Alany

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.[1]

Az alany meghatározása meglehetősen összetett kérdés. A legnyilvánvalóbb esetben az állítmánnyal kifejezett cselekvés cselekvője, de ezesetben is megkülönböztetendő grammatikai alany és logikai alany, legalábbis azokban a nyelvekben, amelyekben van cselekvő igenem és szenvedő igenem. Ezekben a grammatikai és a logikai alany egybeesik, amikor az ige cselekvő igenemű [pl. (angolul) The cat bit the dog ’A macska megharapta a kutyát’], de amikor az ige szenvedő igenemű [pl. (angolul) The cat was chased by the dog ’A macskát a kutya kergette’ (szó szerint ’A macska a kutya által volt kergetve’)], a ’macska’ csak grammatikai alany, a ’kutya’ pedig az igazi cselekvő, azaz logikai alany.[2] Egyes nyelvek hagyományos grammatikáiban ezt külön mondatrészként kezelik, például (franciául) complément d’agent ’cselekvő határozó’ néven.[3]

A magyar nyelvben is vannak esetek, amikor meg kell különböztetni grammatikai és logikai alanyt. Az Én megyek mondatban ezek egybeesnek az én szóban, de a Nekem mennem kell mondatban a grammatikai alany a mennem személyragos főnévi igenév, a logikai pedig a nekem névmás, amely mondattanilag részeshatározó.[4]

Más esetekben a grammatikai alany nem cselekvő, és logikai alany sincs a mondatban. Ez akkor fordul elő, amikor az állítmánnyal a beszélő megállapítja:[5]

  • azt, hogy az alannyal történik valami: Esik az eső;
  • az alany állapotát: A gyerek rosszul van;
  • azt, hogy az alany létezik: „Lesz még egyszer ünnep a világon” (Vörösmarty Mihály: A vén cigány);
  • azt, hogy az alanyhoz minőség társul: A fiú okos;
  • azt, hogy az alanyhoz mennyiség társul: Az erdőben sok gomba van.

Nemcsak igének lehet alanya, hanem igenévnek is. Ez az alany általában azonos az igenevet alárendelő ige alanyával: (franciául) Je promets à Pierre de venir ’Megígérem Pierre-nek, hogy eljövök’, de az igenévnek saját alanya is lehet: Je dis à Pierre de sortir ’Azt mondom Pierre-nek, hogy menyjen ki’. A francia hagyományos grammatikában az ilyet összetett mondatnak tekintik, melyben Pierre egyben részeshatározó a főmondatban és alany ennek tárgyi mellékmondatában.[6]

Az alany kifejezése[szerkesztés]

A grammatikai alanyt a leggyakrabban főnév vagy főnév jellegű szó fejezi ki. Azokban a nyelvekben, amelyekben ragozzák az ilyen szót, ez alanyesetben áll, azokban az indoeurópai nyelvekben, melyekben csak a személyes névmást ragozzák, a másféle alanyi funkciót betöltő névszók elöljárószó nélkül használatosak:

  • főnév: A gyerek rosszul van;
  • főnévi névmás: Én megyek;
  • minden más főnévi értékben használt szó: „Ordít utánam az éjben Cifra sereggel a Tegnap (Ady Endre: A Holnap elébe).[7]

Igenév is lehet alany. A magyarban ez a főnévi igenév, személyrag nélkül (Dohányozni tilos!) vagy személyraggal: Mennem kell.[8] Egy olyan nyelv grammatikáiban, mint a román, a határozói igenévről is úgy tekintik, hogy kifejezheti az alanyt (S-a auzit strigând ’Kiáltás hallatszott’), és a supin-nak nevezett igenévről is: „Ce s-a întâmplat pe urmă nu e greu de-nchipuit (George Topîrceanu) ’Azt, ami azután történt, nem nehéz elképzelni’.[9]

Azokban a nyelvekben, mint amilyen a magyar is, amelyekben az igét úgy ragozzák, hogy mindegyik vagy csaknem mindegyik személyrag különbözik a többitől, nem szükséges mindig külön szóval kifejezni az alanyt. Más nyelvekben, amelyekben nincs igeragozás, vagy amelyekben túl kevés különböző személyrag van, az alanyt általában külön szó fejezi ki. Ilyen például az angol nyelv vagy a francia. Az utóbbiban az ige mellett mindig ott van külön szóban az alany, kivéve felszólító módban. E jelenség hatására személytelen ige esetében is jelen kell lennie az il hímnem egyes szám 3. személyű személyes névmásnak, még olyan igék esetében is, amelyeknek nem lehet alanyuk: Il neige ’Havazik’. Ezt „látszólagos alanynak nevezik”. Olyan személytelen igék esetében, amelyeknek lehet alanyuk, ezt valódi alanynak nevezik, de az il is jelen van: Il faut un permis de conduire pour conduire une voiture ’Jogosítvány kell autó vezetéséhez’.[10]

Egyes grammatikákban az alanyi mellékmondatot is egyszerűen alanynak tekintik:

(franciául) Il n'est pas étonnant qu'il soit malade ’Nem csoda, hogy beteg’;[11]
(angolul) That oil floats on water is a fact ’Hogy az olaj úszik a vizen, az tény’.[2]

Egyazon alany többszörös kifejezése[szerkesztés]

Olykor ugyanazt a valódi alanyt kétszer fejezik ki. Ez mondható azon nyelvek esetében, melyekben az ige személyragjai beleértik ugyan az alanyt, de ez főnév, illetve a beszélő ki akarja emelni az 1. vagy a 2. személyt. Magyar példa: „Mi vagyok én, | ha e planéta | csak egy bevérzett margaréta!” (Nagy László: Vállamon bárányos éggel).[12] A román nyelvben is ez a helyzet: Eu sunt profesoara, ea e o studentă! ’Én a tanár(nő) vagyok, ő egy diáklány!’[13]

A francia nyelvben az alany kiemelése céljából az egy kötelező külön szóval kifejezett alannyal együtt jelen van egy ráutaló névmás is:[14]

  • Mes parents, ils ont vendu leur maison ’Az én szüleim eladták a házukat’ – főnévvel és ráutaló hangsúlytalan névmással kifejezett alany;
  • Moi, je le connais ’Én ismerem őt’ – hangsúlyos alakú és hangsúlytalan alakú személyes névmással kifejezett alany;
  • Le pouvoir, ça se prend par la force ’A hatalmat erővel veszik át’ (szó szerint ’A hatalom, ez átvevődik az erő által’) – főnévvel és ráutaló mutató névmással kifejezett alany.

Ha a franciában történetesen az ige összetéveszthetetlenül kifejezi a grammatikai személyt, mint az első példában, akkor az alany háromszor van kifejezve.

A románban is előfordul az alany háromszoros kifejezése: az állítmány személyragjával, az ennek megfelelő személyes névmással és azzal a főnévvel, amelyre a névmás utal: Vorbește ea Maria așa, dar tot îi pare rău ’Így beszél Maria, de mégis bánja’ (szó szerint ’Beszél ő Maria így, de…’).[9]

Az alanyos szerkezetek fajtái[szerkesztés]

Szerkezete szerint az alany lehet:[15]

  • halmozott, azaz két vagy több, egymás között mellérendelési viszonyban álló alany: „Valentin és Kandúrka hirtelen felszalad egy létrán” (Szabó Magda);
  • kettős, melyből az egyik főnévi igenév: Az autó közeledni látszik;
  • összetett, egy névszóból és egy igenévből: Jó volna gazdag lenni;
  • tapadásos, melynek jelentése a gyakori használat folytán szinte az állítmányhoz tapadt, s a predikatív szerkezet kiegészítése magától értetődő: Éjfélt ütött (az óra);
  • lappangó, mely csak körülbelül határozható meg, bár az állítmányhoz értett, de a szerkezet kiegészítése nehéz: Szórakozásra már nem futja (Az alany lehet a pénz, a lehetőség.);
  • alárendelt, határozói igenév vagy igenévi ige alaptaggal: Az árvíz sújtotta vidék lakói elmenekültek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 364. o., 370. o.
  2. ^ a b Crystal 2008, 461. o.
  3. Delatour 2004, 104. o.
  4. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 363.
  5. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 365. o., 367. o.
  6. Dubois 2002, 247. o.
  7. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 371.
  8. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 372.
  9. ^ a b Constantinescu-Dobridor 1998.
  10. Delatour 2004, 115. o.
  11. Dubois 2002, 456. o.
  12. Bokor 2007, 228.
  13. Cojocaru 2003, 57. o.
  14. Kalmbach 2013, 513. o.
  15. Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 373–375. o.

Források[szerkesztés]