Bagod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 11:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
Bagod
Bagod légifotója
Bagod légifotója
Bagod címere
Bagod címere		 Bagod zászlaja
Bagod zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterSipos Ferenc (független)[1]
Irányítószám8992
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség1216 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség75,75 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 07″, k. h. 16° 44′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 07″, k. h. 16° 44′ 38″
Bagod (Zala vármegye)
Bagod
Bagod
Pozíció Zala vármegye térképén
Bagod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bagod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bagod község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban.

Fekvése

Zalaegerszegtől 5 kilométerre nyugatra, a Zala folyó bal partján fekszik, a 76-os főút mentén. A Zala völgye itt viszonylag keskeny, alig egy kilométer.

Megközelítése

A határában (a csurgaszi csárdánál) ágazik le a főútból a Zalalövő-Őriszentpéter felé vezető 7411-es út út. A településen áthalad a Zalaegerszeget Őriszentpéterrel és Szlovéniával összekötő Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal, melynek korábban két megállója is volt itt, Bagod megállóhely és Csurgaszi csárda megállóhely, de már csak az előbbi működik. A Csurgaszi csárdai megállóhelyet nyomvonal-korrekció miatt hagyták fel 2009-ben, ott az egykori sínek helyén ma már a Zala-völgyi kerékpárút húzódik.[3] A községbe Zalaegerszegről sűrűn járnak autóbuszok.

Története

A mai Bagod három község egyesítésével keletkezett. Alsóbagod és Vitenyédszentpál 1944-ben egyesült Bagodvitenyéd néven, ez pedig 1977-ben egyesült Felsőbagoddal és az így létrejött község kapta a Bagod nevet.

Vitenyédszentpál nevének első említése 1247-ből való Wythenyed néven.[4] A 13. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, késő román stílusú, Szent Pál tiszteletére emelt körtemplom. A 14. század elején két Bagodról tudni Alsó-Bagodról (vagy Egyházasbagod) és Felső-Bagodról, amelyek egymással rivalizáltak.

A törökök a településen adót szedtek. Báró gyöngyösi Nagy Ferenc (†1704), Kanizsával szembeni végek főkapitány-helyettese, egerszegi főkapitány, megszerezte az alsó- és felsőbagodi települést (az 1702. január 9.-én készített összeírásban szerepelt mint a két település egyetlen földbirtokosa).[5] Az egyik lánya, báró gyöngyösi Nagy Sára férjhez ment báró kissennyei Sennyey Sándorhoz, aki megörökölte a két települést. Az ő gyermekük báró Sennyey Antal (1713-1771), pallini Inkey Petronella (1722-1796) férje. A Bagody familia porcióját örökbe megvévén, báró gyöngyösi Nagy Ferenc egész Bagodot örökének tartotta és malmot is épített. Az egyik lányától váltott ki bizonyos részt nemes Foky János v, vasi alispán, aki onnantól birtokos lett a településen.

Az egyik birtokos nemes Sümeghy Mihály, aki Zala vármegye főjegyzője volt 1716. szeptember 8. és 1727. augusztus 4. között. Felesége, nemes Foky Judit révén lett birtokos, mivel az úrnő az apjától, nemes Foky János (†1729) Vas vármegye alispánjától örökölt birtokot. Fia, nemes Sümeghy Ferenc (1723-c. †1766), táblabíró, Bagodban született, valamint feleségétől, pókafalvi Póka Marianna (1728-1797) úrnőtől született gyermekei is: köztük boldogfai Farkas Jánosné és lovászi és szentmargitai Sümeghy József (1757-1832) királyi tanácsos, zalai alispán.

Az 1768-ban kelt urbárium szerint Alsó-Bagodban 20 hold szántó, 6 szekér rét van. Ekkor 6 földesúr él a faluban: báró kisennyei Sennyeyné, özvegy nemes Sümeghy Ferencné Póka Marianna, özvegy besenyői és velikei Skublics Sándorné lukafalvi Zarka Anna, forintosházi Forintosné és miskei és monostori Thassy László árvái. A reformkorban Skublics Károly helyi középbirtokos felajánlotta 790 műből álló (összesen 1954 kötet) magánkönyvtárát Zala vármegyének.

Boldogfai Farkas Jánosné Sümeghy Judit és öccse, Sümeghy József alispán, jó viszonyt ápoltak, 1806. május 12.-én osztályos megállapodást kötöttek a söjtöri erdő egyenlő részekre osztásával kapcsolatban. Miután 1788-ban boldogfai Farkas Jánosné Sümeghy Judit özvegységre jutott, két pártában maradt leányával, Farkas Judittal (1776-1839) és Farkas Erzsébettel (1785–1857), valamint saját anyjával, özvegy nemes Sümeghy Ferencné pókafalvi Póka Marianna (1728-1797) aszsonnyal, és a nőtlen öccsével, ifjabb Sümeghy Ferenncel (1761–1805), az alsóbagodi Sümeghy-kastélyban lakott; Sümeghy József pedig véglegesen Söjtörön telepedett le.[6]

A 19. század elején Farkas János főjegyző és Sümeghy Judit fia, boldogfai Farkas János Nepomuk (1774-1847) táblabíró pénzen vásárolta meg báró Sennyey Károly (1787–1841) császári és királyi kamarástól az alsó- és felsőbagodi, valamint hagyárosi földbirtokait és ott telepedett le családjával. Az ő fia, boldogfai Farkas Imre (1811-1876) főszolgabíró, örökölte meg a bagodi és hagymárosi birtokállományt. Farkas Imre fivére, boldogfai Farkas János (1813–1858), gyámi szolgabíró, pedig birtokot örökölt Zalaboldogfán; Ifjabb Farkas János feleségétől, baranyavári Baranyay Petronella (1822–1892) asszonytól nem született gyermeke.

Farkas Imre feleségül vette a polgári származású Horváth Alojziát (1831–1919), aki korán megözvegyül három fiúgyermekkel hátrahagyva. Özvegy Farkas Imréné Horváth Alojzia ügyes módon gazdálkodott a megörökölt alsó- és felsőbagodi, valamint hagyárosi földbirtokokon, és egyben három fiát kiválóan nevelte fel. Férje halála után családi magánkápolnát építtetett a község temetőjén, és ott temette el az urát. Farkas Imre halála után három fiúgyermeke örökölte meg birtokállományát: boldogfai Farkas József (1857–1951), országgyűlési képviselő a felsőbagodi birtokot és kúriáját örökölte meg; ifjabb boldogfai Farkas Imre (1860–1895) kezébe jutott a hagyárosi földbirtok; az alsóbagodi földeket és a kúriát boldogfai Farkas Gábor (1863–1925) örökölte meg. A nőtlen Farkas Gábor halála után, az alsóbagodi földbirtoka és kúriája következő tulajdonosa, az unokaöccse, boldogfai dr. Farkas Tibor (1883-1940), legitimista politikus, országgyűlési képviselő lett. Farkas József már a politikától és közélettől visszavonultan Zalaegerszegre költözött, a felsőbagodi földbirtokát és kúriáját legidősebb fiára, boldogfai Farkas Kálmán (1880–1944) főszolgabíróra hagyva. Farkas József legkisebb fia, boldogfai Farkas Dénes (1884–1973), Bagodon nem örökölt földet, hanem édesanyja, lovászi és szentmargitai Sümeghy Rozália (1857-1924) öröksége után Söjtörön lett földbirtokos. A nőtlen Farkas Kálmán halála után, unokaöccse, Farkas Ferenc, aki Farkas Dénes fia, rövid ideig lett felsőbagodi földbirtokos, azonban a kommunizmus bejövetelekor minden felsőbagodi ingatlanát elveszített. Farkas Tibor özvegye, pálfiszegi Pálffy Judit (1906–1993) asszony, pedig minden alsóbagodi Farkas-féle ingatlanát elveszítette és gyermekeivel együtt kitelepítették.[7]

A településen a 19. században a nemes Csertán család bírt földet Alsóbagodban.[8] Csertán Károly (1845–1919) alispán 1884-ben elvette Farkas Józsefné Sümeghy Rozáliának a nővérét, lovászi és szentmargithai Sümeghy Magdolna (1855–1929) kisasszonyt. A házasság révén birtokállómánya Alsóbagodban gyarapodott és a régi Sümeghy család barokk kori kastélyát is szerezte meg. Csertán Károly halála után, leánya Csertán Margit (1893–1982) örökölte meg az alsóbagodi birtokot és a Sümeghy-kastélyt (már akkoriban Csertán-kastélyként ismerve) ahol férjével, miskei és monostori dr. Thassy Kristóf (1887-1959), országgyűlési képviselővel lakott. A kommunizmus bejövetele után, az alsóbgaodi ingatlanaitól megfosztották, Thassy Kristófot és Csertán Margitot kitelepítették.

A tanácsrendszerben Bagodvitenyéd majd Bagod a 60-as évektől közös tanácsi székhely volt, melyhez a 80-as években Boncodfölde, Hagyárosbörönd Kávás és Zalaboldogfa tartozott társközségként. A helyiek közül a legtöbben Zalaegerszegen a ruha- illetve tejiparban találnak munkát, helyben gépállomás létesült, a későbbi Mezőgép, illetve Zalagép.

A rendszerváltás után a volt székhelyközségből és a társközségekből megalakultak az önálló önkormányzatok. A megalakulás után létrejött körjegyzőség rövid időn belül megszűnt és így Bagodban 1992-től önálló polgármesteri hivatal működött. 2001-től a település ismét körjegyzőségi székhely, Hagyárosbörönd községgel egy körjegyzőséghez tartozik. A településen polgárőrség működik.[9]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Polgár József (SZDSZ-FKgP-KDNP)[10]
  • 1994-1998: Mogyorósi József (SZDSZ)[11]
  • 1998-2002: Mogyorósi József (független)[12]
  • 2002-2006: Mogyorósi József (független)[13]
  • 2006-2010: Mogyorósi József György (független)[14]
  • 2010-2014: Mogyorósi József György (független)[15]
  • 2014-2019: Sipos Ferenc (független)[16]
  • 2019-től: Sipos Ferenc (független)[1]

Bagodi római katolikus plébánosok

Látnivalók

  • A Szentpál (Vitenyédszentpál) falurészben 2002-ben helyreállították a műemlék temetőkápolnát, melynek szentélye a 13. században eredetileg rotundának épült. Ezt 1755-ben kelet felé kibővítették és tornyot építettek rá.[17]
  • A Boldogfai Farkas-kúria, amely a település faluháza. Makovecz Imre építész alakította át 1986-ban.

Híres bagodiak

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1254
1269
1270
1213
1208
1216
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,8%, német 1,5% cigány 0,8%. 70,2% római katolikusnak, 1,3% reformátusnak, 0,6% evangélikusnak, 5,2% felekezeten kívülinek vallotta magát.[18]

Képgaléria

Források

  • Gerő László (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Gervers-Molnár Vera (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai Kiadó, Budapest
  • Káldi Gyula (2002): A Bagodvitenyéd-szentpáli római katolikus temetőkápolna műemléki helyreállítása, illetve néhány adalék annak építéstörténetéhez. Műemlékvédelem, 46. 5. sz. 279-286.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Bagod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=cscs
  4. ↑ A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  5. ↑ Archivált másolat. [2016. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 15.)
  6. ↑ ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 4. doboz. 221.p
  7. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Pálffy család (pálfiszegi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2020. XVI. Évfolyam. Budapest. 211.o.)
  8. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Csertán család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2019. XV. Évfolyam. Budapest.)
  9. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  10. ↑ Bagod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  11. ↑ Bagod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  12. ↑ Bagod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  13. ↑ Bagod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  14. ↑ Bagod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  15. ↑ Bagod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  16. ↑ Bagod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. január 2.)
  17. ↑ A Szent Pál kápolna. Műemlékem.hu
  18. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Sablon:Zala megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bagod&oldid=23766277”