„Bernadotte-ház” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
WikitanvirBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ko:베르나도테 왕가
FoxBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: bs:Bernadotte (dinastija)
36. sor: 36. sor:
[[en:House of Bernadotte]]
[[en:House of Bernadotte]]
[[af:Huis van Bernadotte]]
[[af:Huis van Bernadotte]]
[[bs:Dinastija Bernadotte]]
[[bs:Bernadotte (dinastija)]]
[[ca:Bernadotte]]
[[ca:Bernadotte]]
[[cs:Bernadotte]]
[[cs:Bernadotte]]

A lap 2011. február 5., 21:40-kori változata

A Bernadotte-ház a jelenleg is uralkodó francia eredetű svéd dinasztia, amelyet távoli családi szálak fűznek a brit uralkodóházhoz is. (Windsor-ház, korábbi nevén Szász–Coburg–Gothai-ház).

A család története

Jean Baptiste Bernadotte I. Napóleon tábornoka volt, akit 1810-ben jelölt a császár a svéd és norvég trónra, és 1818-ban XIV. Károly János néven kezdte meg uralkodását.

A család tagjai 1905-ig a norvég királyi címet is viselték a Svéd-norvég Perszonálunió keretein belül. I. Oszkár és fia, XV. Károly voltak azok az uralkodók, akik először kerültek komolyan szembe az unió feszültségeivel, ill. a parlament radikalizálódásával. II. Oszkár elismerte Norvégia önállóságát. Fia, V. Gusztáv hivatalosan a svédek (sveák), vendek és gautok királya címet viselte. Ezek a népek Svédország korábbi területeinek lakói.

A család további királyai:

A család ma

A svéd király 1973 óta XVI. Károly Gusztáv, aki egy korábbi alkotmánymódosítás eredményeképpen a koronát elsőszülött lányának, Viktória Bernadotte-nak adja majd át. Viktória öccse Károly Fülöp, legkisebb testvérük pedig az 1982-ben született Madeleine, aki különösen népszerű a fiatalok körében. Népszerűségének szépségén kívül még az is oka, hogy a hercegnő számos alkalmat ad rá, hogy a bulvársajtó foglalkozzon vele.

A svéd királyné a német származású Silvia Sommerlath (Szilvia királyné), akiben brazil vér is folyik, így a svéden kívül anyanyelvi szinten beszéli a portugált és németet is.

Külső hivatkozások

Forrás

  • Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 9636450536, 39. old.