Ugrás a tartalomhoz

Ludwigslust

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tulipanos (vitalap | szerkesztései) 2020. október 4., 08:59-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Ludwigslust)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. október 4.) ezen a változaton alapul.
Ludwigslust
Ludwigslust címere
Ludwigslust címere		 Ludwigslust zászlaja
Ludwigslust zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományMecklenburg-Elő-Pomeránia
KerületLudwigslust-Parchim
JárásLudwigslust-Parchim járás
Alapítás éve1765
PolgármesterReinhard Mach (független)
Irányítószám19288
Körzethívószám03874
RendszámLUP, HGN, LBZ, LWL, PCH, STB
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség12 270 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség153 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság34 m
Terület78,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 53° 19′ 60″, k. h. 11° 30′ 08″53.333250°N 11.502350°EKoordináták: é. sz. 53° 19′ 60″, k. h. 11° 30′ 08″53.333250°N 11.502350°E
Ludwigslust (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
Ludwigslust
Ludwigslust
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Ludwigslust weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwigslust témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ludwigslust város Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában. A település főképp az 1772-1776 között épített nagyhercegi kastélyáról, illetve annak parkjáról híres (melyekben mesterséges romok, mauzóleumok találhatók).[2]

Földrajza

Ludwigslust Mecklenburg tartomány nyugati részén fekszik a Ludwigslusti-csatorna mentén, ami egy 35 km hosszú mesterség vízi összeköttetés a Stör-csatorna és a Rögnitz folyó között. A város határát nyugaton egy 550 hektáros lombhullató erdő, délnyugaton mezők, északkeleten és keleten nagy kiterjedésű gyümölcsösök alkotják. Az északkeletei határánál egy 170 hektáros tűlevelű erdő is található; hasonlóan a délnyugati részeken, a B 5/B 191 körül egy 370 hektáros fenyves van. A település legmélyebb pontja 22 méter, egy Hornkaten városrész közeli mezőn; a legmagasabb 64 méter, a B 5-nél, nyugatra Kummer városrésztől.

Kerületek

A községi terület a város területén és Techentinen kívül Glaisin, Hornkaten, Kummer és Niendorf/Weselsdorf városrészeket is magába foglalja.[3] További települések és lakóterületek: Katenstück, Jägerhof, Weselsdorf, Alte Ziegelei, Drusenhorst, Forsthaus, Georgenhof, Lindenkrug (eredetileg Kummerhez tartozott), Mäthus (eredetelig Kummerhez tartozott) és Niendorf.[4]

Története

Ludwigslust egy nagyon fiatal város, aminek a története szorosan összekapcsolódik a Ludwigslusti kastéllyal. A város Klenow településből jött létre.

Klenow és a név

Már 1333-ban említették Klenow birtokot egy oklevélen. A birtok a mai kastély környékén volt. Egy 1919-es Ludwigslusti Napilapban (Ludwigsluster Tageblatt) állt a következő hír: "... már 1294-ben megnevezték egy latin oklevélen[5] klenowi Hermanus lovagot, egy ajándékozási oklevél tanújaként." Klenow falu a 16. századtól létezett. Az itteni birtokait 1616-ban a mecklenburgi herceg eladta. A település harmincéves háború után elpusztult.

A településnév írásmódja változott az idők során: 1333-ban villa Clonow, 1344-ben Klenow, 1399-ben Clenowe, 1422-ben Klene, 1438-ban Cleynow, 1534-ben Klenow és Kleynow, 1541/42-ben Kleyow, 1561-ben Kleinow és Klenow, 1603-ban Kleinow, 1637-ben és 1844-ben leggyakrabban Klenow.

Ludwigslust, mint székhely

A kastély egy 1830 körüli metszeten, balra és jobbra a régi vadászház gazdasági szányai
A városi templom (Stadtkirche)

1731 és 1735 között II. Krisztián Ludwig herceg ezen a területen építtetett egy egyszerű favázas vadászkastélyt Johann Friedrich Künnecke udvari építésszel. 1747-ben Károly Lipótot ő követte Mecklenburg-Schwerin hercegi trónján. 1754-ben Klenow Krisztián Ludwig herceg utasítására megkapta a "Ludwigslust" nevet. Két év múlva meghalt, és utódja, Frigyes herceg elkezdte a székhely és udvartartás áthelyezését Schwerinből ide. Az udvar végleges áthelyezése 1763-ban kezdődött és 1765-ben fejeződött be, de a kormányhivatalok továbbra is Schwerinben maradtak. Gyors építkezések kezdődtek meg, így a jól átgondolt terveknek köszönhetően Mecklenburg-Schwerin főrezidenciává vált. Északnyugatra a kastélytól lépésenként létrehozták az egyik legnagyobb észak-német parkosított vidéket.

1765-ben Johann Joachim Busch építész elkezdte az udvari templom építését (1770-re készült el, ma a városi templom (Stadtkirche)), és folytatta a rezidencia átépítését a barokk kastéllyal (1772 és 1776 között épült). A kastély körül létrehozták a mai Schlossplatz-ot (Kastély tér), Kirchplatz-ot (Templom tér), valamint a Schloßstraße-n (Kastély utca) házakat a személyzetnek. 1789-ben Johannes Matthias Sperger zeneszerző lett az udvari zenekar első nagybőgőse.

Már a 18. század végén letelepedtek itt a zsidók, nagyjából ekkor hozták létre temetőjüket, amit a kristályéjszaka után meggyaláztak és felszámoltak.

1804-ben Johann Christoph Heinrich von Seydewitz építész elkezdte a katolikus templom (ma St. Helena) építését egy szigeten a kastély parkjában. Ezt 1808-ban Johann Georg Barca fejezte be. 1837-ben Pál Frigyes nagyherceg visszahelyezte a közben nagyhercegséggé emelt tartományrész székhelyét Schwerinbe.

Katonai történet 1837-től 1992-ig

1837-ben Bernhard von Schack rittmeister (tiszt a lovasságnál) áthelyezte a 2. zászlóalját Grabowból Ludwigslustba és a Louisen utcai (Louisenstraße) laktanyán szállásolta el őket. Már 1838-ban áthelyezték az Ernst von Pentz vezérőrnagy irányítása alatt álló mecklenburg-schwerini dragonyosokat. A központtól keletre fekvő helyőrségi laktanyán lett a telephelyük. 1841-ben négy zászlóaljra bővítették az ezredet; 19 tisztet, 4 orvost, 40 altisztet, 13 trombitást, 280 dragonyost és 313 lovat foglalt magába, ehhez még hozzátartoztak a szállásmesterek, nyeregkészítők és kovácsok. A szállásként szolgáltak a kaszárnyák, a Louisen, Nummern, Sand és Mauer utcai házak, valamint a hercegi istálló. Új laktanyák, étkezdék, házak és istállók jöttek létre. Később többek között létesítettek egy uszodát a csatornánál és három lovaspályát is.

1848-ban az ezred fele részt vett az schleswig-holsteini háborúban. 1866-ban a mecklenburgi seregben harcolt a porosz–osztrák–olasz háborúban, a porosz oldalon. 1867-ben megkapták a Großherzogliches 1. Mecklenburgisches Regiment Nr. 17 (Nagyhercegi 1. mecklenburgi ezred - 17-es számú) címet, ekkor már 5 zászlóaljjal rendelkezett. 1870/71-ben részt vett a porosz–francia háborúban. 1914-ben az első világháborúban a dragonyosok először nyugaton, majd 1915-től keleten voltak. 1919-ben felbomlott az ezred, aminek a maradványai a weimari köztársaság haderejébe, a Reichswehr-be olvadt (Kavallerie-Regiment Nr. 19, később Reiterregiment 14, 1936-tól Kavallerie-Regiment). 1929-ben és 1939-ben új kaszárnyákat és istállókat építettek. A második világháborúban végbement a hadosztály-felderítő részleggé való átalakulás.

1945-től 1992-ig a ludwigslusti helyőrség a szovjet csapatok, a gépesített gyalogság műszaki állomáshelye volt. Jármű- és szerszámtárolók, benzinkutak, stb. jöttek létre.

A 34 hektáros helyőrségi terep átalakítása lakásokkal, bevásárlóközpontokkal, irodákkal, vendéglőkkel, városi nagyteremmel, gimnáziummal, hivatalokkal és szabadidőközponttal valósult meg kb. 1995-től 2006-ig.

Újkori története

1826-ban megnyitották a főutat, a mai Bundesstraße 5-öt. 1844 és 1846 között megépült a Berlin–Hamburg vasútvonal, Ludwigslustnak saját pályaudvara lett.

1834-ben az 1795-ben alapított "Klubgesellschaft Sozietät" által elkészült a színház. 1879-ben átvette a működtetést a Színház Rt. (Schauspielhaus AG), 1914-ben a város, 1921-ben a színház műegylete. 1947-ben az épület teljesen leégett.

1851-ben alapították a Stift Bethlehem diakónusházat és kórházat.

Csak 1876-ban kapta meg Ludwigslust végül már 6000 lakossal a városjogot.

Ludwigslusti polgárokat vezettek át az egykori koncentrációs táborban 1945. május 6-án

A Weimari Köztársaság korai éveiben egy területreformnak köszönhetően a település 1922-ben járási székhely (Kreisstadt) lett. A város tovább nőtt és sűrűsödött. Déli irányban összenőtt Techentin településsel. Észak felé lakóterületek épültek a vasúti vonalig, majd később át is lépték. Nyugatra a lakóterületek belenőttek a parkba. A nemzetiszocializmus idején a városfal és vasút közötti területeken Wehrmachtkaszárnyákat hoztak létre. A kastély a második világháború végéig a hercegi család kezében maradt. 1945-ben 2 km-re a városközponttól létrejött a Wöbbelini koncentrációs tábor, mint a Neuengammei KZ külső tábora. Az amerikai csapatok általi 1945. május 2-ai felszabadulás után a tábor sok áldozatát a város központjában, a Bassin téren (Bassinplatz) helyezték el tömegsírokban végső nyughelyükre.

1945. február 22-én és március 18-án az amerikai légierő bombázta a várost. A cél minden vasúti létesítmény volt. Az első támadásnál nagyjából 150 lakos vesztette életét.

1952-től Ludwigslust ismét járási székhely lett, immár az azonos nevű Schwerini kerületben, ami ebben a formában, mint körzet 1994-ig fennmaradt. Nagyjából 1970-től 1988-ig új lakóterületeket hoztak létre a Parknegyedben (Parkviertel) 693 lakással, a Grabowi és Schwerini fasoron (Grabower/Schweriner Allee) 702 lakással, mindet panelházként. 1969-től a városközpontot tehermentesítő, de a települést szétvágó keleti elkerülő út épült.

A politikai rendszerváltás után 1991-től a történelmi városközpontot a városépítési támogatás keretein belül alaposan felújították, ugyanígy 1995 óta a Parknegyedben (Parkviertel) lévő paneleket.

Az 1994-es járásreformmal a Ludwigslusti járás (Landkreises Ludwigslust) székhelye lett. A 2011-es járásreformmal szeptember 4-én beolvadt a Ludwigslust-Parchim járásba, Parchim központtal.

Egyesítések

Niendorf 1969. április 1-jén, Techentin 1972. október 1-jén, Hornkaten 1973. július 1-jén, Glaisin és Kummer 2005. január 1-jén csatlakozott Ludwigslusthoz.[6]

Népességváltozás

  • 1703: 85
  • 1793: 1.500
  • 1850: 5.435
  • 1876: 6.005
  • 1890: 6.500
  • 1900: 6.640
  • 1910: 6.911
  • 1925: 7.179
  • 1933: 8.005
  • 1945: 22.000
  • 1962: 11.800
  • 1984: 13.000
  • 1989: 13.176
  • 2000: 12.506
  • 2001: 12.449
  • 2002: 12.275
  • 2003: 12.195
  • 2004: 12.057
  • 2005: 12.907 1
  • 2006: 12.815

1 Glaisin és Kummer csatlakozása

Politika

A városi tanács

A Városháza (Rathaus)

A település városi tanácsa 25 választott képviselőből (akiket hat pártból választanak ki), illetve két független képviselőből áll. 2009. június 7-e óta a következő pártok képviselőiből áll a tanács:

Párt Képviselők
Kereszténydemokrata Unió (CDU) 7
Baloldali Párt (Die Linke) 5
Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) 4
Szövetség ’90/Zöldek (Grüne) 4
Német Szabaddemokrata Párt (FDP) 2
Független képviselő 2
Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) 1

Címer

A címert II. Frigyes Ferenc, Mecklenburg-Schwerin nagyhercege adományozta a városnak 1876. június 16-án és az 53. címerként jegyezték be Mecklenburgban.

Leírása: Hasított, elöl aranyban hasított, előre néző, aranykoronás fekete bikafej tátott szájjal, ezüst fogakkal, kinyújtott piros nyelvvel, csipkézett, leszakított nyakszőrmével és ezüst szarvval; hátul kékben egy fél zöld rózsatő egy fél piros rózsával zöld talajon, továbbá: fent egy ezüst máltai kereszt, alul egy vadászó sas lába.[3]

Zászló

A város zászlaja két egyforma széles keresztirányú sávból áll, a bal oldali kék, a jobb oldali arany. A közepén található a címer. Ez a zászló magasságának kétharmadát teszi ki. A hosszúság és magasság aránya 5:3.[3]

Testvértelepülések

Látványosságok, kultúra

Látnivalók

A Városi templom (Stadtkirche) oltár felőli fala, Findorff festménye
Az 1765-ös hercegi palota (Prinzenpalais) a medencénél, a kastély és Hofkirche (udvari templom) között
Vízlépcsők
A Ludwigslusti-csatorna és a Kanalstraße (Csatorna utca)
A Helena Paulowna Mauzóleum (2008)
A Schossstraße (Kastély utca)
Az egykori hercegi vendégház, ma a Weimar Hotel
A történelmi postaépület
A főmérföldkő
A kummeri szélmalom
  • A késő barokk Ludwigslusti kastély Johann Joachim Busch építész tervei alapján épült E-formájú alaprajzzal 1772 és1776 között. A kastély legfontosabb szobája az Arany Terem (Goldene Saal). A létesítményhez tartozik még:
    • A barokk-klasszicista Városi Templom (Stadtkirche), amit 1765 és 1770 között építettek Busch tervei alapján.
    • A klasszicista nagyhercegi örökségű hercegi istálló (1821), Johann Georg Barca tervezte.
    • A tűzoltóház (1814) narancstermesztő üvegház létrejöttéhez (Barca).
    • Az egykori főőrség (1853) Ludwig Wachenhusentól.
    • Az egykori klasszicista hercegi palota (1800 körül) Rotsteinból a medence körüli ovális területen, ami a 2011. március 12.-13. éjszakán egy tűzvész során erősen megrongálódott.[7]
    • Az egykori mosóház (kétemeletes faszerkezetű épület).
  • A kastélykertet, melyet fasorok és szökőkutak ékesítenek, Busch tervezte a francia barokk-kertek mintájára. Ez a legnagyobb park Mecklenburg-Elő-Pomerániában. Ehhez tartozik:
  • Az óvárost (Altstadt) Busch, valamint Seydewitz udvari építészek, 1809-től Barca tervei alapján hozták létre klasszicista stílusban. 1809-től az egyéni építkezéseket is engedélyezték. 1837-ben véget ért az első intenzív építési szakasz. Jelentősek:
    • A tengelyirányú, még barokk stílusú Kastély utca (Schlossstraße - korábban Grote Straße) vöröstéglás házakkal, többek között:
      • az egykori Barca által tervezett lóistállóval, ami a Schloßstraße 16 házszám alatt található,
      • a Városházával (Rathaus) 1780-ból, melyet Busch épített, eleinte törvényszéki épületnek és Carton-Fabrique házának, majd takarékpénztárnak, 1876-tól városházának használták; 1996-ban felújították és kibővítették,
      • a mai Weimar Hotellel (Hotel Weimar), mely 1773-ban épült Busch tervei alapján
      • a történelmi postaépülettel 1888-ból, az ipari fellendülés időszakából
    • Az Alexandrinen tér (Alexandrinenplatz), Friedrich Georg Groß tartományi építész tervezte.
    • A Csatorna utca (Kanalstraße) klasszicista polgárházakkal, Barca tervei alapján, többek között:
      • a klasszicista szemináriumi épülettel (ma a Fritz-Reuter Iskola) 1829-ből, Groß tervei alapján,
      • 22-es szám alatt lévő, klasszicista stílusú Rudolph Suhrlandt portréfestő és litográfus házával.
    • A Nummernstraße a katonák számára megszámozott házakkal.
  • A Schwerini kapunál lévő őrház (Barca tervezte).
  • A Bethlehem Alapítvány kórházépülete 1851-ből.
  • A temető a főbejáratával (1791), Busch tervei alapján.
  • Az új városi negyterem (2000) a Christian-Ludwig utcán; egy modern kapcsolat a régi (az egykori könnyűlovasok pályája 1893-ból) és új között, egy helyi mérnökiroda tervei alapján.
  • A főmérföldkő a grabowi fasoron, melyet a Hamburg-Berlin országút építésekor 1829-ben, mint gránitobeliszket emeltek.
  • A kummeri szélmalom 1880-ból.

Emlékművek

A Wöbbelini koncentrációs tábor emléktáblája
I. Frigyes Ferenc nagyherceg kedvenc lovának emlékműve

Rendezvények

  • Barokkfesztivál - május
  • Hársfafesztivál - június
  • Burning Summer Festival - (rock és punk fesztivál) július
  • "Kis fesztivál a nagy parkban" - augusztus
  • Open Air koncertek a kastélynál - nyáron
  • Barokk adventi vásár

Kultúra

  • Ludwigslusti Harsonások Menete (bejegyzett egyesület), 1957 óta
  • Ludwigslusti kastélyt támogató bejegyzett egyesület, 1992 óta; cél: kastély és kultúra
  • Ludwigslusti Hársfaváros Barátai bejegyzett egyesület, 1991 óta; cél: kultúra, színház, alnémet nyelv, tanulmányi utak
  • Ludwigslusti Rajzszakkör, kb. 1966 óta
  • Luna Filmszínház, 1912 óta
  • Ludwigslusti Postások Énekes Egyesülete, 1976 óta
  • Ludwigslusti Hársfaváros Lövészegylet (bejegyzett egyesület), 1990 óta
  • Techentini Karnevál Klub (Techentiner Carneval Club - TCC), 1957 óta
  • ZEBEF (Zentrum für Bildung, Erholung und Freizeit e.V.), - Oktatási, üdülési és szabadidőközpont (bejegyzett egyesület), 1995 óta; cél: oktatás, pihenés és a gyerekeknek, ill. fiataloknak szabadidős foglalkozás
  • Egyesület az emberbarát ifjúsági munkáért és fiatalavatásért (bejegyzett egyesület), 1990 óta

Sport

  • TSG - Ludwigslusti Torna- és Sportegyesület 1969-től (korábban BSG)
  • Ludwigslusti Postai Sportegyesület, 1950 óta (bejegyzett egyesület)
  • SG 03 Ludwigslust/Grabow - focicsapat 2003 óta
  • Ludwigslusti Halláskárosult Sportegyesület (bejegyzett egyesület)
  • Masamune bejegyzett egyesület a sótókan karatésoknak
  • Ludwigslusti Kézilabda PSV 1990 (bejegyzett egyesület)
  • Ludwigslusti Motorsportklub, 1958 óta
  • Ludwigslusti Röplabda Tigrisek (bejegyzett egyesület), 2000 óta
  • Ludwigslusti Egyetértés 1994 (bejegyzett egyesület)

Infrastruktúra, gazdaság

A Hamburg-Berlin vasútvonalnak köszönhetően a város közlekedési csomóponttá fejlődött Mecklenburg délnyugati részén.

Közlekedés

Vasút

A pályaudvar

A ludwigslusti pályaudvar a Berlin–Hamburg nagysebességű vasútvonal mentén fekszik és a Ludwigslust-Wismar, illetve a Parchim-Ludwigslust vasútvonal végállomása. 4-es típusú pályaudvara van, mely jelentős átszállópont, főképp azok számára, akik Hamburg felé ingáznak. Ezt tükrözi az is, hogy a város ICE-megállóval rendelkezik. Ezáltal a tartományi központból, Schwerinből utazók számára lehetségessé válik a gyors ICE-kapcsolat Berlin felé. A reggelente megálló vonat sok ingázót visz el kb. 40 perc alatt a 120 km-re fekvő Hamburgba.

Ludwigslust vasútkapcsolatai:

Távolsági:

Helyi:

A Ludwigslust-Dömitz vasútvonalon a személyszállítást 2000-ben beszüntették, 2001-ben teljesen leállt, a következő évben elbontották. Helyette közvetlen buszok közlekednek.

Busz

A város környéki buszkapcsolatokat a Ludwigslusti Közlekedési Társaság (németül: Ludwigsluster Verkehrsgesellschaft-LVG) üzemelteti, Hagenow székhellyel, egy ludwigslusti kirendeltséggel és egy privát buszvállalattal, a Bus Kröger-rel (Neustadt-Glewe központtal).

Közút

Ludwigslustban találkoznak az 5-ös, 106-os és 191-es főutak. A B 106-ról és B 191-ről át tudnak hajtani az A24-es autópályára a 9 km-re lévő ludwigslusti, és a 12 km-re lévő neustadt-glewei felhajtón.

Ezenfelül tervezik az A14-es autópálya hiányzó részének megépítését Magdeburg és a schwerini autópálya-kereszteződés között. Elkészültével a város kapcsolatot szerezne egy észak-déli irányú autópályával.

Oktatási intézmények

A Peter Joseph Lenné-Schule
  • Általános iskolák: "Fritz Reuter"-Grundschule, Edith-Stein-Grundschule, Grundschule Techentin és Grundschule Kummer
  • Körzeti iskola: "Peter Joseph Lenné"-Schule
  • Gimnáziumok: Goethe-Gymnasium és Wirtschaftsgymnasium
  • Szakiskolák: Berufliche Schule és BBS-Start
  • Kisegítő iskolák: Allgemeine Förderschule "Johann Heinrich Pestalozzi" és "Schule an der Bleiche" (az egyéni "életküzdelmek" iskolája)
  • Kreismusikschule "Johann Matthias Sperger"
  • Körzeti felnőtt- és továbbképző iskola (Kreisvolkshochschule-VHS)

Egyéb közintézmények

Ludwigslusti elsőfokú bíróság
  • Ludwigslusti elsőfokú bíróság
  • Munkaügyi hivatal
  • Német nyugdíjbiztosító
  • Hagenowi adóhivatal kirendeltsége
  • Ludwigslust-Land hivatala
  • Vámhivatal
  • ZEBEF (Zentrum für Bildung, Erholung und Freizeit e.V.) - Oktatási, üdülési és szabadidőközpont (bejegyzett egyesület)

Helyi vállalatok

  • Ludwigsluster Fleisch- und Wurstwarenspezialitäten GmbH & Co. KG-LFW (Ludwigslusti Hús- és Kolbászkülönlegességek Kft. & Társa Bt.) - 1892 óta
  • Areva T&D - magasfeszültségű energiaátalakító
  • Stahl- und Behälterbau Ludwigslust GmbH & Co. KG-SBL (Ludwigslusti acélszerkezet és konténerépítő Kft. & Társa Bt.)
  • RATTUNDE & Co GmbH (RATTUNDE & Társa Kft.) - beépített fűrészrendszerekkel foglalkozik
  • HAAR Mecklenburg GmbH & CO. KG (HAAR Mecklenburg Kft. & Társa Bt.) - gépgyártással foglalkozik

A városhoz köthető híres emberek

Díszpolgárok

Bővebben: Ludwigslust díszpolgárainak listája

Ludwigslust 1876 óta tíz személyt tüntetett ki díszpolgári címmel. Időrendi sorrendben:

A város szülöttei

Ludwigslust

Glaisin

Emberek, akik Ludwigslustban tevékenykedtek

Jegyzetek

  1. ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ http://www.kislexikon.hu/ludwigslust.html [Tiltott forrás?]
  3. ↑ a b c Archivált másolat. [2014. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 11.)
  4. ↑ Archivált másolat. [2013. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 11.)
  5. ↑ Mecklenburgisches Urkundenbuch Band III, Urkunde Nr. 2301 https://books.google.de/books?id=WXYKAAAAIAAJ&vq=2301&hl=de&pg=PA562#v=snippet&q=2301&f=false
  6. ↑ https://www.destatis.de/DE/ZahlenFakten/LaenderRegionen/Regionales/Gemeindeverzeichnis/NamensGrenzAenderung/NamensGrenzAenderung.html
  7. ↑ Archivált másolat. [2012. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 25.)

Fordítás

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwigslust témájú médiaállományokat.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Ludwigslust című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ludwigslust&oldid=23102058”