„Györke (Szlovákia)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Népesség: kieg |
Borovszky + jav. |
||
29. sor: | 29. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Kassa|Kassától]] 14 km-re keletre, az |
[[Kassa|Kassától]] 14 km-re keletre, az Ósva-patak bal oldalán fekszik. |
||
== Története == |
== Története == |
||
[[1323]]-ban '' |
[[1323]]-ban „''Gurke”'' néven említik. Neve a [[György]] személynév régi változatából ered. Az [[Aba nemzetség]] birtoka volt. [[1332]]-ben a [[pápai tizedjegyzék]] már említi a falu templomát és Saul nevű papját. [[1397]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] a Perényieknek adta. [[1427]]-ben 51 portát számláltak a faluban. [[1565]]-ben 44 jobbágytelek és 13 zsellérház volt a településen, ez mintegy 285 lakost jelent. [[1598]]-ban 66 ház áll a faluban, mely ekkor a Báthoryak birtoka volt. [[1636]]-ban 36 jobbágycsaládja lakta. Itt vívott döntő ütközetet [[1672]]. [[október 26.|október 26-án]] a [[kurucok|kuruc]] sereg a Spork és [[Kobb Farkas|Cobb]] tábornokok vezette császári csapatokkal ([[györkei csata]]). A kurucok a hajdúvárosi csapatok árulása miatt súlyos vereséget szenvedtek. A [[18. század]] elején lakossága nagyon lecsökkent: [[1715]]-ben 7, [[1720]]-ban 9 jobbágycsaládja volt. [[1746]]-ban vegyes magyar-szlovák lakossággal rendelkezett, [[1773]]-ban már a magyarok voltak többségben. |
||
[[Vályi András]] |
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''GYŐRKE. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Zombori, és Motsári Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Kassához három mértföldnyire, határja termékeny, és Kassa Városában jó módgya a’ keresetre, első Osztálybéli.”''<ref>{{Vályi}}</ref> |
||
⚫ | [[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Györke, (Gyurkov), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, Regete Ruszkához 1/2 órányira: 150 kath., 10 evang., 230 ref., 40 zsidó lak. Ref. szentegyház. Határa mindent jól megterem; erdeje derék. F. u. Rakóvszky, Zombory, Szemere.”''<ref>{{Fényes}}</ref> |
||
⚫ | |||
[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „''Az Ósvától keletre menve, az Ósva folyón túl Györke községet érjük. 97 háza, 663 magyar és tót lakosa van. Postája Bőd, távirója Alsó-Mislye. Református temploma az Árpádok korában épült, de csak előrésze és körfala a fedett tornáczczal maradt meg eredeti alakjában. Tornya, melyet 1875-ben az átépítéssel elrontottak, a legérdekesebb fatornyok egyike volt, faoszlopokon nyugvó nyitott erkélylyel. Harangját három régebbi harangból 1638-ban öntötték. A földbirtokos Rakovszky György, kinek itt régi nemesi kuriája van. Györke körül 1672-ben a császári seregek és a magyar felkelők közt véres ütközet volt, mely árulás következtében a felkelő sereg felkonczolásával végződött. A község határában kitünő kavicsbányát tárnak föl.''”<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/index.html|title=Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2018-05-04|date=MEK-be való felvétel időpontja|work=mek.oszk.hu}}</ref> |
|||
⚫ | |||
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Füzéri járás]]ához tartozott. |
A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Füzéri járás]]ához tartozott. |
||
== |
== Népessége == |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
1890-ben 633 lakosából 359 magyar és 217 szlovák anyanyelvű volt. |
1890-ben 633 lakosából 359 magyar és 217 szlovák anyanyelvű volt. |
||
1900-ban 623 |
1900-ban 623-an lakták: 403 magyar és 169 szlovák anyanyelvű. |
||
[[1910]]-ben 689 |
[[1910]]-ben 689-en lakták, ebből 330 magyar és 293 szlovák anyanyelvű. |
||
1921-ben 667 lakosából 315 magyar és 262 csehszlovák |
1921-ben 667 lakosából 315 magyar és 262 csehszlovák. |
||
1930-ban 775 lakosából 45 magyar és 610 csehszlovák volt. |
1930-ban 775 lakosából 45 magyar és 610 csehszlovák volt. |
||
1941-ben 906 |
1941-ben 906-an lakták, ebből 817 magyar és 86 szlovák. |
||
1991-ben 1232 lakosából 25 magyar és 878 szlovák |
1991-ben 1232 lakosából 25 magyar és 878 szlovák. |
||
[[2001]]-ben 1472 lakosából 1342 fő [[szlovákok|szlovák]], 75 [[cigányok|cigány]] és 25 [[magyarok|magyar]] volt. |
[[2001]]-ben 1472 lakosából 1342 fő [[szlovákok|szlovák]], 75 [[cigányok|cigány]] és 25 [[magyarok|magyar]] volt. |
||
[[2011]]-ben 1692 lakosából 1461 fő [[szlovákok|szlovák]], 92 [[cigányok|cigány]] és 15 [[magyarok|magyar]] |
[[2011]]-ben 1692 lakosából 1461 fő [[szlovákok|szlovák]], 92 [[cigányok|cigány]] és 15 [[magyarok|magyar]]. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2018. május 4., 20:41-kori változata
Györke (Ďurkov) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Kassai |
Járás | Kassa-vidéki |
Rang | község |
Első írásos említés | 1272 |
Polgármester | Ondrej Valik |
Irányítószám | 044 19 |
Körzethívószám | 055 |
Forgalmi rendszám | KS |
Népesség | |
Teljes népesség | 1926 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 37 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 264 m |
Terület | 9,92 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 42′ 28″, k. h. 21° 26′ 47″48.707778°N 21.446389°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 28″, k. h. 21° 26′ 47″48.707778°N 21.446389°E | |
Györke weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Györke témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Györke (szlovákul: Ďurkov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.
Fekvése
Kassától 14 km-re keletre, az Ósva-patak bal oldalán fekszik.
Története
1323-ban „Gurke” néven említik. Neve a György személynév régi változatából ered. Az Aba nemzetség birtoka volt. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi a falu templomát és Saul nevű papját. 1397-ben Zsigmond király a Perényieknek adta. 1427-ben 51 portát számláltak a faluban. 1565-ben 44 jobbágytelek és 13 zsellérház volt a településen, ez mintegy 285 lakost jelent. 1598-ban 66 ház áll a faluban, mely ekkor a Báthoryak birtoka volt. 1636-ban 36 jobbágycsaládja lakta. Itt vívott döntő ütközetet 1672. október 26-án a kuruc sereg a Spork és Cobb tábornokok vezette császári csapatokkal (györkei csata). A kurucok a hajdúvárosi csapatok árulása miatt súlyos vereséget szenvedtek. A 18. század elején lakossága nagyon lecsökkent: 1715-ben 7, 1720-ban 9 jobbágycsaládja volt. 1746-ban vegyes magyar-szlovák lakossággal rendelkezett, 1773-ban már a magyarok voltak többségben.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GYŐRKE. Magyar falu Abauj Vármegyében, földes Ura Zombori, és Motsári Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Kassához három mértföldnyire, határja termékeny, és Kassa Városában jó módgya a’ keresetre, első Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Györke, (Gyurkov), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, Regete Ruszkához 1/2 órányira: 150 kath., 10 evang., 230 ref., 40 zsidó lak. Ref. szentegyház. Határa mindent jól megterem; erdeje derék. F. u. Rakóvszky, Zombory, Szemere.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Az Ósvától keletre menve, az Ósva folyón túl Györke községet érjük. 97 háza, 663 magyar és tót lakosa van. Postája Bőd, távirója Alsó-Mislye. Református temploma az Árpádok korában épült, de csak előrésze és körfala a fedett tornáczczal maradt meg eredeti alakjában. Tornya, melyet 1875-ben az átépítéssel elrontottak, a legérdekesebb fatornyok egyike volt, faoszlopokon nyugvó nyitott erkélylyel. Harangját három régebbi harangból 1638-ban öntötték. A földbirtokos Rakovszky György, kinek itt régi nemesi kuriája van. Györke körül 1672-ben a császári seregek és a magyar felkelők közt véres ütközet volt, mely árulás következtében a felkelő sereg felkonczolásával végződött. A község határában kitünő kavicsbányát tárnak föl.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Népessége
1851-ben 150 katolikus, 10 lutheránus, 230 kálvinista és 40 zsidó lakosa volt.
1880-ban 637-en lakták, ebből 369 magyar és 234 szlovák anyanyelvű.
1890-ben 633 lakosából 359 magyar és 217 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 623-an lakták: 403 magyar és 169 szlovák anyanyelvű.
1910-ben 689-en lakták, ebből 330 magyar és 293 szlovák anyanyelvű.
1921-ben 667 lakosából 315 magyar és 262 csehszlovák.
1930-ban 775 lakosából 45 magyar és 610 csehszlovák volt.
1941-ben 906-an lakták, ebből 817 magyar és 86 szlovák.
1991-ben 1232 lakosából 25 magyar és 878 szlovák.
2001-ben 1472 lakosából 1342 fő szlovák, 75 cigány és 25 magyar volt.
2011-ben 1692 lakosából 1461 fő szlovák, 92 cigány és 15 magyar.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 4.)