Chilei araukária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Chilei araukária
a növény
a növény
Természetvédelmi státusz
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Araukáriafélék (Araucariaceae)
Nemzetség: Délfenyő (Araucaria)
Juss. (1789)
Fajcsoport: Araucaria sect. Araucaria
Faj: A. araucana
Tudományos név
Araucaria araucana
(Molina) K.Koch, (1873)
Szinonimák
Szinonimák
  • Basionym
    • Pinus araucana Molina, Sag. Stor. Nat. Chili: 182 (1782)
  • Homotypic
    • Dombeya chilensis Lam., Encycl. 2: 301 (1786), nom. illeg.
    • Columbea quadrifaria Salisb., Trans. Linn. Soc. London 8: 317 (1807), nom. illeg.
    • Abies araucana (Molina) Poir. in J.B.A.M.de Lamarck, Encycl., Suppl. 6: 524 (1817)
    • Araucaria chilensis Mirb., Mém. Mus. Hist. Nat. 13: 49 (1825), nom. illeg.
  • Heterotypic
    • Araucaria imbricata Pav., Mem. Real Acad. Méd. Madrid 1: 199 (1797)
    • Pinus columbaria Dum.Cours., Bot. Cult., ed. 2, 6: 460 (1811)
    • Abies columbaria (Dum.Cours.) Dum.Cours., Bot. Cult., ed. 2, 7: 347 (1814)
    • Araucaria dombeyi A.Rich., Comm. Bot. Conif. Cycad.: 86 (1826)
    • Araucaria imbricata var. variegata Gordon, Pinetum, Suppl.: 24 (1862)
    • Columbea imbricata (Pav.) Carrière, Traité Gén. Conif., ed. 2: 598 (1867)
    • Columbea imbricata var. densa Carrière, Traité Gén. Conif., ed. 2: 599 (1868)
    • Columbea imbricata var. denudata Carrière, Traité Gén. Conif., ed. 2: 600 (1868)
    • Columbea imbricata var. distans Carrière, Traité Gén. Conif., ed. 2: 600 (1868)
    • Columbea imbricata var. latifolia Carrière, Traité Gén. Conif., ed. 2: 600 (1868)
    • Columbea imbricata var. striata Carrière, Traité Gén. Conif., ed. 2: 600 (1868)
    • Columbea imbricata var. variegata (Gordon) Carrière, Traité Gén. Conif., ed. 2: 599 (1868)
    • Araucaria imbricata aureovariegata Van Geert, Nursery Cat. (Auguste Van Geert) 70: 19 (1873)
    • Araucaria imbricata var. platifolia G.Nicholson, Ill. Dict. Gard., Suppl.: 80 (1901)
    • Araucaria imbricata var. aurea Dallim. & A.B.Jacks., Handb. Conif.: 158 (1923)
    • Araucaria araucana f. virgata Schwer., Mitt. Deutsch. Dendrol. Ges. 38: 407 (1927)
    • Araucaria araucana var. angustifolia Dallim. & A.B.Jacks., Handb. Conif., ed. 3: 193 (1948)
    • Araucaria araucana var. aurea (Dallim. & A.B.Jacks.) Dallim. & A.B.Jacks., Handb. Conif., ed. 3: 193 (1948)
    • Araucaria araucana subsp. conguillioensis Silba, J. Int. Conifer Preserv. Soc., Rev. vers. 16(1): 54 (53) (2009)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Chilei araukária témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Chilei araukária témájú médiaállományokat és Chilei araukária témájú kategóriát.

A chilei araukária (pikkelyfenyő, Araucaria araucana) a tűlevelűek (Pinopsida) osztályában a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt araukáriafélék (Araucariaceae) családjának névadó faja.

Előfordulása[szerkesztés]

A chilei araukária a Tűzföldtől (Argentína és Chile) Brazília déli részéig honos. Chilében a piñares erdők rablógazdálkodásával csaknem kiirtották; utolsó nagyobb, természetes állományai az argentin–chilei határvidéken maradtak fenn (Urania).

Megjelenése, jelépítése[szerkesztés]

Fiatal korábban még tipikus fenyőfa alakú, később azonban koronája kiszélesedik, és ernyő alakú vagy csaknem lapos tetejű lesz. Német nevét „kígyófenyő”, hosszú, görbe, csak kevéssé elágazó ágairól kapta. Széles, hegyes tűlevelei sok évig megmaradnak.

Kétlaki; a nőivarú példányok lényegesen nagyobbak — a porzós pikkelyfenyők csak mintegy 20 m-esre nőnek meg, a termősek azonban akár a 60–70 m-es magasságot is elérhetik (Čeman).

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

Eredeti élőhelyén a piñares nevű erdőségek karakterfaja. Mivel Dél-Amerika rideg éghajlatú déli csücskéből származik, Nyugat-Európa enyhe telű tájain is védelem nélkül ültethető, Közép-Európában azonban csak a különösen védett helyeken képes áttelelni.

Felhasználása[szerkesztés]

Sárgásfehér fájának gesztje és szíjácsa nem különül el, hanem finom, egyenletes szerkezetű. Törzse egyenes, oszlopszerű, szokatlanul hosszú. Faipari jelentőségét növeli, hogy életének második évszázadában ledobja alsó ágait, amitől törzse teljesen ágtiszta lesz. A legjobb minőségű a 300–700 éves fák törzse. Az ilyen erdőkben a fák átlagos magassága 35 m, törzsük átlagos átmérője közel 1,8 m, becsült fakészlete 600 m³/ha (Urania).

Termése ehető; a pinoninak nevezett mag egykor az araukán indiánok egyik fő tápláléka volt (Čeman).

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]