Ugrás a tartalomhoz

Gyulaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2018. november 15., 16:48-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
Gyulaj
Gyulaj címere
Gyulaj címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállásközség
PolgármesterDobos Károlyné (független)[1]
Irányítószám7227
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség815 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület70,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 27″, k. h. 18° 17′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 27″, k. h. 18° 17′ 29″
Gyulaj (Tolna vármegye)
Gyulaj
Gyulaj
Pozíció Tolna vármegye térképén
Gyulaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulaj témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyulaj község Tolna megyében, a Dombóvári járásban.

Fekvése

A település Tamásitól délre, a Gyulaji erdő déli peremén helyezkedik el. Gyulaj a 61-es és a 65-ös útról Tamási, valamint a Dombóvár-Hőgyész összekötő útról, Kurd felől is megközelíthető.

Története

A község nevével 1357-től találkozunk írásos emlékben. A település valaha két részből állt. Gyulán laktak a magyarok, Jováncán pedig a rácok, ahogy errefelé a törökök kiűzése után itt maradt ortodox vallású délszlávokat nevezték. A kettő összevonásából alakult ki a község ma használt elnevezése: Gyulaj.

A mai lakosok tömör egyszerűséggel határozzák meg, pontosan meddig is tart a valamikori határ: „amíg van bor, addig Gyula, ahol elfogy, az már Jovánca”. Ebben a humorosnak tűnő megfogalmazásban fontos népi tapasztalat bújik meg: a két eltérő népességű település gyulai részén a mezőgazdasági termeléssel, szőlőtermesztéssel foglalkozó magyarok, Jováncán pedig a kevésbé letelepült életmódot folytató, állattartó rácok közötti életmódbeli különbség lényegét fogalmazták meg így.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1048
1039
1019
917
821
815
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 36,9% cigánynak, 0,9% németnek mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,8%, református 2,7%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 16,1% (12,4% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei

A részben zárt Gyulaji erdőben található Európa legjelentősebb dámvad állománya, mely méltán világhírű. Gyulaji Rezervátum, 1971-ben alakították ki dámszarvasoknak. A területről a krónikák azt írják, hogy a 19. században itt volt Magyarország legnagyobb vadaskertje. A 7800 hektár terület 90%-a erdő, az egyik legszebb völgyben pedig két horgásztó is található. A terület kedvelt a vadászok körében. Vaddisznóból több száz kerül évente terítékre, rendszeresen rendeznek hajtásokat is. Korábban Esterházy-birtok volt.[4]

Gyulaj az irodalomban

Jegyzetek

  1. Gyulaj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Gyulaj Helységnévtár
  4. Vendégváró. [2005. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. június 10.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek