„Volánbusz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Visszavontam az utolsó 2 változtatást, visszaállítva Davidcom 1234 21764835 változatára: Fölösleges újabb képeket belepakolni, nem hasra ütés szerűen lettek berakva a képek, |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
==Tevékenység== |
==Tevékenység== |
||
A ''Volánbusz Zrt.'' alaptevékenysége a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés. A részvénytársaság fővárosi székhelyéből adódóan a ''Volánbusz Zrt.'' közlekedteti a Budapestről induló regionális, országos és nemzetközi autóbuszjáratok többségét, továbbá a [[Pest megye]]i településeket kiszolgáló elővárosi, valamint Pest megyei és alvállalkozóként egyes [[budapest]]i helyi járatokat. |
A ''Volánbusz Zrt.'' alaptevékenysége a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés. A részvénytársaság fővárosi székhelyéből adódóan a ''Volánbusz Zrt.'' közlekedteti a Budapestről induló regionális, országos és nemzetközi autóbuszjáratok többségét, továbbá a [[Pest megye]]i településeket kiszolgáló elővárosi, valamint Pest megyei és alvállalkozóként egyes [[budapest]]i helyi járatokat, továbbá 2019. október 1-től az országos autóbusz közlekedés ellátásáért felel, miután az összes regionális közlekedési központot beleolvasztották. |
||
===Külföldi közlekedés=== |
===Külföldi közlekedés=== |
A lap 2019. október 18., 08:47-kori változata
Volánbusz | |
Fájl:Volánbusz logó 2019-től.png | |
Hivatalos név | VOLÁNBUSZ Közlekedési zártkörűen működő Részvénytársaság |
Típus | közlekedési társaság |
Jogelőd | |
Alapítva | 1927. január 8. |
Székhely | 1091 Budapest, Üllői út 131. |
Vezetők | Dávid Ilona vezérigazgató Egész Emil vezérigazgató-helyettes |
Iparág | közösségi közlekedés |
Tulajdonos | Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. |
Forma | zártkörűen működő részvénytársaság |
Árbevétel | 31,042 milliárd forint[1] |
Alkalmazottak száma | 2641 fő[1] |
Alvállalkozói | Partiscum Busz |
Székház | |
Magyar cégjegyzékszám | 01-10-042156 |
é. sz. 47° 28′ 29″, k. h. 19° 05′ 56″47.474833°N 19.098861°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 29″, k. h. 19° 05′ 56″47.474833°N 19.098861°E | |
A Volánbusz weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Volánbusz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Volánbusz egy közel 100 éves múlttal rendelkező személyszállító társaság. A budapesti székhelyű cég országos tevékenységet folytat.
Története
Magyarországon a 20. század elején több, kis területet kiszolgáló, személyszállítással foglalkozó magántársaság jött létre. Az első országos vállalatot, a Magyar Vasutak Autóközlekedési Részvénytársaságot (MAVART) 1927-ben hozta létre a Magyar Államvasutak. A MAVART személyszállítás mellett teherfuvarozással is foglalkozott, a vasúthoz kapcsolódva. 1934-ben átvette a Posta autóbuszait, ezzel a legnagyobb közúti közlekedési vállalattá vált. 1935-ben a részvénytársaságot átalakították a Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzemévé (MÁVAUT), ekkorra már 224 vonalon végzett személyszállítást. A második világháborúban az autóbuszok a frontokat szolgálták, így az autóbuszos közlekedés ez idő alatt szünetelt az országban. A háború alatt a járműállomány nagy része tönkre ment, vagy pedig kikerült az országból, így a háború végeztével ismét magán közlekedési vállalatok jöttek létre, de különböző korlátozások kiszorították ezeket a piacról.
1948-ban megkezdték a közúti autóbusz-közlekedés teljes átalakítását, így jött létre 1949. április 1-jén a MÁVAUT Autóközlekedési Nemzeti Vállalat és a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat (TEFU NV). Később, 1953. augusztus 7-én a MÁVAUT-ot és a TEFU NV-t 80, személy- és teherszállítással foglalkozó Autóközlekedési Vállalatokra (AKÖV) osztották, amiket 9 Autóközlekedési Igazgatóság (AKIG) irányított. 1961-ben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megalapította a Autóközlekedési Vezérigazgatóságot (AVIG), ennek vezetésével pedig 1961. október 1-jén „egy megye-egy vállalat” alapon a korábbi 80 AKÖV helyén 18 megyei Autóközlekedési Vállalat jött létre. Budapesten és Pest megyében vegyes profilú AKÖV helyett egy teherfuvaroszással foglalkozó TEFU és egy személyszállítással foglalkozó MÁVAUT jött létre. Az Autóközlekedési Tröszt (AKÖTRÖSZT) megkezdődött a közúti közlekedés fejlesztése, illetve az alacsony forgalmú vasúti mellékvonalak feladatainak átvétele.
A Tröszt pályázatot írt ki közös névre és emblémára. A 22 pályázatból végül a VOLÁN név és a „VOLÁN csiga” volt a nyertes, és 1970-ben létrehozták a VOLÁN TRÖSZT-öt, valamint az 1-től 24-ig számozott Volán vállalatokat. A minisztertanács 1983-as rendeletével 1984. január 1-jétől létrejöttek a gazdaságilag teljesen önálló Volán vállalatok, valamint a Volán Vállalatok Központja (VVK). a Volán vállalatok 1985-ben új neveket vettek fel, utalva a működési körükre és területükre, ettől az időponttól viseli a Volánbusz is a mai nevét.
A Volánbuszt - a többi Volán vállalatokkal együtt - 1992-ben részvénytársasággá alakították. A cég 1993-ban csatlakozott a brüsszeli székhelyű Eurolines Szervezethez, ami az európai nemzetközi autóbusz-közlekedést végző társaságok szervezete, és aminek a célja, egyeztetett menetrendek, egységes utazási feltételek és kölcsönösen elfogadott menetjegyek alkalmazásával egy „páneurópai” autóbusz-hálózat kiépítése. 1995-től az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vált a tulajdonosává, 2008-tól pedig az ÁPV utódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosa. 2015. január 1-jétől a 24 Volán vállalat 7 regionális vállalatban egyesült, úgy, hogy a Volánok a Volánbusz kivételével 6 Közlekedési Központba beleolvadt, a Volánbusz pedig a 6 központ mellett egy 7. régiós vállalatot alkot.
Tevékenység
A Volánbusz Zrt. alaptevékenysége a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés. A részvénytársaság fővárosi székhelyéből adódóan a Volánbusz Zrt. közlekedteti a Budapestről induló regionális, országos és nemzetközi autóbuszjáratok többségét, továbbá a Pest megyei településeket kiszolgáló elővárosi, valamint Pest megyei és alvállalkozóként egyes budapesti helyi járatokat, továbbá 2019. október 1-től az országos autóbusz közlekedés ellátásáért felel, miután az összes regionális közlekedési központot beleolvasztották.
Külföldi közlekedés
Budapestről 14 ország, azaz Ausztria, Belgium, Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Németország, Montenegró, Olaszország, Svájc, Szerbia, Szlovákia nagyvárosaiba indulnak nemzetközi menetrend szerinti Volánbusz járatok a Népliget autóbusz-pályaudvar, de más országokba, illetve városokba is biztosítja a közvetlen utazást (Athénba, Belgrádba, Kijevbe és Szófiába) szerződött partnerei járataival. Spanyolországba közvetlenül lehet utazni, de elérhető Vilnius bécsi átszállással, Koppenhága berlini átszállással, illetve több franciaországi nagyváros is (Bordeaux, Nantes, Lyon) strasbourgi, illetve párizsi átszállással. A Volánbusz 2016 nyara óta a német FlixBus társasággal együttműködésben üzemeltet nemzetközi járatokat.[2]
Belföldi közlekedés
A Volánbusz Zrt. Budapestről napi 500 belföldi távolsági autóbusz-járatot közlekedtet az ország mintegy 100 városába, biztosítva így 17 megyeszékhely, valamint a legfontosabb régiók és kirándulóközpontok napi közvetlen és rendszeres kapcsolatát a fővárossal. Napközben óránként vagy gyakrabban indulnak járatok Eger, Salgótarján, Gyöngyös, Jászberény, Kecskemét, Székesfehérvár, Veszprém, és Tatabánya irányába, de számos járat indul a Mátrába, az Alföldre, a Balatonhoz vagy a Dunántúl más tájaira is.
Pest megyei közlekedés
Pest megyében a Volánbusz Zrt. napi 6500 járat üzemeltetésével 170 város és község számára biztosítja az utazási kapcsolatot részben a főváros felé, részben a körzetközpontok és egyéb települések között. Egyes elővárosi vonalakon - pl. Érd, Diósd, Fót, Dunakeszi, Zsámbék, Páty és Perbál, Vecsés, Üllő, Maglód, Ecser, Gödöllő, Veresegyház, Szentendre, Visegrád, Surány Esztergom és más települések felől - csúcsidőben akár 5-10, legfeljebb 20 percen belül indulnak járatok Budapestre, de a fővároson kívüli környéki központok vonzáskörzetében is megfelelő járatgyakorisággal szolgálják ki az utasokat. Pest megye számos - főként a vonzásközpontoktól távolabbi - települése részére szinte kizárólag a Volánbusz járatok biztosítják a napi utazási, munkába és iskolába járási lehetőséget, a létfontosságú intézmények megközelítését.
Korábbi BKV-járatok a Volánbusz üzemeltetésében
2014 áprilisától, egy sikeres közbeszerzési pályázata eredményeként, 8+2 évre a Volánbusz veszi át – szakaszosan – azon agglomerációs autóbuszvonalaknak az üzemeltetését, amelyeket korábban a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltetett, és amelyek közös jellemzője, hogy budapesti végállomásokról indulnak, de átlépik a városhatárt, így fontos szerepet játszanak egy-egy agglomerációs település, illetve az érintett külső kerületek utasforgalmában is. Először, 2014. április 26-án a Pécelre közlekedő 169E jelzésű nappali, és a 956-os éjszakai buszjáratok kerültek át a Volánbusz üzemeltetésébe, majd 2014. május 11-től a Pilisborosjenőt, Nagykovácsit, Remeteszőlőst és Solymárt kiszolgáló buszjáratok üzemeltetését is a társaság veszi át. A sor május végén a budaörsi és budakeszi buszvonalakkal folytatódik, 2014. június végétől pedig minden ilyen agglomerációs járatot a Volánbusz üzemeltet. Közös jellemzője még ezeknek a vonalaknak, hogy az üzemeltetőváltástól függetlenül a járatszámozásuk, menetrendjük és tarifarendszerük is a Budapesti Közlekedési Központ fővárosi rendszerébe illeszkedik, s a vonalakon közlekedő – a közbeszerzési feltételeknek megfelelően új állapotú – buszok festése is égkék színű, eltérően a Volánbusz többi járműveire jellemző festésszínektől.[3] 2016 novemberében az agglomerációs vonalak megrendelői feladatát a Budapesti Közlekedési Központtól a főváros átadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, de a BKK-nak NFM-mel megosztva megmaradtak az ehhez kapcsolódó szervezési feladatai.[4][5]
Helyi járat városokon belül
4 településen végez a Volánbusz Zrt. városon belüli, helyi járati - helyi díjszabás szerinti - autóbusz-közlekedést: Érden, Gödöllőn, Monoron és Vácott, több vonalon is. Az összesen napi 1000 db helyi járat mellett természetesen több ezer helyközi járat is igénybe vehető a településeken belüli utazásokra is.
Járműpark
Alvállalkozók
- Csiki-Bege (2003. szeptember 1. – 2017.)
- Homm Kft. (2005. február 1. – 2017.)
- Szekér Transz ’99 (2006. február 1. – 2017.)
- Áipli Busz (2006. április 7. – 2017.)
- Weekendbus (2007. február 1. – 2017.)
- DI-CAM (2007. november 1. – 2017.)
- Kontakt-Busz (2008. június 1. – 2017.)
- T&J Busz Projekt (2008. július 14. – 2017.)
- Color Tours (2008. december 2. – 2017.)
- Partiscum Busz (2017. április 1 –)
Annak ellenére, hogy egyes viszonylatokat alvállalkozóknak adnak át, az autóbuszjáratok változatlan menetrenddel és díjszabással közlekednek. A járatok közlekedtetéséért változatlanul a Volánbusz Zrt. a felelős. A buszok üzemeltetését nem a Volánbusz alvállalkozója, a Partiscum Busz Kft. végzi, hanem annak másik két alvállalkozója, a Color Tours Kft. és az M6log Kft.
Tagságok
A Volánbusz Közlekedési Részvénytársaság tagja több szakmai, illetve érdekképviseleti szervezetnek, így a Volán Egyesülésnek, a Budapesti, valamint a Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének, a Magyar Utazás Szervezők és Utazásközvetítők Szövetségének.
Források
- Cégismertető (magyar nyelven). Volánbusz. (Hozzáférés: 2016. augusztus 16.)
- Autóbuszok (magyar nyelven). Volánbusz. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
- Cégtörténet (magyar nyelven). Volán Egyesülés. (Hozzáférés: 2016. augusztus 28.)
- Alvállalkozóink (magyar nyelven). Volánbusz. [2016. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 16.)
- Alvállalkozók (magyar nyelven). Volánbusz. (Hozzáférés: 2017. augusztus 17.)
- Nagy alvállalkozó-váltás a Volánbusznál (magyar nyelven). sony872.blog.hu, 2017. május 20. (Hozzáférés: 2017. augusztus 17.)
Jegyzetek
- ↑ a b VOLÁNBUSZ Zrt. (magyar nyelven). Céginfo.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 16.)
- ↑ Új nemzetközi járatokkal terjeszkedik Magyarországon a FlixBus (magyar nyelven). Turizmusonline.hu. (Hozzáférés: 2017. december 13.)
- ↑ Új buszok szállítják a solymári, a pilisborosjenői és a nagykovácsi vonalak utasait is (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Központ, 2014. május 7. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
- ↑ Megszabadul az elővárosi közlekedéstől Budapest (magyar nyelven). Népszabadság, 2016. október 20. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
- ↑ Így alakítanák át a fővárosi közlekedési intézményrendszer - erről döntött a Fővárosi Közgyűlés (magyar nyelven). Napi.hu, 2016. október 26. (Hozzáférés: 2017. január 20.)