Ugrás a tartalomhoz

Regeteruszka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Regeteruszka (Ruskov)
Regeteruszka címere
Regeteruszka címere
Regeteruszka zászlaja
Regeteruszka zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1303
PolgármesterPeter Smrčo
Irányítószám044 19
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség1572 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság228 m
Terület20,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 56″, k. h. 21° 25′ 57″48.682222°N 21.432500°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 56″, k. h. 21° 25′ 57″48.682222°N 21.432500°E
Regeteruszka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Regeteruszka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Regeteruszka (szlovákul: Ruskov kiejtése) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 18 km-re délkeletre, az Ósva-patak bal oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]
A templom

1303-ban „Ruzka” néven említik először, Szalánc várának uradalmához tartozott, és az Aba nemzetséghez tartozó Szaláncziak 1303-as osztozásakor Lőrinc fia Lászlónak jutott. 1329-1330-ban Lőrinc fia László Drugeth Vilmosnak adta át cserébe.

1332-ben már állt temploma is. A pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 1334-ben 12, 1335-ben 10 garas pápai tizedet fizetett. 1427-ben 24 portát számláltak a településen, ami mintegy 120 lakost jelent. 1553-ban 11 portája volt, 1565-ben 28 gazda és 12 zsellér lakta.

A 18. század elején majdnem teljesen elnéptelenedett. 1746-ban 127 lakosa volt, közülük 49 római katolikus és 34 kálvinista.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Regete Ruszka, Göncz Ruszka. Két magyar falu Abaúj Várm.; Regete Ruszkának földes Ura Gróf Forgách Uraság; amannak pedig Krajnik Úr, a’ kinek lakó helye vagyon itten; lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek az ország-útban, Vilmányhoz nem meszsze; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Regete-Ruszka, Ruszkow, tót-magyar falu, Abauj vgyében, ut. p. Kassához keletre 2 mfdnyire: 375 kath., 150 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei nem igen termékenyek, de erdeje sok. F. u. gr. Forgács.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Györkétől délre fekszik Regete-Ruszka 89 házzal, 634 magyar és tót lakossal. Itt van a m. kir. államvasutak trachit-kőbányája, melyben évenként körülbelül 25,000 köbm. Követ fejtenek. Postája: Garbócz-Bogdány, távirója Nagy-Szaláncz.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 593 lakosából 141 magyar, 420 szlovák és 13 német anyanyelvű volt. Ebből 407 római katolikus, 105 református, 45 görög katolikus, 25 izraelita és 11 evangélikus vallású volt.

1890-ben 634 lakosából 74 magyar és 528 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 654 lakosából 77 magyar és 569 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 725 lakosából 397 magyar, 319 szlovák, 8 horvát és 1 német anyanyelvű volt. Ebből 566 római katolikus, 76 református, 57 görög katolikus, 22 izraelita és 4 evangélikus vallású volt.

1921-ben 670 lakosából 8 magyar és 620 csehszlovák volt.

1930-ban 844 lakosából 1 magyar és 818 csehszlovák volt.

1941-ben 1021 lakosából 592 magyar és 403 szlovák volt.

1970-ben 1196 lakosából 3 magyar és 1177 szlovák volt.

1980-ban 1251 lakosából 10 magyar és 1226 szlovák volt.

1991-ben 1265 lakosából 6 magyar és 1251 szlovák volt.

2001-ben 1309 lakosából 6 magyar és 1279 szlovák volt.

2011-ben 1393 lakosából 3 magyar, 1273 szlovák és 98 ismeretlen nemzetiségű.

Neves személyek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 3.)