Kenderes
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
Kenderes | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Karcagi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Pádár Lászlóné (független)[1] | ||
Irányítószám | 5331 | ||
Körzethívószám | 59 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4027 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 39,89 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 111,24 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[3] | ||
Földrajzi középtáj | Közép-Tisza-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Szolnok–Túri-sík[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 15′, k. h. 20° 41′Koordináták: é. sz. 47° 15′, k. h. 20° 41′ | |||
Kenderes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenderes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kenderes kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi járásában.
Fekvése
A város a 4-es főút mentén fekszik Debrecen és Szolnok között körülbelül félúton, az Alföld szívében. Távolsága közúton:
- Budapesttől: 140 km
- Debrecentől: 125 km
- Miskolctól: 145 km
- Szegedtől: 132 km
Környező települések: Kisújszállás, Fegyvernek, Kenderes-Bánhalma, Kunhegyes
Megközelíthető:
- autóbusszal Abádszalók, Békéscsaba, Eger, Gyöngyös, Gyula, Karcag, Mezőkövesd, Miskolc, Szeged, Szentes, Szolnok, Tiszafüred felől,
- vonattal Abádszalók, Kál-Kápolna, Kisköre, Kisújszállás, Kunhegyes felől a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonalon.
Története
Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beterítő búzamezők és kukoricatáblák, erdősávok, ligetek természeti környezetében és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMH) is „jegyzi” a Nap és Hold motívumos, Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerűbb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is.
Lakossága 5000 fő feletti, ebből 900 fő Kenderes külterületi lakott helyén, Bánhalma területén él. A város Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a Szolnok-Túri-sík északi peremén fekszik a nagykun települések szomszédságában. A 4-es számú (E60-as) főközlekedési út kelet-nyugati irányban kettészeli a helységet. Szomszédai Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Fegyvernek, Tiszabő és Tiszagyenda.
Története visszanyúlik a réz- és bronzkorba, feltehetően már akkor is lakott terület volt. A település határában fellelhető csernozjom és réti talajok a földművelés korai kialakulásához kínáltak kedvező feltételeket. Kenderesről az első írásos emlék 1352-ből való, ekkor említik oklevélben a falut, amely a kunok birtokába került. A 15. században 1/3-1/3 részben a BOI, Kővári Pál ítélőmesteré, és a budai pálos rend tulajdona lett. Ebben a században Kenderessy Balázs földbirtokos révén a huszitizmus egyik központjává lett. A 17. század második felében a török-tatár hadak pusztításától sokat szenvedett falu később, a 18. század végétől a Magyari-Kossa, a 19. század közepétől pedig a nagybányai Horthy család birtoka is lett.
Az 1771-es úrbérrendezés idején még kizárólag református, módos jobbágyfaluból az 1848-as forradalom idejére Kenderes felerészben katolikus, nagyszámú zsellérség és szegényparasztság lakta településsé vált, mégis ekkor kezdett kibontakozni a helyi ipar és kereskedelem is. A két világháború között a szegény lakosság magas száma ellenére a település látványos fejlődést mutat, amit jórészt a falu szülöttjének, Horthy Miklósnak személyes támogatása eredményezett: középületek, iskolák, vízvezeték- és villanyhálózat létesült, korszerű egészségügyi és szociális ellátás alakult ki.
Mivel a legsúlyosabb társadalmi probléma, a földkérdés nem oldódott meg, az 1945-ös földreform a Magyar Kommunista Párt (MKP) mellé állította a szegényparasztságot, amely a nagybirtokok, köztük a Horthy-uradalom teljes felosztását jelentette. A formálódó új hatalomban a tsz-szervezések és beszolgáltatások azonban kiábrándították a lakosságot. Így az 1956-os forradalom Kenderesen radikálisabb formában zajlott, mint általában a megye településein, amiben szerepet játszott a Horthy-korszak pozitív emlékképe is. Az 1960-as évektől ismét lendületes fejlődés jelei mutatkoztak a községben. A 20. század vége a lakosság-szám csökkenését hozta, de a városvezetés - az EU-csatlakozással is összefüggésben - a lehető legtöbb pozitív eredmény elérését tűzte ki, bízva lakói messzemenő támogatásában, segítségében.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 4593 | 4546 | 4321 | 4034 | 4035 | 4027 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
Nevezetességek
- Halasy–Horthy-kastély
- Horthy kripta
- Tengerészeti Múzeum
- Horthy Liget
Híres emberek
- A városban született 1862. december 4–én Kiss Ferenc lelkész.
- Itt született 1868. június 18-án vitéz nagybányai Horthy Miklós, a Magyar Királyság kormányzója. A családi sírboltban nyugszik ő, felesége, valamint fiai, vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes és ifjabb Horthy Miklós.
- Itt született 1896. február 18-án vitéz Antal István politikus, a Sztójay-kormány igazságügy-, valamint vallás- és közoktatásügyi minisztere.
- Itt született Földes Jolán (1902. december 20.) írónő
Testvértelepülés
Képgaléria
-
Városháza
-
Református templom
-
Református parókia
-
Római katolikus templom
-
A katolikus templom belső tere
-
A Horthy-kastély főhomlokzata
-
Horthy Miklós mellszobra a kastély előtt
-
A Horthy család kriptája a kenderesi köztemetőben
-
Általános iskola (eredetileg apácazárda) a Horthy-kastéllyal szemben
-
Első világháborús emlékmű a Horthy-ligetben
-
Zsidó temető
Jegyzetek
- ↑ Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora