Mehedinți megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mehedinţi megye szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Méhed megye (Mehedinți)
Mehedinti in Romania.svg
Méhed megye címere
Méhed megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióHavasalföld
MegyeszékhelySzörényvár
Jelzés MH
Terület4933 km²
Körzethívószám (+40) 0252
Népesség
Népesség 265 390 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség54 fő/km²
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Mehedinți megye (magyarul Méhed, vagy Mehádia) Románia délnyugati részén helyezkedik el. Székhelye Szörényvár (118 734 lakos). Szomszédos megyék: délkeleten Dolj megye, északkeleten Gorj megye, északnyugaton Krassó-Szörény megye, délnyugaton Szerbia, délen Bulgária.

Földrajz[szerkesztés]

A megye területe 4933 km2.

Domborzata lépcsős jellegű, legmagasabb részei észak-északnyugati irányban vannak, és fokozatosan csökken dél-délkelet felé.

Északnyugaton terül el a Mehádiai-hegység 1,5 km-es magassággal, itt húzódnak még a Csernai-havasok, valamint az Almás-hegység. Mindezek a Déli-Kárpátok részét képezik.

A megye középső részén található a Mehádiai-fennsík, a Motru-dombvidéke valamint a Bălăciței magas síkság.

A megye dél-délkeleti része a legalacsonyabb, itt található a Blahniței-síkság, mely a Román-alföld nyugati részét képezi. A síkvidék képét egy-egy kisebb dombvidék szakítja meg. Ilyen az Arámabányai-dombvidék, vagy a Comănești - Halânga dombvidék.

A megye domborzatának összhangját a Duna völgye zárja le délen. Ezen kívül jelentős folyói még a Motru, amely a Zsíl egyik mellékfolyója, valamint a Cserna, amelynek völgye átjárást biztosít a Bánság és Olténia között. A Motru a megye északkeleti részén folyik, vele egyesülnek a Coșuștea és a Hușnița folyók. A Cserna a Dunába torkollik, hasonlóan a Bahna, Topolnița, Blahnița és Drincea folyókhoz.

Éghajlata mérsékelt, kontinentális, 10°C-os évi középhőmérséklettel, és évi 800-950 mm-es csapadékhozammal.

Legmagasabb pont: Vf. lui Stan (1466 m), Mehádiai-hegység.

A megye területét főleg bükk- és tölgyerdők borítják.

Demográfia[szerkesztés]

2002-ben 306 732 lakosa volt, a népsűrűség 62 fő/km2. A lakosság 97,65%-a ortodox (299 529 lakos), 0,60%-a pedig római-katolikus (1856 lakos) vallású.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye 265 390 lakosának 89,3%-a román, 4,1%-a roma volt. Városokban élt a lakosság 46,8%-a.

Nemzetiségi eloszlás (2002)
Összesen Román Roma (cigány) Szerb Cseh Magyar Német Török Ukrán Orosz Görög Olasz
306,732 294,829 9,230 1,178 770 270 259 55 26 18 15 15
100% 96,11% 3,00% 0,38% 0,25% 0,08% 0,08% 0,01%

Gazdaság[szerkesztés]

Fejlett az energetikai szektor. A Dunán két nagy vízierőmű található (Vaskapu).

Jelentős ágazatok még a fafeldolgozás és a gépgyártás (hajóépítés, vasúti gördülőanyag).

Mezőgazdasági termékek közül főleg gabonaféléket, ipari növényeket, szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Jelentős a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés. Fontos megélhetési lehetőséget biztosít a folyami halászat is (harcsa, sügér, ponty, csuka, süllő).

Északon szenet és rezet bányásznak, továbbá számottevő a bentonit, krómérc, azbeszt és mészkő kitermelése.

Települések[szerkesztés]

Mehedinți megye községei. A pirossal jelölt terület (Dubova, Jeselnica, Orsova és Szinice) a Bánság része és a trianoni békeszerződés előtt Magyarországhoz tartozott

Méhed megye 2 municípiumból, 3 városból és 61 községből tevődik össze.

Municípiumok[szerkesztés]

Városok[szerkesztés]

Községek[szerkesztés]

Falvak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]