„Györke (Szlovákia)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Borovszky + jav.
29. sor: 29. sor:


== Fekvése ==
== Fekvése ==
[[Kassa|Kassától]] 14 km-re keletre, az [[Olsva]] jobb partján fekszik.
[[Kassa|Kassától]] 14 km-re keletre, az Ósva-patak bal oldalán fekszik.


== Története ==
== Története ==
[[1323]]-ban ''"Gurke"'' néven említik. Neve a [[György]] személynév régi változatából ered. Az [[Aba nemzetség]] birtoka volt. [[1332]]-ben a [[pápai tizedjegyzék]] már említi a falu templomát és Saul nevű papját. [[1397]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] a Perényieknek adta. [[1427]]-ben 51 portát számláltak a faluban. [[1565]]-ben 44 jobbágytelek és 13 zsellérház volt a településen, ez mintegy 285 lakost jelent. [[1598]]-ban 66 ház áll a faluban, mely ekkor a Báthoryak birtoka volt. [[1636]]-ban 36 jobbágycsaládja volt. Itt vívott döntő ütközetet [[1672]]. [[október 26.|október 26-án]] a [[kurucok|kuruc]] sereg a Spork és [[Kobb Farkas|Cobb]] tábornokok vezette császári csapatokkal ([[györkei csata]]). A kurucok a hajdúvárosi csapatok árulása miatt súlyos vereséget szenvedtek. A [[18. század]] elején lakossága nagyon lecsökkent [[1715]]-ben 7, [[1720]]-ban 9 jobbágycsaládja volt. [[1746]]-ban vegyes magyar–szlovák lakossága volt, [[1773]]-ban már a magyarok voltak többségben.
[[1323]]-ban „''Gurke”'' néven említik. Neve a [[György]] személynév régi változatából ered. Az [[Aba nemzetség]] birtoka volt. [[1332]]-ben a [[pápai tizedjegyzék]] már említi a falu templomát és Saul nevű papját. [[1397]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] a Perényieknek adta. [[1427]]-ben 51 portát számláltak a faluban. [[1565]]-ben 44 jobbágytelek és 13 zsellérház volt a településen, ez mintegy 285 lakost jelent. [[1598]]-ban 66 ház áll a faluban, mely ekkor a Báthoryak birtoka volt. [[1636]]-ban 36 jobbágycsaládja lakta. Itt vívott döntő ütközetet [[1672]]. [[október 26.|október 26-án]] a [[kurucok|kuruc]] sereg a Spork és [[Kobb Farkas|Cobb]] tábornokok vezette császári csapatokkal ([[györkei csata]]). A kurucok a hajdúvárosi csapatok árulása miatt súlyos vereséget szenvedtek. A [[18. század]] elején lakossága nagyon lecsökkent: [[1715]]-ben 7, [[1720]]-ban 9 jobbágycsaládja volt. [[1746]]-ban vegyes magyar-szlovák lakossággal rendelkezett, [[1773]]-ban már a magyarok voltak többségben.


[[Vályi András]] szerint ''"GYŐRKE. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Zombori, és Motsári Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Kassához három mértföldnyire, határja termékeny, és Kassa Városában jó módgya a’ keresetre, első Osztálybéli."''<ref>{{Vályi}}</ref>
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''GYŐRKE. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Zombori, és Motsári Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Kassához három mértföldnyire, határja termékeny, és Kassa Városában jó módgya a’ keresetre, első Osztálybéli.”''<ref>{{Vályi}}</ref>


⚫
[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Györke, (Gyurkov), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, Regete Ruszkához 1/2 órányira: 150 kath., 10 evang., 230 ref., 40 zsidó lak. Ref. szentegyház. Határa mindent jól megterem; erdeje derék. F. u. Rakóvszky, Zombory, Szemere.”''<ref>{{Fényes}}</ref>
⚫
[[Fényes Elek]] szerint [[1851]]-ben 150 [[római katolikus|katolikus]], 10 [[evangélikus|lutheránus]], 230 [[református|kálvinista]] és 40 [[zsidó]] lakosa volt.


[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „''Az Ósvától keletre menve, az Ósva folyón túl Györke községet érjük. 97 háza, 663 magyar és tót lakosa van. Postája Bőd, távirója Alsó-Mislye. Református temploma az Árpádok korában épült, de csak előrésze és körfala a fedett tornáczczal maradt meg eredeti alakjában. Tornya, melyet 1875-ben az átépítéssel elrontottak, a legérdekesebb fatornyok egyike volt, faoszlopokon nyugvó nyitott erkélylyel. Harangját három régebbi harangból 1638-ban öntötték. A földbirtokos Rakovszky György, kinek itt régi nemesi kuriája van. Györke körül 1672-ben a császári seregek és a magyar felkelők közt véres ütközet volt, mely árulás következtében a felkelő sereg felkonczolásával végződött. A község határában kitünő kavicsbányát tárnak föl.''”<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/index.html|title=Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2018-05-04|date=MEK-be való felvétel időpontja|work=mek.oszk.hu}}</ref>
⚫
''"Györke, (Gyurkov), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, Regete Ruszkához 1/2 órányira: 150 kath., 10 evang., 230 ref., 40 zsidó lak. Ref. szentegyház. Határa mindent jól megterem; erdeje derék. F. u. Rakóvszky, Zombory, Szemere."''<ref>{{Fényes}}</ref>


A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Füzéri járás]]ához tartozott.
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Füzéri járás]]ához tartozott.


== Népesség ==
== Népessége ==
⚫
[[1851]]-ben 150 [[római katolikus|katolikus]], 10 [[evangélikus|lutheránus]], 230 [[református|kálvinista]] és 40 [[zsidó]] lakosa volt.
⚫
1880-ban 637 lakosából 369 magyar és 234 szlovák anyanyelvű volt.

⚫
1880-ban 637-en lakták, ebből 369 magyar és 234 szlovák anyanyelvű.


1890-ben 633 lakosából 359 magyar és 217 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 633 lakosából 359 magyar és 217 szlovák anyanyelvű volt.


1900-ban 623 lakosából 403 magyar és 169 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 623-an lakták: 403 magyar és 169 szlovák anyanyelvű.


[[1910]]-ben 689 lakosából 330 magyar és 293 szlovák anyanyelvű volt.
[[1910]]-ben 689-en lakták, ebből 330 magyar és 293 szlovák anyanyelvű.


1921-ben 667 lakosából 315 magyar és 262 csehszlovák volt.
1921-ben 667 lakosából 315 magyar és 262 csehszlovák.


1930-ban 775 lakosából 45 magyar és 610 csehszlovák volt.
1930-ban 775 lakosából 45 magyar és 610 csehszlovák volt.


1941-ben 906 lakosából 817 magyar és 86 szlovák volt.
1941-ben 906-an lakták, ebből 817 magyar és 86 szlovák.


1991-ben 1232 lakosából 25 magyar és 878 szlovák volt.
1991-ben 1232 lakosából 25 magyar és 878 szlovák.


[[2001]]-ben 1472 lakosából 1342 fő [[szlovákok|szlovák]], 75 [[cigányok|cigány]] és 25 [[magyarok|magyar]] volt.
[[2001]]-ben 1472 lakosából 1342 fő [[szlovákok|szlovák]], 75 [[cigányok|cigány]] és 25 [[magyarok|magyar]] volt.


[[2011]]-ben 1692 lakosából 1461 fő [[szlovákok|szlovák]], 92 [[cigányok|cigány]] és 15 [[magyarok|magyar]] volt.
[[2011]]-ben 1692 lakosából 1461 fő [[szlovákok|szlovák]], 92 [[cigányok|cigány]] és 15 [[magyarok|magyar]].


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2018. május 4., 20:41-kori változata

Györke (Ďurkov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rangközség
Első írásos említés1272
PolgármesterOndrej Valik
Irányítószám044 19
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség1926 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság264 m
Terület9,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 28″, k. h. 21° 26′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 28″, k. h. 21° 26′ 47″
Györke weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Györke (szlovákul: Ďurkov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése

Kassától 14 km-re keletre, az Ósva-patak bal oldalán fekszik.

Története

1323-ban „Gurke” néven említik. Neve a György személynév régi változatából ered. Az Aba nemzetség birtoka volt. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi a falu templomát és Saul nevű papját. 1397-ben Zsigmond király a Perényieknek adta. 1427-ben 51 portát számláltak a faluban. 1565-ben 44 jobbágytelek és 13 zsellérház volt a településen, ez mintegy 285 lakost jelent. 1598-ban 66 ház áll a faluban, mely ekkor a Báthoryak birtoka volt. 1636-ban 36 jobbágycsaládja lakta. Itt vívott döntő ütközetet 1672. október 26-án a kuruc sereg a Spork és Cobb tábornokok vezette császári csapatokkal (györkei csata). A kurucok a hajdúvárosi csapatok árulása miatt súlyos vereséget szenvedtek. A 18. század elején lakossága nagyon lecsökkent: 1715-ben 7, 1720-ban 9 jobbágycsaládja volt. 1746-ban vegyes magyar-szlovák lakossággal rendelkezett, 1773-ban már a magyarok voltak többségben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GYŐRKE. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Zombori, és Motsári Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Kassához három mértföldnyire, határja termékeny, és Kassa Városában jó módgya a’ keresetre, első Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Györke, (Gyurkov), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, Regete Ruszkához 1/2 órányira: 150 kath., 10 evang., 230 ref., 40 zsidó lak. Ref. szentegyház. Határa mindent jól megterem; erdeje derék. F. u. Rakóvszky, Zombory, Szemere.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Az Ósvától keletre menve, az Ósva folyón túl Györke községet érjük. 97 háza, 663 magyar és tót lakosa van. Postája Bőd, távirója Alsó-Mislye. Református temploma az Árpádok korában épült, de csak előrésze és körfala a fedett tornáczczal maradt meg eredeti alakjában. Tornya, melyet 1875-ben az átépítéssel elrontottak, a legérdekesebb fatornyok egyike volt, faoszlopokon nyugvó nyitott erkélylyel. Harangját három régebbi harangból 1638-ban öntötték. A földbirtokos Rakovszky György, kinek itt régi nemesi kuriája van. Györke körül 1672-ben a császári seregek és a magyar felkelők közt véres ütközet volt, mely árulás következtében a felkelő sereg felkonczolásával végződött. A község határában kitünő kavicsbányát tárnak föl.”[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége

1851-ben 150 katolikus, 10 lutheránus, 230 kálvinista és 40 zsidó lakosa volt.

1880-ban 637-en lakták, ebből 369 magyar és 234 szlovák anyanyelvű.

1890-ben 633 lakosából 359 magyar és 217 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 623-an lakták: 403 magyar és 169 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 689-en lakták, ebből 330 magyar és 293 szlovák anyanyelvű.

1921-ben 667 lakosából 315 magyar és 262 csehszlovák.

1930-ban 775 lakosából 45 magyar és 610 csehszlovák volt.

1941-ben 906-an lakták, ebből 817 magyar és 86 szlovák.

1991-ben 1232 lakosából 25 magyar és 878 szlovák.

2001-ben 1472 lakosából 1342 fő szlovák, 75 cigány és 25 magyar volt.

2011-ben 1692 lakosából 1461 fő szlovák, 92 cigány és 15 magyar.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 4.)

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Györke_(Szlovákia)&oldid=19900838”