Szirma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 90David19 (vitalap | szerkesztései) 2021. március 17., 01:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Fekvése: Megközelíthetősége stílusosabbra átfogalmazva)
Szirma
Közigazgatás
TelepülésMiskolc
Alapítás ideje1343 (első említés)
Városhoz csatolás1950
Irányítószám3521
Népesség
Teljes népesség4235 fő (2008)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól3 km
Elhelyezkedése
Szirma (Miskolc)
Szirma
Szirma
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 04′ 19″, k. h. 20° 49′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 19″, k. h. 20° 49′ 41″
Szirma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirma témájú médiaállományokat.

Szirma egykor önálló község, 1950-től Miskolc városrésze, a Miskolci járásban. Manapság kedvelt, békés kertváros.

Fekvése és megközelíthetősége

Miskolctól 3 kilométerre délkeletre, az Alföld szélén, sík vidéken helyezkedik el, az M30-as autópálya déli leágazásánál.

Megközelíthető a miskolci Búza térről induló 3-as és 45-ös jelzésű autóbuszokkal.

Története

A község Árpád-kori, az első hiteles adat 1343-ból származik, ekkor Serymeként említik. Kezdetben a Miskóc nemzetség birtoka volt, a 14. században került a Szirmay család birtokába. A 16–17. század fordulójától hódoltsági terület volt. A településen a református vallás hamar terjedt, 1598-ban már önálló egyháza volt. (Már az 1595-ös összeírás szerint is volt templomuk.) Szirma lakói 1674-ben kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, mert a török állandó zaklatása, valamint a Sajó gyakori árvizei elűzték őket; legtöbbjük a nem messzi fekvő Alsókelecsénybe költözött. Szirma a Rákóczi-szabadságharc bukása után népesült be ismét, református lakókkal. A 18. században alig laktak a faluban, ami 1736-ban csupán 72 házból állt. A település Miskolchoz közeli fekvése jelentős szerepet játszott Miskolc mezőgazdasági, elsősorban zöldséggel való ellátásában. Szirma kisközségnek 1891-ben 1315 magyar lakosa volt.[2] Az addig önálló községet 1950-ben csatolták Miskolchoz.

Nevezetességei

  • Református templom
  • Római katolikus templom
  • Baptista imaház
  • Miskolc-Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda
  • Szent András görögkatolikus templom (2011)[3]
  • Itt állt a szecessziós Klein-kastély, a II. világháborúban elpusztult

Jegyzetek

  1. Integrált városfejlesztési stratégia I. kötet: Helyzetelemzés. 2008. május 29. (PDF)
  2. A Pallas nagy lexikona
  3. Új templom épültminap.hu, 2011. november 27.

Külső hivatkozások