Grafológia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A grafológia görög eredetű szó, melyet a grafo (=írás), valamint a logosz (=tudomány) szavak összetételéből hozott létre a grafológia atyjának is nevezett (wd)Jean-Hippolyte Michon. Jelentése: írással foglalkozó tudomány. Az írásszakértés egyik ága. Megkülönböztetendő az írásazonosítástól, amely a kézeredet-azonosság megállapítására irányul, és az írásanalitikától, amely az íráskörülmények összességét hangsúlyosan figyelembe véve és a kapcsolódó területek tudományos vetületeit (írásföldrajz, írásszemészet, kulturális és történelmi háttér, genetika, stb.) felölelve vizsgálja a kézírást.

A grafológia vizsgálatának tárgya a grafikum: rajz, a firka, de leginkább a kézírás.[1][2] Mivel az írásfolyamatot, illetve a grafikum létrehozását az agy vezérli, nemcsak a kézzel, de a szájjal vagy lábbal készült írás vagy rajz is tükrözi készítőjének állapotát, személyiségét. A grafológia a kézírás egyéni jellegzetességeit vizsgálja, a tanult sztenderdtől való eltérések alapján von le következtetéseket a személyiségre nézve. A grafológiát alkalmazók szerint az az íráskép egésze, továbbá az íráselemek mérete, egymáshoz és az írástömb egészéhez viszonyított aránya, elhelyezkedése, az őket létrehozó mozdulat iránya, sebessége, nyomatéka stb. információval szolgál az író személy gondolkodás- és munkamódjáról, energiakészletéről, érzelemvilágáról, valamint önmagához való viszonyáról.

Egyesek úgy tartják, a grafológia állításait sosem sikerült bizonyítani, sőt a gyakorlati tesztek alapján eredményei félrevezetőek és semmilyen reális képet nem nyújtanak az egyén személyiségéről, vagy képességiről. A tényleges személyiséganalízis eredményeihez képes csak esetlegesen nyújt releváns információt az egyénről, akkor is legfeljebb a nemre és korra lehet következtetni biztonsággal. A tudományos igényességgel végzett eredmények alapján a grafológia alkalmatlan a személyiség leírására. Ennek fényében számos kutató szerint a munkaerő kiválasztására, a tudatos vagy tudatalatti jellemzők értékelésére és ezek miatt terápiás és tanácsadási célra való felhasználása minden alapot nélkülöző áltudomány.[3][4][5][6][7][8]

A megfelelő végzettséggel rendelkező grafológus szakemberek viszont hangsúlyozzák, hogy épp a nemre és a korra nem lehet következtetni az íráskép alapján, mivel az csak a férfias és nőies jelleget, nem pedig a biológiai nemet tükrözi, illetve a pszichés és szellemi állapotot mutatja, nem a naptári életkort. A szakterületen dolgozó íráselemzők tapasztalatai, kutatásai szerint ugyanakkor az egyén személyiségképéről megbízható, gyakorlati értelemben is hasznos információk szerezhetők a kézírás, illetve általában a grafikum alapján (lásd: Tudományos igényű magyar publikációk).

Története[szerkesztés]

„A betű mutatja a lelket, aki betűkkel ír, az valósággal benyomja ezekbe lelkének képét, mi tehát az írás által megismerhetjük az írónak a lelkét.” (Phalerensi Demetrius athéni szónok, Kr.e. 4. sz.)[2][9]

A kézírás és a személyiség közötti összefüggést már az ókorban is feltételezték. Maga az írástudás azonban a 15. századtól kezdett csak szélesebb körben terjedni, így a kézírások különbözőségének is ettől a kortól szentelnek nagyobb figyelmet. Az első könyv, amely a kézírás elemezhetőségét felveti, 1611-ben, Idengraphicus nuntius címen jelent meg. A mű szerzője a nápolyi Prosper Aldorisius, aki a kézírás és a temperamentum között kapcsolatot feltételezett.

Jelentős lendületet adott a grafológiai kutatásoknak a már említett Jean-Hippolyte Michon (1806–1881) francia abbé tevékenysége. Michon 30 éven át gyűjtött francia és idegen nyelvű kézírásokat általa személyesen ismert emberektől és közszereplőktől, történelmi személyiségektől. Az agyírás gondolata is tőle származik: „A toll mozdulatainak fiziológiai okai vannak és ezek az agy befolyása alatt állnak”.

Michon rendszerező gondolkodással következetes munkába fogott, a tudományos grafológia megteremtéséért. 360 személyiségjellemzőt különböztetett meg, négy főcsoportba és nyolc osztályba sorolva, azokon belül további 98 csoportot alkotott, írásjegyeket társítva hozzájuk. Nevéhez fűződik a világ első grafológiai folyóiratának elindítása (La Graphologie, 1871), az első grafológiai társaság létrehozása (Société Française de Graphologie) és az első grafológiai kongresszus szervezése 1879-ben. Műveiből: A grafológia rendszere (1875), A grafológia praktikus módszere (1878), Törvényszéki grafológia (1880).

A grafológiát világszerte számos területen használják. Jelenleg a grafikumelemzés szaktudományos módszertanára épülő, dinamikus szemléletű emberismereti szakmának, sokoldalú prototudománynak tekinthető, melynek megvan a maga tapasztalati hagyománya és szisztematikus rendszere, de az elméleti és az egyéb társtudományok eredményeivel széles körben igazolt szakmai háttere még csak körvonalazódik.

Magyarországon 2003 őszén, a világon egyedülálló módon, a grafológusszakmát államilag elismert szakmává nyilvánította az Oktatási Minisztérium.

Mai magyar irányzatok[szerkesztés]

A grafológiában napjainkra kialakult a vizsgálati módszerek alapját jelentő egységes sztenderd, amely magában foglalja a különböző irányzatok kutatási eredményeit.

A rendszerszemléletű grafológia a hangsúlyt az írás statikus, dinamikus és globális jellemzőinek feltárására fekteti, figyelembe véve a teljes írás és a betűk egyedi torzulásának módozatait és ezek szimbolikai értelmezését. A módszer kidolgozásában nagy szerepe van dr. Agárdi Tamásnak. Szintén az ő nevéhez köthető a számítógépes, digitális táblával végzett vizsgálat kidolgozása, amely elsősorban a hazugság jeleinek feltárására irányul.

A francia grafológiai irányzat képviselőiként W. Barna Erika és Demeter Anikó a vonalvizsgálatra, az írás nyomatékára, sebességére, ritmusára helyezik a fő hangsúlyt. Ennél a módszernél a kapott eredmények értelmezését pszichogramok, diagramok és görbék segítik.

A kézírás alapján történő pályaválasztási és pályaalkalmassági grafológiai vizsgálat metódusát, melyhez komplex jellegű személyiségkép-modell kötődik, elsőként Katona Ágnes dolgozta ki.

A holisztikus irányzat elsősorban Gulyás Jenő István nevéhez fűződik. E módszer segítségével a test– lélek–szellem egysége és egymásra hatása modellezhető. Alkalmazásával feltárható az egyes területeken kialakult problémák gyökere, az oksági és időrendi kapcsolatok. Információt ad a lehetséges beavatkozási módokra, amely a személyiség harmóniájának helyreállítását segíti.

A speciális méréseken és azok értelmezésén alapuló rezonometria módszer dr. Szidnai László nevéhez köthető. A hagyományos tudást kiegészíti, rávilágít a tudatalatti működésére. Új fogalmakat vezet be, amelyek segítenek következtetni az egyén képességei és valós viselkedése közötti eltérésekre, ellentmondásokra.

A rajzelemzés területe a grafológiával ugyancsak szoros összefüggésbe hozható, és hosszú hazai előtörténettel rendelkezik. Néhány magyar képviselője: Gerő Zsuzsa (gyermekrajzok), Kárpáti Andrea (adoleszcensek rajzai), Feuer Mária (firkák, családrajz), Hárdi István,[10] (dinamikus rajzvizsgálat, DRV), dr. Vass Zoltán (hétlépéses rajzelemzés, SSCA), Jakab Irén[11] (pszichiátriai betegek képei) nevét.

Főbb alkalmazási területei[szerkesztés]

  • Önismeret-fejlesztés, képességek, rejtett tartalékok feltárása;
  • Életvezetési tanácsadás;
  • Párkapcsolati, kapcsolati tanácsadás;
  • Pályatanácsadás (pályaválasztás, pályamódosítás, pályaváltás);
  • Vezetőkiválasztás;
  • Munkaerő-kiválasztás;
  • Csapatépítés;
  • Pályaalkalmassági vizsgálat;
  • Tárgyalási stratégiák kidolgozása;
  • Pedagógiai grafológia;
  • Írásterápia, írásfejlesztés;
  • Történelmi, irodalmi személyiségek grafikumának elemzése;
  • Igazságügyi grafológiai vizsgálat;
  • Hazugságvizsgálat.

Bár grafológus státusz cégeknél, vállalatoknál jellemzően nincs, a grafológusok vállalkozóként a segítő, tanácsadó tevékenységformák széles spektrumában működhetnek közre, illetve fő foglalkozásuk során (tanár, humánpolitikai vezető, katonai vezető, pszichológus, andragógus stb.) grafológiai ismereteiket is sokoldalúan hasznosíthatják.

Kritikája[szerkesztés]

A grafológia a vonatkozó szaktudományok oldaláról számos kritikát kapott, a független, empirikus analízisen alapuló kutatások fényében rendkívül alacsonynak tűnő hatásfoka és invalid megállapításai miatt. Bizonyos felhasználási módjait sok szerző áltudományosnak tartja. Valós racionális tudományos megállapítások ugyanúgy nem támasztják alá, mint a többi pszeudotudományt.[12][13][14][15] E vélemények szerint a grafológia azon állítását, hogy a személyiségjellemzők kideríthetőek abból, hogy megvizsgáljuk az illető személy írását, sosem sikerült mérési adatokkal alátámasztani. Ugyan írásazonosításra alkalmazható, de korlátai még e téren is rendkívül nagyok a kutatások fényében.[6][7][16][17][18][19]

  • A pszichológia és pszichiátria tudományok számos képviselője szerint a gyakorlati tesztek alapján a grafológia megállapításai nem helyállóak. Az íráskép alapján nem lehet releváns képet alkotni az egyén személyiségének attribútumairól, az eredmények esetlegesek és nem relevánsak. Az iskolai oktatási módszerek, a tanulmányút, vagy egy kézsérülés, diszlexia, stb. is jobban befolyásolja az írást, mint bármilyen tudatos, vagy tudat alatti pszichológiai sajátosság. Ugyanakkor az eredmények meggyőzik az egyént és a vizsgálót, hogy ő olyan, amit az eredmény mutatnak akkor is ha az hibás és ez önbeteljesítő jóslattá válhat.[5][20][21][22][23] Az íráskép alapján következtetni a személyiségre, olyan, mint a hangja alapján következtetni, egy hangszer színére.[4][15]
  • Kriminológiai alkalmazását szintén számos kritika éri, mivel a vakpróbás tesztek alapján hatásfoka alacsony, nem éri el a 60%-ot még az egyszerű írásazonosítás terén is. További probléma, hogy könnyen kijátszható kis felkészültséggel, sőt ere már léteznek képzések is. Ennek fényében egyre több országban, így Magyarországon sem fogadja el a bírói gyakorlat bizonyítékként.[3][5][24][25][26]
  • A humánerőforrás menedzsmentben kialakult áltudományos grafológiai módszertan-használat hatástalan, eredményei kérdésesek és csak ritkán mutatnak kapcsolatot a jelentkező valós adottságaival. A kézírásból következtetni lehet az aktuális lelkiállapotra, néhány neurológiai betegségre, viszont ezek nem személyiségjegyek, semmikép utalnak az ember kompetenciaértékelési szempontok szerint fontos tulajdonságaira. A módszertan ráadásul minimális felkészültséggel is könnyen kijátszható. Tulajdonképpen önbelejesítő előítélet: a munkáltató az eredmények szerint áll a munkaerőhöz és nem valós tudása szerint értékeli.[7][8][12][23][27][28][29][30]
  • A fentiek alapján életvezetési, terápiás, kiválasztási és személyiségfejlesztési alkalmazása is teljesen értelmetlen, legfeljebb placebó jellegű hatásról beszélhetünk, hiszen már az eljárások kialakítására használt megállapítások is érvénytelenek.[15][31][32][33][34]
  • Bár tudományosan bizonyított, hogy a grafológia alkalmatlan a személyiségjegyek leírására alkalmas a diszkriminációra. Az írásminta alapján ugyanis a nemek és a rasszok (bár ehhez nem kell grafológus képesítés sem) elkülöníthetőek, így gyakran szándékolatlan szexista és rasszista kirekesztés eszköze lehet bizonyos írásképek kizárása.[7][8][15][35]

(Grafológusi nézőpontból a fenti észrevételek vitathatók és több téves megközelítésmódot, állítást tartalmaznak. Köztük például azt, hogy a grafológia írásazonosításra használható, ugyanis más céllal vizsgálja a grafikumot. A szakmai praxis azt sem támasztja alá, hogy a grafológia "kis felkészültséggel könnyen kijátszható", hiszen több mint 130 írásjegy dinamikus vizsgálatára épít, amelyeket az író személy a szándékos megtévesztés szándékával sem tud egyidejűleg kontroll alatt tartani - a figyelem terjedelme ennél jóval kisebb. Lásd: Tudományos igényű magyar publikációk.)

Grafológia folyóirat[szerkesztés]

Grafológiai jellegű folyóirat már a második világháború előtt is létezett. A grafológia: írásszakértői és az írások elemzésével bűnesetek felderítését elősegítő szaklap 1930 és 1935 között jelent meg Neuwald Illés Könyvnyomdájában, Budapesten. A felelős szerkesztő R. Kalin Tilda volt. A folyóirat valószínűleg a Magyar Írástanulmányi Társaság tevékenységéhez kötődött.

A szocializmus évtizedei után 1988 szeptemberében jelent meg ismét grafológiai tárgyú folyóirat, Grafologika - Az Írástanulmányi Társaság tájékoztatója címmel. Felelős szerkesztője dr. Agárdi Tamás, szerkesztője Faklen Pál, a későbbiekben Szádvári Lídia volt. A folyóirat 1995-től Grafológia címen jelenik meg, a Grafológiai Intézet szakmai lapjaként. Főszerkesztője dr. Agárdi Tamás. Jelenlegi felelős szerkesztője Podonyi Hedvig (2003-).[36]

További szakmai lapok:

  • Nemzetközi Grafológiai Szemle (főszerkesztő: W. Barna Erika);
  • E-Grafo-Magazin (főszerkesztő: R. Eller Gertrúd).

Szakmai szervezetek[szerkesztés]

Az írásvizsgálathoz kapcsolódó, legnagyobb múltú hazai szervezet az 1930-ban alapított, majd 1988. február 23-án újjáalakult Magyar Írástanulmányi Társaság.

További hasonló szervezetek:

A grafológus[szerkesztés]

A grafológus munkakör Magyarországon a FEOR 2629-1 kód alá tartozik. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások főcsoportjában a jogi és társadalomtudományi foglalkozások csoportjába, ezen belül a társadalomtudományi foglalkozások csoportjába tartozik. A FEOR szerint fő feladata, hogy kézzel írott szövegek felhasználásával, elemzésével a vizsgált személyre vonatkozó személyiségképet állítson fel, megállapításokat tegyen az író személy önmagához és a külvilághoz való viszonyulásának legfontosabb paramétereiről. A grafológus közreműködik a különböző problémás élethelyzetek és a speciális emberismereti igényt támasztó feladatok megoldásában.

Források[szerkesztés]

  1. Fazekasné Visnyei I.:(2005) Pedagógiai grafológia 1/ Regiografó/ Komló/
  2. a b A grafológiáról
  3. a b Bangerter, A. - König, C. J. - Blatti, S., Salvisberg, A. (2009): How Widespread is Graphology in Personnel Selection Practice? A case study of a job market myth. International Journal of Selection and Assessment, 17.2. pp. 219-230.
  4. a b Furnham, Adrian (1987. január 1.). „Graphology and personality: Another failure to validate graphological analysis”. Personality and Individual Differences 8 (3), 433–435. o. DOI:10.1016/0191-8869(87)90045-6. ISSN 0191-8869.  
  5. a b c Geoffrey, A. D. (1992): The Bottom Line: Effect Size In: Beyerstein, B. L. - Beyerstein, D. F. (ed.), The Write Stuff: Evaluation of Graphology - The Study of handwriting Analysis (1st ed.), Buffalo, NY: Prometheus Books, pp. 269–341.
  6. a b Thiry, B. (2009). Exploring the validity of graphology with the Rorschach Test. Rorschachiana, 30, pp. 26-47.
  7. a b c d King, R. N. - Koehler, D. J. (2000) Illusory correlations in graphological inference by Journal of Experimental Psychology: Applied, 6.4. pp. 336-348.
  8. a b c Súlyos tévhitek a grafológiáról”, Nyelv és Tudomány, 2010. december 17. (Hozzáférés ideje: 2018. július 12.) (hu-HU nyelvű) 
  9. Hamperger A.- Nemes A.- T. Zuggó Tünde (2003): A betűk históriája /Grafológiai Intézet kft. /Bp.
  10. Hárdi István:Pszichiátria, képi kifejezés és a dinamikus rajzvizsgálat
  11. Jakab Irén-hagyaték
  12. a b All About Graphology” (Hozzáférés ideje: 2018. július 12.) 
  13. https://www.zmescience.com/other/feature-post/graphology-is-a-pseudoscience/
  14. Bunge, M. (1984) What is pseudoscience? The Skeptical Inquirer 9.1. pp. 36-46.
  15. a b c d Hans Eysenck: Sex and violence on television, the paranormal, graphology, and astrology | Sci-napse | Academic search engine for paper”, Scinapse (Hozzáférés ideje: 2018. július 12.) (en nyelvű) 
  16. https://rationalwiki.org/wiki/Graphology
  17. Berger, J. (2002) Handwriting Analysis and Graphology. Shermer, M. (ed.)The Skeptic Encyclopedia of Pseudoscience. ABC-CLIO. pp. 116–120.
  18. Lindeman, Marjaana (1998. december 1.). „Motivation, cognition and pseudoscience” (en nyelven). Scandinavian Journal of Psychology 39 (4), 257–265. o. DOI:10.1111/1467-9450.00085. ISSN 0036-5564.  
  19. Shermer, Michael: Why people believe weird things : pseudoscience, superstition, and other confusions of our time. Gould, Stephen Jay. Revised and expanded. ISBN 9781567313598 Hozzáférés: 2018. júl. 12.  
  20. Neter, E., - Ben-Shakhar, G. (1989). The predictive validity of graphological inferences: A meta-analytic approach. Personality and Individual Differences, 10. pp. 737-745.
  21. Geuter, U. (1992): The Professionalization of Psychology in Nazi Germany, Cambridge University Press. pp. 95–96.
  22. Dickson, D. - Kelly, I. (1985.): The 'Barnum Effect' in personality assessment: A review of the literature. Psychological Reports 5.7. pp. 367-382.
  23. a b Karnes E, Leonard, S.D. (1992) Graphoanalytic and psychometric personality profiles: Validity and Barnum effects.In: Beyerstein, B. L. - Beyerstein, D. F. (ed.), The Write Stuff: Evaluation of Graphology - The Study of handwriting Analysis (1st ed.), Buffalo, NY: Prometheus Books, pp.436-461.
  24. Jennings, D. - Amabile, T. M. - Ross, L. D. (1982): Informal Covariation Assessment: Data-based vs. Theory-based Judgements. In Judgment Under Uncertainty: Heuristics and Biases, edited by D. Kahneman, P. Slovic, and A. Tversky. New York: Cambridge University Press,
  25. Tallent, N (1958): On individualizing the psychologist's clinical evaluation. Studies of Clinical Judgment. 14. 3. pp. 243-244.
  26. https://index.hu/tudomany/altudomany/2016/04/15/kivagtak_a_grafologusokat_a_birosagrol/
  27. Ware, J. E. - Williams, R. G. (1975): The Dr. Fox effect: a study of lecturer effectiveness and ratings of instruction. Journal of Medical Education, 50. 2. pp. 149–56.
  28. Áltudományos kiválasztási módszerek II.: grafológia”, HRPortal.hu hírportál, 2015. január 20. (Hozzáférés ideje: 2018. július 12.) (hu-HU nyelvű) 
  29. Driver, R. W., Buckley, M. R. & Frink, D. D. (1996). Should we write off graphology? International Journal of Selection and Assessment, 4(2), 78 – 86.
  30. Áltudományos kiválasztási módszerek II.: grafológia”, JobAngel (Hozzáférés ideje: 2018. július 12.) (hu-HU nyelvű) 
  31. Beyerstein B, - Hadaway P. 1990: On avoiding folly. Journal of Drug Issues. 20. pp. 689-700.
  32. Bowman M. (1992) Difficulties in Assessing Personality and Predicting Behavior. In: Beyerstein, B. L. - Beyerstein, D. F. (ed.), The Write Stuff: Evaluation of Graphology - The Study of handwriting Analysis (1st ed.), Buffalo, NY: Prometheus Books, pp. 203-231
  33. https://www.quackwatch.org/01QuackeryRelatedTopics/Tests/grapho.html
  34. Ben-Shakhar, G. et. al. (1986): Can graphology predict occupational success? Two empirical studies and some methodological ruminations. Journal of Applied Psychology 7.1. pp. 645-653.
  35. Dean, G. A., Kelly, I. W., Saklofske, D. H., & Furnham, A. (1992). Graphology and human judgment. In B. L. Beyerstein & D. F. Beyerstein (Eds.), The write stuff: Evaluations of graphology, the study of handwriting analysis (pp. 342-396). Amherst, NY, US: Prometheus Books.
  36. Grafológia, 2014/2.

Tudományos igényű magyar publikációk[szerkesztés]

  • dr. Agárdi T.: Grafológiai bűnüldözésben, I. ed.: Frank T. Grafológiai ankét, Delta Tours, 28-40., 1986
  • dr. Agárdi T.: A repülőgépvezetők pályaalkalmassága és kézírásuk egyes jegyei. ELTE, 1989
  • dr. Agárdi T., Román: Youcan grafológiai program, 1989
  • dr. Agárdi T.: Személyiség és kézírás, in: A Pollack Mihály Műszaki Főiskola tudományos közleményei, ed: Pais E. 137-141., 1990
  • dr. Agárdi T.: Hipnábilitás és a kézírás egyes paraméterei közötti összefüggés. Magyar Hipnózis Egyesület 4. Hipnózis Találkozója, 1992
  • dr. Agárdi T., Élő R., Ferencz Gy.: Grafofeedback grafológiai program, kiadó, 1992
  • dr. Agárdi T.: Az írásjegyek egzakt meghatározása, mint a tudományos feldolgozás kritériuma, in: II. Grafológiai Szakmai Napok, eds.: Fazekasné V. I., Schefferné H. A.: Grafológiai Intézet, 45-51., 1993
  • dr. Agárdi T., Élő R.: Recsys Grafológiai program. Grafológiai Intézet,1994
  • dr. Agárdi T., Élő R.: Az íráselemzés elemi részecskéi. Alaplap 6. 44., 1994
  • dr. Agárdi T., Bartkó Gy., Balla E., Gábor É.: A schizophren betegek grafometriás vizsgálata abstract, in: Magyar Pszichiátriai Társaság III. Kongresszusa 129., 1994
  • dr. Agárdi T.: Grafológiai módszerek alkalmazása pszichiátriai betegeknél. Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháza, Jubileumi Tudományos Ülés,1994
  • dr. Agárdi T.: Pszichológia, grafológia, in: Pszichológia, eds.: Révész Gy., Agárdi T.: Grafológiai Intézet 9-18., 1995
  • dr. Agárdi T., Bartkó Gy.: Depresszió és kézírás. A Magyar Pszichiátriai Társaság IV. Vándorgyűlése, 1995
  • dr. Agárdi T., Tüske T.: A hangtan és a grafológia kapcsolata a depresszió felismerésében, in: Nemzetközi Grafológiai Konferencia Előadásai, eds.: Agárdi T., Gulyás J.I.: Grafológiai Intézet 257-263., 1995
  • dr. Agárdi T., Bartkó Gy., Vitrai J.: A depressziós betegek grafometriás vizsgálata. Psychiat Hung 1996, 11(2): 167-177, 1996
  • dr. Agárdi T.: Susceptibility and Handwriting, in Eurohypnosis Book of Abstracts, 1996
  • dr. Agárdi T., Bartkó Gy., Vitrai J., Simon L.: Szkizofrén betegek kézírásjegyeinek vizsgálata, Psychiat Hung 12(5): 603-610., 1997
  • dr. Agárdi T., Linka E., Bartkó Gy.: A mentális hanyatlás jegyei a kézírásban, A Magyar Pszichiátriai Társaság VI. Vándorgyűlése, 1997
  • dr. Agárdi T.: A hipnózis hatása a kézírásra VIII. Magyar Hipnózis Találkozó, 1997
  • Agárdi T.: Képalkotó eljárásokkal láthatóvá tehető rejtett írásparaméterek in: Grafológia 2, oldalszám, 1997
  • dr. Agárdi T., Linka E., Bartkó Gy.: A krónikus fájdalomzavarban szenvedő betegek kézírásának jellegzetességei. Magyar Pszichiátriai Társaság IV. Nemzeti Kongresszus, 1998
  • dr. Agárdi T.: A grafológia kézikönyve (ed) Grafológiai Intézet, 1998
  • dr. Agárdi T., Kármán G.: A hazugságvizsgálatról más szemmel. Belügyi szemle, Bp., 1999
  • Linka Emese–Bartkó György–dr. Agárdi Tamás–Kemény Katalin: Demencia és depresszió időskorú belgyógyászati fekvőbetegeknél. Psychiatria Hungarica, 14 (1): 39-45., 1999
  • dr. Agárdi T.: Én és a kézírásom. Pszichológia, Budapest, 2000
  • dr. Agárdi T, Beck L.: Grafodiagnosztika, in A harmadik évezred küszöbén, konferenciakiadvány. Grafológiai Intézet, 1999
  • Agárdi T., Csányi I., Kálmán J.: A demencia jegyei a kézírásban, in A harmadik évezred küszöbén, konferenciakiadvány. Grafológiai Intézet, 1999
  • dr. Agárdi T., Kármán G.: Hazugságvizsgálat komputeres grafometriás módszerrel, in A harmadik évezred küszöbén, konferenciakiadvány. Grafológiai Intézet, 1999
  • dr. Agárdi T.: Grafodiagnosztika, in A harmadik évezred küszöbén, konferenciakiadvány. Grafológiai Intézet,1999
  • E. Linka, Gy. Bartkó, T. Agárdi, K. Kemény: Dementia and Depression in Elderly Medical Inpatients, in: International Psychogeriatrics 12(1) 67-75., 2000
  • dr. Agárdi T., Linka E., Füredi A., Komoly S., Bartkó Gy. A kézírás grafometriás vizsgálata krónikus fájdalomszindrómában. Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 2000, Budapest
  • Linka Emese–Füredi Andrea–dr. Agárdi Tamás–Bartkó György–Komoly Sámuel: A depresszió előfordulása krónikus fájdalom miatt, neurológiai osztályon kezelt betegek körében. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2 (4): 178-181., 2000
  • dr. Agárdi T.: A komputeres grafometriás írásazonosítás egyes kérdései. Grafológia, lapszám, oldalszám, Budapest, 2002
  • Agárdi T.: Néhány gondolat az írásvizsgálat klinikai (pszichiátriai) felhasználásának lehetőségeiről. Pszichoterápia 12:158-164., 2003
  • dr. Agárdi T.: Szimmetria a kézírásban, in Árulkodó írásjegyek (CD), eds: Hamperger A., Nemes A. Grafológiai Intézet–Biodigit, 2003
  • Agárdi T.: A képalkotó eljárások adta lehetőségek a kézírás vizsgálatában, in Árulkodó írásjegyek (CD), eds: Hamperger A., Nemes A. Grafológiai Intézet–Biodigit, 2003
  • Agárdi T., Bugán J., Nemes A.: Az alkoholos befolyásoltság kézírásból történő meghatározása, in: Nemzetközi konferencia a korszerű kézírásvizsgálat lehetőségeiről, 65-73. Grafológiai Intézet, 2005
  • dr. Agárdi T. Klinikai írásszakértő pszichológia, in: Alkalmazott pszichológia 378-396., eds: Bagdy E., Klein S. Edge 2000 Kft., 2006
  • dr. Agárdi T. : A klinikai írásszakértő szakpszichológia szakmai protokollja, in Bagdy E., Túry F.: Klinikai pszichológia szakmai protokollja 74-83.. Klinikai Pszichológiáért Alapítvány, 2006
  • Agárdi T., Molnár T., Kovách J. R., Mikus E.: A kézírás és a szexuális viselkedés egyes elemeinek összefüggése. Grafológiai Intézet, 2006 (közlés alatt)
  • dr. Agárdi T.: A kézeredet megállapításának pszichológiai közelítése. Rendészeti szemle, 6 32-59., 2007
  • Bagdy E.: (1993) A pszichológiai és a grafológia viszonya. in: Mai magyar grafológia. Agárdi T., Gulyás J. eds.. Bp. Grafológiai Intézet, 338-345.
  • Buda B.: Grafológia és pszichológia. Szempontok a grafológia tudományos értelmezéséhez és kritikájához, in: Csötörtök Csaba: Grafológia – Az íráselemzés kézikönyve, 147-161. old. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986
  • Goldzieher K.: Az íráskutatás irányelvei és a Graphodyn és alkalmazási lehetősége (Klny. Magyar Psychológiai Szemle) Fischer Nyomda, Budapest, 1933
  • Farkas László: A stressz és distressz elmélete, valamint grafológiai sajátosságai. A grafológia kézikönyve-III.1.2. 523-527. Grafológiai Intézet , Budapest, 1998
  • Farkas László: Az igazságügyi grafológus szakértői tevékenység. A grafológia kézikönyve-III.4. 699-705. Grafológiai Intézet, Budapest, 1998
  • Farkas László: Az ÍráSzemészet grafológiai elmélete – grafológiai program 17. füzet. Grafodidakt, Budapest, 2003
  • Farkas László: Grafológia a titkosszolgálati módszerek között. MK KBH Szakmai Szemle (ISSN: 1785-1181) 1/205-207. pp., 1993
  • Farkas László: A tudományos grafológia új területe-írásszemészet. MK KBH Szakmai Szemle (ISSN: 1785-1181) 1/72-180.pp., 2004
  • Farkas László: Grafológia, mint szükséglet. MK KBH Szakmai Szemle (ISSN: 1785-1181), 2004
  • Farkas László: A grafológia és a humán erőforrás gyakorlata MK KBH Szakmai Szemle (ISSN: 1785-1181) 4/124-131.pp.,
  • Farkas László: A tudományos grafológia új területe, II. rész. MK KBH Szakmai Szemle (ISSN: 1785-1181) 2/172-183.pp., 2005
  • Farkas László: Hogyan elemezzünk? Grafológia (ISSN: 1218-9421) 8/8-9., 1995
  • Gondolatok a személyiségvonásokról. Grafológia (ISSN: 1218-9421) 2/8-9. 1998
  • Farkas László: Megtörtént az első grafológusi OKJ-s vizsga. Grafomagazin (ISSN: 1586-6157) 4/10., 2004
  • Farkas László: Az írásanalitika, mint az ember megismerésének módszere.http://mhtt.eu/hadtudom…/2009/2010_elektronikus/2009_e_7.pdfHadtudomány, 2009
  • Farkas László: Az írásanalitika, mint a parancsnoki munkát segítő módszer
  • http://hadtudomanyiszemle.zmne.hu/files/2009/1/12fl.pdf Hadtudományi Szemle, 2009
  • Farkas László: Writing analysis as a method for gaining knowledge about people, Aarms 249-260., 2009
  • Farkas László: Az írásanalitika elmélete. Írásanalitikai Szemle (ISSN: 0261-117X) 1/12-23., 2010
  • Farkas László: Mit kell tudni a grafológiáról? Új Honvédségi Szemle1/71-81., 1999
  • Hakkel Hedvig: A különböző írásnormákkal írni tanult diákok írásrutinjának vizsgálata. ELTE PPK, Bp., 2006
  • Hakkel H.: Írásvizsgálat lehetőségei a pedagógiában. ELTE PPK. Bp., 2006
  • Hakkel H.–dr. Szőllőssy-Csoma E.: A „Három-próba” eljárások alkalmazási lehetősége az igazságügyi grafológus szakértői vizsgálatokban. Grafológiai Szemle, 2010. november
  • Hautzinger Zoltán: Az igazságügyi kézírásvizsgálat, In: Korinek László, Kőhalmi László,
  • HÁRDI I.: Íráspszichológiai megfigyelések elektroschock kezelés nyomán. PszichológiaiTanulmányok 1. (303-309), 1958
  • Herke Csongor (szerk.). Emlékkönyv Ferencz Zoltán egyetemi adjunktus halálának 20. évfordulójára, pp. 93–100. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2004
  • Klein S.: A kézírás személyiségünk tükre – A pszichografológia mint pszichodiagnosztikai módszer, in: Vallanak a betűk – Személyiségek és életutak pszichografológiai megközelítése, 11-39. old., Rákosné Á. K. Magvető, Budapest, 1985
  • Klein,S.: Grafológia és személyiségvizsgálat. Grafologika, a MÍT tájékoztatója, 4. évf. 3. sz.,1990
  • Krisztián Béla: Közelebb az írásértelmezéshez – a kézírás ismerete és felhasználása a gyakorlati személyügyben. Tudásmenedzsment 2:(2) pp. 67–72., 2001
  • Margitics F.: Személyiségvonások tükröződése a kézírásban. In: Vass Lajosné (szerk.). A Magyar Tudomány Napja 2003 alkalmából rendezett Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Konferencia előadásai: Humán erőforrások szerepe az Európai Unióban, konferenciaközlemény pp. 162–163. Nyíregyháza: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány, 2003
  • Somodi J.: Kézíráselemzésre építkező felvételi elbeszélgetés. Szakdolgozat., JPTE, kézirat, 1999
  • Szander É.: Grafológai és pszichológiai jellemzések összehasonlítása. Szakdolgozat, JPTE, kézirat,1983
  • Szécsiné V.K. A grafológiai eszköztár alkalmazása a humán erőforrás tervezésében, Szakdolgozat, JPTE, kézirat, 1997
  • dr. Szidnai L.: A grafológiai elemzés egy lehetséges pszichológiai modellje. Az írásmozgás kommunikatív értéke in.: Galambos: A kommunikáció elmélete és gyakorlata, 495-498 o., Pécs, JPTE 1998
  • dr. Szidnai L.: A kézíráselemzés egy rendszerszemléletű modellje (előadás; A Magyar Pszichológiai Társaság XI. Országos Tudományos Nagygyűlése), KLTE Pszichológiai Intézete, Debrecen, 1994
  • dr. Szidnai L.: A mikromotoros mozgások egy vizsgálati lehetőségének kifejlesztése, különös tekintettel az írásmozgás individuális sajátosságaira. Bölcsészdoktori értekezés, kézirat, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1995/a
  • dr. Szidnai L.: A grafológia informatikai szemléletű elemzési rendszere. Nemzetközi Grafológiai Szemle, II. évf. 2.szám, 1995/b
  • dr. Szidnai L.: Beszámoló a GRAFOMETER fejlesztéséről. Grafológia, I. évf. 3-4. szám, 1995/c
  • dr. Szidnai László : A grafológia informatikai szemléletű elemzési rendszere. Nemzetközi Grafológiai Szemle, II.évf. 2.szám, 1996/a
  • dr. Szidnai L.: A rendszerszemléletű többdimenziós megközelítés elméleti alapjai. III. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem (CEREG), Bp., 1996/b
  • dr. Szidnai László: A kézírás pszichotechnikai megközelítése Grafológia, III. évf. 5. szám, 1997/a
  • dr. Szidnai L.: Az írás információelméleti megközelítése Grafológia, 1997/b III. évf. 7. szám
  • dr. Szidnai L.: Az elméricskélt ember és a Barnum-effektus (Gould könyve alapján) a Rezonometria ® tükrében, Grafo-Gárdony Konferencia, Magyar Írástanulmányi Társaság és a Magyar Akreditált Grafológusképző Iskolák Fóruma, 2006
  • dr. Szidnai L.: Bennünk lévő „Szülői tiltások” – a Berne-féle tranzakciók vizsgálata az írásban. Magyar Írástanulmányi Társaság „olasz-magyar” Pszicho-Pilis Konferenciája, Dobogókő, 2007/b –
  • dr. Szidnai L. –Sz.Fiedler M. –Koppándi A.: A húr hangjai. A Magyar Írástanulmányi Társaság Grafo-Gárdony Konferenciája, 2007
  • dr. Szidnai L.- Kovács M.: A rezonometria felhasználása a konfliktuskezelésben. A Magyar Írástanulmányi Társaság Grafo-Gárdony „olasz-magyar” Konferenciája, 2008
  • Tremmel Flórián: A komplex kézírásvizsgálatok lehetőségei és korlátai, In: Ligeti Katalin (szerk.). Wiener A. Imre Ünnepi Kötet, pp. 305–316., Budapest: KJK - Kerszöv, 2005

Íráselemzéshez kapcsolódó hazai kiadványok[szerkesztés]

  • A grafológia kézikönyve. Szerk: dr. Agárdi–dr. Szidnai. Grafológiai Intézet, 1998
  • dr. Agárdi Tamás: Grafológiáról mindenkinek. Bp., 1985
  • dr. Agárdi–Gulyás Jenő István: Mai magyar grafológia. Grafológiai Intézet, 1993
  • dr. Agárdi T.: Igazságügyi hipnózis, in: Hipnózis – hipnoterápia 345-365., ed: Vértes G. Medicina, 2006
  • Balázs Dezső–Hajnal Richárd: Ember, jellem, írás (1936)
  • Banainé B. K.–Szötsné F. Á.: Kádár János s.k. - A betűkbe zárt személyiség. Flaccus, 2010
  • Bendetz Móric: A grafológia könyve Szukits 1930
  • Bendetz Móric: Grafológia a gyakorlatban (1930)
  • Bíró József: Modern grafológia (1930)
  • Bodroghy Péter: Oknyomozó grafológia. Metodika Kft., 1992
  • Bodroghy Péter: Szex a kézírásban. Grafodidakt, 2005
  • Bodroghy Péter–B. Korcsok Judit: Funkcionális grafológia. Grafodidakt, 2005
  • Cs. Nagy Andrea–Ungorné Nagy Hortenzia: Térkihasználás. Grafodidakt, 2001
  • Csepelyi M.: Mobbing, munkahelyi pszichoterror a grafológia tükrében. Generalpress, 2001
  • Csepelyi Zsigmondné–Nagy Rudolfné: Arányok és irányok. Grafodidakt, 2001
  • dr. Csizmazia E.–Farkas L.: Az írásszemészet grafológiai háttere. Grafodidakt, 2003
  • dr. Csizmazia E.–Farkas L.: Írásszemészet. Grafodidakt, 2003
  • Csötörtök Csaba: Grafológia, Gondolat Kiadó, Budapest, 1986
  • Fazekasné Visnyei irma: Pedagógiai grafológia 1, alapismeretek. Regiografo, Komló, 2005
  • Fazekasné Visnyei irma: Pedagógiai grafológia 2. Regiografo, Komló, 2006
  • Füzes Mária: Az én grafológiám. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2008
  • Galambos Katalin: Az írás biológiája és fiziológiája, Variant Média, 2002
  • Giay Rudolf: A grafológia tankönyve. Apostol Nyomda, Budapest, 1926
  • Gulyás Jenő István: Holisztikus grafológia. Grafodidakt, 2001
  • Gulyás–F. Visnyei–Katona–Vékony: A grafológia alaptankönyve 1. Grafodidakt, 2000
  • Gulyás–F.Visnyei–Földényi–Katona–Vékony: A grafológia alaptank. 2. Grafodidakt, 2001
  • Gulyás Jenő István–Földényi Ágnes: Grafokontroll. Grafodidakt, 2001
  • Gulyás Jenő István: Felnőttfirkák. Grafodidakt, 2003
  • Gulyás Jenő István–Gyulai Zsuzsanna: Felnőttfirkák – Firkakontroll. Grafodidakt, 2003
  • Gulyás Jenő I.–Gyulai Zs.: Grafológiai kisszótár (angol-magyar-angol). Grafodidakt, 2004
  • Hamperger Anita: Írásjegyek mérése és értelmezése. Grafológiai Intézet, 2004
  • Hamperger A.–Nemes A.–T. Zuggó: A betűk históriája. Grafológiai Intézet, 2005
  • Katona Ágnes–Urbán Gabriella: A grafológia alkalmazása.
  • Katona Ágnes–Urbán Gabriella: Írás- és grafológiatörténet.
  • Katona Ágnes–Urbán Gabriella:Grafológiai Alapismeretek.
  • Grafológiai mérések és értelmezések.
  • Lovász Béláné: Ami az életrajzokból kimaradt…XIX. századi jeles személyiségek grafológiai vizsgálata. Mátrai Tanulmányok (217-238), Gyöngyös, 1997
  • Mihelcsik Erika: Aláírás a grafológia tükrében. Szukits, Szeged, 2003
  • Mihelcsik Erika: Ősprincípiumok és szimbólumok. Magániadás, 2010
  • Mihelcsik Erika: Írás és az allergia.Magánkiadás, 2010
  • Mindenki Grafológiája. Szerk.: Gulyás Jenő István. Grafodidakt, 2001
  • Rákosné Ács Klára: Vallanak a betűk. Magvető, 1985
  • Rákosné Ács Klára-Loósz Mária: A lélek rajza. Göncöl, 1993
  • Románné Goldzieher Klára:Írás és egyéniség (1926)
  • Románné Goldzieher Klára: Ki vagy? Megmondja az írás. A grafológia kézikönyve (1944)
  • Románné Goldzieher Klára: Handwriting, A key to Personality (1952)
  • Románné Goldzieher Klára: Encyclopedia of the Written World (1968)
  • Soltész István: Emberismeret az írásban. Szukits 1993
  • Somoskéry Pál: Népszerű grafológia. Printself, 1990
  • Szepes Mária. Pszichografológia. Háttér, 1990
  • dr. Szidnai László: Bevezetés a funkciókocka elméletébe. Grafodidakt, évszám
  • dr. Szidnai László: Optimalizált mérések a grafológiában. Grafodidakt, 2003
  • dr. Szidnai László: Tanácsadás – Mentálhigiéné és grafológia. Grafodidakt, 2003
  • Vékony Györgyi–Zádor Erzsébet: Írásbiológia. Grafológiai Intézet, 2004
  • Vékony Gy.–Völgyi P.: Grafológiai alapfogalmak. Grafodidakt, 2001
  • Vörös Júlia: Katona József feltáratlan éveiről az írásvizsgálat segítségével. Kecskemét, 1998
  • Vörös Júlia: Költők és kézírásuk: Arany János és Petőfi Sándor. Kecskemét, 2003
  • W. Barna Erika: Beszél az írás. Édesvíz, 1993
  • W. Barna Erika: Beszél az írás – József Attila életútja. Könyvfakasztó, 2008
  • W. Barna Erika-Demeter Anikó: Kozmikus lüktetés ritmus és kézírás, Útjelző, 1996
  • W. Barna Erika-Lévai Zoltán: Grafológia a korszerű személyügyi munkában, egyetemi tankönyv Pécsi Tudományegyetem , FEEFI, 2001.
  • W. Barna Erika–Barta Tamás: Személyiség, kommunikáció, etika, Szókrátész, 2007
  • W. Barna Erika –Szőtsné Fritz Ágnes: Nagy Imre / József Attila. Flaccus, 2007
  • W. Barna Erika–Demeter Anikó: A grafoterápia alapjai. Független Pedagógiai Intézet 2008
  • W. Barna Erika–Szötsné Fritz Ágnes: Nagy Imre – egy XX. századi magyar sors a grafológia tükrében, Flaccus, 2007
  • W. Barna Erika: Kézírás és karrier – Szellemi tőkénk a kézírásban, Complex Kiadó, 2011

Grafológiai cikkek[szerkesztés]

Ezenkívül több száz ismeretterjesztő cikk a grafológia, íráspszichológia, pszichológia témaköréhez kapcsolódóan szakmai és egyéb lapokban.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]