Bodola Gyula
| Bodola Gyula | |||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1912. február 15. | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Brassó, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 1992. szeptember 9. (80 évesen) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Becenév | Dudus | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poszt | csatár | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Bodola Gyula,[2] beceneve Dudus (Brassó, 1912. február 12.[3] – Budapest, 1992. szeptember 9.[4]) román és magyar válogatott labdarúgó, edző. Belsőcsatár és balösszekötő poszton szerepelt. 2008 november óta az ő nevét viseli a nagyváradi városi stadion. Fia Bodola György grafikus, karikaturista.
Pályafutása
Klubcsapatban
1926-ban szülővárosában lett először igazolt labdarúgó. 1930-ban a Nagyváradi AC szerződtette a tehetséges játékost. Hét idény után Jánossy Béla, edző hívta a bukaresti Venus csapatához, ahol kétszer bajnokok lettek, egyszer kupagyőztesek. 1940-ben, miután Észak-Erdély ismét Magyarország része lett, több játékostársával visszatért Nagyváradra. Először az Erdélyi Bajnokságot nyerték meg olyan fölénnyel, hogy osztályozó nélkül a magyar első osztályba kerültek. Az 1941–42-es idényben ötödik lettek, a következőben már másodikak. Az 1943–44-es idényben a Ferencváros előtt 13 pont előnnyel megnyerték a bajnokságot, először vidéki csapatként.
1944-ben rövid ideig a Vasas, majd 1945-ben a Kolozsvári Vasas (Ferrar Cluj) játékosa volt. 1946-ban végleg Magyarországon telepedett le. 1950-ig az MTK csapatában játszott. 1948–49-ben másodikak, 1949–50-ben harmadikak lettek a bajnokságban.
Pályafutása alatt 329 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 182 gólt szerzett.
A válogatottban
1931 és 1939 között 48 alkalommal szerepelt a román válogatottban és 30 gólt szerzett. Tagja volt az 1934-es olaszországi és az 1938-as franciaországi világbajnokságon részt vevő román csapatnak. 30 gólos rekordját csak Gheorghe Hagi tudta megdönteni.
1940-től a magyar válogatott tagja lett, és 1948-ig 13 alkalommal játszott a csapatban, ahol 3 gólt szerzett.
Edzőként
1949-ben, még játékosként az MTK ifjúsági és úttörő csapatának az edzője lett. 1950 és 1971 között nyolc vidéki csapatnál dolgozott. Először a Szolnoki MÁV-nál, majd a Szombathelyi Haladásnál volt vezetőedző. 1952-ben Szombathelyen egy edzésen rosszul lett, miután kiderült, agydaganata van. A tumort Budapesten, az Amerikai úti klinikán nyolcórás műtéttel távolították el. Felépülése után 1953-ban elszerződött a Haladástól Pécsre. Itt a Pécsi VSK, majd a Komlói Bányász, majd ismét a PSVK edzője volt 1959-ig. 1956-ban itt is komolyan veszélybe került az egészsége. Egy vérmérgezés kapcsán elvégzett vizsgálatsorozat alapján megállapították, hogy két csigolyája megrepedt. Újabb műtétre volt szükség, amelyet a Pécsi Klinikán végeztek el. Három hónapnyi gipszágy után tért vissza dolgozni. 1959–60-ban egy idényt a Gyulai SE-nél működött, majd ismét az első osztályban vállalt munkát Diósgyőrött (1960–61). 1963-ban az NB I-es Salgótarján edzője volt. Összesen 115 NB I-es mérkőzésen ült a kispadon (1952–53: Haladás, 1957-58: Komló, 1960-61: Diósgyőr, 1963: Salgótarján). 1964-től dolgozott az alsóbb osztályú Ormosbányai Bányásznál, ahol 1971-ben fejezte be edzői pályafutását.
Sikerei, díjai
- Román bajnokság
- bajnok: 1938–1939, 1939–1940
- Román kupa
- győztes: 1940
- Magyar bajnokság
- bajnok: 1943–1944
- 2.: 1942–1943, 1948–1949
- 3.: 1949–1950
Statisztika
Klubcsapatban
Mérkőzései a román válogatottban
.svg){kind=small}
Mérkőzései a magyar válogatottban
.svg){kind=small}
További információk
Jegyzetek
Források
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 153. o. ISBN 963-495-008-6
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 788. o. ISBN 963-547-414-8
- Futball '93. Budapest: Egyetemi Nyomda. 1994. ISBN 0369000472737
- Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- Dr. Demjén László: A Nagyváradi AC a magyar nemzeti bajnokságban 1941-44 (1989)
- Bodola Gyula adatlapja a www.romaniansoccer.ro oldalon. (Hozzáférés: 2009. december 1.)
Román válogatott keretek | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||
.svg){kind=small}
- 1912-ben született személyek
- 1992-ben elhunyt személyek
- Román labdarúgók
- Magyar labdarúgók
- Labdarúgócsatárok
- A Nagyváradi AC labdarúgói
- A Venus București labdarúgói
- Az MTK labdarúgói
- Az 1934-es világbajnokság labdarúgói
- Az 1938-as világbajnokság labdarúgói
- Magyar labdarúgóedzők
- Brassóiak
- Nagyváradiak
- Gyulaiak
- Magyar bajnok labdarúgók
- Az NB I labdarúgói
- Romániából Magyarországra áttelepült magyarok
- A Szombathelyi Haladás vezetőedzői