Somogy vármegye története
| Somogy vármegye (11. század–1950) | |
 | |
| Az egykori vármegyeháza Kaposvárott (ma Megyeháza | |
| Egyéb nevei | Somogyország |
| Ország | Magyar Királyság |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen |
| Nemzetiségek | 90% magyarok 7% németek 3% horvátok |
| Vallás | katolikusok, reformátusok |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6675 km² |
| Térkép | |
 | |
| Somogy vármegye térképe | |
 | |
| Somogy vármegye domborzati térképe | |
Somogy vármegye (németül: Komitat Schomodei, latinul: Comitatus Simigiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A mai Somogy megye területe nagyrészt megegyezik vele. Székhelye Somogyvár, majd Kaposvár volt.
Földrajz
A vármegye területe nagyrészt síkság, de voltak kiterjedt dombságai és alacsony hegyhátai is, melyek magassága azonban jellemzően nem haladta meg a 300 m-t. A vármegye vizekben aránylag gazdag volt. Déli részét a Dráva, középső vidékét a Kapos és annak mellékvizei öntözték; részben hozzá tartozott a Kárpát-medence legnagyobb tava, a Balaton is. Északról Zala és Veszprém vármegyék, keletről Veszprém, Tolna és Baranya vármegyék, délről Horvát-Szlavónország, nyugatról Zala vármegye határolta.
Történelem
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Somogyvár központtal.[1] Később Tapsonyból és Marcaliból is irányították a megyét, majd Kaposvár 1749-ben lett a vármegyeszékhely. A hajdani időkben Somogyország néven is emlegette a hagyomány. Lehetséges, hogy a Somogyország alatt értett terület magába foglalt még szlavóniai vidékeket is.
Somogy volt az első vármegye az országban, amely címert kapott: ez 1498-ban történt.[2] Magyarok mellett kisebb számban horvátok, németek és szlovénok is éltek a területén. Azon kevés vármegyék közé tartozott, amelyek területét közvetlenül nem érintette a trianoni békeszerződés. A mai Somogy megye az 1950-es megyerendezés során alakult ki, Siófok ekkor került ide, viszont Szigetvár és környéke Baranya megye része lett.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1891-ben 326 835 fő volt, ebből:
Közigazgatás
Járások
A megye járásai felosztása 1712-ben három járásra volt tagolva: Kanizsai járás, Kaposi járás, Szigeti járás. 1753-tól a járási felosztás a következőképpen módosult: Igali járás, Kanizsai járás, Kaposi járás, Szigeti járás. 1800 tól a következő közigazgatási felosztás volt érvényben: Babócsai járás, Igali járás, Kaposvári járás, Marcali járás, Szigeti járás. 1840-től a Babócsai járás, Igali járás, Kaposvári járás, Központi járás, Marcali járás, Szigetvári járás néven volt felosztva. 1870-től a járások felosztása a következő volt a megyén belül: Csurgói járás, Igali járás, Kaposvári járás, Lengyeltóti járás, Marcali járás, Szigetvári járás, Tabi járás. 1896-tól a megye járási felosztása 9 járásra tagolódott: Barcsi járás, Csurgói járás, Igali járás, Kaposvári járás, Lengyeltóti járás, Marcali járás, Nagyatádi járás, Szigetvári járás, Tabi járás.[3]
A vármegye középkori eredetű négyes járási felosztása helyett a 19. század második felében nyolc járás alakult ki, melyekhez 1896-ban egy kilencedik csatlakozott. A járásoknak 1886 után lett állandó székhelyük. Ez a beosztás ‑ a járáshatárok kisebb módosításaitól eltekintve ‑ változatlan volt 1950-ig.
- Csurgói járás, székhelye Csurgó
- Igali járás, székhelye Igal
- Kaposvári járás, székhelye Kaposvár
- Lengyeltóti járás, székhelye Lengyeltóti
- Marcali járás, székhelye Marcali
- Nagyatádi járás, székhelye Nagyatád
- Szigetvári járás, székhelye Szigetvár
- Tabi járás, székhelye Tab
- Barcsi járás, székhelye Barcs (1896-ban szervezték)
Város
Somogy vármegyéhez egyetlen város tartozott, Kaposvár, melynek rangja 1930 előtt rendezett tanácsú város volt, azután az elnevezés megváltozása miatt megyei város. 1942-ben viszont törvényhatósági jogú városi rangot kapott, de ezt csak 1945-ben hajtották végre ténylegesen, így 1950-ig Kaposvár nem tartozott Somogy vármegyéhez.
Főispánjai
| Név | Időszak |
|---|---|
| Patachich Sándor | 1740-1747 |
| Batthyány Károly József | 1747-1772 |
| Sigray Károly | 1772-1785 |
| Széchényi Ferenc (királyi biztos) | 1785-1786 |
| Splényi József (királyi biztos) | 1786-1790 |
| Sigray Károly | 1790-1798 |
| Széchényi Ferenc | 1798-1811 |
| Teleki László | 1811-1821 |
| Sigray József | 1822-1830 |
| Mérey Sándor | 1831-1845 |
| Czindery László | 1845-1848 |
| Sárközy Albert | 1848-1849 |
| Jankovich László | 1860 |
| Mérey Károly | 1861 |
| Jankovich László | 1865, 1867-1886 |
| Domahidy Elemér | 1903-1906 |
| Tallián Béla | 1886-1892 |
| Tallián Gyula | 1893-1906 |
| Kapotsfy Jenő | 1906-1910 |
| Makfalvy Géza | 1910-1917 |
| Széchényi Aladár | 1918-1919 |
| Svastics Nándor (kormánybiztos) | 1919 |
| Sárközy György | 1920-1926 |
| Keresztes-Fischer Ferenc | 1926-1931 |
| Szapáry Lajos | 1931-1935 |
| Igmándy-Hegyessy László | 1935-1938 |
| Barcsay Ákos | 1938-1939 |
| Széchényi Endre | 1939-1944 |
| Szathmáry Lajos | 1944-1945 |
| Vidovics Ferenc | 1945-1946 |
| Fekete Tibor | 1946-1947 |
| Bobánovics Jenő | 1947-1950 |
Jegyzetek
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963 281 221 2
- ↑ [somogy.hu/somogyrol/cimertar/somogy-megye-cimere.html Somogy megye címere]. Somogy.hu. (Hozzáférés: 2019. július 16.)
- ↑ Somogy járásai. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2017. június 14.)
Források
További információk
- Somogy főispánjai és alispánjai. www.somogy.hu. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
