Jelena Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jelena Pavlovna nagyhercegnő
Jelena Pavlovna of Russia.jpg
Jelena Pavlovna
Született 1784. december 24.
Szentpétervár; Orosz Birodalom
Elhunyt 1803. szeptember 24. (18 évesen)
Ludwigslust; Németország
Szülei Württembergi Marija Fjodorovna orosz cárné
I. Pál orosz cár

Jelena Pavlovna orosz nagyhercegnő, férjezett Ilona mecklenburg–schwerini hercegné (oroszul: Великая Княжна Елена Павловна Романова, németül: Erbprinzessin Helena von Mecklenburg–Schwein; Szentpétervár, 1784. december 24.Ludwigslust, 1803. szeptember 24.) orosz nagyhercegnő, házassága révén mecklenburg–schwerini trónörökös hercegné.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása és gyermekkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Russian coa 1830.png

Jelena Pavlovna nagyhercegnő 1784-ben jött világra I. Pál cár és Zsófia Dorottya württembergi hercegnő negyedik gyermekeként, illetve második leányaként a tíz gyermek közül. Születésekor apai nagyanyja, II. Katalin cárnő ült az orosz trónon, akinek kívánsága az volt, hogy az újszülöttet trójai Helené után nevezzék el.

Jelena Pavlovnának kilenc testvére volt; az idősebbek nevelését maga a cárnő vette kézbe, elszakítva őket édesanyjuktól. Jelena Pavlovnát és legkedvesebb nővérét, Alekszandra Pavlovnát magántanárok oktatták otthon. A kor leányai számára a tananyag irodalomból, zenéből, rajzolásból, festészetből és hímzésből állt; noha Jelena nagyhercegnő tanult filozófiát és több nyelvet is, mely nagy kiváltságnak számított.

Házassága és gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ilona trónörökös hercegné (1802; Josef Grassi)

Az 1790-es évek végén Jelena Pavlovnát eljegyezték Frigyes Lajos mecklenburg–schwerini trónörökös herceggel, I. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg és Lujza szász–gothai hercegnő fiával. Körülbelül a nagyhercegnő eljegyzésével egy időben ígérték oda Alekszandra Pavlovna kezét Habsburg–Toszkánai József osztrák főhercegnek, magyar és cseh királyi hercegnek, aki Magyarországon „József nádorként” vált ismertté.

Jelena nagyhercegnő 1799. október 23-án Gatcsinában feleségül ment Frigyes Lajos herceghez. Az oroszországi esküvő a cári család hagyományai közé tartozott, akárcsak az, hogy a férjes nagyhercegnők nem hagyhatták el ortodox vallásukat. Frigyes Lajosnak és Jelena Pavlovnának két gyermeke született:

Az esküvői ünnepségek után a házaspár Schwerinbe költözött. Jelena Pavlovnának be kellett illeszkednie egy, az addigi életétől teljesen eltérő környezetbe. Férjével való harmonukis kapcsolatából 1800-ban született meg első gyermeke, akit nagyapjai után a Pál Frigyes névre kereszteltek. A következő év igen nehéz volt a trónörökös hercegné számára: március 16-án elvesztette szeretett nővérét, Alekszandra Pavlovnát, három nappal később pedig az édesapja lett merénylet áldozata. 1802-ben Jelena nagyhercegnő újból áldott állapotba került; második gyermekét 1803. március 31-én hozta világra. A kislány a Mária nevet kapta anyai nagyanyja, Marija Fjodorovna anyacárné után.

Halála és emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1803 szeptemberében Jelena Pavlovna súlyos beteg lett. A kórból nem tudott felgyógyulni, szeptember 24-én távozott el az élők sorából. Ludwigslustban temették el nagyszabású ünnepség keretében, az ő emlékére elnevezett Helena Paulowna Mauzóleumban. Később ez a mauzóleum vált a Mecklenburg–Schwerini-ház temetkezési helyévé.

Férje, Frigyes Lajos herceg 1810-ben újra megnősült, de 1816-ra már megint özvegy volt. A trónörökös 1818-ban egy hesseni hercegnőt vett el, azonban Frigyes Lajos egy év múltán elhalálozott. Soha nem lett belőle nagyherceg, mivel édesapja túlélte őt. Mecklenburg–Schwerin trónját 1837-ben Jelena Pavlovna egyetlen fia, Pál Frigyes foglalta el.

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jelena Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő témájú médiaállományokat.

Források és külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]