Müncheni egyezmény
Müncheni egyezmény | |
Az aláírók (b-j) Chamberlain, Daladier, Hitler, Mussolini és Ciano | |
Típusa | többoldalú népjogi szerződés |
Aláírás dátuma | 1938. szeptember 29. |
Aláírás helye | München, Königsplatz, Führerbau |
Aláírók | Harmadik Birodalom Franciaország Olasz Királyság Egyesült Királyság |
Életbelépés | 1938. október 1. |
Nyelvek | cseh |
A Wikimédia Commons tartalmaz Müncheni egyezmény témájú médiaállományokat. |
A müncheni egyezmény 1938. szeptember 29-én Bajorország fővárosában, Münchenben létrejött többoldalú nemzetközi megállapodás a Német Birodalom, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Olasz Királyság között, amely Csehszlovákia felosztásáról intézkedett.
Előzmények
[szerkesztés]Közvetlen előzménye az anschluss, Ausztriának Németországhoz való csatolása volt 1938. március 12-én. Az egyezményt a Német Birodalom részéről Hitler, Nagy-Britannia részéről Neville Chamberlain, Franciaország részéről Édouard Daladier, Olaszország részéről Benito Mussolini kötötte meg.
Hitler az egyezmény létrehozásánál a Németországon kívül élő német kisebbség, a Csehszlovákiában élő, Konrad Henlein által vezetett szudétanémetek helyzetét használta fel ürügyként.
Emlékezetes Chamberlain angol miniszterelnöknek a hazatérésekor a hestoni repülőtéren mondott beszéde, amelyben kijelentette, hogy Németország és Anglia között nem kerülhet sor soha többé háborúra.
Az egyezmény készítette elő Csehszlovákia szétdarabolását.
Az egyezmény
[szerkesztés]Az egyezmény leglényegesebb része:
"Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország, tekintetbe véve a szudétanémet terület elcsatolására vonatkozólag elvben már elért megállapodásokat, megegyezett ennek az elcsatolásnak alább következő feltételeiben és módozataiban, valamint az ennek következtében foganatosítandó intézkedésekben, és a jelen egyezménnyel egyenként felelősséget vállalnak az egyezmény végrehajtásának biztosításához szükséges lépésekért.
1. A kiürítés október 1-jén kezdődik.
2. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország megállapodnak abban, hogy a terület kiürítése október 10-ig befejeződik, mégpedig anélkül, hogy a meglevő berendezések bármelyikét lerombolnák, és hogy a csehszlovák kormány felelős azért, hogy a kiürítés az említett berendezések megrongálása nélkül menjen végbe.
3. A kiürítés módozatait részleteiben egy Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Csehszlovákia képviselőiből álló bizottság fogja megállapítani.
4. A túlnyomórészt németek lakta területek német csapatok által való fokozatos megszállása október 1-jén kezdődik. A mellékelt térképen megjelölt négy zónát a német csapatok a következő sorrendben fogják megszállni..."[1]
Következmények
[szerkesztés]Csehszlovákiának a nyugati hatalmak részéről történt feláldozása sem akadályozhatta meg azonban a második világháború kitörését, sőt, inkább elősegítette azt.
Az egyezmény következményeként Lengyelország egyoldalúan megszállta Teschen vidékét, Szlovákia és Kárpátalja autonómiát kapott, Magyarország pedig tárgyalásokba kezdett a magyar lakta vidékek visszacsatolásáról. Ipolyságot még a tárgyalások során visszaadták. A magyar kisebbség öntudatra ébredt és tiltakozott illetve demonstrált jogos követelései mellett. A szlovák–magyar viszony elmérgesedett és pattanásig feszült, határincidensekre is sor került, főképp az első bécsi döntést követően.
A csehszlovák területvesztés súlyos belpolitikai válságot okozott, melynek során új, de már kényszerpályán mozgó cseh kormányok alakultak. Eduard Beneš nagyobb összeget menekített a Londoni Bankba, hogy emigráns kormányt alakíthasson, majd röviddel ezután lemondott és légi úton emigrált. A Szudétavidékről elmenekülők közül csak a cseheket fogadták be, a zsidókat és politikai menekült németeket kiadták a német birodalomnak, akik közvetlenül ezt követően vagy a koncentrációs táborokban lelték halálukat. A katonai vezetés egy része ellenállt volna, s a cseh politikai vezetést árulással vádolta, de katonai puccsra nem került sor. Egyik hangadójuk Emanuel Moravec később az egyik legkitartóbb cseh kollaboráns lett.
Az első bécsi döntés határozott a magyarlakta területek Magyarországhoz csatolásáról 1938. november 2-án. 1939. március 14-én német nyomásra Szlovákia kikiáltotta függetlenségét, melynek élére a tisói klérofasiszta bábkormány került. Másnapra Hitler bevonult Prágába, s a német birodalom részeként létrehozták a Cseh–Morva Protektorátust. Magyarország elfoglalta az anarchiába süllyedő Kárpátalját és a feszült katonapolitikai helyzetben kitört a magyar–szlovák kis háború, melynek további eszkalálódását 1939 április elején sikerült megállítani.
A müncheni egyezmény okozta cseh bomlási folyamat volt végül az az erő, amelyik feloszlatta az úgynevezett kisantant szövetséget, mely az antant hatalmak bábáskodásával jött létre az 1920-as évek elején.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések, 1918-1945. Budapest, 1983. 445-446. p
További információk
[szerkesztés]- Az egyezmény szövege angolul
- British Pathe newsreel Archiválva 2006. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (tartalmazza Chamberlain repülőtéri beszédét)
- Gábor Hamza: Grenzfragen von den Pariser Vorortverträgen bis zum Ersten Wiener Schiedsspruch 1938 und seine Folgen. In: Rechtstransfer in der Geschichte. Internationale Festschrift für Wilhelm Brauneder zum 75. Geburtstag. Peter Lang, Berlin - Bern - Bruxelles - New York - Oxford - Warszawa - Wien, ISBN 978-3-631-79525-5, 139-170. old.
- I. F. Ivasin: A müncheni egyezmény és a háború kirobbantása Európában; Szikra, Bp., 1951 (A SZKbP Pártfőiskolájának anyaga. A Szovjetunió nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikájának története tanfolyam)
- Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához, 1936–1945; szerk. Zsigmond László; Akadémiai, Bp., 1962–1982
- 2. Ádám Magda: A müncheni egyezmény létrejötte és Magyarország külpolitikája, 1936–1938; 1965
- Harsányi Iván (szerk.) - Jemnitz János (szerk.)- Székely Gábor (szerk.): München 1938. Kossuth Kiadó, Budapest, 1988.
- David Faber: München. A megbékélési politika válsága 1938. Bp. Park Kiadó, 2015.
Irodalmi és filmes feldolgozás
[szerkesztés]- Robert Harris: München, Bp., GABO, 2015 és 2022. [regény]
- München (2022) (eredetiben: Munich: The Edge of War ) [Netflix-játékfilm]