Aparhant

Aparhant
Aparhant címere Aparhant zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Bonyhádi
Jogállás	község
Polgármester	Csóka Attila (független)
Irányítószám	7186
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	931 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	54,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 19′ 56″, k. h. 18° 27′ 09″46.332130555556, 18.452538888889
Aparhant Pozíció Tolna vármegye térképén
Aparhant weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aparhant témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aparhant község Tolna megyében, a Bonyhádi járásban.

Földrajza

Fekvése

A falu a Völgység szívében fekszik, melyet északról a Tolnai-Hegyhát, délről a Mecsek és keletről a Szekszárdi-dombság vesz körül. A 6-os főúttól 9 km-re, Bonyhád közelében, Szekszárdtól 24 kilométerre található. Legmagasabb pontja az Apari-szőlőhegy: 226 méter, legalacsonyabb pontja az Apari 5-ös halastó vízszintje: 118 méter.

Szomszédos települések: Izmény, Mucsfa, Nagyvejke, Bonyhádvarasd és Majos.

Éghajlata

Az évi átlagos csapadékmennyiség 5-600 mm között alakul. Az évi középhőmérséklet 10 C fok felett van. A napsütéses órák száma meghaladja a 2100 órát. Az uralkodó szélirány ÉNY-i, az átlagos szélsebesség pedig eléri a 2,9 m/s. A növénytermesztés szempontjából Aparhant igen jó fekvésű, hiszen az utolsó tavaszi fagyok ideje április közepére esik.

Vízrajza

Patakok: Apari-patak, Hanti-patak, Cinkai-patak, Frank utcai-patak és a Csurgó-patak Halastavak: az Apari-patak mentén 5 db, egy a Hanti-patak torkolatánál és egy a Csurgó-patak mellett

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1038	1021	1009	950	928	931
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 3% cigánynak, 10,5% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,3%, református 2,6%, evangélikus 1,5%, felekezeten kívüli 4,2% (14,4% nem nyilatkozott).

Története

Apar és Hant

A községet 1940-ben hozták létre két település, Apar és Hant egyesítésével. Apar elődjének, Apornak az első okleveles említése 1314-ből származik, ekkor három nemest tiltottak el a birtok és az itt található Szűz Mária-kolostor használatától. A név később Apaar, Apor, Apoor, Apour, Apowr, Apur, Opor, Opoor, Opour, Opur, Opowr alakváltozatban is előfordult. Innen származott Garázda Péter, Janus Pannonius költőtársa.

A prépostsággal rendelkező település a török hódoltság idején teljesen elpusztult, a 18. század elején a környékbeli településekhez hasonlóan német betelepülők népesítették be ismét. 1945-ben bukovinai székelyek telepedtek le a faluban.

Nevezetességei

• Szent Bertalan római katolikus templom, 15. századi, gótikus stílusban épült
• Szent Mihály arkangyal római katolikus templom, 18. századi, késő barokk stílusban épült
• Szent Vendel kápolna, 1903-ban épült
• Csiszér Antal magángyűjteménye – régészeti leletek az újkőkortól a középkorig

Aparhanti plébánosok

• Vizi János 1947-1963
• Demse Péter 1963-1967
• Kriszt Mátyás 1967-1981
• Sebestyén András 1981-1994
• Végvári Tibor dr. 1994-2002
• Bukovics István 2002-2012
• Matis Géza 2012-

Híres emberek

Aparon vagy Hanton születtek

• Garázda Péter (Apar, 1448 – Esztergom, 1507) 15. századi kiemelkedő magyar humanista, költő és prózaíró
• Bitter Illés Béla OCist (Apar, 1868. október 22. – Pécs, 1939. szeptember 26.) magyar ciszterci szerzetes, főigazgató, tankönyv író, germanista, a Szent István Akadémia tagja
• Faust Antal (Apar, 1887. dec. 11. – Tevel, 1961. szept. 26.): plébános

Aparon vagy Hanton éltek/élnek

• Wosinsky Mór (Tolna, 1854. március 28. – Szekszárd, 1907. február 22.) magyar apát-plébános, régész, az MTA levelező tagja
• Kenderesi Tamás olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes, ifjúsági olimpiai bajnok magyar úszó

További információk

• Apor és Től