Csurgó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Ez a szócikk a magyarországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Csurgó (Románia).

Csurgó

A református gimnázium épülete

Csurgó címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Füstös János (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

8840

Körzethívószám

82

Népesség

Teljes népesség

5228 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

87,98 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

59,42 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Csurgó

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46.2541° k. h. 17.0987°

Csurgó

Pozíció Somogy megye térképén

é. sz. 46.2541° k. h. 17.0987°

Csurgó város Somogy megyében, a Csurgói kistérség központja.

[szerkesztés] Fekvése

A város Somogy megye délnyugati részén található, közel a horvát határhoz.

Elérhető vonattal a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon.

[szerkesztés] Története

Első okleveles említése 1019-ből származik. Városi jogot kapott 1405-ben. Vára a 15. században épült, a 18. században lerombolták.

1543-ban ide költözött, s két évig itt élt Tinódi Lantos Sebestyén, miután ura, Török Bálint török fogságba esett.

Az 1792-ben alapított gimnáziumban tanított 1799. május 26-tól 1800. február 17-ig Csokonai Vitéz Mihály. Csokonai itt fejezte be Dorottya című vígeposzát.

1850-ben lett mezőváros.

Városi jogot ismét 1989-ben nyert.

[szerkesztés] Látnivalók

Városi Múzeum
Szentlélek Római katolikus templom (13. század, barokk, román kori toronnyal
Csokonai Református gimnázium (18. század vége, eklektikus). Csokonai park(szobor)
Csokonai Közösségi Ház
Városi Könyvtár
Sportcsarnok

[szerkesztés] Gazdaság^[3]

Faipar
Tejipar
Egyéb ipar

[szerkesztés] Híres szülöttei, lakói

Itt született Laky Dezső (1887–1962) statisztikus, gazdaságpolitikus, 1940–1941-ben közellátásért felelős tárca nélküli miniszter, az MTA tagja
Itt született Bokor József filozófus, író A Pallas nagy lexikona szerkesztője
Itt élt Hadik Magda szobrász, éremművész.