Kutyfalva
| Kutyfalva (Cuci) | |||
.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Maros | ||
| Község | Kutyfalva | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 547195 | ||
| Körzethívószám | 0265 | ||
| SIRUTA-kód | 116448 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 774 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 227 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 18,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,10 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 28′ 12″, k. h. 24° 09′ 00″46.470000°N 24.150000°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 12″, k. h. 24° 09′ 00″46.470000°N 24.150000°E | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kutyfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kutyfalva (románul Cuci, németül Quellendorf) falu Romániában Maros megyében. Kutyfalva község központja, Marosdátos, Marosoroszi, Oláhpéterlaka és az elnéptelenedett Hegymegett tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Radnót közelében, Marosludastól 5 km-re délkeletre a Maros bal partján, a Kolozsvár-Marosvásárhely országút, illetve az E60 főutvonal mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Régészeti lelőhely jellegét egy 6. századi gepida lelet határozta meg. 1331-ben Cutfolua néven, 1339-ben Kugfolwa néven említik először. A falunak a Papok erdeje nevű határrészén egykor Ferences rendi kolostora volt, melyet 1332-ben említenek. Ennek lakói a reformáció térhódításával elszéledtek innen, a kolostornak ma már nyoma sincs.
A 17. században Pekry Lőrinc kuruc generális románokat telepített be e jellegzetes magyar nyelvjárású faluba. Perky Lőrinc felesége Petrőczy Kata Szidónia a költőnő volt. A faluban állt kastélyuk is, melyet a 19. század elején lebontottak és a ma is álló Degenfeld-kastélyba építettek be.
A lakosság János Zsigmond korában unitárius hitre tért át. Ennek köszönhetően erős unitárius központtá vált Kutyfalva, különösen az unitárius hiten levő Pekrieknek tevékenysége nyomán. 1659-ben unitárius zsinat színhelye. Amikor Sárdi János küküllői esperes 1657-ben vizitációt tartott, a kutyfalvi unitárius egyházközség nagyon erősnek bizonyult, de a későbbiekben meggyengült, majd a hívek többsége átállt reformátusnak.
1910-ben 748, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott. 1992-ben 917 lakosából 582 román, 325 magyar, 9 cigány, 1 német volt.
Látnivalók
[szerkesztés]Református templom
[szerkesztés]Református temploma többször átépített. Az első templom a Magyardátos filiájaként szereplő kis kutyfalvi gyülekezetben egyszerű fakápolna lehetett, ami nyomtalanul eltűnt. Ennek helyébe épült a 15. században a település nagybirtokosa és a gyulafehérvári káptalan kezdeményezésére, esetleg a ferences szerzetesek segítségével egy torony nélküli kis gótikus templom, melynek a hatszög három oldalával záródó 5×4,30 méter boltozatos szentélye, kívül támasztó pillérei és később megtoldott, átalakított kis hajója, diadalíve, szintén átalakított ablakai a mai napig megvannak.
1676-ban anyaegyházzá növekedik Kutyfalva. A templom déli kapuja be van falazva, valamint a szentély északi oldalán lévő ajtó is. A templom alatti kriptába valószínűleg a későbbi patrónuscsaládok (Pekry, Zeyk) tagjai temetkeztek. A kripta régészeti maradványai 1912-ben az akkori Erdélyi Múzeumba kerültek. A templom kitoldása, a hajó mennyezetének, diadalívének, ablakainak átalakítása Pekry Ferenc küküllői főispán jóvoltából 1650 körül történt.[2] Ekkor készült a torony alatti ajtó és a portikusz. Mivel a Pekryek 1568-tól unitárius hitre tértek, a templom 1715-ig az unitáriusok használatában volt. Magyardátosnak, a reformátusok anyaegyházának 1658-i, tatároktól történt elpusztulása után a Pekriné Fricsi Fekete Klára védelme alá került. Hívására mind több református telepedett le, akiknek e patróna és annak harmadik férje Bethlen János református gyülekezetet szervezett, s azt 1674 táján kegyúri tisztséggel (pátrocinium) látta el.
A Pekryek közül Lőrincz, a kuruc generális már református, utódai közül ifj. Dániel István felújíttatja a templomot, barokk karzattal bővítve. Ugyanakkor készült a szintén barokk stílusú szószék. A torony építése már Dániel István idejében kezdődött el, de csak 1835-ben fejeződött be, amiről a torony alatti bejárat fölött lévő felirat tesz bizonyságot:
Isten dicsőségére kezdette e tornyot építetni b. Dániel István úr több mint fél századot felül élt csonka falai felemeltetvén - Bevégeztetett 1835-ben Zeykfalvi idősb Mlgs. Zeyk János úr mint birtokos és szentegyházi főfelügyelő különös gondossága és szorgalma által. Mátyás Sámuel papsága, Balog Sándor és mestersége s Török Márton Közfelügyelősége idejében. Tiszteld az Istent, szeresd az embert. Sz.Máté R XXII. 37-39.
A Toronyban lévő két harang közül a kicsit 1811-ben készítették, felirata: ME, Fudit Ephraim Andraschofoky A Klaudiopoli Isten Dütsöségére az Kutyfalvi reformata eklésia - öntette Anno 1811. A nagy harangot 1925-ben öntötték. Ennek felirata: Isten dicsőségére öntötte Közadakozásból a Kutyfalvi református Egyház 1925. évben. Öntötte: Klein Oszkár K. Kugiron.
A református parókia
[szerkesztés]Az 1970. évi árvíz hatalmas károkat okozott. A templomban 1,7 m magasságú volt a víz szintje. A parókia kissé magasabban helyezkedik el, ezért az árvíz nem érinthette. Az árvíz utáni időszak teremtett alkalmat egy új parókia megépítésére a salétromos falú régi parókia helyett. Egyházkerületi támogatással, valamint a gyülekezet tagjainak hozzájárulásával 1974. október 13-ra készült el a jelenlegi parókia.
1666 óta van állandó lelkipásztori állása a kutyfalvi egyházközségnek. A lelkipásztorok átlagosan 14 évet töltöttek a gyülekezetben, ami arra enged következtetni, hogy a lelkipásztorok szerették itt e gyülekezetben. 2001 májusától, Székely Levente a helyi gyülekezet lelkipásztora. Célja a fiatalok összegyűjtése, valamint a konfirmált ifjakkal való foglalkozás, de az újonnan megalakult nőszövetség működésének támogatása is.
A gyülekezet jelenlegi presbitériuma
| Név | Tisztség |
|---|---|
| Meleg Sándor | gondnok |
| Barta Klára | presbiter |
| Nagy Csaba | presbiter |
| Bükkösi József | presbiter |
| Szabó Rozália | presbiter |
| Drágos István | presbiter |
| Hajdú László | presbiter |
| Jakab János | presbiter |
| Kapás István | presbiter |
| Kocsis Lenke | presbiter |
| László Anna | presbiter |
| Kocsis István | presbiter |
Degenfeld-kastély
[szerkesztés]Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1887. május 21-én Nagy Géza, teológiai tanár, református egyházi író.
- Itt született 1926. szeptember 28-án László Gyula agrármérnök, szőlész, borász és szakíró
- Itt született 1935. november 18-án Györfi Ibolya pedagógiai szakíró, tankönyvszerkesztő.
- Itt született 1937. május 25-én Szentgyörgyi László villamosmérnök, egyetemi tanár, műszaki szakíró.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ D. Ákos - Templomaink. Reform. Szemle 1953, 206. oldal
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}