Ugrás a tartalomhoz

Hetednapi Adventista Egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. március 25., 18:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek)
Hetednapi Adventista Egyház
Valláskeresztény
Felekezetadventizmus
Tagságkb. 5130 [1]
Alapítva1898
Alapító
Székhely2119 Pécel, Ráday u. 12.
Technikai szám0248
A Hetednapi Adventista Egyház weboldala

A Hetednapi Adventista Egyház a nemzetközi Seventh-day Adventist Church magyarországi szervezete. Leginkább a „szombat – tanításról” ismert, amely szerint a hét hetedik napja a szombat, továbbá Krisztus közeli második eljövetelét állítják hitük középpontjába.[2] A felekezet a millerita mozgalomból indult ki, majd 1863-ban jegyezték be hivatalosan.[3] Küldetésének tartja, hogy „Isten szeretetének és kegyelmének fényét magasra emelje és így mutasson utat az embereknek Jézus Krisztushoz, hogy így az Ő tanítványai legyenek és üdvösséget nyerjenek”.[4]

Tagsága

A hetednapi adventisták aránya a lakossághoz viszonyítva (1 millió főre jutó adventista, 2017-2019)

A legtöbb hetednapi adventista az USA-ban, Latin-Amerikában, Fekete-Afrikában, a Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában él. Jelentős a számuk és továbbra is gyorsan növekszik Indiában is.

Európában Romániában van a legnagyobb taglétszámuk, 2019-ben mintegy 63 800 fő.[5] Magyarországon 2019-ben közel 5200 fő,[6] azaz itt a népességhez viszonyított arányuk kb. 1:1900. [1]

A harmadik világban az egyik leggyorsabban növekvő vallási felekezet. Híveinek száma világszerte:

A 2010-es évek végén a tagok megoszlása: [13]

Európában a taglétszámuk az utóbbi évtizedekben csak gyenge növekedést, illetve sok országban stagnálást vagy visszaesést mutat.[14]

Magyarországon

A megkeresztelt magyar hetednapi adventista hívők számának változása [15][1] [megj. 1]
ÉV 1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 2020
TAGOK
száma		 6201 6827 kb. 6220 5818 5800 5558 4915 4548 3958 4682 4426 4610 4683 4653 5135

Története

Miután a 19. századi millerita mozgalom szétesett, a Krisztus-váró csoportok egyike Joseph Bates, James és Ellen White, valamint Hiram Edson vezetésével 1863-ban egyházzá szerveződött, és felvette a „hetednapi adventisták” nevet.

Az első Magyarországon dolgozó adventista misszionárius a lengyel Michał Belina-Czechowski volt, aki 1869-1870-ben tevékenykedett Pesten és Erdélyben. Munkájának eredményéről viszont nincsenek pontosabb információk. Ludwig R. Conradi az adventisták európai misszió-területének igazgatója 1890-ben érkezett Kolozsvárra.[16] A század végén az ő, majd John F. Huenergardt német adventista lelkészek erdélyi missziója után Fogarason alakult meg az első adventista gyülekezet, illetve Kolozsvár környékén, majd Brassóban, Segesváron, illetve a 20. század hajnalától a mai Magyarország területén is gyülekezetek szerveződtek.[17]

Bővebben: A hetednapi adventisták története

Szervezeti felépítés

Az egyház alapsejtjei a gyülekezetek, ezek kerületté, a kerületek egyházterületté szerveződnek. A területeket többnyire a nemzeti unió fogja össze, az uniókat pedig a divízió. A magyarországi egyház (unió) a londoni székhelyű, Transzeurópai Divízióhoz (TED) tartozik.[18]

Az adventista világegyház szervezetileg 13 divizóra és két misszióterületre oszlik, élén pedig a Generál Konferencia (főtanács) áll, amelynek adminisztrációja az Egyesült Államokban székel.[19]

Szervezetük képviseleti renden alapul, amely demokratizmust mutat. A különféle vezetői pozíciók nem állandóak és időnként felülvizsgálják ezeket. A szervezeti egységeket bizottságok irányítják. A helyi gyülekezetek élén a „presbiter” áll, aki adventista szabályok szerint történt felszentelés után keresztelhet és vezetheti az úrvacsora szertartását. Minden megkeresztelt adventista egy helyi gyülekezet tagja és az egyházon belül szavazati joggal élhet.

Az egyház sok közösségi aktivitást támogat az egyenlő jogok, igazságszolgáltatás, a nyomor felszámolása, a képzés érdekében, és világméretű hálózatot tart fenn az oktatás és a közvetlen egészségügyi szolgálatok biztosítására.

Adventista imaház Szegeden

Összejövetelek és szertartások

Az adventisták péntek este és (a többi keresztény egyháztól eltérően) szombati napokon jönnek össze közös Biblia-tanulmányozásra és istentiszteletre.

Az úrvacsora szertartását kovásztalan kenyérrel és szőlőlével mutatják be, és úgy tekintik, mint Krisztus haláláról és feltámadásáról való megemlékezést, bűneik bocsánatára. Az úrvacsorához – az utolsó vacsorához híven – szertartásszerűen lábmosás is kapcsolódik. A lábmosást sok keresztény nem érti és nem ismeri. Mindenesetre a Bibliában Jézus Krisztus egyértelműen beszél ennek megtartásáról és mikéntjéről, illetve, hogy miért is rendelte el mindezt.[20] A bornak fordított szó pedig a Bibliában véleményük szerint egyértelműen alkoholmentes mustot jelent ebben az esetben.

Hitalapelvek[21]

A keresztények a bibliai hitalapelvek szempontjából többféle gondolkodásmódot alakítottak ki maguknak. Egyes doktrínákban a hetednapot ünneplő adventisták megegyeznek más keresztényekkel, más hitalapelvek esetén azonban egészen külön szemléletük van. A hetednapot ünneplő adventisták azokat a doktrínákat nem fogadják el, amelyek nem az Isten Igéjére épülnek. Gyakorlatilag a hetednapot ünneplő adventisták minden hitalapelve megtalálható egyik-másik felekezet hitvallásában. Egyesek csak rájuk jellemzőek. Az adventista hitalapelveket más keresztények hitalapelveivel összevetve a következő címek alatt csoportosíthatjuk:

Konzervatív keresztényekkel és a protestáns történelmi hitelvekkel közös doktrínák

  • 1. Isten a Teremtő Isten, aki a világegyetem Fenntartója és Vezetője, Ő örök, mindentudó, mindent megtehet, bárhol jelen lehet (1 Mózes 1:1, 1 Mózes 17:1, Titus 1:2, Ézsaiás 46:10, Zsoltárok 139:7-10).
  • 2. Az Istenség magába foglalja az Atya, a Fiú és a Szentlélek személyeit, mindazonáltal ez a három egy, lényegben, természetben és célban (1 János 5:7, Efézus 4:5).
  • 3. A Szentírás Isten ihletett kinyilatkoztatása, amelyet az embernek adott; és a Biblia az egyetlen törvénymutatója a hitnek és a gyakorlatnak (2 Timóteus 3:16-17).
  • 4. Jézus Krisztus maga Isten, és az Atyával együtt öröktől fogva létezik (János 10:30, Efézus 3:11).
  • 5. A Szentlélek személlyel rendelkező lény, aki ugyanazon tulajdonságokkal bír, mint az Atya meg a Fiú (János 16:7-14, 1 Korintus 2:11).
  • 6. Krisztus, Istennek Ígéje csodálatos szűztől való fogantatás által öltött testet; és teljesen bűntelen életet élt itt e földön (Lukács 1:31-32, Zsidó 4:15).
  • 7. Jézus helyettesítő, bűnbocsátó halála egyszer és mindenkor elégséges a bűnös, elveszett emberiség megváltásához (János 3:16).
  • 8. Jézus Krisztus a szó szoros értelmében testben támadt fel a sírból (1 Korintus 15:1-20).
  • 9. Jézus a szó szoros értelmében testben ment fel a mennyekbe (Lukács 24:39-51).
  • 10. Jelenleg a hithű keresztények közbenjárójaként szolgál, papként közbenjárva értük az Atya előtt (Zsidó 5:9-10).
  • 11. Vissza fog jönni a millennium előtt személyes, immanens módon (1 Tessalonika 4:16-17, Jelenések 20:4).
  • 12. Az ember bűntelennek lett teremtve, de utólagos bűnbeesése miatt elidegenedési és elfajulási folyamat vette kezdetét (Prédikátor 7:29, Róma 7:18-20).
  • 13. Megváltatni Jézus Krisztus által egyedül csak kegyelem által lehet, azáltal, hogy hiszünk az Ő áldozatában (Efézus 2:8-9).
  • 14. Jézus Krisztusban új életet kezdeni csak megújulás, újjászületés útján lehet (2 Korintus 5:16-17).
  • 15. Az ember egyedül csak hit által nyilvánítható bűntelennek (Róma 3:21-26).
  • 16. Az ember Krisztusnak az őbenne való lakozása által szenteltetik meg, a Szentlélek munkája által (1 Péter 3:15, 1 Tessalonika 5:23, 2 Tessalonika 2:13).
  • 17. Az ember megdicsőült lesz a feltámadás, azaz a szentek átváltozásának pillanatában, mikor az Úr visszajön (1 Korintus 15:51-52).
  • 18. Lesz egy ítélet, amelyben minden ember részt fog venni (Prédikátor 12:14, Zsidó 9:27).
  • 19. Az Evangéliumnak bizonyságként hirdettetnie kell az egész földön (evangelizáció – Máté 24:14, Kolossé 1:5-6).
Misszióközpont Kambodzsában. Jézus tanításának megfelelően[22] az adventisták széles körű missziós tevékenységet folytatnak.

Egyes konzervatív keresztényekkel közös hitelvek

  • 1. Az ember szabadon dönthet abban, hogy elfogadja, vagy pedig visszautasítja Krisztus megváltó szolgálatának ajánlatát; Isten egyetlen ember számára sem rendelte el előre, hogy megváltott, vagy pedig elveszett lesz-e (János 3:16, Józsué 24:15, 1 Korintus 9:26-27).
  • 2. Az Erkölcsi Törvény, a Tízparancsolat, minden ember életének és magatartásának szabványa, törvényadója, életkortól függetlenül; a Tízparancsolat nem lett sem megváltoztatva, sem eltörölve (2 Mózes 20:1-17, Máté 5:17, Lukács 16:17, Róma 3:20, 31:1-4, 7:12, Zsidó 8:10).
  • 3. A keresztség egyetlen teljesen víz alá való merítésből áll; nem spriccelésből, a víznek ráöntéséből vagy pedig háromszor víz alá való merítésből (Máté 28:18-19, Márk 1:9-10, Apostolok Cselekedetei 8:35-38).
  • 4. Az ember a teremtéskor korlátolt halhatatlansággal lett felruházva; az ember nem halhatatlan önmagában, nincs halhatatlan lelke sem (Zsoltár 146:4, Prédikátor 9:5-6.10, 12:7, Ézsaiás 26:14).
  • 5. A rossz bűnhődés által, és teljes megsemmisítés által lesz megbüntetve; nem létezik örök pokol, amelyben a lelkeket örökkön örökké kínoznák (Máté 25:41, 2 Péter 3:7).
  • 6. A hét hetedik napja a szombat (Sabbat); a szombat soha nem volt eltörölve, soha nem volt áthelyezve a hét első napjára (1 Mózes 2:2-3, 2 Mózes 20:8-11, Ezékiel 20:20, Máté 12:8).
  • 7. A tized elve Isten terve az egyháza fenntartására; a tized elve nem csak a zsidók számára volt elrendelve (1 Mózes 14:20, 3 Mózes 27:30, Malakiás 3:10, Máté 23:23).
  • 8. Isten a világot hat 24 órás nap alatt teremtette; a teremtés nem egy evolúciós folyamat útján valósult meg (1 Mózes 1:5-18, 2:2, 2 Mózes 20:11).
  • 9. A próféciák értelmezésének leghelyesebb módja a történelmi értelmezésben mutatkozik meg; nem fogadható el a preterista vagy a futurista értelmezés ld. A jelenések könyve (4 Mózes 14:34, Ezékiel 4:6, Dániel 9:23,25,27, Máté 24:15).
  • 10. Az államhatalmak különválasztása (az állam és az egyház teljesen különböző rendszer alapján kell működjön); a vallás, vagy az emberek vallásos életének irányítását megpróbálandó, az egyház nem szabad uralja az államot, és az államnak sem szabad uralkodnia az egyház felett (Márk 12:17, Apostolok Cselekedetei 5:29, Róma 13:1-2, 1 Péter 2:13-14).
  • 11. A Krisztus által elrendelt szertartás – az Úrvacsora alkalmával egymás lábának megmosása – a mai napig érvényes szertartás; ez a szertartás nem csak egy alkalmazkodás volt az akkori idők szokásaihoz és elvárásaihoz (János 13:14-15, 1 Korintus 11:23-24).
  • 12. Önmegtartóztatás azon gyakorlatoktól, amelyek magukba foglalják a dohány vagy az alkohol használatát; ezen dolgok használata által Istent helytelen módon mutatjuk be (Példabeszédek 23:20-21, 31:4-5, 1 Korintus 3:16-17, 6:19-20, 10:31).

A hetednapot ünneplő adventisták sajátos doktrínái

Az adventisták Ellen G. White-ra, mint az utolsó idők prófétanőjére tekintenek
  • 1. Az ószövetségi templomi szolgálat Jézus Krisztus egész történelmen átívelő üdvözítő, főpapi szolgálatának előképe, ahol Krisztus jelenleg (1844 óta) a Szentek Szentje által jelképezett közbenjárói szolgálatának kétféle fázisában szolgál (Zsidó 2:17, 5:1, 8:1-3, 9, 1 Timóteus 2:5).
  • 2. Egy vizsgálati ítéletnek kell végbemennie, amelyben minden ember fölött kegyelmesen és a maga idejében megszületik az ítélet Jézus dicsőséges visszajövetele előtt (Máté 12:36, Zsidó 7:25, 1 János 2:1, 2 Péter 2:9, 3:7).
  • 3. A prófétaság lelke, vagy a prófétálás ajándéka egy a Szentlélek ajándékai közül, amit az egyháznak ígért az utolsó időkre, és ez az ajándék a Hetednapot Ünneplő Adventista Egyházban a múltban Ellen White írásai és munkássága által nyilvánult meg, azonban azóta is minden időben érvényes, így ma is épp úgy érvényes és jelenlévő ez az ajándék (Jóel 2:28-29, 1 Korintus 12:11, Efézus 4:11-12, Jelenések 12:17, 19:10).
  • 4. Az Isten pecsétje és a fenevad jele, amelyeket a Jelenések Könyve említ, az igaz és a hamis istentisztelet szimbólumai, az isteni és az egyházi hatalomban megnyilvánuló emberi (az isteninek vallásos köntösben ellenszegülő) tekintély a Jézus visszajövetele előtti utolsó nagy összecsapásban éri el csúcspontját ez a nagy küzdelem. (Jelenések 13:16-17, 14:9, 15:2).
  • 5. A Jelenések Könyvének 14. fejezetében bemutatott három angyal Istennek a világhoz intézett utolsó üzenetét jelképezi, amely felkészít a Krisztus visszajövetelére (Máté 12:36, 1 János 4:17, 2 Péter 2:9, 3:7, Jelenések 14:6-12).

Erkölcsi és egészségvédelmi elvek, tiltások, szabályok

  • A kicsapongó szórakozási formák kerülendők.
  • Az alkoholfogyasztás tiltott.
  • A dohányzás tiltott. A kávé fogyasztása nem ajánlott. Nagy fontosságot tulajdonítanak az egészséges életmódnak, sokan közülük vegetáriánusok. A test-lélek-szellem egységeként értelmezik az emberi lény egészét, amelyek nem élnek egymástól függetlenül. Ellen G. White az írásaiban részletesen kitért az egészségi alapelvekre.
  • A homoszexualitás a bibliában szereplő eredeti isteni tervvel nem egyeztethető össze.
  • Az abortusznak erkölcsi következményei vannak, s ezek az ember lelkivilágára vannak elsősorban rossz kihatással. Kivételes esetek, amelyekben mégis megengedhető: a nemi erőszak, vérfertőzés, egyes születési rendellenességek, illetve ha a szülés veszélyezteti az anya életét. Tanácskozás után a végső döntést az asszony hozza meg.
Az adventisták a világ számos pontján alapítottak iskolákat illetve egészségügyi intézményeket. A képen egy kórház Srí Lankán.

Hitelvek

  • A tiszta és tisztátalan állatok különválasztása a Mózes III. könyve alapján. A tisztátalannak tartott állatok húsát a Szentírás ószövetségi része alapján nem fogyasztják. (Özönvíz története említi először sok évszázaddal a zsidó nép kialakulása előtt).
  • A nemek egyenlősége és a nők jogaiért való küzdelem.
  • A házasság állandó, a válás ellen foglalnak állást. Kivételes esetek, amikben mégis megfontolandó: házasságtörés, paráznaság vagy fizikai erőszak. Az újraházasodás kizárólag a házasságtörés esetében fogadható el.
  • A fegyveres katonai szolgálat kerülendő.
  • Szombaton (péntek és szombat naplemente között) nem dolgoznak (Tízparancsolat 2. Mózes 20:8-11). Ugyanígy – hitük szerint – elvész a szombat-tartás áldása ha a maguk hasznát keresik. Kerülik a köznapi időtöltést (pl. televíziózás, szórakozás, vásárlás – l. Ézsaiás 58. fejezete.)

Intézmények

Kiadványok

Adventista folyóiratok:

  • AdventInfó
  • Adventista Világ
  • Boldog Élet
  • Mosoly gyermekújság

Adventista könyvek:

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások

Commons:Category:Seventh-day Adventist Church
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetednapi Adventista Egyház témájú médiaállományokat.

Angol weboldalak:

Kritikai oldalak

Válaszok a kritikákra

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Hungarian Union Conference - Directory
  2. ↑ Hitelveink (magyar nyelven). Hetednapi Adventista Egyház. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
  3. ↑ Seventh-day Adventists—The Heritage Continues Along. General Conference of Seventh-day Adventists. [2006. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
  4. ↑ Máté 28:18-20
  5. ↑ Adventist Statistics - ROMANIAN UNION CONFERENCE. www.adventiststatistics.org. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  6. ↑ Adventist Statistics - HUNGARIAN UNION CONFERENCE. www.adventiststatistics.org. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  7. ↑ a b Adventist General Conference Statistics
  8. ↑ http://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR1930.pdf
  9. ↑ http://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR1945.pdf
  10. ↑ http://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR1960.pdf
  11. ↑ http://documents.adventistarchives.org/Statistics/ASR/ASR1986.pdf
  12. ↑ Adventist General Conference Statistics
  13. ↑ Szilvási József: A Hetednapi Adventista Egyház, Vallástudományi Szemle - 13. évf. 2. sz. (2017.)
  14. ↑ Adventist World Statistics. www.adventiststatistics.org. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  15. ↑ HUNGARIAN UNION CONFERENCE -- Yearly Statistics (1921-2019). adventiststatistics.org. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  16. ↑ Theologiai Szemle, 1966 |. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 27.)
  17. ↑ Theologiai Szemle, 1966 / 3-4. szám
  18. ↑ Trans-European Division - Adventist Organizational Directory. www.adventistdirectory.org. (Hozzáférés: 2021. március 15.)
  19. ↑ Adventist Directory
  20. ↑ Ján 13.
  21. ↑ George Knight „Questions on Doctrine“ munkájára alapozva(Berrien Spring, MI – Michigan, Andrews University Press, 2003), 21-23.
  22. ↑ http://biblia.biblia.hu/read.php Archiválva 2009. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Máté 28: 19-20
  1. ↑ A szakadások 1956-'57-ben, majd az 1970-es évek második felében is hozzájárultak az akkori csökkenéshez, illetve a rendszerváltás után és 2015-ben a Keresztény Advent Közösségből való visszatértek az akkori növekedéshez.

Bibliográfia

  • A H.N. Adventista Egyház története 1945 és 1989 között Magyarországon. Doktori disszertáció Szerző Rajki Zoltán Budapest: Advent, 2003 207 p. : ill. ; 23 cm Sorozat: (Societas et ecclesia, 1217-2413 ; 6.)
  • A szentély tana, a szombat, a prófétaság lelke, a hármas angyali üzenet : négy tanulmány az alapvető adventista tanításokról. C. Mervyn Maxwell et al. Budapest Kiadó: Adventista Teológiai Főiskola, 1997 Terjedelem: 66 p. ; 20 cm Sorozat: (Az adventista teológiatörténet kiskönyvtára ; 4.) ISBN 963 7817 97 2
  • Hetednapi adventista gyülekezeti kézikönyv. Kiadó: a H. N. Adventista Egyház; [ford. Hegyes Horváth Csilla és Hegyes Horváth Géza] Budapest 2003 Terjedelem: 275 p. ; 21 cm ISBN 963-9122-95-5
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hetednapi_Adventista_Egyház&oldid=23713967”