Gyönk
| Gyönk | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Tamási | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Katz Gyula István (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7064 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1648 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 52,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 33′ 20″, k. h. 18° 28′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 20″, k. h. 18° 28′ 40″ | |||
 Gyönk
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Gyönk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyönk témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gyönk (németül Jenk vagy Jink) város Tolna megyében, a Tamási járásban.
Fekvése
A Tolnai-Hegyhát belsejében.
Vasútállomása a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon található, a településtől mintegy 7 km-re.
Története
Gyönköt először az 1280-as években említik meg, viszont a környék (és Gyönk) már korábban is lakott térség volt.
A község a török idők alatt is lakott terület maradt, majd a Rákóczi-szabadságharc idejében elnéptelenedett. A 18. század eleji betelepítésekor főként magyar és német családok érkeztek a községbe.
Az 1806-ban Nagyszékelyben alapított iskolát 1812-ben Gyönkre helyezték át, ahol ma is működik, Tolnai Lajos Gimnázium néven. A községben 1821-ben már megoldották az úrbéri rendezést. Az 1848–49-es szabadságharcban jelentős szerepe nem volt.
1882-ben készült el a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal, amelyen Gyönk is kapott állomást, de mivel a vasút a Kapos völgyében halad, a településtől ez kb. 7 km-re került. Innen nyílt egy kiágazás Tamásiba 1893 végén (Keszőhidegkút-Gyönk–Tamási-vasútvonal), de 1990-től ezen a vonalon már csak teherforgalom van.
1891-ben 3371 német és magyar lakosa volt. 1947-ben a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében 9 felvidéki magyar családot (55 fő) telepítettek ide Martos községből.
Gyönk a 19. század végétől a Simontornyai járás székhelye volt, melynek neve 1950-től Gyönki járás lett, majd 1961-ben megszűnt.
2009. július 1-je óta város.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2091 | 2057 | 2048 | 1835 | 1623 | 1648 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,6%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 11,9% németnek mondta magát (21% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,7%, református 14,8%, evangélikus 14,6%, felekezeten kívüli 10,5% (33% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességek
- Tájház: A tájház a 19. század közepe táján épült, zsúptetős, vert falú ház volt. Az 1930-as években új istálló és fészer épült, a régi istállóból pedig szerszámos kamra lett. Lackner Aladár evangélikus esperes és családja 20 éven át gyűjtötték a gyönki és környékbeli értékes tárgyi emlékeket, a protestáns németség használati tárgyait, ennek eredménye a tájházban látható.
- Evangélikus templom: 1896-ban készült el. A neogótikus stílusú templomot Reppmann Gyula műépítész tervezte. Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma. A templom orgonáját a Rieger orgonagyár készítette 1897-ben.
- Katolikus templom: 1926-ban épült. A templom építésének ügyében sokat tett dr. Éri Márton.
- Református templom: 1775–1777 között épült, s 1777. május 25-én szentelték fel. Először torony nélkül, majd fa harangtoronnyal. Mai tornya 1836-ban készült el. Orgonája a templom második orgonája, Angster József pécsi mester műve 1910-ből. Ma is működő toronyórája elődje 1855-ből származik. A méretes szerkezet még ma is a templom tornyában látható. A templom műemlék.
- Magyary-Kossa kastély: A klasszicista stílusú, emeletes, 11 tengelyes, kéttraktusos elrendezésű, teljesen alápincézett épületet az 1830-as években emelték.[4] Építtetője Magyary-Kossa Sámuel (1781–1866). A kastély falán egy téves építési időpontot jelző tábla látható.[forrás?] A Magyary-Kossa család után más családok is birtokolták. Az épület a református templomhoz hasonlóan műemlék.
Testvérvárosok
Darmstadt, Németország, 1990 óta- Griesheim, Németország, 1990 óta
- Wilkau-Haßlau, Németország, 1997 óta
Bar-le-Duc, Franciaország, 1996 óta
Források
- ↑ Gyönk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Gyönk Helységnévtár
- ↑ A kastély a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. április 26.)
További információk
- Gyönk Önkormányzatának honlapja
- Gyönk – Térkép Kalauz
- A Gyönk és Környéke Evangélikus Egyházközség honlapja[halott link]
- Kálmán Dezső: A gyönki ev. ref. gymnasium története, 1806-1900. Szekszárd, 1901. Online
Kapcsolódó szócikkek
A Tamási járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
|
Ez a Tolna vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |