Csurgó

Ez a szócikk a magyarországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Csurgó (Románia).

Csurgó

A református gimnázium épülete

Csurgó címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Somogy

Kistérség 2012-ig

Csurgói

Jogállás

város

Polgármester

Füstös János (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

8840

Körzethívószám

82

Népesség

Teljes népesség

5228 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

87,98 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

59,42 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Csurgó

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,2541°, k. h. 17,0987°

Csurgó

Pozíció Somogy megye térképén

é. sz. 46,2541°, k. h. 17,0987°

Csurgó weboldala

Csurgó (horvátul Čurguj^[3]) város Somogy megyében, a Csurgói kistérség központja.

Fekvése [szerkesztés]

A város Somogy megye délnyugati részén található, közel a horvát határhoz.

Elérhető vonattal a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon.

Története [szerkesztés]

Csurgó területe már az őskorban lakott volt, erre utalnak a város határában talált őskohó-maradványok.

Első okleveles említése 1019-ből származik. Városi jogot kapott 1405-ben. Vára a 15. században épült, a 18. században lerombolták.

1543-ban ide költözött, s két évig itt élt Tinódi Lantos Sebestyén, miután ura, Török Bálint török fogságba esett.

Az 1792-ben alapított gimnáziumban tanított 1799. május 26-tól 1800. február 17-ig Csokonai Vitéz Mihály. Csokonai itt fejezte be Dorottya című vígeposzát.

1850-ben lett mezőváros.

1896-től Csurgón működött Somogy első tanítóképzője. 1871-ben járási székhely lett. 1872-ben elkészült a fiumei vasútvonal Csurgón áthaladó szakasza, ezzel bekapcsolódott az ország közlekedési hálózatába.

Városi jogot ismét 1989-ben nyert.

Látnivalók [szerkesztés]

Városi Múzeum
Szentlélek Római katolikus templom (13. század, barokk, román kori toronnyal
Csokonai Református gimnázium (18. század vége, eklektikus). Csokonai park(szobor)
Csokonai Közösségi Ház
Városi Könyvtár
Sportcsarnok
Meller Kastély
Basakút

Sport [szerkesztés]

A Csurgói KK érte el Csurgó történetében a legnagyobb sport sikereket amikor bejutott a Magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztályába. A város rendelkezik Megye I szintű Labdarugó csapattal is.

Híres szülöttei, lakói [szerkesztés]

Itt született Laky Dezső (1887–1962) statisztikus, gazdaságpolitikus, 1940–1941-ben közellátásért felelős tárca nélküli miniszter, az MTA tagja
Itt született Bokor József filozófus, író A Pallas nagy lexikona szerkesztője
Itt élt Hadik Magda szobrász, éremművész.

Testvérvárosai [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

↑ Csurgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
↑ http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/culture/city.htm