Szmoljani csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szmaljani csata szócikkből átirányítva)
Szmoljani csata
KonfliktusNapóleoni háborúk
Időpont1812. november 1314.
HelyszínOrosz Birodalom, Szmoljani, ma Szmaljani Fehéroroszországban
Eredményorosz győzelem
Szemben álló felek
Franciaország
Napóleoni Hollandia
Orosz Birodalom
Parancsnokok

Claude-Victor Perrin

Nicolas Charles Oudinot

Peter Wittgenstein (Пётр Христианович Витгенштейн)
Szemben álló erők
összesen:25 000, ebből
1. napon 6 000 fő
2. napon 5 000 fő
vett részt
30 000
Veszteségek
3 0003 000
é. sz. 52° 33′, k. h. 24° 35′Koordináták: é. sz. 52° 33′, k. h. 24° 35′
A Wikimédia Commons tartalmaz Szmoljani csata témájú médiaállományokat.

A szmoljani csata 1812. november 1314-én zajlott le, Napóleon oroszországi hadjárata során. Az oroszok Peter Wittgenstein tábornok vezetésével legyőzték a Victor és a Nicholas Oudinot marsall parancsnoksága alatt harcoló francia erőket (Oudinot alatt hollandok is harcoltak az oroszok ellen). Ez a csata volt az utolsó erőfeszítése a franciáknak, hogy ismét kiépítsék az északi, az úgynevezett „Daugava-vonalat”. Korábban, a franciákat már kétszer is legyőzték ebben a szektorban a második polocki és a csasniki csatában .

Háttér[szerkesztés]

Victor marsall csasniki csata vereségéből kiindulva, Napóleon császár – aki elkeseredett az északi hadi helyzet és a korábbi polocki francia vereség miatt – elrendelte tábornokának, hogy támadja meg és űzze Wittgenstein seregét vissza.[1]

A szmoljani csata idején a francia császár a szétesőben lévő Grande Armée nyugati, biztonságos elhelyezését tervezte Minszkben. Annak érdekében, hogy végrehajtsa ezt a tervet, a Grande Armee tervezett útvonalán a visszavonulást is biztosítani kellett. Wittgenstein tábornok állásai Bobrujszknál voltak, Csasnikinél csak 40 mérföldre északra. Napóleonnak egy város elfoglalását kellett biztosítani annak érdekében, hogy a legfontosabb francia hadsereget eljuttassa Minszkbe.

Victor, Napóleon parancsára összehangolta a IX. hadtest, a VI. hadtest és a II. hadtest tevékenységét Oudinot marsallal.[2] Az eredeti francia haditerv, Napóleon parancsára és Viktor jóváhagyásával, nem tervezett Wittgenstein elleni frontális támadást, hanem csak egyetlen hadtest támadta volna az oroszok szárnyát, míg a másik hadtest frontális támadást indított volna. Ez a tervet azonban Oudinot sugallatára megváltoztatták, aki úgy gondolta, hogy előnyösebb Wittgensteint frontálisan támadni.

A csata[szerkesztés]

A csata előtt a két vezérkar hangulata egymás szöges ellentéte volt: a franciák bizonytalankodtak, a visszavonulást részesítették előnyben, eluralkodott köztük a pesszimizmus. Az oroszok magasabb erkölcsűnek tartották magukat az ellenségnél, tele voltak önbizalommal és büszkeséggel.

A csata november 13-án a közeli Akszenzi falunál kezdődött és a franciák számára szerencsésen alakult. Partenoux tábornok 6 000 fős hadosztálya megtámadta Wittgenstein seregének Alekszejev tábornok vezette előőrsét. Mindkét oldalon kb. 500 fő volt a veszteség, az oroszok kénytelenek voltak visszavonulni Szmoljaniba. Másnap, november 14-én kemény harcok árán Victor marsall 5000 fős csapatai elfoglalták a várost. De a franciák kénytelenek voltak visszavonulni, mert Wittgenstein jobb szárnya ellentámadást indított és kiverték a franciákat a városból. Közben egy kisebb különítmény Pocsavizinél sikeresen lekötötte Oudinot erőit, aki így nem tudott Victor segítségére sietni. Mindkét fél visszatért eredeti pozíciójába, körülbelül ugyanakkora, 3000 fős veszteséggel. A következő napon, 15-én Victor visszavonult 20 mérföldnyire, dél felé. Cserejához.[3]

Következmények[szerkesztés]

Wittgenstein nem fogott bele azonnal a legyőzött ellenség üldözésébe. Győzelme után tartalékolta erőit, hogy akkor támadja meg a Grande Armée-t, amikor az áthaladt Bobron, csak 40 mérföldre délre az ő csasniki pozícióitól. Victor és Oudinot visszavonulása komoly veszélyt jelentett a nagy hadseregre, ez újabb súlyos csapás volt Napóleon számára. A szmoliani vereség a franciák minden reményét szétzúzta, hogy helyreállítsák az északi „Daugava-vonalat”, a Daugava (Dvina) folyó mentén.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1812 Napoleon’s Russian Campaign, Richard K. Riehn, John Wiley & Sons, Inc., ISBN 0-471-54302-0
  2. The War of the Two Emperors, Curtis Cate, Random House, New York, ISBN 0-394-53670-3
  3. # Napoleon In Russia: A Concise History of 1812, 2004, Digby Smith, Pen & Sword Military, ISBN 1-84415-089-5

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Smoliani című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.