Alsószalánk

Alsószalánk (1899-ig Alsó-Szlovinka, szlovákul: Nižné Slovinky, németül: Unter-Höfen) Szalánk településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Korompától 5 km-re délnyugatra a Szalánk völgyében fekszik.

Története

Szalánk 14. században Gölnicbánya területén keletkezett, a rihnói váruradalom része volt. 1368-ban még „Abakuk” néven említik, 1405-ben „Slowynka” a neve. 1460-ban „Zlowinka ultraque” néven a Szapolyai család birtoka. Alsószalánkot 1550-ben „Alsoszlowinka” néven említik először különálló községként. Később a Thurzók, majd 1693-tól a Csákyak szepesvári uradalmához tartozott. A 16. században ruszinokat telepítettek ide. Lakói főként bányászok, földművesek, pásztorok voltak. Határában ezüstöt, rezet bányásztak, melyet a közeli kohókban dolgoztak fel. A 19. század második felétől a vasércbányászat is megindult. 1787-ben Alsó- és Felsőszalánknak 226 háza és 1571 lakosa volt. 1828-ban összesen 244 házában 1764 lakos élt.

Vályi András szerint „Szlovenka. Két tót falu Szepes Várm. földes Urok G. Csáky Uraság, lakosaik katolikusok, és ó hitüek, fekszenek Krompachhoz 1/2 mértföldnyire; földgyeik középszerűek, néhol hegyesek.”

Fényes Elek szerint „Alsó-Szlovenka, orosz falu, Szepes vmegyében, Krompaczhoz délre 1/2 órányira: 124 r., 813 g. kath. lak. Gör. kath. paroch. templom. Ut. post. Lőcse.”

1910-ben 1761, ruszin, szlovák, magyar, német, lengyel és cigány lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott. 1943-ban Alsó- és Felsőstalánkot újra egyesítették.

Nevezetességei

• Görögkatolikus temploma 1799 és 1808 között épült. 1874-ben megújították.
• Klasszicista kúria a 19. század elejéről.

További információk

• Szalánk hivatalos oldala
• E-obce.sk
• Szalánk Szlovákia térképén