhely Egyesület, Bp., 1996 (Belső tárlat)
• Lujos. Kő Pállal beszélget Benkei Ildikó; Kairosz, Bp., 2006 (Magyarnak lenni)
• Csillagbojtár. Mesterekről, pályatársakról, tanítványokról; Magyar Napló, Bp., 2010

Díjak, elismerések (válogatás)

• KISZ-nagydíj (1969, 1971)
• Munkácsy Mihály-díj (1975)
• az országos kisplasztikai biennálé I. díja (1976)
• a Művészeti Alap díja (1984)
• a salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítás nagydíja (1989)
• Magyar Művészetért díj (1990)
• Nagypalád díszpolgára (1994)
• Heves díszpolgára (2000)
• Kossuth-díj (2001)
• Kölcsey-emlékplakett (2002)
• Prima Primissima díj / Magyar képzőművészet kategóriában (2006)
• Terézváros díszpolgára (2011)
• A Nemzet Művésze (2014)
• Heves Megye Nagykövete (2015)
• Magyar Örökség díj (2016)

Források

• Lóska Lajos (1982): Földközelben. Beszélgetés Kő Pállal. Művészet, XXIII, No. 6. 24-29. old.
• Antall István: Kő Pál plasztikus világa, Kortárs, 1999 [1]
• Rózsa Gyula: Kő Pál (1976, 1997) ISBN 963 3360 188
• Németh Miklós Attila: Kő Pál, a szárnykészítő (2006) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 9454 795
• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk

• Wehner Tiborː Kő Pál, magyar szobrász; Méry Ratio, Samorín, 2012
• Artportal.hu
• Életrajza a Magyar Művészeti Akadémia honlapján
• Kő Pál életrajza a Magyar Képzőművészeti Egyetem honlapján