Wikipédia:Nyelvészeti műhely/Témalista

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyelvészeti témalista – áttekintés és hosszabb távú feldolgozás végett

A, Á[szerkesztés]

ábécé, abessivus, ablativus, abszolút tő, adaptáció, adat, adatgyűjtés, adessivus, adnominális szószerkezet, affrikálódás, affrikáta, agglutináció, akcióminőség, aktuális mondattagolás (topik, fókusz), alakkiegészülés, alaktan, alakváltozat, alakzat, alany, alanyeset, alanyi igeragozás (általános ragozás), alapnyelv, alapszókincs, alaptag, alárendelés, alárendelő összetett mondat, alkalmazott nyelvtudomány, állandó határozó, állandósult szókapcsolat, állapothatározó, allativus, allegória, állítmány, allomorf, altaji nyelvcsalád, általános nyelvészet, anafora, anagramma, analitikus szerkesztésmód, analógia, antikva, anyanyelv, anyanyelvváltozat, archaizmus, areális nyelvészet, argó, artikuláció, artikulációs bázis, aspektus, aszteriszk, a tergo szótár, azonos alakú szavak, azonos utalás

B[szerkesztés]

becenév, befejezés, bekezdés, belehallás, bemutatkozás, bennfoglalás (implikáció), beszéd, beszéddallam, beszéd-előállítás, beszédhang, beszédhelyzet, beszédhiba/beszédzavar, beszédlégzés, beszédszakasz, beszédszervek, beszédtett, beszédtöltelék, beszélés néprajza, beszélőközösség, beszélt nyelv, betűejtés, betűfűzés, betűírás, bevezetés, bibliafordítás, birém mondat, bővített mondat, bővítmény

C[szerkesztés]

causalis-finalis, célhatározó, cím, cirill írás, confixum, coniunctivus

Cs[szerkesztés]

családfaelmélet, családi helyragok, csonka tő

D[szerkesztés]

dadogás, dativus, delabializáció, delativus, denazalizáció, denominális, depalatalizáció, determináns, deverbális, dezaffrikálódás, diáknyelv, diakrónia, diftongizálódás, distributiv temporalis, distributivus, disztribúció

E, É[szerkesztés]

egyenes beszéd, egyetemes nyelvtan, egyeztetés, egynyelvűség, egyszerejtés, egyszerű mondat, ékírás, elativus, elbúcsúzás, elemszilárdulás, elemzés, ellentétes jelentésű szavak, előfeltevés, előhangzó, előíró nyelvtan, elválasztás, elvonás, eredethatározó, eredményhatározó, értelmező, esetrag, esetviszony, essivus, essivus-formalis, essivus-modalis, eszközhatározó, eszperente, esszé, etimológia, etimon, etnometodológia, eufemizmus, eufónia, expresszív

F[szerkesztés]

factivus, fatikus funkció, fejezet, felhang, felkiáltójel, félmagánhagzó/félmássalhangzó, figura etimologica, filológia, finnugor (és uráli) őshaza, fogalomírás, fok-mérték határozó, fokozás, fonéma, fonémaváltozat (allofón), fonetika, fonetikus átírás, fonológia, forduló, forgatókönyv, forikus elem, formalis, főnév, főnévi alaptagú szószerkezet, főnévi igenév, frazeológia, funkcióige, funkcionális nyelvtan, függő beszéd

G[szerkesztés]

gemináció (geminálódás), generatív transzformációs grammatika, genitivus, genus, germanizmus, glagolita írás, glosszák, gondolatjel, gót betűs írás, görög írás, graféma, graffiti, grafológia, grammatikai homonímia (azonosalakúság), gyorsírás

H[szerkesztés]

hámi-sémi nyelvcsalád, hangátvetés, hangbetoldás, hangerősség, hangfekvés, hanglejtés, hangok/hangsorok stílusértéke, hangrendi átcsapás, hangsúly, hangszínezet, hangterjedelem, hangulatfestés, hangutánzás, hangutánzó szavak, hangűr, hangváltozás, hapax legomenon, hasonlat, hasonlító határozó, hasonló alakú szavak, hasonulás, határozó, határozói igenév, határozószó, határozószói alaptagú szószerkezet, helyesírás, helyesírási alapelvek, helyhatározó, hermeneutika, hiányjel, hivatalos nyelv, hivatalos szövegek, homályos stílus, hullámelmélet, huszita helyesírás

I, Í[szerkesztés]

idegen szó, identifikáció, idézet, idézőjel, időhatározó, igazodás, ige, igei alaptagú szószerkezet, igei igenév, igeidő, igekötő, igemód, igenév, igenévi alaptagú szószerkezet, igényes stílus, igeragozás, ikerszó, ikes igék, ikes igeragozás, ikon, ikonikus, illativus, illeszkedés, improduktív, index, indoeurópai nyelvcsalád, indulatszó, inessivus, infixum, iniciálé, inkongruencia, instrumentalis, intonáció, IPA, irányhármasság, írás, íráselőzmények, írásjegy, írásjel, íráskép, irodalmi mű és nyelvváltozat, irodalmi nyelv, irodalomtudomány, írott nyelv, izoglossza

J[szerkesztés]

jel, jelentés, jelentésbesugárzás, jelentésbővülés, jelentésfajták, jelentésháló, jelentéshálózat, jelentésjel, jelentésmező, jelentésszűkülés, jelentéstan, jelentéstani összeférhetőség, jelentéstapadás, jelentésváltozás, jelszó, jeltárgy, jelző, jottista-ipszilonista háború (v. vita), jövevényszó

K[szerkesztés]

kakofemizmus, kalligráfia, kancellária, kapcsolathálózat, kapcsolatjelölő mondatszó (interakciós m.), karoling írásreform, katafora, kauzatív ige, képírás, képző, képzőbokor, kérdés, kérdőjel, kérés, kereszteződő szófaj, kétnyelvűség, kétnyíltszótagos tendencia, kettőshangzó, kettőspont, kettőztetés (reduplikáció), kézirat, kiejtés szerinti írásmód (fonetikus í.), kiesés (elízió), kifejtetlen elem, kód, kódex, kodifikáció, kodikológia, kódváltás, kognitív nyelvészet, koherencia, komment, kommunikáció, kommunikációelmélet, kommunikációs jelentés, kommunikatív képesség, kontextus, konvencionális, kopula, korpusz, köszönés, kötőjel, kötőszó, következtetés, közhely, közlés, közmondás, köznevesülés, köznyelv, krétai írások (lineáris B írás), kurzív, kvantitatív nyelvészet

L[szerkesztés]

labializáció, laringális, latin betűs írás, lativus, látomás, legenda, lektor, lexéma, likvida, locativus, ly (ellipszilon)

M[szerkesztés]

magánhangzó, magmondat, magyar nyelvközösség (~ beszélőinek lakhelye, ~ beszélőinek száma, ~ története), majuszkula, mássalhangzó, mássalhangzó-torlódás, mássalhangzótörvények, megkülönböztető jegyek, megszólítás, mellékjel, mellékmondat, melléknév, melléknévi alaptagú szószerkezet, melléknévi igenév, mellérendelés, mellérendelő összetett mondat, mesterséges nyelv, metafora, metonímia, migráció, mindennapi szövegek, miniatúra, mint segédszó, minuszkula, misszilis, mobilizáció, modalis-essivus, modalitás, módhatározó, módosítószó, mondat, mondatátszövődés, mondatfunkciós részek, mondatrész, mondatszó, monoftongizálódás, monológ, morfonológia / morfofonológia, morfológiai természetű szószerkezet, motiváltság, mozaikszó, multiplicativus

N[szerkesztés]

nagykötőjel, nazális, nazalizáció, nemzetközi szó (műveltségszó), neológia, neologizmus, népetimológia, népnyelv, név, névadás, névelő, névmás, névmási alaptagú szószerkezet, névszó, névszóragozás, névutó, nézőpont, nomenverbum, nuncupativus

Ny[szerkesztés]

nyelv, nyelvatlasz, nyelvcsalád, nyelvelmélet, nyelvemlék, nyelvhasonlítás, nyelvhasználati színtér, nyelvhelyesség, nyelvi érték, nyelvi eszmény, nyelvi játék, nyelvi készlet, nyelvi kompetencia, nyelvi norma, nyelvi performancia, nyelvi szintek, nyelvi tervezés, nyelvi univerzália (nyelvi univerzálé), nyelvi változás, nyelvi változó, nyelvjárás (hangtani jellemzőik, nyelvtanuk, szókészletük, típusaik), nyelvjárástan, nyelvközösség, nyelvművelés, nyelvpolitika, nyelvrokonság, nyelvszövetség, nyelvtan, nyelvtani kapcsolóelemek, nyelvtani szám, nyelvtani személy, nyelvterület, nyelvtipológia, nyelvtípusok, nyelvtörténet, nyelvtörténeti korszakok, nyelvtudomány, nyelvtudomány története, nyelvújítás, nyelvváltozat, nyíltabbá válás, nyomatékosító nyújtás (emfatikus ny.)

O, Ó[szerkesztés]

óegyiptomi írások (vö. egyiptomi nyelv), okhatározó, optativus, ortológia

Ö, Ő[szerkesztés]

önkényesség, őshaza, összeolvadás, összetett kép, összetevős elemzés, összevonás (kontrakció – mint hangváltozás)

P[szerkesztés]

palatalizáció, paleográfia, palindrom, paradigma, párbeszéd, partikula, partitivus, pont, pontosvessző, pótlónyúlás, pöszeség, praedicativus, Prágai Iskola, pragmatika, predikatív viszony, prefixum, prepozíció, produktivitás, proforma (szómás), protézis, prozódia, purizmus

R[szerkesztés]

raccsolás, rag, rámutatás, redundancia, réja, rekonstrukció, relatív tő, rendszerkényszer, rendszermondat, réshangúsodás, részeshatározó, retorika, ritmus, rokon értelmű szavak, rovásírás, rövidülés, rubricator, rúna, sacramentarium, sajtó szövegei, segédige, simító folyamatok (lenizációs f.), sociativus, sorvadó hang (redukált hang)

S[szerkesztés]

spontán szöveg, stilisztika, stílus (stílusárnyalat, stílus és beszédtett, stílus és érzelemkifejezés, stílus és nyelvváltozat, stílus és szövegtípus, stílus és téma, stílushatás, stílustípus, stílusszerkezet), strukturalizmus, sublativus, superessivus

Sz[szerkesztés]

szabad függő beszéd (átélt beszéd), szaknyelv, szakszó, szállóige, számállapot-határozó, számhatározó, számnév, számnévi alaptagú szószerkezet, származékszó, szegmentálás, szegmentum, személynév, szemiotika, szerkezettagok, szimbólum, szinekdoché, szinesztézia, szinkrónia, szintaxis, szintetikus szerkesztésmód, szleng, szó, szóalkotás, szociolingvisztika, szócsalád, szóelem, szófajtan, szófajváltás, szóhasadás, szóhatár-eltolódás, szóírás, szókép (trópus), szóképzés, szókészlettan (lexikológia), szokványos kifejezésmód, szólás, szóláshasonlat, szómondat, szónoki beszéd, szóösszerántás, szóösszetétel, szórend, szórövidülés, szórványemlék, szószaporítás, szószerkezet (szintagma), szótag, szótagírás, szótagolás, szótár, szótártan (lexikográfia), szóteremtés, szóvegyülés, szöveg, (hangzás, íráskép, szerkezeti egységei, típusai), szövegemlék, szövegmondat, szövegtan, szuffixum, szupraszegmentális eszközök, szupraszegmentum, szünet

T[szerkesztés]

tagadószó, tagolatlan mondat, tagolt mondat, tárgy, tárgyalás, tárgyas igeragozás (határozott ragozás), tárgyeset, tárgyias kép, társhatározó, tartalmi-logikai kapcsolat, tegezés, tekintethatározó, teljes tő, téma, téma folytonossága, téma-réma viszony a szövegben, tematikus főnév, tematikus szerepek, tempó, temporalis, terminativus, terminológia, tervezett szöveg, tételmondat, tilde (hullámvonal), titkosírás, toldalék, , többjelentésű szavak, többközpontúság, törlés, tőszó, tővéghangzó, translativus-factivus, transzformáció, tranzitív ige és tranzitivitás, tremuláns, tudáskeret, tudományos szövegek, tulajdonnév, tükörszó

U, Ú[szerkesztés]

új ortológia, újgrammatikusok, unciális írás, uráli nyelvcsalád, utalás, üzenet

V[szerkesztés]

valenciaelmélet, vándorszó, vessző, világos stílus, virgula, visszaütés (regresszió), vokalizáció, vonzat

Z[szerkesztés]

zárhangúsodás, zárójel, zárt ë, zártabbá válás, zéró morféma, zönge, zöngésülés, zöngétlenülés, zörej

Zs[szerkesztés]

zsargon