Pincéd
| Pincéd (Пивнице / Pivnice) | |||
 | |||
| Az evangélikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Palánka | ||
| Rang | falu | ||
| Irányítószám | 21469 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Rendszám | NS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3337 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 86 m | ||
| Terület | 57,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 28′ 10″, k. h. 19° 27′ 19″45.469444°N 19.455278°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 10″, k. h. 19° 27′ 19″45.469444°N 19.455278°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pincéd témájú médiaállományokat. | |||
Pincéd (szerbül Пивнице / Pivnice, szlovákul Pivnica) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Palánka községben.
Fekvése
[szerkesztés]Palánkától 33 km-re északra, Paripás és Úrszentiván közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Pinczéd a hódsági járásban Úrszentiván nyugati szomszédja volt. 1904 előtt Plvniczának hívták. Neve csak a török korszakban keletkezett. Határában van a régen Szántónak nevezett helység, melyet később Szántova és Szántovácz néven említettek.
A településről az első írásos emlék Pivinica alakban 1650-ben bukkant fel egy oklevélben, mikor Zolnai Gombkötő Jánost és érdektársait iktatták be a nekik Pálfy nádor által adományozott Nagyfin, Cziket, Ochak, Pivnicza és Veprovnicza nevű birtokokba. Fizikailag elhatárolható a falunak a szerb és a szlovák része.
Az 1700 évi Olber-féle összeírás is felsorolja Pivniczát, mint pusztát (P. deserta). 1715-ben már falu volt Pivnicza 42 adófizetővel. Az 1717. évi adóösszeírásban a magyarok által Pinszkinek, a szerbek által Pivniczának neveztetett a falu, melyben 15 adózó szerb volt a falu bírájával, Ilia Starral együtt. 1722-ben az adóösszeírásban Pivnicza in Szántov van említve, azaz Pivnicza falu, a mely Szántó pusztán épűlt, a mely a falu határába tartozik.
1724-ben Kamarai birtok, melyet Billard Mihály vett bérbe három, 1727-ben ismét három évre a kamarától.
A szlovákok a 18. század végén érkeztek a faluba, Miava (Myjava), Modor (Modra), Verbó (Vrbové) és Ótura (Stará Turá) környékéről.
A pivniczai római katolikusok (1900-ban 65-en) Parabuty filiája voltak. Az evangélikusoknak Felsőpivniczán 1791 óta, az alsóban 1840 óta volt anyaegyházuk. Pivnicza falu régi pecsétje 1728-ból való. Templomai: a görög keleti 1746-ban, a szlovák evangélikus 1826-ban, a német evangélikus 1898-ban épült.
Az 1900. évi népszámláláskor Pinczédnek 4977 lakosa volt 908 házban. Anyanyelv szerint 2871 szlovák, 1486 szerb, 356 német, 223 magyar, 21 kisorosz, 1 horvát, 19 egyéb. Vallás szerint 3217 evangélikus, 1497 görög keleti, 77 izraelita, 65 római katolikus, 21 görögkatolikus, 13 református, 2 unitárius; 45 egyéb volt.
Az 1900-as évek elejének adatai szerint a község határában Lality felé négy halom s egy földvár maradványa volt, mely utóbbit a nép Csongrádnak, azaz Feketevárnak nevezett.
Péterréve határában feküdt hajdan Szentpéter, vagy Babaszentpéter nevű helység. 1399-ben találkozunk nevével először a Babaszentpéteri család nevében. 1418-ban ennek és a Csigerdi családnak az itteni birtokait a Garaiak szerzik meg és 1432-ben osztozkodnak meg rajta. - E tájt valahol fekhetett Perlek is, 1440-ben Brankovics György birtoka volt, melyet Geszti Lászlónak elzálogosított. E zálogjog Birini Pálra szállt, de 1441-ben azt tőle I. Ulászló elvette és Várdai Miklósnak adományozta a birtokot.
Népesség
[szerkesztés]Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 5425 | 5653 | 5541 | 5162 | 4820 | 4361 | 3835[2] | 3337[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]| Nemzetiség | Szám | % |
| Szlovákok | 2935 | 76,53 |
| Szerbek | 704 | 18,35 |
| Cigányok | 51 | 1,32 |
| Jugoszlávok | 31 | 0,80 |
| Horvátok | 9 | 0,23 |
| Montenegróiak | 7 | 0,18 |
| Ruszinok | 6 | 0,15 |
| Magyarok | 5 | 0,13 |
| Németek | 2 | 0,05 |
| Muzulmánok | 2 | 0,05 |
| Bunyevácok | 2 | 0,05 |
| Bolgárok | 2 | 0,05 |
| Ukránok | 1 | 0,02 |
| Szlovének | 1 | 0,02 |
| Macedónok | 1 | 0,02 |
| Bosnyákok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Borovszky Oszkár (Pincéd, 1894. december 24.–Marosvásárhely, 1966. szeptember 4.) színész.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
[szerkesztés]- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bács-Bodrog vármegye (keresőszó: Pinczéd)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Pincéd története Archiválva 2009. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
