„Chile” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
93. sor: | 93. sor: | ||
| bg3= |
| bg3= |
||
| jel mérete3=7 |
| jel mérete3=7 |
||
| felirat mérete3= |
| felirat mérete3=81 |
||
| szélességi fok4=-53 | szélességi ívperc4=-00 | |
| szélességi fok4=-53 | szélességi ívperc4=-00 | |
||
| hosszúsági fok4=-70 |hosszúsági ívperc4=-51 | |
| hosszúsági fok4=-70 |hosszúsági ívperc4=-51 | |
A lap 2017. október 18., 07:50-kori változata
Chilei Köztársaság | |||
República de Chile | |||
| |||
Nemzeti mottó: Por la razón o la fuerza („Ésszel vagy erővel”) Nemzeti himnusz: Himno Nacional de Chile | |||
Fővárosa | Santiago de Chile | ||
d. sz. 33° 26′, ny. h. 70° 40′33.433333°S 70.666667°WKoordináták: d. sz. 33° 26′, ny. h. 70° 40′33.433333°S 70.666667°W | |||
Államforma | Elnöki köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Michelle Bachelet | ||
Hivatalos nyelv | spanyol | ||
Függetlenség | Spanyolországtól | ||
Kikiáltása | 1818. február 12. | ||
Elismerése | 1844. április 25. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 19 458 000 fő (2021)[1] | ||
Rangsorban | 60 | ||
Becsült | 17 773 000 fő (2014. július) | ||
Rangsorban | 60 | ||
Népsűrűség | 21 fő/km² | ||
GDP | 2005-ös becslés | ||
Összes | 145 205 millió dollár (40) PPP: 196 401 millió dollár | ||
Egy főre jutó | 8864 dollár (52) PPP: 12 983 dollár | ||
HDI (2004) | 0,859 (38) – magas | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 756 950 km² | ||
Rangsorban | 38 | ||
Víz | 1,07% | ||
Időzóna | CLT (UTC-4) CLST (UTC-3) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Chilei peso (CLP ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | RCH | ||
Hívószám | 56 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .cl | ||
Villamos hálózat | 220 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Chilei Köztársaság témájú médiaállományokat. |
Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak-déli irányban hosszan elnyúlva. Nyugatról az óceán, északról Peru, északkeletről Bolívia, keletről Argentína, délről pedig a Drake-átjáró határolja.
Földrajz
-
A térség műholdas képe
-
Domborzati térkép
-
Főbb települések
Fekvése, határai
Az ország egész területe a Csendes-óceán keskeny partvonala az Andok nyugati oldalán helyezkedik el. Chilét nyugatról végig az óceán határolja. Délen az amerikai kontinens legdélebbi pontjáig nyúlik le, itt egy nagyon rövid részen kiér az Atlanti-óceánra is a Magellán-szoros keleti oldalán, illetve a legdélibb részek tulajdonképpen az Atlanti- és a Csendes-óceán határán találhatóak.
Szárazföldön északon Peruval határos, északkeleten Bolíviával és keleten Argentínával.
Magáénak tekinti az Antarktisz egy 1 250 000 km²-es területét. Ezt más országok nem ismerik el.
Domborzat
Északon a Atacama-sivatag ásványokban gazdag, főleg rézben és foszfátban. A központi völgy, ahol Santiago de Chile is fekszik, viszonylag kicsi, itt tömörül a lakosság és a mezőgazdasági termelés. Ez a vidék Chile történelmi központja, az ország innen terjeszkedett a 19. század második felében és integrálta az északi és a déli vidékeket. Dél-Chile erdőkben és legelőkben gazdag, jellegzetes tájképi elemei a vulkánok és a tavak. A déli part fjordok, szigetek, tengerszorosok labirintusa, amelyek félszigeteket és szigeteket alakítottak ki. Az ország keleti határa az Andok. Az észak-déli irányú kiterjedést számítva Chile a leghosszabb ország a Földön.
1888 óta Chiléhez tartoznak Polinézia legkeletibb szigetei, a Húsvét-sziget és a Sala-y-Gómez-sziget. Része még Chilének a partok előtt 600 km-re fekvő Juan Fernandez-szigetek, benne Robinson Crusoe szigete, valamint chilei külső országrész a lakatlan Desventurados-szigetek és a Chilei antarktiszi terület, ahol a tudományos kutatóállomás teljesít szolgálatot. A Húsvét-sziget manapság Chile tartománya. Sala y Gómez szigetcsoport kisebb szigetei, San Ambrosio és San Felix szintén Chiléhez tartoznak, de csak helyi halászok laknak ott szezonálisan. Ezek a szigetek azért nevezetesek, mert ezekre hivatkozva terjeszti ki Chile a területi vizeit messze a Csendes-óceánra.
Chile legmagasabb hegyei a következők:
- Nevado Ojos del Salado, 6880 m (Región de Atacama)
- Cerro Tupungato, 6800 m (Región Metropolitana)
- Volcán Llullaillaco, 6739 m (Región de Antofagasta)
- Volcán Parinacota, 6342 m (Región de Tarapacá)
- Volcán Licancábur, 5916 m (Región de Antofagasta)
- Descabezado Grande, 3830 m (Región del Maule)
- Torres del Paine, 2800 m (Región de Magallanes y de la Antártica Chilena)
- Volcán Villarrica, 2840 m (Región de la Araucanía)
- Volcán Osorno, 2652 m (Región de los Lagos)
- Volcán Cerro Hudson, 1905 m (Región de Aysén
-
Torres del Paine Nemzeti Park
-
Atacama-sivatag a Cerros de Incahuasi hegységgel
-
Lago Chungará
-
Rio Baker
-
Horn-fok, az ország és a kontinens legdélebbi pontja
-
Laguna Miscanti, Antofagasta, Chile.
Vízrajz
A folyók az Andokból folynak a Csendes-óceánba kelet-nyugati irányban, keresztül Chilén, tehát rövidek. A déli glaciális vidéken a fjordok mellett nagy tavak is kialakultak a legutóbbi jégkorszakban.
Chile folyói:
- Río Lauca, 160 km, (Región de Tarapacá)
- Río Lluta, 167 km, (Región de Tarapacá)
- Río Loa, 443 km, (Región de Antofagasta)
- Río Copiapó, 162 km, (Región de Atacama)
- Río Elqui, 170 km, (Región de Coquimbo)
- Río Choapa, 160 km, (Región de Coquimbo)
- Río Aconcagua, 142 km, (Región de Valparaíso)
- Río Maipo, 250 km, (Región Metropolitana/ Región de Valparaíso)
- Río Mapocho, 120 km, (Región Metropolitana)
- Río Cachapoal, 172 km, (Región O´Higgins)
- Río Maule, 240 km, (Región Maule)
- Río Biobío, 380 km, (Región del Biobío)
- Río Imperial, 52 km, (Región de la Araucanía)
Chile tavai:
Északon a Sós–tavak fekszenek, melyeknek legnagyobbika a Salar de Atacama (3000 km²). Tőle még északibb irányban terül el a világ egyik legmagasabb fekvésű tava, a Lago Chungará (21,5 km²), 4500 m-rel a tengerszint felett.
A nagyobb és tájképileg szebb tavak Temuco városától délkelet felé Puerto Montt irányában a következők:
- Lago Colico, 56 km², (Región de la Araucanía)
- Lago Caburga, 51 km², (Región de la Araucanía)
- Lago Villarrica, 176 km², (Región de la Araucanía)
- Lago Calafquén, 120 km², (Región de la Araucanía, Región de los Lagos)
- Lago Panguipulli, 116 km², (Región de los Lagos)
- Lago Riñihue, 77 km², (Región de los Lagos)
- Lago Ranco, 401 km², (Región de los Lagos)
- Lago Puyehue, 156 km², (Región de los Lagos)
- Lago Rupanco, 223 km², (Región de los Lagos)
- Lago Llanquihue, 860 km², (Región de los Lagos)
Délen terül el a legnagyobb chilei tó, a General Carrera-tó (970 km², Aysén), ami keleten átnyúlik Argentínába is, ahol a Buenos Aires-tó nevet viseli.
Éghajlat
Az ország nagy észak-déli kiterjedéséből következően az időjárás és az éghajlat igen változatos, nehéz általánosságban beszélni róla.
- északon sivatagi az éghajlat,
- délkeleten tundrák és gleccserek vannak,
- déli részén óceáni az éghajlat,
- a középső, sűrűn lakott vidékeken mediterrán,
- a Chiléhez tartozó, de tőle közel 4000 km-re fekvő Húsvét-sziget éghajlata nedves szubtrópusi.
Chile-i települések éghajlati diagramja (északról dél felé) | |||||
---|---|---|---|---|---|
Arica | Île de Pâques | Santiago | Valdivia | Punta Arenas | Villa Las Estrellas |
d. sz. 18° 29′, ny. h. 70° 20′18.483333°S 70.333333°W 58 m |
d. sz. 27° 09′, ny. h. 109° 25′27.150000°S 109.416667°W 51 m |
d. sz. 33° 23′, ny. h. 70° 47′33.383333°S 70.783333°W 475 m |
d. sz. 39° 48′, ny. h. 73° 14′39.800000°S 73.233333°W 19 m |
d. sz. 53° 00′, ny. h. 70° 51′53.000000°S 70.850000°W 37 m |
d. sz. 62° 12′, ny. h. 58° 57′62.200000°S 58.950000°W 10 m |
sivatagi éghajlat | szubtropikus éghajlat | mediterrán éghajlat | óceáni éghajlat | hideg óceáni (szubpoláris) éghajlat | sarkvidéki éghajlat |
Az ország legnagyobb részén négy évszak figyelhető meg: a nyár decembertől februárig, az ősz márciustól májusig, a tél júniustól augusztusig és a tavasz szeptembertől novemberig.
Növény- és állatvilág
Környezetvédelem
Az országban jelenleg 32 nemzeti park van.
Történelem
A 15. század közepén a mai Chile északi és középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá tartozott. Magellán volt az első európai, aki 1520-ban Chile területére lépett. A 16. század elején a spanyol konkvisztádorok, miután meghódították Perut, behatoltak az általuk Chilének nevezett területre, de a spanyol gyarmatosítók törekvéseit az indián őslakók ellenállása kísérte. A hódítók 1536 és 1541 között az ország nagy részét elfoglalták. Elszigeteltsége miatt Chile csak 1778-ra szerveződött önálló gyarmattá, addig a perui alkirály alárendelt területe volt. Letelepülőket csak a Központi-völgy vonzott, itt alapították meg a mai fővárost, Santiagót 1541-ben.
Spanyolországtól gyakorlatilag 1810-ben lett független, mert a Napóleon által megszállt Spanyolország nem tudta érvényesíteni hatalmát. De a királypártiak és a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dőlt el, a függetlenség hívei javára.
A 19. században a chilei társadalom szerkezete még sokat őrzött a gyarmati múltból. Oligarcha családok uralkodtak és mindig is jelentős volt a katolikus egyház befolyása. A köztársaság kiterjesztette területét dél felé az indiánok, észak felé meg Bolívia és Peru rovására az 1879-1883 között megvívott háborúval. Ez utóbbival fontos kikötők és bányák kerültek chilei kézbe, ami a századforduló körüli gazdasági virágzás alapja volt.
A 20. században különböző színezetű polgári és katonai kormányok váltották egymást. Erős baloldali - marxista és nem marxista - mozgalom működött, amelynek a kormánypolitikára is befolyása volt. Salvador Allende elnöksége alatt (1970-1973) marxisták kerültek kormányra, noha nem egyedül, hanem más erőkkel koalícióban. Sokféle marxista jellegű intézkedés mellett államosították a rézbányákat. A rézbányászat a chilei nemzetgazdaság fontos ága, és külföldi, főleg amerikai tőkével működött. Ezért különösen, de a kormány egész irányvonala miatt is az amerikai kormány a CIA-t felhasználva mindent elkövetett a chilei kormány ellehetetlenítésére. Végül 1973 közepén csaknem egyidejűleg léptek sztrájkba az orvosok, a tanárok, a diákok, a teherautó sofőrök, a rézbányászok és a kisvállalkozók. 1973. szeptember 11-én Allendét katonai puccs fosztotta meg hatalmától. A fegyveres erők bombázták az elnöki palotát (Moneda-palota), Allende meghalt az ostrom közben.
Augusto Pinochet tábornok jobboldali rendszere került hatalomra. Kezdeti időszakát kirívó kegyetlenség, gyilkosságok sora jellemezte. Mintegy harmincezren kényszerültek emigrációba. A rezsim szabadpiaci gazdaságpolitikát folytatott, sikeresen. Idő múlásával lassan gyengültek a szólás- és gyülekezési szabadság gátjai.
Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza. Azóta kereszténydemokrata és szocialista elnökök váltották egymást, mindig koalíciós kormány élén.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Az ország államformája elnöki köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormány Parlament Bíróság
Közigazgatási felosztás
Az ország 15 régióra van felosztva, melyek a következők (északról délre haladva):
- Arica y Parinacota régió (Región de Arica y Parinacota)
- Tarapacá régió (Región de Tarapacá)
- Antofagasta régió (Región de Antofagasta)
- Atacama régió (Región de Atacama)
- Coquimbo régió (Región de Coquimbo)
- Valparaíso régió (Región de Valparaíso)
- Santiago nagyvárosi régió (Región Metropolitana de Santiago)
- O'Higgins régió (Región del Libertador General Bernardo O'Higgins)
- Maule régió (Región del Maule)
- Bío-Bío régió (Región del Bío-Bío)
- Araucanía régió (Región de la Araucanía)
- Los Ríos régió (Región de Los Ríos)
- Los Lagos régió (Región de Los Lagos)
- Aysén régió (Región Aysén del General Carlos Ibáñez del Campo)
- Magellán-szoros és Chilei Antarktika régió (Región de Magallanes y de la Antártica Chilena)
A régiók élén az elnök által kinevezett intendáns áll. A régiók tartományokra (província) oszlanak, a tartományi kormányzót is az elnök nevezi ki. A tartományok községekre (communes) oszlanak, amelyeket tanácsok irányítanak. A polgármestert és a tanácsnokokat a lakosok választják négy évente.
Politikai pártok
Védelmi rendszer
Népesség
Általános adatok
- Városi lakosság aránya: 86%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 73 év, nőknél 80 év.
- Népességnövekedés: 1,05%.
- Írástudatlanság: 3,8%.
Legnépesebb települések
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- Népek: A lakosság 95,4%-a európai eredetű fehér.[2][3][4][5] A 4,6%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik (egyéb indiánok). Többségük a spanyol gyarmatosítók leszármazottja. Több európai országból is érkeztek bevándorlók, főleg olaszok. Ezenkívül németek vannak viszonylag jelentős számban, és magyar származásúak is élnek itt.
- Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, és ez a legfőbb beszélt nyelv is.
- Vallások: A lakosság 55%-a római katolikus, 9%-a protestáns, 24%-a névleges keresztény, 10%-a ősi vallások híve, 2%-a pedig egyéb vallású.
Szociális rendszer
Gazdaság
Képek
|
Általános adatok
- Gazdasága: ipari ország.
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 10 100 USD (2002).
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 10%, ipar 34%, szolgáltatások: 56%.
- Munkanélküliség: 9,2%.
- Munkaerő: 5 900 000 fő.
- Infláció: 2,5% (2002).
Gazdasági ágazatok
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
A mezőgazdaság fő területe a Hosszanti-völgy (szőlő, alma, citrusfélék, füge, dió, búza).
Az állattenyésztést a takarmánytermesztésen alapuló szarvasmarha- és juhtenyésztés képviseli.
Jelentős a halászflottája.
- Ipar
Chile gazdaságának igen fontos összetevője a bányászat. Kőolaj és földgáz mellett jelentős réz, szén, vasérc, mangán, arany és ezüst-lelőhelyek is vannak az ország területén. Mindezek közül a réz a legfontosabb.
További ágazatok: élelmiszeripar, halfeldolgozás, vas- és acélipar, faipar, közlekedési eszközök gyártása, cementgyártás, textilipar. [6]
- Külkereskedelem
- Exporttermékek: vas, réz, élelmiszer és mezőgazdasági termékek, papír, cellulóz, vegyipari termékek.
- Importtermékek: nyersanyagok, közszükségleti cikkek, gépek és berendezések, üzemanyag.
Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban [7]:
- Import: Kína 24,3%, USA 14,7%, Brazília 9,3%, Argentína 4,4%, Franciaország 4,2%
- Export: Kína 28,6%, USA 14,1%, Japán 8,6%, Dél-Korea 6,9%, Brazília 5%
Közlekedés
- Közutak hossza: 79 800 km
- Vasútvonalak hossza: 6702 km
- Repülőterek száma: 71
- Kikötők száma: 11
Turizmus
Főbb látnivalók
- Norte Chico
- La Serena
- El Tatio, a világ harmadik legnagyobb gejzírmezője
- Santiago: Cerro San Cristóbal csúcsán található Szűz Mária szobra. Mercado Central, Plaza de Armas, Paseo Ahumada, Palacio de la Moneda, Museo de Santiago, Palacio de Bellas Artes.
- Viña del Mar: tengerparti üdülőhely, Nemzeti Botanikus Kert.
- A nemzeti parkok
Oltás
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
Kultúra
Oktatási rendszer
Kulturális intézmények
Művészetek
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
Hagyományok
Gasztronómia
A legfontosabb alapanyagok a tenger gyümölcsei, a marhahús, a friss gyümölcsök és a zöldségek.
A leghíresebb étel a lomo a lo pobre, amely egy óriási marhaszelet két tojással és sült hasábburgonyával a tetején. A parillada sem könnyű étel, de hihetetlenül finom, grillezett belsőségekből és véres hurkából áll. A curanto a harmadik chilei híresség: halszeletekből, csirkéből, bárányból, sertésből, marhából és burgonyából készítik.
A chilei borok fantasztikusak, de finom a pisco sour is, amely brandyből, citromléből, tojásfehérjéből és porcukorból készült koktél.
Ünnepek
2017-es nemzeti ünnepek:
hónap | nap | név | helyi név | megjegyzés |
---|---|---|---|---|
Január | 1 | Újév | Año Nuevo | |
2 | Újév | Año Nuevo | Az Újév 2. napja | |
Február | nincs ünnep | |||
Március | ||||
Április | 14 | Nagypéntek | Viernes Santo | |
15 | Nagyszombat | Sábado Santo | ||
19 | Censo abreviado 2017 | |||
Május | 1 | A munka ünnepe | Día del Trabajo | |
21 | Haditengerészeti nap | Día de las Glorias Navales | Megemlékezés az Iquique-i csatáról | |
Június | 7 | Arica-i csata emléknapja | Asalto y Toma del Morro de Arica | Helyi ünnep |
26 | Szt. Péter és Pál ünnepe | San Pedro y San Pablo | ||
Július | 2 | Elecciones primarias presidenciales y congresistas | ||
16 | Karmel-hegyi miasszonyunk | Virgen del Carmen | 2007-től ünnepelve, az Úrnapja helyett. | |
Augusztus | 10 | Szent Lőrinc | San Lorenzo de Tarapacá | Helyi ünnep |
Nemzeti Bányásznap | Día del Minero | Helyi ünnep | ||
15 | Nagyboldogasszony | Asunción de la Virgen | ||
20 | Bernardo O'Higgins születésének ünnepe | Nacimiento del Prócer de la Independencia | Helyi ünnep - A felszabadító születése | |
Szeptember | 18 | Nemzeti ünnep | Fiestas Patrias | a függetlenség napja - 1810 |
19 | A Hadsereg Napja | Día de las Glorias del Ejército | ||
Október | 9 | Kolumbusz-nap | Día del Descubrimiento de Dos Mundos | Közismert neve Día de la Raza vagy korábbi neve Aniversario del Descubrimiento de América. |
27 | A reformáció napja | Día Nacional de las Iglesias Evangélicas y Protestantes | 2008-tól ünnepelve. | |
November | 1 | Mindenszentek | Día de Todos los Santos | |
19 | Elecciones presidencial, congresistas y regionales | 2017-es választási ünnep | ||
December | 8 | Szeplőtelen fogantatás ünnepe | Inmaculada Concepción | |
17 | Segunda vuelta de la elección presidencial | 2017-es választási ünnep | ||
25 | Karácsony | Navidad / Natividad del Señor |
Sport
Olimpia
Az olimpiai játékok során kétszer hangzott fel eddig a chilei himnusz, mindkettő az athéni játékokon, 2004-ben. A legeredményesebb sportág a tenisz.
- Aranyérmesek:
- Nicolás Massú férfi egyes (tenisz)
- Fernando González & Nicolás Massú férfi páros (tenisz)
Bővebben: Chile az olimpiai játékokon
Labdarúgás
A chilei labdarúgó-válogatott igen eredményes. Többször is álltak dobogón a bajnokságok során, de eddig még nem nyertek világbajnoki címet.
Világbajnokság
- Bronzérem: 1962
Copa América kupa
Pánamerikai játékok
Jegyzetek
- ↑ https://datosmacro.expansion.com/paises/chile
- ↑ Argentina, como Chile y Uruguay, su población está formada casi exclusivamente por una población blanca e blanca mestiza procedente del sur de Europa, más del 90% E. García Zarza, 1992, 19.
- ↑ SOCIAL IDENTITY Marta Fierro Social Psychologist.
- ↑ massive immigration of European Argentina Uruguay Chile Brazil
- ↑ Latinoamerica.
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ci.html
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ci.html
Forrás
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
További információk
- CIA – The World Factbook -- Chile
- Vogel Dávid., Brazília – különutas politikával a nagyhatalmi státusz felé
- Vogel Dávid., Venezuela: Chavizmo – a 21. század „új szocializmusa”
- Vogel Dávid., Bolívia: az indiánok és a koka földje