Ugrás a tartalomhoz

Sikló (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést 194.228.13.110 (vitalap) végezte 2019. március 13., 15:31-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Sikló (Șiclău)
A siklói ortodox templom
A siklói ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségOttlaka
Rangfalu
KözségközpontOttlaka
Irányítószám317141
SIRUTA-kód10934
Népesség
Népesség989 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság8 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′ 38″, k. h. 21° 22′ 02″46.493935°N 21.367090°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 38″, k. h. 21° 22′ 02″46.493935°N 21.367090°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sikló témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Sikló falu az 1700-as évekből való térképen

Sikló (más néven Soklyó; románul: Șiclău) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Kisjenőtől 13 km-re délnyugatra fekszik, Ottlakához tartozik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a magyar sok szóból való, mely eredetileg sűrűt jelenthetett.

Története

[szerkesztés]

A falu területén a Hallstatti kultúrához tartozó település, újkőkorszaki település és 10. századi temetkezési hely maradványait tárták fel.[2]

1226-ban Sucuroi néven említik. A középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott. Lakosai nagyrészt magyar kisnemesek voltak. A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, de lakossága kicserélődött. Nevét 1406-ban, majd 1456-ban említette először oklevél Soklo, Sokló néven.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „mezőváros Arad vármegyében, szép rónaságon, 25 katholikus, 2600 óhitü lakossal, anyatemplommal. ... valami régi vár alapja látható, nagy sáczokkal körülvéve; a malom-csatornán van az uradalomnak 4 kőre épitett felette jövedelmes malma. Birja István főherczeg, volt nádor.”

1910-ben 3384 lakosából 140 magyar, 3186 román volt. Ebből 97 római katolikus, 55 református, 3167 román volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Eleki járásához tartozott.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]