Csurgó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csurgó
Csurgó - Gimnázium.jpg
A református gimnázium épülete
Csurgó címere
Csurgó címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Csurgói
Kistérség Csurgói
Jogállás város
Polgármester Füstös János (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8840
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 5150 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 87,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 59,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csurgó  (Magyarország)
Csurgó
Csurgó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 15″, k. h. 17° 05′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 15″, k. h. 17° 05′ 55″
Csurgó  (Somogy megye)
Csurgó
Csurgó
Pozíció Somogy megye térképén
Csurgó weboldala

Csurgó város Somogy megyében, a Csurgói járás központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Somogy megye délnyugati részén található, közel a horvát határhoz.

Elérhető vonattal a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csurgó területe már az őskorban lakott volt, erre utalnak a város határában talált őskohó-maradványok.

Első okleveles említése 1019-ből származik. Városi jogot kapott 1405-ben. Vára a 15. században épült, a 18. században lerombolták.

1543-ban ide költözött, s két évig itt élt Tinódi Lantos Sebestyén, miután ura, Török Bálint török fogságba esett.

Az 1792-ben alapított gimnáziumban tanított 1799. május 26-tól 1800. február 17-ig Csokonai Vitéz Mihály. Csokonai itt fejezte be Dorottya című vígeposzát.

1850-ben lett mezőváros.

1896-től Csurgón működött Somogy első tanítóképzője. 1871-ben járási székhely lett. 1872-ben elkészült a fiumei vasútvonal Csurgón áthaladó szakasza, ezzel bekapcsolódott az ország közlekedési hálózatába.

Városi jogot ismét 1989-ben nyert.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi Múzeum
  • Szentlélek Római katolikus templom (13. század, barokk, román kori toronnyal
  • Csokonai Református gimnázium (18. század vége, eklektikus). Csokonai park(szobor)
  • Csokonai Közösségi Ház
  • Városi Könyvtár
  • Sportcsarnok
  • Meller Kastély
  • Basakút

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csurgói KK érte el Csurgó történetében a legnagyobb sport sikereket amikor bejutott a Magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztályába. A város rendelkezik Megye I szintű labdarúgó csapattal is.

Híres szülöttei, lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született Csurgói Máté Lajos (1931-2001) festő, grafikus, író, zenész. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1957-ben. Mesterei: Bencze László, Ék Sándor, Raszler Károly, Hincz Gyula. 1979-ben majdaneki, 1980-ban Somogy megyei művészeti díjat kapott. Budapesten működik, 1958-1963 között a Képcsarnok rézkarcnyomdájában dolgozott. 1954-től szerepel kiállításokon. 1958-tól gyakran rendez egyéni kiállítást szülőhelyén, Csurgón, valamint Kaposváron, Budapesten. Csoportos kiállításokon szerepeltek munkái New Yorkban, Los Angelesben, Pekingben.
  • Itt született Dr. Nacsa Lajos katolikus plébános
  • Itt született Laky Dezső (1887–1962) statisztikus, gazdaságpolitikus, 1940–1941-ben közellátásért felelős tárca nélküli miniszter, az MTA tagja
  • Itt született Bokor József filozófus, író A Pallas nagy lexikona szerkesztője
  • Itt élt Hadik Magda szobrász, éremművész.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csurgó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/culture/city.htm

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]