Kaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 8., 22:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
Kaba
Kaba település a magasból
Kaba település a magasból
Kaba címere
Kaba címere		 Kaba zászlaja
Kaba zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállásváros
PolgármesterSzegi Emma (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4183
Körzethívószám54
Testvértelepülései
Lista
Élesd
Népesség
Teljes népesség5278 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség61,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület95,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′ 20″, k. h. 21° 16′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 20″, k. h. 21° 16′ 27″
Kaba (Hajdú-Bihar vármegye)
Kaba
Kaba
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Kaba weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaba témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Kaba (keresztnév).
Nem tévesztendő össze a következővel: Kabasólyom.

Kaba alföldi, Hajdú-Bihar megyei település a Püspökladányi járásban. Városi rangját 2003. július 1-jén kapta.

Fekvése

A város az Alföldön, Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság déli részén, a 4-es számú főút mellett található. 32 km-re fekszik a megyeszékhelytől, Debrecentől. Kaba vasútállomás megközelíthető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon. Kabáról autóbusz járatokkal lehet eljutni Tetétlenre, Földesre, Berettyóújfaluba és Nádudvarra. Kaba közvetlenül határos Hajdúszoboszlóval, Püspökladánnyal, Nádudvarral.

Története

Kaba Árpád-kori település. Először a Váradi Regestrum említi Kabai Cseke és Mád nevével kapcsolatban, a községre vonatkozó első okirat 1355-ből, Nagy Lajos király adományleveléből ismert, amikor a király Kabát a szomszédos Keserűegyház és Szovát falukkal együtt Literáti Mihály tárnokmesternek adományozta.

Nevével kapcsolatban 1527-ben, a török adózással kapcsolatban találkozhatunk újra, amikor a község 41 családfőjét sorolják fel. 1594-ben a falut a tatárok égetik fel, lakosait is kardélre hányva. Az eddig Szabolcs megyéhez tartozó puszta falu pedig a Bocskai tulajdonában levő Kereki-vár tartozéka lett, és ez időtől kezdve ez két országhoz való tartozást is jelentett, mivel Szabolcs megye a királyi Magyarország, Bihar megye pedig Erdély része volt. Ebből eredhetett a település Vajda Kaba elnevezése is, megkülönböztetésként a kunsági Kábától, és egyúttal utalva a fejedelmek akkoriban még vajda elnevezésére is. Később neve Hajdú Kabaként is szerepelt, és az erdélyi törvénykönyv is a hajdúvárosok között sorolta fel.

A kabai tavak légi felvételen

1608-ban mint puszta falu az erdélyi Bánffyak birtokaként van feltüntetve, később azonban újratelepült, mivel az 1692-es összeírásban a kabai és sassi hajdú lakosokkal együtt szerepelt, majd a bihari hajdúvárosokkal együtt az Eszterházyak derecskei uradalmának része lett. Az Esterházyak uralma egyúttal Kaba hajdúvárosi kiváltságainak elvesztésével is járt, lakói 1719-ben tömege- sen költöztek át Békésszentandrásra. Lakossága állandóan perben állt az urasággal; a volt hajdúvárosok többször is együttesen léptek fel az Esterházyakkal szemben. A lakosság részére az országosan elrendelt Urbárium sem hozott megnyugvást, az örökös szembenállásnak csak a jobbágyfelszabadítás után, 1865-ben - egyúttal az Esterházy-uradalom eladásával járó úrbéri egyezség vetett véget.

1857. április 15-én este 10 óra körül meteorit csapódott be Kaba határában. (Lásd: Kabai meteorit.)

1904. június 1-jétől 1971. december 31–ig működött a Kaba–Nádudvar-vasútvonal.

A 2006-os év nagy eseménye a cukorgyár bezárásával kapcsolatos válság[3] volt.

Közélete

Polgármesterei

A településen 2004. február 22-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző képviselő-testület még 2003-ban kimondott önfeloszlatása miatt.[12] A választást és a képviselő-testület újbóli megválasztását eredetileg január 31-ére tűzték ki,[13] a képviselőket meg is választották, de a polgármester-választás eredményét a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság megsemmisítette – a kampánycsend megsértésére hivatkozva[14] – és elrendelte e választás megismétlését. [A januári időközi választás egyébként, a februárihoz hasonlóan a kormánypártok által támogatott Szűcs Béla győzelmével végződött.[13]]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
6005
5946
5878
5449
5308
5278
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 3,7% cigánynak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,3%, református 34%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 36,6% (23,6% nem válaszolt).[16]

Nevezetességek

  • Városháza
  • Református templom
  • Szent István-szobor
  • Világháborús emlékmű
  • Kabai meteorit: Kaba városa világhírre tett szert az 1857-ben itt hullott meteorit révén. A meteoritot a várostól északra eső külterületen (tanyán) lakó Szilágyi Gábor kabai gazda találta meg, miután április 15-én este megfigyelte a lehullását. Reggel tért vissza a helyszínre, ahol „horkantott” a lova, és ott gyűjtötte be a 2,5 kilogrammos kőzetdarabot. A debreceni Református Kollégiumba eljuttatott meteoritot Török József, az intézmény természetrajz tanára tanulmányozta elsőként.
  • Az új közművelődési ház, amely Mácsai Sándor nevét viseli
  • Városi Gyógyfürdő

Kabai városi fürdő

Kabai városi fürdő légi fotón

Az a terület, ahol most a kabai fürdő fekszik, 1908-ban Szabó Mihály tulajdona volt, aki 150 méteres kutat fúratott, és csaknem 40 °C-os vizet talált. Orvosi vizsgálat és vegyelemzés után kiderült, hogy a víz ásványi anyagokban gazdag, valamint gyógyhatású. A második kutat 1937-ben fúrták Bagi István tulajdonos megbízásából. Bartha Ferenc kútfúró mester 535 méter mélységben találta meg a gyógyvizet. A kút percenként 450 liter vizet szolgáltatott. A vízzel együtt naponta 500 köbméter 94%-os metángáz tört elő. Bagi István a vízből leválasztott gázt egy malom üzemeltetésére is felhasználta. A termálmedence építésére csak 1959-ben került sor, ezután a fürdő a helyi tanácshoz került. A medence csak 1965-re készült el.

2002-ben a kabai termálvíz „gyógyvíz” minősítést kapott, a szomszédos Hajdúszoboszló híres vizéhez hasonló jellemzőkkel bír. Az Országos Közegészségügyi Intézet szakvéleményében megállapította, hogy a kút vize 5226 mg/l összes ásványi anyag tartalmú víz, nátrium-kloridos típusú jódiontartalma alapján a jódos vizek csoportjába tartozó, metakovasavat és metabórsavat tartalmazó termálvíz.[17]

 Híres emberek

Testvérvárosok

Jegyzetek

  1. ↑ a b Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kossuth Rádió: Fizet az EU, hogy bezárják a cukorgyárat[halott link]
  4. ↑ Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 26.)
  6. ↑ Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  7. ↑ Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  8. ↑ a b Kaba települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. február 22. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  9. ↑ Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  10. ↑ Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  11. ↑ Kaba települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  13. ↑ a b Kaba települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. január 31. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  14. ↑ Nem bír el a trükkökkel a kampánycsend (magyar nyelven) (html). Origo.hu, 2010. április 9. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora[halott link]
  16. ↑ Kaba Helységnévtár
  17. ↑ Kaba: Fürdő története[halott link]

Források

  • Gonda Ferenc: Kaba története [1]

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kaba&oldid=23762264”