Dicsőszentmárton

	Dicsőszentmárton (Târnăveni, Sankt-Martin)
	A hajdani megyeháza, ma műszaki kollégium
	; Dicsőszentmárton címere
	; Dicsőszentmárton címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	municípium
Községközpont	Târnăveni
Beosztott falvak	Borzás; Bábahalma; Csüdőtelke; Őrhegy;
Polgármester	Sorin Megheșan
Irányítószám	545600
Körzethívószám	0x65
SIRUTA-kód	114925
	Népesség
Népesség	18 945 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	2393 (12%, 2021)
Község népessége	20 604 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	430 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	300 m
Terület	60,39 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 19′ 47″, k. h. 24° 16′ 12″46.329722°N 24.270000°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 47″, k. h. 24° 16′ 12″46.329722°N 24.270000°E
	Dicsőszentmárton weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dicsőszentmárton témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Dicsőszentmárton (románul Târnăveni, korábban Diciosânmartin, németül Sankt-Martin, korábban Marteskirch, szászul Mierteskirch) municípium Romániában, Maros megyében. A Kis-Küküllő-mente központi települése, ipari központ, municípium, az egykori Kis-Küküllő vármegye székhelye.

Fekvése

A Kis-Küküllő jobb partján fekszik, Marosvásárhelytől 33 km-re délnyugatra Medgyestől 20 km-re északra.

Nevének eredete

Nevét a „Dicsőséges Szent Márton” tiszteletére emelt templomáról kapta. Mai román neve a Kis-Küküllő román Târnava Mică nevéből ered.^[5]

Története

Árpád-kori település. Nevét 1278-ban Tysheu Sent Martun néven említette először oklevél.

1322-ben és 1332-ben S. Martino, 1348-ban Tenthmartun, 1386-ban Dychewzenrmartonnak írták.

Első ismert birtokosa 1278-ból ismert; ekkor Nagy Albert fiaié volt, akik a birtokot 50 M-ért eladták szerviensüknek Des fivérének Pálnak, ekkor határát is leiratták.

1390-ben losonci Dezsőfi László erdélyi vajda volt birtokosa.

1403-ban Zsigmond király mivel utolsó birtokosa Losonczi László fia János utód nélkül halt meg; a birtokot Kizdi Sándornak és fiainak adományozta, akik Nápolyi László lázadása idején mellette hűségesek maradtak.

A 15. században több birtokosa is volt, így a Szentléleki, Keszi, Somkeréki Erdélyi, Baládfi, Gerendi, Bánffy családok is.

Dicsőszentmárton 1466-ban már mezőváros, ez év január 2-án az erdélyi nemesek itt tartották közgyűlésüket is. Később az egykori Küküllő vármegyének is székhelye volt.

1910-ben 4417 lakosából 3210 magyar, 957 román, 118 német volt.

A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye székhelye volt.

1992-ben 28 634 lakosából 20 054 román, 5966 magyar, 2368 cigány és 214 német volt.

A 2011-es népszámlálás szerint lakosainak száma 22 075 fő, ebből román 16 289, magyar 3163, cigány 923, egyéb 48. Nem nyilatkozott hovatartozásáról 1652 fő.^[6]

Rohamos fejlődése a vasútnak, valamint a környékén feltárt földgáznak köszönhető. A Nitrogénművek 1916-tól üzemel, 1937-ben indult a fémfeldolgozó üzem, majd hőerőmű épült. A vegyi anyagok gyártása a város környékét nagy mértékben szennyezi.

Látnivalók

A városnak 13. századi eredetű, a 16. században átépített unitárius temploma van. Ugyancsak a főtéren áll a görögkatolikus, a református, a római katolikus és az evangélikus templom is.
A város fontosabb műemlékei a Pekry-kastély és a Béldi-ház.
A főtéri kapitóliumi farkas a románság (kétes) latin eredetére utal.

Ismert emberek

Bényi Árpád festőművész
Bölöni László labdarúgó
Demjén Attila festő
Gyárfás Elemér jogász, közíró, politikus
Jászberényi Emese újságíró, rádióriporter, szerkesztő
Katona Ádám irodalom- és művelődéstörténész, kritikus, újságíró
Király Károly politikus
Koródi József tanár, muzeológus, restaurátor
Láday István, csendőr, később államtitkár
Ligeti György zeneszerző
Marton Ernő író, szerkesztő, műfordító
Maurer Gyula matematikus
Pataki Adorján operaénekes
Pálffy Tibor színművész
Ugray György szobrász
Sipos Domokos író
Szabó György irodalomtörténész

Testvérvárosok

Jegyzetek

↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 179. o. ISBN 963 05 3346 4
↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 1.)

Források

Kapcsolódó szócikkek

Erdélyportál
Földrajz-portál

[1] "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS

[9acf9c848482bb2e5efc03856417a87e6828bb45-2] 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet

[b82298bb67b6c9008f8e5bea7addcc991fc25ba8-3] 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)

[4] 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

[5] Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1983. 179. o. ISBN 963 05 3346 4

[6] Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 1.)

[1]

[3]

[4]

[2]

[5]

[6]