„Krassó-Szörény megye” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2+) (Bot: következő módosítása: et:Caraș-Severini maakond |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: lt:Karašo-Severino apskritis |
||
183. sor: | 183. sor: | ||
[[ko:카라슈세베린 주]] |
[[ko:카라슈세베린 주]] |
||
[[la:Caraş-Severin (circulus)]] |
[[la:Caraş-Severin (circulus)]] |
||
[[lt:Karašo-Severino apskritis]] |
|||
[[mk:Караш-Северин (округ)]] |
[[mk:Караш-Северин (округ)]] |
||
[[nl:Caraș-Severin]] |
[[nl:Caraș-Severin]] |
A lap 2012. július 7., 14:36-kori változata
Krassó-Szörény megye (Caraș-Severin) | |
Krassó-Szörény megye címere | |
Adatok | |
Ország | Románia |
Régió | Bánság |
Megyeszékhely | Resicabánya |
Jelzés | CS |
Terület | 8514 km² |
Körzethívószám | (+40) 255 |
Népesség | |
Népesség | 246 588 fő (2021. dec. 1.)[1] |
Népsűrűség | 38,4 fő/km² |
Térkép | |
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Krassó-Szörény megye témájú médiaállományokat. |
Krassó-Szörény megye (románul: Județul Caraș-Severin) Románia délnyugati részén helyezkedik el, a Bánság régióban. Székhelye Resicabánya (84 678 lakos). Szomszédos megyék: keleten Hunyad és Gorj megye, északon Temes megye, nyugaton Szerbia és a Vajdaság, délkeleten Mehedinți megye. A megye a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió része.
Földrajz
A megye területe 8 514 km2, a harmadik legnagyobb Romániában, Temes megye és Suceava megye után. A hegységek a terület 67%-át teszik ki: Bánsági-hegyvidék (Krassó-Szörényi-érchegység, Lokva-hegység, Almás-hegység, Szárkő-hegység, Godján-hegység), Ruszka-havas, Csernai-havasok. Ezek a Nyugati-Kárpátokhoz, illetve a Déli-Kárpátokhoz tartoznak, magasságuk 600 és 2100 m közötti. A nyugati rész átmeneti dombság a hegyek és az alföld között. A Duna Krassó-Szörény megyében, Báziásnál lép be Romániába és a Szerbia-Románia határvonalat képezi. További folyók a megyében: Temes, Cserna, Karas, Néra. A Néra folyónak több kilométer hosszú sziklaszorosa van az érchegység és a Lokva-hegység között.
Legmagasabb pont: Szárkő (2190 m) a Szárkő-hegységben.
Történelem
1920 után a román közigazgatásban a (viszonylag későn született) azonos nevű magyar vármegyét kettévágták, Krassó megye Oravicabánya székhellyel nagyjából a középkori területén önálló lett, az új Szörény megye székhelye Lugos maradt. Krassó megyéhez került a korábban Temes vármegyei Varadia község is. Mindkét megye a tartományi átszervezéskor (1952) megszüntetésre került, és (egy része csak 1956-ban) a temesvári székhelyű Bánát tartományhoz csatolódott.
A megye ma ismert alakjában 1968-ban született újjá Resicabánya székhellyel. Ide tartoznak ma a Hunyad vármegye részét képezett Alsóbaucár, Felsőbaucár és Bukova községek, illetve a magyar impériumban Temes vármegyei Móricföld.
Demográfia
2002-ben 333 219 lakosából 294 051 volt román, 7 914 cigány, 6 273 horvát, 6 082 szerb, 6 149 német, 5 824 magyar, 3 526 ukrán, 2 479 cseh és 340 szlovák, 27 296 fő volt egyéb nemzetiségű.[2]
Krassó-Szörény megye népességének változása (a megye mai területére számítva):[2]
Közigazgatási felosztása
Krassó-Szörény megyében nyolc város és 69 község van. Városok: Boksánbánya, Herkulesfürdő, Karánsebes, Nándorhegy, Oravicabánya, Resicabánya, Stájerlakanina, Újmoldova
Legnagyobb települések
Település | Lakosság (fő, 2009) | |
---|---|---|
Resicabánya | 83 442 | |
Karánsebes | 28 493 | |
Boksánbánya | 17 093 | |
Újmoldova | 13 256 | |
Oravicabánya | 12 743 | |
Nándorhegy | 11 801 | |
Stájerlakanina | 8 846 | |
Herkulesfürdő | 6 036 | |
Teregova | 4 248 |
Gazdaság
Itt épült meg az első vasút a mai Románia területén. Az I. világháború után az UDR vette át a környék bányászatát. 1949 után államosították az itteni ipar nagy részét.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás
- ↑ a b Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája