Csibrák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2018. július 3., 16:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Vallás)
Csibrák
A csibráki Jeszenszky-kastély
A csibráki Jeszenszky-kastély
Csibrák címere
Csibrák címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállásközség
PolgármesterKardos János (független)[1]
Irányítószám7225
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség264 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′ 00″, k. h. 18° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 00″, k. h. 18° 21′ 00″
Csibrák (Tolna vármegye)
Csibrák
Csibrák
Pozíció Tolna vármegye térképén
Csibrák weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csibrák témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csibrák (németül: Schiwrack[3]) község a Dél-Dunántúli-régióban, Tolna megyében, a Dombóvári járásban.

Fekvése

A Dunántúli-dombságban, a Tolnai-Hegyhát szélén, a Kapos mellett található a völgységi dombok Kapos-folyóra néző oldalán, a Dombóvárt Hőgyésszel összekötő út mentén. A megye délnyugati részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól kb. 50 km-re, Dombóvártól kb. 20 km-re fekszik. Szomszédos települések: Délnyugatra Kurd (3 km), északkeletre Dúzs (4 km).

Megközelítése

Közúton a Hőgyészt (65-ös főút) Dombóvárral (61-es főút) összekötő alsóbbrendű úton, vagy Bonyhád felől szintén egy alsóbbrendű úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Gemenc Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vonattal elérhető a MÁV 40-es számú, Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalán.

Önkormányzat

A település képviselő-testülete 5 főből és a polgármesterből áll - mindegyikük független.

  • Név: Csibrák Község Önkormányzata
  • Cím: 7225 Csibrák, Vörös Hadsereg u. 52.
  • Tel.: 74/521-006
  • Fax: 74/401-013
  • E-mail: csibrak@polghiv.tolnamegye.hu, korjegyzo@kurd.hu, csibrak1@axelero.hu
  • Hivatalos honlap: www.csibrak.hu

A településen német és cigány kisebbségi önkormányzat is működik.

Története

Első írásos említése 1280-ból származik. Ekkor a tolnai főesperességhez tartozó falu volt, a 16. század közepén Medvey Benedeké lett, de a török megszállás idején elpusztult. A 18. század első felében a Jeszenszky család birtokába került, akik német telepeseket (összesen 40–50 család) hívtak a községbe, akik földműveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoztak. 1851-ben a Geographiai Szótárban ezt írták Csibrákról: „Határának egy része homok, a többi fekete föld, rétjei szépek, szép szőlőhegye jeles bort terem.”

1925-ben a földesúri birtok földjeiből 800 kataszteri holdat kiosztottak a lakosok között, akik ettől kezdve a saját földjükön gazdálkodhattak. A második világháború után, 1946-ban a németeket kitelepítették, helyükre Békésből 70, illetve a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről 14 magyar család érkezett.

Az első termelőszövetkezetet 1949-ben szervezték. A villanyt 1951-ben vezették be és ugyanegyebben az évben fúrták az első ártézi kutat is. A körzetesítéskor a tanácsot majd a TSZ-t is a kurdihoz csatolták. 1970-es évek elejétől sok helybelinek adott munkát az erdőgazdaság fafeldolgozó és parkettagyártó üzeme. A kis község rohamos fejlődésnek indult. Az 1990-es helyhatósági választás óta önálló önkormányzata van. A képviselő-testület a kurdival együtt működteti a két falu közös körjegyzőségét.

A rendszerváltás után, gazdasági okokból bezárt a fafeldolgozó üzem, más munkalehetőség nincs a faluban. A község lakosainak száma 2007. január elején 350 fő volt, amelyből 40% nyugdíjas, 30%-a 18 év alatti, a többi keresőképes felnőtt, ám közülük mindösszesen 50 embernek volt ekkor állása. A falu fejlődése hosszú ideje leállt.[mikor?]

Neve

A szájhagyomány az alábbi történettel magyarázza a falu nevét: egyszer a Kapos mocsaras vidékét nemesi vadászok járták, és az egyik főurat megcsípte egy rák, mire felkiáltott: Csíp rák!

A falu jelképei címere és zászlaja

A falu jelképei címere és zászlaja. Címerpajzs: A címertani pajzsformák koronkénti változásának megfelelő formájú, lekerekített oldalú, háromszögletű pajzs. A kétszer vágott pajzs a középen lévő mesteralakkal (hullámos pólyacsík) két részre osztja a címerpajzsot. A pajzs középzöld alapszínű, körvonalát arany fémszínű szegély határolja. A hullámos pólyacsík ezüst fémszínű. A pajzs két címerképet tartalmaz. A pajzs felső mezejében stilizált tölgyfa látható termésével és gyökerével. A pajzs alsó mezejében előre néző gímszarvasfej látható agancsokkal. A címer külső címerdíszeket nem tartalmaz.

Tölgyfa: A település helyi természeti adottságainak egyben a múlt - jelen - jövő egységének szimbóluma.

Hullámos pólya: A Kapos folyót szimbolizálja.

Gímszarvas: A község környezetében lévő természeti kincs, gazdagság jelképe. Évenként lehullatott és újranövesztett agancsa révén az örök megújulás, az újjászületés szimbóluma.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
294
297
296
236
274
264
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a lakosok kb. 95,5%-a magyarnak, (ezen belül kb. 5,0% cigánynak), kb. 0,7%-a németnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 4,7% németnek, 1,7% románnak mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 76%-a római katolikus, kb. 7,5%-a református vallású, míg más egyházhoz, felekezethez tartozik kb. 1%. Nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt: kb. 15,5%.[5]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,3%, református 4,7%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 20% (12% nem nyilatkozott).[6]

Római katolikus egyház

A Pécsi egyházmegye (püspökség) Dombóvári Esperesi Kerületébe tartozik. Nem önálló egyházközség, a Kurdi plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus templomának titulusa: Szent Anna.

Református egyház

A Dunamelléki Református Egyházkerület Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház

A Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Dombóvár-Kaposszekcső-Csikóstőttős Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Látnivalók

  • Római katolikus Szent Anna-templom.
  • Harangláb.
  • Szobor.
  • Kopjafa.
  • Jeszenszky-kastély: 1828-ban építtette Jeszenszky Miklós.

Jegyzetek

  1. ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. ↑ [magyar: 95,5%; cigány: 5,0%; német: 0,7%; ismeretlen, nem válaszolt: 3,1%]
  5. ↑ [1]
  6. ↑ Csibrák Helységnévtár
  • Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996. ISBN 963-85620-1-3

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csibrák&oldid=20087908”