Grande Armée

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A la Grande Armeé címere

A Grande Armée I. Napóleon francia császár nagy, soknemzetiségű hadserege, amely kb. 600 000 főt számlált. 1805-ben a vette fel a francia hadsereg a Grand Armée címet, s egészen 1815-ig, a császár bukásáig állt fenn. Az 1812-i oroszországi hadjáratban a Borogyinói csatában még győzelmet aratott, de Moszkva bevétele és a fokozatos visszavonulás során meggyengült, felbomlott. Érdekes, hogy a 600 000 fős seregből az oroszországi hadjárat után alig 20 000-ren tértek haza.

Grande Armée nemzetiségi megoszlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyalogság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyalogság a voltigeur könnyű gyalogságból, az első vonalt alkotó fusilier lövészekből, a Chasseur vadász hadosztályokból, és a gránátosokból állt.

Lovasság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár a korabeli európát a könnyűlovas harcmodor jellemezte, ennek ellenére Napóleon sok csatáját a nehézlovasság döntötte el, amelyet Joachim Murat és Michel Ney marsallok irányítottak. A nehézlovasságon belül a gránátosok lovassági megfelelői, a karabélyosok és a csatákban hatalmas erőt képviselő vértesek alkották. A könnyűlovasságban olyan elit csapatok szerepeltek, mint a dzsidával felszerelt lengyel ulánusok és a hagyományos huszárság.

Tüzérség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napóleon seregében kiemelt szerephez jutott a tüzérség, hiszen ő maga is tüzértisztként kezdte katonai pályafutását. A napóleoni háborúk során a franciák és szövetségeseik kb. 75 000 ágyút állítottak elő. A lovasság könnyű ágyúkkal volt ellátva, amelyek követni tudták a lovasság gyors hadmozdulatait. A gyalogságot nagy lőtávolságú és tűzerejű ágyúk támogatták.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grande Armée témájú médiaállományokat.