„Volánbusz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó 2 változtatást, visszaállítva Davidcom 1234 21764835 változatára: Fölösleges újabb képeket belepakolni, nem hasra ütés szerűen lettek berakva a képek,
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
32. sor: 32. sor:


==Tevékenység==
==Tevékenység==
A ''Volánbusz Zrt.'' alaptevékenysége a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés. A részvénytársaság fővárosi székhelyéből adódóan a ''Volánbusz Zrt.'' közlekedteti a Budapestről induló regionális, országos és nemzetközi autóbuszjáratok többségét, továbbá a [[Pest megye]]i településeket kiszolgáló elővárosi, valamint Pest megyei és alvállalkozóként egyes [[budapest]]i helyi járatokat.
A ''Volánbusz Zrt.'' alaptevékenysége a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés. A részvénytársaság fővárosi székhelyéből adódóan a ''Volánbusz Zrt.'' közlekedteti a Budapestről induló regionális, országos és nemzetközi autóbuszjáratok többségét, továbbá a [[Pest megye]]i településeket kiszolgáló elővárosi, valamint Pest megyei és alvállalkozóként egyes [[budapest]]i helyi járatokat, továbbá 2019. október 1-től az országos autóbusz közlekedés ellátásáért felel, miután az összes regionális közlekedési központot beleolvasztották.


===Külföldi közlekedés===
===Külföldi közlekedés===

A lap 2019. október 18., 08:47-kori változata

Volánbusz
Fájl:Volánbusz logó 2019-től.png
Hivatalos névVOLÁNBUSZ Közlekedési zártkörűen működő Részvénytársaság
Típusközlekedési társaság
Jogelőd
Alapítva1927. január 8.
Székhely1091 Budapest,
Üllői út 131.
VezetőkDávid Ilona vezérigazgató
Egész Emil vezérigazgató-helyettes
Iparágközösségi közlekedés
TulajdonosMagyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
Formazártkörűen működő részvénytársaság
Árbevétel31,042 milliárd forint[1]
Alkalmazottak száma2641 fő[1]
AlvállalkozóiPartiscum Busz
Székház
Székház

Magyar cégjegyzékszám01-10-042156
Volánbusz (Magyarország)
Volánbusz
Volánbusz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 29″, k. h. 19° 05′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 29″, k. h. 19° 05′ 56″
A Volánbusz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Volánbusz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Volánbusz egy közel 100 éves múlttal rendelkező személyszállító társaság. A budapesti székhelyű cég országos tevékenységet folytat.

Története

MÁVAUT autóbuszok az Erzsébet téren

Magyarországon a 20. század elején több, kis területet kiszolgáló, személyszállítással foglalkozó magántársaság jött létre. Az első országos vállalatot, a Magyar Vasutak Autóközlekedési Részvénytársaságot (MAVART) 1927-ben hozta létre a Magyar Államvasutak. A MAVART személyszállítás mellett teherfuvarozással is foglalkozott, a vasúthoz kapcsolódva. 1934-ben átvette a Posta autóbuszait, ezzel a legnagyobb közúti közlekedési vállalattá vált. 1935-ben a részvénytársaságot átalakították a Magyar Államvasutak Közúti Gépkocsi Üzemévé (MÁVAUT), ekkorra már 224 vonalon végzett személyszállítást. A második világháborúban az autóbuszok a frontokat szolgálták, így az autóbuszos közlekedés ez idő alatt szünetelt az országban. A háború alatt a járműállomány nagy része tönkre ment, vagy pedig kikerült az országból, így a háború végeztével ismét magán közlekedési vállalatok jöttek létre, de különböző korlátozások kiszorították ezeket a piacról.

1948-ban megkezdték a közúti autóbusz-közlekedés teljes átalakítását, így jött létre 1949. április 1-jén a MÁVAUT Autóközlekedési Nemzeti Vállalat és a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat (TEFU NV). Később, 1953. augusztus 7-én a MÁVAUT-ot és a TEFU NV-t 80, személy- és teherszállítással foglalkozó Autóközlekedési Vállalatokra (AKÖV) osztották, amiket 9 Autóközlekedési Igazgatóság (AKIG) irányított. 1961-ben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megalapította a Autóközlekedési Vezérigazgatóságot (AVIG), ennek vezetésével pedig 1961. október 1-jén „egy megye-egy vállalat” alapon a korábbi 80 AKÖV helyén 18 megyei Autóközlekedési Vállalat jött létre. Budapesten és Pest megyében vegyes profilú AKÖV helyett egy teherfuvaroszással foglalkozó TEFU és egy személyszállítással foglalkozó MÁVAUT jött létre. Az Autóközlekedési Tröszt (AKÖTRÖSZT) megkezdődött a közúti közlekedés fejlesztése, illetve az alacsony forgalmú vasúti mellékvonalak feladatainak átvétele.

A Tröszt pályázatot írt ki közös névre és emblémára. A 22 pályázatból végül a VOLÁN név és a „VOLÁN csiga” volt a nyertes, és 1970-ben létrehozták a VOLÁN TRÖSZT-öt, valamint az 1-től 24-ig számozott Volán vállalatokat. A minisztertanács 1983-as rendeletével 1984. január 1-jétől létrejöttek a gazdaságilag teljesen önálló Volán vállalatok, valamint a Volán Vállalatok Központja (VVK). a Volán vállalatok 1985-ben új neveket vettek fel, utalva a működési körükre és területükre, ettől az időponttól viseli a Volánbusz is a mai nevét.

A Volánbuszt - a többi Volán vállalatokkal együtt - 1992-ben részvénytársasággá alakították. A cég 1993-ban csatlakozott a brüsszeli székhelyű Eurolines Szervezethez, ami az európai nemzetközi autóbusz-közlekedést végző társaságok szervezete, és aminek a célja, egyeztetett menetrendek, egységes utazási feltételek és kölcsönösen elfogadott menetjegyek alkalmazásával egy „páneurópai” autóbusz-hálózat kiépítése. 1995-től az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vált a tulajdonosává, 2008-tól pedig az ÁPV utódja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosa. 2015. január 1-jétől a 24 Volán vállalat 7 regionális vállalatban egyesült, úgy, hogy a Volánok a Volánbusz kivételével 6 Közlekedési Központba beleolvadt, a Volánbusz pedig a 6 központ mellett egy 7. régiós vállalatot alkot.

Tevékenység

A Volánbusz Zrt. alaptevékenysége a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés. A részvénytársaság fővárosi székhelyéből adódóan a Volánbusz Zrt. közlekedteti a Budapestről induló regionális, országos és nemzetközi autóbuszjáratok többségét, továbbá a Pest megyei településeket kiszolgáló elővárosi, valamint Pest megyei és alvállalkozóként egyes budapesti helyi járatokat, továbbá 2019. október 1-től az országos autóbusz közlekedés ellátásáért felel, miután az összes regionális közlekedési központot beleolvasztották.

Külföldi közlekedés

Budapestről 14 ország, azaz Ausztria, Belgium, Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Németország, Montenegró, Olaszország, Svájc, Szerbia, Szlovákia nagyvárosaiba indulnak nemzetközi menetrend szerinti Volánbusz járatok a Népliget autóbusz-pályaudvar, de más országokba, illetve városokba is biztosítja a közvetlen utazást (Athénba, Belgrádba, Kijevbe és Szófiába) szerződött partnerei járataival. Spanyolországba közvetlenül lehet utazni, de elérhető Vilnius bécsi átszállással, Koppenhága berlini átszállással, illetve több franciaországi nagyváros is (Bordeaux, Nantes, Lyon) strasbourgi, illetve párizsi átszállással. A Volánbusz 2016 nyara óta a német FlixBus társasággal együttműködésben üzemeltet nemzetközi járatokat.[2]

Belföldi közlekedés

A Volánbusz Zrt. Budapestről napi 500 belföldi távolsági autóbusz-járatot közlekedtet az ország mintegy 100 városába, biztosítva így 17 megyeszékhely, valamint a legfontosabb régiók és kirándulóközpontok napi közvetlen és rendszeres kapcsolatát a fővárossal. Napközben óránként vagy gyakrabban indulnak járatok Eger, Salgótarján, Gyöngyös, Jászberény, Kecskemét, Székesfehérvár, Veszprém, és Tatabánya irányába, de számos járat indul a Mátrába, az Alföldre, a Balatonhoz vagy a Dunántúl más tájaira is.

Pest megyei közlekedés

Egy Volvo 7700A típusú jármű

Pest megyében a Volánbusz Zrt. napi 6500 járat üzemeltetésével 170 város és község számára biztosítja az utazási kapcsolatot részben a főváros felé, részben a körzetközpontok és egyéb települések között. Egyes elővárosi vonalakon - pl. Érd, Diósd, Fót, Dunakeszi, Zsámbék, Páty és Perbál, Vecsés, Üllő, Maglód, Ecser, Gödöllő, Veresegyház, Szentendre, Visegrád, Surány Esztergom és más települések felől - csúcsidőben akár 5-10, legfeljebb 20 percen belül indulnak járatok Budapestre, de a fővároson kívüli környéki központok vonzáskörzetében is megfelelő járatgyakorisággal szolgálják ki az utasokat. Pest megye számos - főként a vonzásközpontoktól távolabbi - települése részére szinte kizárólag a Volánbusz járatok biztosítják a napi utazási, munkába és iskolába járási lehetőséget, a létfontosságú intézmények megközelítését.

Korábbi BKV-járatok a Volánbusz üzemeltetésében

A Volánbusz Volvo 7900A típusú busza

2014 áprilisától, egy sikeres közbeszerzési pályázata eredményeként, 8+2 évre a Volánbusz veszi át – szakaszosan – azon agglomerációs autóbuszvonalaknak az üzemeltetését, amelyeket korábban a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltetett, és amelyek közös jellemzője, hogy budapesti végállomásokról indulnak, de átlépik a városhatárt, így fontos szerepet játszanak egy-egy agglomerációs település, illetve az érintett külső kerületek utasforgalmában is. Először, 2014. április 26-án a Pécelre közlekedő 169E jelzésű nappali, és a 956-os éjszakai buszjáratok kerültek át a Volánbusz üzemeltetésébe, majd 2014. május 11-től a Pilisborosjenőt, Nagykovácsit, Remeteszőlőst és Solymárt kiszolgáló buszjáratok üzemeltetését is a társaság veszi át. A sor május végén a budaörsi és budakeszi buszvonalakkal folytatódik, 2014. június végétől pedig minden ilyen agglomerációs járatot a Volánbusz üzemeltet. Közös jellemzője még ezeknek a vonalaknak, hogy az üzemeltetőváltástól függetlenül a járatszámozásuk, menetrendjük és tarifarendszerük is a Budapesti Közlekedési Központ fővárosi rendszerébe illeszkedik, s a vonalakon közlekedő – a közbeszerzési feltételeknek megfelelően új állapotú – buszok festése is égkék színű, eltérően a Volánbusz többi járműveire jellemző festésszínektől.[3] 2016 novemberében az agglomerációs vonalak megrendelői feladatát a Budapesti Közlekedési Központtól a főváros átadta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, de a BKK-nak NFM-mel megosztva megmaradtak az ehhez kapcsolódó szervezési feladatai.[4][5]

Helyi járat városokon belül

4 településen végez a Volánbusz Zrt. városon belüli, helyi járati - helyi díjszabás szerinti - autóbusz-közlekedést: Érden, Gödöllőn, Monoron és Vácott, több vonalon is. Az összesen napi 1000 db helyi járat mellett természetesen több ezer helyközi járat is igénybe vehető a településeken belüli utazásokra is.

Járműpark

Credo Econell 12 a 321-es járaton
Volvo Säffle 8500
Mercedes-Benz Tourismo
MAN ÜL 363 a 635-ös vonalon
Man Lion's City a 676-os járaton
Volvo 7700A

Alvállalkozók

Mercedes-Benz Citaro Budapesten

Annak ellenére, hogy egyes viszonylatokat alvállalkozóknak adnak át, az autóbuszjáratok változatlan menetrenddel és díjszabással közlekednek. A járatok közlekedtetéséért változatlanul a Volánbusz Zrt. a felelős. A buszok üzemeltetését nem a Volánbusz alvállalkozója, a Partiscum Busz Kft. végzi, hanem annak másik két alvállalkozója, a Color Tours Kft. és az M6log Kft.

Tagságok

A Volánbusz Közlekedési Részvénytársaság tagja több szakmai, illetve érdekképviseleti szervezetnek, így a Volán Egyesülésnek, a Budapesti, valamint a Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének, a Magyar Utazás Szervezők és Utazásközvetítők Szövetségének.

Források

Jegyzetek

  1. a b VOLÁNBUSZ Zrt. (magyar nyelven). Céginfo.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 16.)
  2. Új nemzetközi járatokkal terjeszkedik Magyarországon a FlixBus (magyar nyelven). Turizmusonline.hu. (Hozzáférés: 2017. december 13.)
  3. Új buszok szállítják a solymári, a pilisborosjenői és a nagykovácsi vonalak utasait is (magyar nyelven). Budapesti Közlekedési Központ, 2014. május 7. (Hozzáférés: 2016. augusztus 19.)
  4. Megszabadul az elővárosi közlekedéstől Budapest (magyar nyelven). Népszabadság, 2016. október 20. (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  5. Így alakítanák át a fővárosi közlekedési intézményrendszer - erről döntött a Fővárosi Közgyűlés (magyar nyelven). Napi.hu, 2016. október 26. (Hozzáférés: 2017. január 20.)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Volánbusz
A Wikimédia Commons tartalmaz Volánbusz témájú médiaállományokat.
Commons:Category:Eurolines
A Wikimédia Commons tartalmaz Eurolines témájú médiaállományokat.