Csicsóholdvilág
| Csicsóholdvilág (Țapu) | |
 | |
| A szász erődtemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Mikeszásza |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 557147 |
| SIRUTA-kód | 145024 |
| Népesség | |
| Népesség | 545 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 20 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 299 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 04′ 03″, k. h. 24° 05′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 03″, k. h. 24° 05′ 18″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csicsóholdvilág témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csicsóholdvilág (románul: Țapu, németül: Abtsdorf bei Marktschelken, szászul Appesstref vagy Zappesstref[2]) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Mikeszásza községhez tartozik.
Fekvése
Medgyestől 27 km-re délnyugatra, a Nagy-Küküllőtől délre, a 14-es főút mellett fekszik.
Nevének eredete
Magyar neve Kiss Lajos magyarázata szerint egy holdsarló alakú földdarabra utalt, és először 1309-ben (Hulduualach), előtagját pedig 1808-ban jegyezték föl (vö. Holdvilág nevével). Német neve ('apát falva') arra utal, hogy a 14. század elején az egresi apátság birtoka volt (egy 1315 és 35 között kiállított oklevél 1402-es másolatában: v[illa] Abbatis). Több évszázadon át magyarul is a párhuzamos nevet használták (1417, Apathfalwa). Román neve a țap ('kecskebak') szóból való (1750, Czapu).
Története
Szász jobbágyfalu volt, amely közigazgatásilag nem a Királyföldhöz, hanem Fehér, majd Alsófehér vármegyéhez tartozott, bár Zsigmond 1416-ban elrendelte, hogy a hét szász székkel együtt teljesítsen katonai szolgálatot, és Mátyás 1485-ös rendelete értelmében azokhoz hasonlóan is adózott.
1647-ben 23 jobbágy- és négy cigány család, 1766-ban románok is lakták. 1792-től a Teleki család birtoka volt. A Telekieknek való szolgálat elől a 19. század elején 28 szász családja a szász városokba költözött. Román lakói papjukkal együtt 1824-ben tértek át görögkatolikusnak.[3]
1850-ben 806 lakosából 374 volt román, 302 német, 111 cigány és 19 magyar nemzetiségű; 483 görögkatolikus, 302 evangélikus és 17 református vallású.
2002-ben 772 lakosából 710 volt román, 38 magyar és 21 német nemzetiségű; 675 ortodox, 36 református, 24 evangélikus, 24 görögkatolikus és 7 római katolikus vallású.
Látnivalók
- Evangélikus erődtemploma. A templom 1400 körül épült. 1625-ben valószínűleg elbontották tornyát és a hajó legtöbb gótikus ablakát, ekkor épült viszont a csúcsíves déli és északi kapu. 1838-ban nyugati kapuját befalazták, hajóját pedig új mennyezettel látták el. A szentély északi falában félig befalazott gótikus szentségfülke látható. Egyik harangját a 15. század végén vagy a 16. század elején öntötték.[4] Valószínűleg a 14. században vették körül ovális kőfallal, amelyre belülről kétszintes gyilokjárót építettek. A ma hat méter magasan álló fal nyugati oldalán a zömök kaputornyot 1940-ben földrengés rázta meg, majd 1955–56-ban javították ki. Az északi oldalon őrtorony véd egy kis ajtót.[2]
- A falu határában sós források törnek föl.
Híres emberek
- Itt született 1937-ben Ilie Datcu labdarúgókapus, háromszoros török bajnok.
Jegyzetek
- ↑ [1]
- ↑ a b Roth, Anselm; Sopa, Ovidiu. Kirchenburgen im Westlichen Kokelland und Mediasch. Bonn: Schiller Verlag, 48–52. o. (2016). ISBN 9783944529752
- ↑ Șematismul veneratului cler al Archidiecesei Metropolitane Greco-catolice Române de Alba-Iulia și Făgăraș pre anul domnului 1900. Blaș, 200. o.
- ↑ Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi. Budapest – Kolozsvár, 2002 [2] Archiválva 2013. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
További információk
- Az erődtemplom a „jupiter.elte.hu”-n[halott link]
- Az erődtemplom az Erdélyi erődtemplomok webhelyen
- Szász András: Csicsóholdvilág
Képek
-
A falu látképe Mikeszásza felől -
Evangélikus erődtemplom -
-
Ortodox templom
Szeben megye települései  | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||
.svg){kind=small}
