„Zichyújfalu” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Zicdave (vitalap | szerkesztései)
29 szerkesztés
Zicdave (vitalap | szerkesztései)
29 szerkesztés
170. sor: 170. sor:


=== Lenkei-kopjafa ===
=== Lenkei-kopjafa ===
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] 150 éves évfordulója alkalmából [[Lenkey János]] honvéd tábornok tiszteletére állították fel ezt a kopjafát az ''Ady Endre utca'' és a ''Lenkey utca'' kereszteződésénél. A [[kopjafa|kopjafát]] Rujsz Ferenc, zichyújfalui születésű fafaragó készítette, amely [[1999]]-ben lett felállíttatva.<ref>{{cite web |url=http://www.velenceitonal.hu/adatlap/latnivalok/lenkei+tabornok+kopjafaja+zichyujfaluban+ |title=Lenkei tábornok -kopjafája Zichyújfaluban. |accessdate=2013-02-10 | publisher=Velencei-tó Portál |work=velenceitonal.hu |language=magyar }}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.kozterkep.hu/~/19148/Lenkey_kopjafa_Zichyujfalu_1999.html |title=Lenkey-kopjafa |date=2013-01-10 |accessdate=2013-01-23 | publisher=Köztérkép |work=kozterkep.hu |format=HTML |language=magyar }}</ref> Minden év [[október 6.|október 6]]-án [[gyertya]]gyújtással emlékeznek meg a kopjafánál a szabadságharc áldozatainak emlékére.<ref name="iskola" />
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] 150 éves évfordulója alkalmából [[Lenkey János]] honvéd tábornok tiszteletére állították fel ezt a kopjafát az ''Ady Endre utca'' és a ''Lenkey utca'' kereszteződésénél. A [[kopjafa|kopjafát]] Rujsz Ferenc, zichyújfalui születésű fafaragó készítette, amely [[1999]]-ben lett felállíttatva.<ref>{{cite web |url=http://www.velenceitonal.hu/adatlap/latnivalok/lenkei+tabornok+kopjafaja+zichyujfaluban+ |title=Lenkei tábornok -kopjafája Zichyújfaluban. |accessdate=2013-02-10 | publisher=Velencei-tó Portál |work=velenceitonal.hu |language=magyar }}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.kozterkep.hu/~/19148/Lenkey_kopjafa_Zichyujfalu_1999.html |title=Lenkey-kopjafa |date=2013-01-10 |accessdate=2013-01-23 | publisher=Köztérkép |work=kozterkep.hu |format=HTML |language=magyar }}</ref> Minden év [[október 6.|október 6]]-án koszorúzással emlékeznek meg a kopjafánál a szabadságharc áldozatainak emlékére.<ref name="iskola" />


=== Szent Imre Plébánia Templom és környéke ===
=== Szent Imre Plébánia Templom és környéke ===

A lap 2013. február 14., 21:24-kori változata

Zichyújfalu
Zichyújfalu címere
Zichyújfalu címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
KistérségGárdonyi
Jogállásközség
PolgármesterFüzesiné Kolonics Ilona[1]
JegyzőMajorné Ficsori Enikő[2]
Irányítószám8112
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség877 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség86,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125[4] m
Terület10,82 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[5][6]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 48″, k. h. 18° 40′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 48″, k. h. 18° 40′ 12″
Zichyújfalu (Fejér vármegye)
Zichyújfalu
Zichyújfalu
Pozíció Fejér vármegye térképén
Zichyújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichyújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zichyújfalu község Fejér megyében, a Gárdonyi kistérségben, a Velencei-tótól 10 kilométerre délre. A település jól megközelíthető közúton (6212-es közút) és vasúton (Székesfehérvár–Pusztaszabolcs-vasútvonal) egyaránt. A település labdarúgóklubja a Zichyújfalu SE a Fejér megyei labdarúgó-bajnokság harmadosztályának állandó szereplője, 2002-es fennállása óta csak egy alkalommal szerepelt a megyei másodosztályban.[7] A község korábban Gárdony városrésze volt, majd 1997 decemberében önállósult.

Zichyújfalu első okleveles említése 1239-ből való, amikor villa Nowa (Nova) a Csákok vértesi birtokaihoz tartozott. 1447-ben említik nemesi előnévben, Wyfalw (Újfalu)-ként.[8]

Már a török időkben megjelent a Zichy család, mint földesúr Újfalun. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték. 1784-ben a puszta birtokosa gróf Zichy Ferenc, fia Zichy János kastélyt építettet Újfalun és vadaskertet létesített.[8]

A megkülönböztető Zichy előtag az egykori földesurakra, a gróf Zichy család tagjaira utal. A településen megtalálható a grófi család egykori vadászkastélya, amelyben jelenleg a polgármesteri hivatal működik, így az épület csak kívülről tekinthető meg. A kastélyhoz tartozó park és parkerdő aktív pihenéshez nyújt lehetőséget.

„ Nem zsákfalu, csendjét nem zavarja országos főút. A községben élők maguk építik a közösséget, kirándulnak, kistérségi eseményeken vesznek részt. Közel vannak városhoz, de inkább a természethez. ”
– Kovalcsik Katalin, újságíró[9]

Címere

Zichyújfalu község címere álló helyzetű, háromszögű pajzs. A kék színű pajzsmező vörös színű sávval hasított, melyben egy aranykorona lebeg, amiből egy aranynapraforgó nő ki. A napraforgó szárából 3-3 aranylevél nő ki. A kék pajzsmezőben jobbról-balról 1-1 ötágú arany szarvasagancs lebeg.[10]

Élővilága

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyilvántartása szerint a településen egy darab gólyafészek található.[11] A villanyoszlopon álló új típusú gólyafészek a mai formájában 2000-ben épült fel a vasútállomás mellett, bár valójában már évtizedek óta ott található.[12]

A Velencei-tótól délre erdők csak foltokban maradtak fenn, melyeknek jelentős részük telepített akácos. A Zichyújfalu keleti területén található Kelet-Hippolyt-árok völgyében viszonylag nagyobb egységes foltban található erdő. A Kelet-Hippolyt-árok vizes élőhelyekben gazdag ökológiai folyosó. Zichyújfalu északi részén nyárfás erdőfolt, mocsaras, lápos terület helyezkedik el.[13][14]

Zichy-öntözőtó és vadvédelmi terület

A tó, melyet néhány éve átalakítottak öntözőtóvá, kisebb mérete ellenére nagyon gazdag madár- és halfajokban. 2011-ben 12 ott élő hattyút számoltak össze a falusiak. A tótól északra található vadvédelmi terület egy mocsaras árterületet[14] foglal magába, ahol számos őzcsalád és egyéb vadak élnek. A falutól délre, mára már kiszáradt kopolyák élővilága is gazdag volt.

Földrajza

Demográfiai adatok

Zichyújfalu lakónépességének alakulása 1998 és 2012 között.
Zichyújfalu korfája a 2001-es népszámlálási adatok alapján.

Fekvése

A Mezőföld északi részén, a Velencei-tótól tíz kilométerre délre található. Északról Gárdony, keletről Pusztaszabolcs, délről Szabadegyháza és nyugatról Seregélyes határolja. A Keleti-Hippolyt-árok határolja keletről a települést.

A 6212-es számú közút, mely a települést Gárdonnyal és Szabadegyházával köti össze

Vonattal a Székesfehérvár - Börgönd - Seregélyes - Seregélyes-Szőlőhegy - Zichyújfalu - Pusztaszabolcs vasútvonalon, helyközi autóbuszjárattal Gárdony és Székesfehérvár felől közelíthető meg.

Infrastruktúra

A településen az áramszolgáltatás teljesen ki van építve. A vízellátást a településen önálló vízközmű látja el. A faluban 3 kút, 1 darab 100 m³-es hidroglóbusz van, a vízhálózat hossza pedig 7115,5 méter hosszú. A földgázellátás is bizotítva van a településen. Csatornarendszer nincs kiépítve a településen.[15] A telefonhálózat 1995-ben lett kiépítve Zichyújfaluban.[16]

Zichyújfalut közúton a 6212-es számú közút köti össze Gárdonnyal és Szabadegyházával, vonattal pedig a Székesfehérvár–Pusztaszabolcs-vasútvonalon lehet megközelíteni a települést. A településen 4302 méter hosszú burkolt út, 4552 méter hosszú járda és 630 m² nagyságú parkoló található. A településen polgárőrség működik.[16]

Történelme

Először 1239-ben említik az oklevelek, az akkori villa Nowa (villam Nouam) a Csákok vértesi birtokaihoz tartozott.[17] 1447-ben említik Újfaluként (Wyfalw) nemesi előnévben.[18]

A török megszállás alatt, 1650-ben a palotai váruradalom részeként a Zichy család kezébe került. (A zichi és vásonkeői Zichy család 1655-ben kapott III. Ferdinánd királytól magyar bárói, 1679-ben I. Lipót királytól magyar grófi címet.) Ekkor a magyar földesúr Győrben, a török földesúr Székesfehérvárott lakott. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték a települést. 1717-ben kérték a bérleti szerződés meghosszabbítását, elsősorban azért, mert határuk kevés volt jószágaik eltartására. A Zichy család vedrődi ágazata, ezen belül a seregélyesi ág birtokolta a pusztát.

Zichy-kastély és parkja

1740-től jelenik meg az "Ujfalu" elnevezés. Újfalupuszta és a szomszédos uradalmak határainak pontos kijelölésére 1745-ben került sor, majd 1784-ben (I.) Zichy Ferenc lett a birtokosa.[17] A puszta a seregélyesi káplánság fíliája volt. Ekkor 6 házban 18 család, összesen 91 fő élt. II. József 1785-ös népszámlálása során csak 61 embert számoltak össze.

A 19. században a feudális rendszer konzerválódott. A lakosság gazdasági cselédekből, napszámosokból állt, így az 1848-as jobbágyfelszabadítása semmilyen változást nem hozott a település életében.[17] Seregélyes mezővárosban végezték Újfalu irányítását, a puszta földesura (II. Zichy Ferenc) is itt élt. Zichy Ferenc 1841-től a Magyar Középponti vasút igazgatója, 1848. május és szeptember között a Közmunkaügyi és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, 1854 és 1860 között a Lombard–Velencei Királyság utolsó főkormányzója, majd Nógrád vármegye főispánja volt. 1888-tól haláláig (1900) tárnokmester és főrendiházi tag. Nyolc gyermeke közül Újfalut (I.) Kázmér örökölte.

Kázmér fia, Zichy Nepomuk János katonai pályára lépett és részt vett az 1859. évi olasz hadjáratban. Miután ulánuskapitányi ranggal kilépett a hadseregből, átvette birtokának vezetését. A magyar főrendiház örökös tagja, s 1865 óta magyar királyi kamarás volt. Az 1870-es években indult meg a majorság megszervezése a területen. A föld jó termőképessége a gabonának és az állattenyésztésnek egyaránt kedvezett. A századvégre már jól jövedelmezett a mezőgazdaság, ám a cselédség életkörülményei nem javultak, több földmunkás megmozdulásra került sor (Seregélyessel együtt) 1897 és 1906 között. Az uraság saját szükségleteire fordította a mezőgazdaságból szerzett jövedelmet. Zichy János 1900 körül kastélyt épített Újfalun, vadaskertet létesített, továbbá mint részvényes, bekapcsolódott a Székesfehérvárat Szabolcspusztával összekötő vasútvonal építésébe, s postahivatal felállítására tett kísérletet. Zichy János 1896-tól 1918-ig és 1922-től haláláig (1944) országgyűlési képviselő. 1909. november-decemberében kijelölt miniszterelnök, de nem tudott kormányt alakítani. 1910. március-1913. február és 1918.május-október között vallás- és közoktatási miniszter. 1925-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja.

Újfalun a római katolikus, illetve a református vallás volt jellemző a cselédség soraiban. Iskolája római katolikus jellegű volt, ahová a reformátusok gyermekei is járhattak. Ám az 1870-es években Zichy János beszüntette az iskola működésére szánt adományokat, így abbamaradt a tanítás. A később újraindult oktatás 1958-ig itt zajlott, amikor is az új iskola építése történt. 1898-tól hívják a települést Zichyújfalunak.[17]

A Tanácsköztársaság idején önálló termelőszövetkezet jött létre, majd a húszas évek közepétől Zichyújfalu bérlő kezelésébe került 1945-ig. (Az utolsó birtokosok Zichy János fia (II.) Kázmér és az ő fia, Endre voltak.)

A második világháború 1945. március 21-ig tartott a térségben. Ezen a tavaszon felosztották az uradalomnak a terülteit, Zichy Kázmérnénak és Zichy Endrének visszaadták a kastélyt és 100-100 hold területet.[17]

A második világháború után sok betelepülő érkezett a seregélyesi településrészre, nagyfokú építkezés indult meg. A lakosság növekedése miatt az igazgatási feladatokat már nem lehetett Seregélyesről ellátni. Ezen nem segített a tanácsi kirendeltség létrehozása sem. Az 1950-es évek közepére a településen olyan nagyüzemi gazdálkodás működött, amely a községi terhek nagyobb részét vállalni tudta. 1957 és 1959 között megépítették a postát és az új iskolaépületet, amelyben a mai napig folyik az oktatás. 1956-ban az egész település villanyvilágítást kapott.[17]

A Videoton épülete Székesfehérvárott. Zichyújfaluból sokan ingáztak és ingáznak napjainkban is Székesfehérvárra munkájuk miatt. Az egyik fontos munkáltató a Vadásztölténygyár (a későbbi Videoton)

1962. szeptember 14-én a falu a Gárdonyhoz való csatlakozás mellett döntött, mivel a lakosság kb. 80%-a az Agárdi Győzelem Állami Gazdaságban dolgozott és sokan ingáztak a 27 km-re fekvő Székesfehérvár üzemeibe (Vadásztölténygyár, később Videoton; Ikarus).[17]

A csatlakozást követően megindult a fejlődés. Utak, járdák épültek, javult a kereskedelmi ellátás. Új út épült a zichyújfalui vasútállomástól Csiribpusztáig, így buszjárat indulhatott Gárdony felé. Az 1970-es években elkészült a községet Hyppolitpusztán át Szabadegyházával összekötő út is. Megnyílt a lehetőség Dunaújváros közvetlen eléréséhez a 62-es úton keresztül.

1948-ban a Közjóléti Szövetkezet volt a bérlő a Zichyek megmaradt birtokain, majd helyén állami gazdaság alakult, melynek vezetése Szarvas Ferenc intézőnek a feladata lett.[17] Az 1960-as években az agárdpusztai székhelyű Állami Gazdaság Zichyújfalui Kerületében virágzott a mezőgazdaság: hibridkukorica termesztése, szarvasmarha- (100-as vagy ún. csíraistálló), sertéstenyésztés (pálmajori, az annaligeti és barákapusztai sertéshizlalda) és baromfitenyésztés (csiribpusztai csirkekeltető). Európa-hírű fácánrezervátumában 1950-es, 60-as években a kormány tagjai is vadásztak. Dobi István, az Elnöki Tanács elnökének látogatásai emlékezetesek maradtak. Az Állami Gazdaság igazgatója 1958-tól 1972-ig Váncsa Jenő, aki 1980-tól hazánk mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere, 1967–75 között országgyűlési képviselő. Ő kezdeményezte Magyarországon a hibridsertés tenyésztésének megalapozását és a nagy hozamú tejelő tehenészetek meghonosítását. Munkásságáért 1974-ben Eötvös-díjat kapott. 1970-ben az ÁG traktorosai közül hárman is (Fartel Mihály, Nagy József, Németh Tibor) Állami Díjat vehettek át. A rendszerváltás után Agárdi Mezőgazdasági Kombinát nevet vette fel az ÁG.

Az 1970-es években kezdődött meg a lakosság elvándorlása, amely a rendszerváltás után mérséklődött. A közlekedés színvonala leromlott, egyre nehezebben lehetett elérni Gárdony többi részét, köztük a Polgármesteri Hivatalt is. Iskola-pénzügyi viták is felmerültek. Így a lakosság helyi népszavazáson úgy döntött, hogy önálló településként folytatják tovább a működést. Zichyújfalu 1997. december 15. óta ismét önálló község.

A KSH adatai szerint 1984. január 1-jén a lakosság 957 fő, a terület 77 hektár. 1990-ben 929, 2001-ben 971 fő lakott a faluban.

2012. december 28-án egy idős nőt gázolt halálra a vonat (Bzmot) Zichyújfalunál. A vonatközlekedés késő estig szünetelt a 44-es számú (Pusztaszabolcs–Börgönd–Székesfehérvár) vasútvonalon.[19][20][21]

Kultúra

A zichyújfalui mazsorettcsoport fellépése a szüreti felvonuláson, 2011-ben

Az 1950-es, 60-as években rendszeressé váltak a hagyományos szüreti felvonulások. Szent Teréz tiszteletére a templomtéren minden évben megrendezik október 15-én a búcsút. Önálló községként a település a helyi Fekete István Általános Iskola épületét bővítve művelődési házat alakított ki.[22] Megalakult a helyi mazsorettcsoport, amelynek tagjai rendszeresen lépnek fel helyi, országos, esetenként nemzetközi rendezvényeken, versenyeken.[23][24][25] Utóbbi esetben elismert helyezéseket elérve. Továbbá a településen 1975 óta óvoda működik, ami 1993 óta önálló létesítmény.[26]

A faluban iskola és községi könyvtár működik a helyi általános iskolában, aminek a könyvtárvezetője Kerkuska Mária, az iskola egyik tanára.[27][28]

Mazsorettcsoport

Zichyújfaluban a Napraforgó Mazsorettcsoport 1999. február 28-án alakult meg. Jelenleg három csoport működik, egy mini csoport, életkoruk 4-8 év egy kis kadet, életkoruk 9-13 év és egy junior korcsoport, akik már a kezdetektől együtt táncolnak. A három csoport létszáma változó, általában 30 és 40 fő közé tehető a létszám. A Velencei-tó és a megye más településeinek rendezvényeire folyamatos meghívást kapnak. Repertoárjukban a hagyományos menetzenei indulók a latin amerikai táncműfaj stilizált mazsorett koreográfiái is szerepelnek eszközökkel (mazsorett bot, pompon, zászló). Tagjai a Magyar Mazsorett és a Twirling Szövetségnek, a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetségnek is. Ezen kívül a Magyar Látványtánc - Sport Szövetséghez, valamint az IIG Nemzetközi Táncszövetséghez (melynek Németország a központja) is csatlakoztak. A fent említett szövetségek által szervezett versenyeken folyamatosan részt vesznek, több kategóriában is országos bajnokságot nyertek. Az IIG Nemzetközi Táncszövetség által szervezett kvalifikációs versenyen, Kapuváron a Napraforgó csoportnak sikerült megszereznie az Európa Bajnokságra való kijutáshoz szükséges pontszámot. A Hollandiában megrendezett bajnokságon Monti: Csárdás című darabjával Európa bajnok lett a csapat.

Sport

A helyi sportklub (MEDOSZ) az 1960-as években kitűnő lovas díjugratóval rendelkezett. A szép jövő előtt álló, tragikus sorsú, Estván becenevű Szabó Istvánnal. Több területi versenyt megnyert az országos bajnokságokon is nagyszerűen szerepelt. (Határőrtársa véletlenül agyonlőtte.) Az 1970-es években a női és a férfi kézilabda-együttesek a megyei bajnokságban játszottak. Azóta megszűntek. A korábban a körzeti bajnokságban szereplő labdarúgó csapat hosszú kihagyás után néhány éve újjáalakult. A megyei III. osztály déli csoportját 2007-ben megnyerték, így a következő bajnoki idényben a megyei II. osztályban indulhattak, de kiestek.[7]

Vallás

A vallási élet közösségi gyakorlása a templom megépítéséig az régi általános iskola épületében történt. A templomépítés kérdése már korábban felvetődött, de csak az 1970-es évek közepén valósult meg lakossági segítséggel. Felmerült a közeli Szabadegyháza (volt Szolgaegyháza) felsőpusztai kápolnájának lebontása és áttelepítése. Bontás közben a kápolna építési anyaga annyira elporladt, hogy a terv kivitelezhetetlenné vált. Ezután került sor az új, modern templom megépítésére.

Vallási eloszlás

A 2001-es népszámlálási adatok szerint Zichyújfalu lakosságának 58,9%-a római katolikus; 7,5%-a református; 0,3%-a evangélikus vallású, illetve 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik, továbbá a lakosság 11,6%-a nem tartozik valamely egyházhoz vagy felekezethez és a lakónépesség 21,1%-a nem válaszolt.[29]

Oktatás

Óvoda

Az óvoda épülete nem óvodának épült, hanem szolgálati lakásból lett kialakítva egykoron. Óvoda a településen 1975-től van, amely 1993 áprilisáig az agárdi óvodának a tagóvodája volt. 1993 és 2007 szeptembere között önálló létesítmény. Egy 2007. augusztus 23-án létrejött megállapodás alapján Gárdony, Vereb, Kápolnásnyék és Zichyújfalu között a kötelező óvodai nevelési feladatok teljes körű ellátása érdekében a települések intézményei közös fenntartásba kerültek, mely Gárdonyi Óvoda Közoktatási Intézményi Társulás néven jött létre. A társulás óvodáinak 2009/2010-es évfolyamában bevezetésre került a TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázat keretében a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés nevelési programcsomag.[30][31]

Az óvodának a konyhája 2005 óta melegítőkonyhaként működik, ahova az ételt az iskolából szállítják.[31]

Zichyújfalu óvodájában 40% feletti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya. Az óvodában 2 dajka végzi a gyermekek nevelését.[31]

A Fekete István Általános Iskola és Művelődési Ház egy téli délután

Általános iskola

A község általános iskolája 1992 óta Fekete István író nevét viseli. Az iskola fenntartója a Velencei-tavi Többcélú Kistérségi Társulás. Az agárdi Chernel István Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium és Alapfokú Oktatási Intézmény tagintézménye.

2004-ben bonyolították le a Kele nap nevezetű eseményt, amely az író nevét viselő iskolák országos találkozója.

2005. január 3-án, elnyerte a Környezetvédelmi Világnapon, az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Öko-iskola címét és a székesfehérvári Rákóczi Ferenc Általános Iskolával közös öko-iskola kapcsolatot alakított ki.[32]

Közlekedés

Vasútállomás

Jelenleg – mint mindig – újra napirenden van a közlekedés kérdése. Ehhez hozzájárul a szomszédos településen (Pusztaszabolcson) épülő Flirt vasúti járműkarbantartó üzem. Épp a Flirt-beszerzés miatt, felújítás és villamosítás kellene, mert jelenleg a Székesfehérvárig is járó vonatok csak Budapesten át érhetik el pusztaszabolcsi karbantartóbázisukat.[33] Ez a vonal, mint alternatív kerülő útirány, tehermentesíthetné a Budapest-Székesfehérvár fővonalat annak a 2007. év őszétől tervezett felújítása miatt. A MÁV vezérigazgatójának a megyei napilapban megjelent 2008. év május eleji interjúja szerint tervben van a villamosítás.[34]

A falu lakosságának zöme (középiskolások, dolgozók) vonattal jár be a környező településekre (Pusztaszabolcs, Seregélyes, Székesfehérvár). A vasútvonal nélkül a település teljesen elzáródna a külvilágtól.[35]

Gazdaság

A falu közepén álló hatalmas iparterület az Iskola utcából nézve

A településen a vállalkozások a megyei, a regionális és az országos átlagon alul marad.[15] A településen a pályakezdők aránya a munkanélküliek között eléri az országos átlagot.[36]

A településen a PROVIMI Hungary Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt, valamint az Agárdi Farm Kft egyik legnagyobb telephelye és különböző gazdaságok működnek.[37] A községben négy élelmiszerbolt, három vendéglátó egység, és egy fagyizó működik.[38][39] A lakosság nagy része a településen kívül a (Velencei-tó körül vagy Székesfehérvárott) dolgozik.

2011. novemberében az amerikai Cargill felvásárolta a rotterdami székhelyű Provimit 1,5 milliárd euróért (2,1 milliárd amerikai dollár). Így a zichyújfalui takarmánygyár is a Cargill tulajdonába került.[40][41][42][43][44]

2012. július első hetében a falu határában betakarítási bemutatót tartott a KITE Zrt.. A gépbemutatót a 2011-es sárbogárdi bemutató folytatásának szánták a cég vezetői. A program célja a hatékony betakarítás bemutatása volt, mint komplex feladat. A bemutatón a John Deere traktorok legújabb fejlesztései is bemutatásra kerültek.[45]

2013. január 10-én csütörtökön a Cargill bejelentette, hogy március 29-ével bezárja a premix állati takarmánygyárát Zichyújfaluban. Ezáltal a község legnagyobb adófizetőjét és munkáltatóját veszítette el. A zichyújfalui üzem termelését a Cargill karcagi integrált állati takarmányozási üzeme veszi át. A Zichyújfalu területén dolgozó 68 személy közül 50 főt érint a bezárás. A település az iparterület bezárásával nehéz helyzetbe került. Mivel Zichyújfalu 2012 végén utolsó hitelét is visszafizette, így kimaradt az önkormányzati adósságkonszolidációból.[46][47][48][49]

Egészségügy

Az orvosi rendelő és a posta épülete

Zichyújfalu orvosi rendelőjét 2008. január 25-én adták át, ami a postahivatal melletti épületrészben kapott helyet. A falu orvosi rendelőjét pályázati pénzekből alakítottak ki. Az új orvosi rendelő kialakítása előtt az orvosi ügyelet a Zichy család egykori vadászkastélyában kapott helyet.[50] A falu 2009. december 1-jétől fiókgyógyszertárral is rendelkezik, melyet az orvosi rendelő egykori helyén, a vadászkastélyban alakított ki a gárdonyi Balzsam Patika, a faluvezetés közreműködésével. A fiókgyógyszertár megnyitása előtt a falu lakosságának Agárdra kellett utaznia, ha gyógyszerét ki akarta váltatni.[35]

A település felnőtt háziorvosa Dr. Szemenyei Tamás[51], a gyermekorvosa pedig Dr. Heresznyei Gabriella.[52] Egy háziorvos heti két alkalommal rendel. A gyermekek orvosi ellátását heti két alkalommal látja el a gyermekorvos, hétfőn és csütörtökön. A felnőttek orvosi ellátását kedden és csütörtökön látja el a felnőttorvos.[53]

A településen fogorvosi rendelő nincsen, a betegeket a gárdonyi fogorvosi rendelő látja el.[54]

Látnivalók

Zichy-kastély

Bővebben: Zichy-kastély (Zichyújfalu)
A Zichy-kastély főhomlokzata

A Zichy család 1784 fel kúriáját Zichyújfaluban. Ez volt az úgynevezett kis kastély, amely a nagy kastély megépítése után a gazdatiszt lakása lett. A kastélyt Zichy János építette az 1900-as évek körül eklektikus stílusban. Egykoron U-alakú építmény volt, de a jobb oldali szárny elpusztult. Régen 28 hektáros park övezte. Főhomlokzata előtt 14 dupla oszlopon nyugvó veranda fut végig, közepén 2 oszlopon nyugvó, csúcsosodó rész lép ki.[55][56][57]

A kastély parkja és a parkerdő aktív pihenésre nyújt lehetőséget. A kastély parkjában védett tölgyfák állnak.[9]

A Velencei-tó környékének legöregebb fája

A hagyomány szerint a fát Zichy János ültette el, de feltehetően a fa már jóval Zichy János előtt létezett. A fa kora körülbelül 450 év lehet. A kutatások alapján a Zichy János idejében élő falusiak az ő dicsőítésére változtatták át a történetet, így előfordulhat, hogy Zichy Ödön vagy Zichy Endre ültethette a fát. Azonban előfordulhat az is, hogy a Zichy család tagjainak semmi köze a János-fához. Az Agárdon kipusztult öreg tölgyfának köszönhetően ez a fa lett a Velencei-tó környékének legöregebb fája. A kastélykertben, a sportpályák felé vezető út mentén található a János-fa.[58]

Kos-szobor

Garami László kost ábrázoló szobra, háttérben az orvosi rendelővel és a postával

A falu központjában, az orvosi rendelő és a posta közelében, a játszótéren található Garami László hímivarú juhot ábrázoló alkotása.

A szobrot a háborúkban megsérült Zichy-kastély szárnyrészének a maradványából faragta ki a művész. A szobor 1966-ban lett felállítva, anyaga mészkő.[59][60]

Lenkei-kopjafa

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150 éves évfordulója alkalmából Lenkey János honvéd tábornok tiszteletére állították fel ezt a kopjafát az Ady Endre utca és a Lenkey utca kereszteződésénél. A kopjafát Rujsz Ferenc, zichyújfalui születésű fafaragó készítette, amely 1999-ben lett felállíttatva.[61][62] Minden év október 6-án koszorúzással emlékeznek meg a kopjafánál a szabadságharc áldozatainak emlékére.[32]

Szent Imre Plébánia Templom és környéke

A kápolna épülete az 1970-es évek közepének környékén épült fel.[63] A kápolna előtt tujafák(en) sorakoznak, melyek között található az 1848-as emlékkő. A kőtömb feltehetően a pákozdi csata közeléből származik.[64][9]

Temető

Zichyújfalu temetője a település északi részén található. A temető használaton kívüli részében lelhetőek fel a régmúltban elhunytak sírjai, akik az elmúlt évszázadokban éltek. A temetőben 1679-ből származó sírt is lehet találni, illetve egy 4 éves kislány sírját is, aki 1702-ben hunyt el.[65] A Zichy család néhány tagja is a temetőben nyugszik. A Zichy családból Gróf Zichy Jánosné (született Báró Földváry Júlia (1845-1912)), Gróf Zichy Nepomuk János (1834-1916) és Gróf Zichy Kázmér (1846-1955) sírja található a temetőben. A Földváry család néhány családtagjának is található sírja a zichyújfalui temetőben: Báró Földváry Lajosnak (1829-1899), Báró Földváry Istvánnak (1838-1902) és Földváry Paulának.[66]

A temető érdekessége még az 1800-as évekből származó feszület, aminek hosszú és érdekes históriája van. II. Zichy János az uradalom legjobbnak számító kőfaragómesterével, Pénzess Józseffel készítette el a feszületet, aki Pénzess Éva ükapja volt. Hosszú évtizedekkel később járunk a feszület felállítását követően. Zichy Kázmérnak a felesége elhunyt, Pénzess Éva Zichy Kázmérnak a szeretője lett. A második világháború idején Pénzess Évát a német katonák zsidóság gyanújával a feszület alatt agyonlőtték. Pénzess Éva halálát követően Zichy Kázmér összeroppant. Pénzess Éva neve napjainkban is olvasható a feszület hátoldalán. Éva sírja a feszület mellett helyezkedik el.[67]

Egyéb látnivalók

  • A megyei múzeumban található, Zichyújfaluban feltárt kelta leletek[9]
  • Fekete István domborművű képmása a falu róla elnevezett általános iskolájában

Érdekességek

Képgaléria

Jegyzetek

  1. ↑ Zichyújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (HTML). valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  2. ↑ Polgármesteri hivatal, Zichyújfalu (magyar nyelven). polgarmesterihivatal.helyek.eu. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ Zichyújfalu, Hungary Page (angol nyelven) (HTML). Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  5. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  6. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. ↑ a b Zichyújfalu, Zichyújfalu SE bajnoki múlt (magyar nyelven). magyarfutball.hu. MagyarFutball.hu. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  8. ↑ a b Zichyújfalu (magyar nyelven). velencei-to.hu. Velencei-tó, A napfény tava. (Hozzáférés: 2013. február 11.)
  9. ↑ a b c d Kovalcsik Katalin: Születésnapi köszöntő Zichyújfalun (HTML). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2011. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  10. ↑ Zichyújfalu község címere (SHTML). nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2012. szeptember 10.)
  11. ↑ Fehér gólya online adatbázis (magyar nyelven) (PHP). Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  12. ↑ Staudinger István és Kovács Zoltán: Fejér megye > Zichyújfalu > Vasútállomás >> (magyar nyelven) (PHP). golya.mme.hu. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2006. október 9. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  13. ↑ Velencei-tó helyi termék, helyi szolgáltatás, helyi érték (magyar nyelven) (PDF). velenceitoleader.eu. Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
  14. ↑ a b Gárdony város településrendezési tervének kisebb módosításai (magyar nyelven) (PDF). gardony.hu. Gárdony Önkormányzata, 2011. január. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  15. ↑ a b Közoktatási intézkedési terv és esélyegyenlőségi terv felülvizsgálata (magyar nyelven) (PDF). velencei-to.hu. Velencei-tó, A napfény tava, 2011. december 16. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  16. ↑ a b Fehérvári Krisztina: Közoktatási Intézkedési Terv és Esélyegyenlőségi Terv Felülvizsgálata (magyar nyelven) (DOC). docstoc.com. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás, 2009. szeptember. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  17. ↑ a b c d e f g h Zichyújfalu története (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  18. ↑ Zichyújfalu (magyar nyelven) (HTML). lakevelence.com. LakeVelence. (Hozzáférés: 2013. február 11.)
  19. ↑ Tribolt Lajos: Idős nőt gázolt a vonat Zichyújfalunál (magyar nyelven). duol.hu. Dunaújvárosi Hírlap, 2012. december 28. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  20. ↑ MTI: Halálos vonatbaleset Zichyújfalunál (magyar nyelven). index.hu. Index, 2012. december 28. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  21. ↑ Gázolt a vonat Zichyújfalunál (magyar nyelven). iho.hu. IHO, 2012. december 28. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  22. ↑ Fekete István Általános Iskola bemutatkozása (magyar nyelven) (HTML). feketei-zu.sulinet.hu. Fekete István Általános Iskola. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  23. ↑ MOHOSZ Velencei-tavi Évadnyitó Horgász és Halászléfőző Versenye - 2008 (magyar nyelven) (HTML). Magyar Országos Horgász Szövetség, 2008. május 18. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  24. ↑ Pusztaszabolcsi ünnepek (magyar nyelven) (html). LakeVelence.com, 2009. június 29. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  25. ↑ Gábor Gina: Ha nyár, akkor ünnep (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2007. június 29. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  26. ↑ Gárdonyi Óvoda Zichyújfalui Napraforgó Tagóvoda (magyar nyelven) (HTML). lakevelence.com. LakeVelence. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  27. ↑ Községi és Iskolai Könyvtár (magyar nyelven). konyvtar.hu. Könyvtárportál. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  28. ↑ Tanáraink (magyar nyelven) (HTML). feketei-zu.sulinet.hu. Fekete István Általános Iskola. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  29. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (PHP). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  30. ↑ Önkormányzati nyertes pályázók az ÚMFT-ben (magyar nyelven) (PDF). nfu.hu. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2009. május 20. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  31. ↑ a b c Gartainé Mérőfi Ilona: Gárdonyi Óvoda Helyi Nevelési Programja (magyar nyelven) (DOC). gardovi.ecbservices.hu. Postautcai Ovi, 2010. szeptember 1. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  32. ↑ a b A Fekete István Általános Iskola bemutatása (magyar nyelven) (html). feketei-zu.sulinet.hu. Fekete István Általános Iskola és Művelődési Ház. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  33. ↑ Bognár Máté: Újjáépülő vasútvonalak? (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2007. február 1. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  34. ↑ Negyven helyett nyolcvan - korszerűsítik a Pusztaszabolcs-Börgönd vasútvonalat (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2009. július 6. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  35. ↑ a b Hamarosan gyógyszertárral gazdagodnak (magyar nyelven) (PDF). latoszog.hu. Velencei-tavi látószög, 2009. november. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  36. ↑ A Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája, 2011 (magyar nyelven) (PDF). velenceitoleader.eu. Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  37. ↑ PROVIMI Hungary Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. (magyar nyelven) (html). Feketelista.hu. (Hozzáférés: 2011. április 28.)
  38. ↑ Kereskedelmei szolgáltatók a Velencei-tó környékén (magyar nyelven) (HTML). velencei-to.hu. Velencei-tó, A napfény tava. (Hozzáférés: 2012. február 9.)
  39. ↑ Vendéglátás a Velencei-tó környékén (magyar nyelven) (HTML). velencei-to.hu. Velencei-tó, A napfény tava. (Hozzáférés: 2012. február 9.)
  40. ↑ Brett Foley: Cargill, DSM Said to Bid in $2.6 Billion Sale of Provimi (angol nyelven) (HTML). businessweek.com. Bloomberg Businessweek, 2011. június 23. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  41. ↑ Cargill completes acquisition of Provimi to create leading global animal nutrition business (JSP). cargill.com. Cargill, 2011. november 22. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  42. ↑ Marietta Cauchi és Mark Peters: Cargill Will Acquire Provimi Group for $2.14 Billion (angol nyelven) (HTML). online.wsj.com. The Wall Street Journal, 2011. augusztus 16. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  43. ↑ A felvásárlások hírére szárnyaltak az amerikai indexek (magyar nyelven) (HTML). mfor.hu. Menedzsment Fórum, 2011. augusztus 15. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  44. ↑ A Cargill felvásárolja a Provimi állattakarmány-gyártó céget (magyar nyelven) (HTML). agrarszektor.hu. Agrárszektor, 2011. augusztus 17. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  45. ↑ Gribek Dániel: Komplex megoldásokat mutatott be a KITE Zichyújfaluban (+Videók, képek) (magyar nyelven). agroinform.com. Agroinform, 2012. július 8. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  46. ↑ MTI: Elveszik a legnagyobb adófizető, bezár a takarmányüzem (magyar nyelven). duol.hu. Dunaújvárosi Hírlap, 2013. január 11. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  47. ↑ MTI: Elveszik a legnagyobb adófizető, bezár a takarmányüzem (magyar nyelven). feol.hu, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  48. ↑ MTI: Elveszik a legnagyobb adófizető, bezár a takarmányüzem (magyar nyelven). veol.hu. Veszprém Megyei Napló, 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  49. ↑ Bezár a takarmányüzem Zichyújfaluban (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál, 2013. január 11. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  50. ↑ Tíz éves az önálló Zichyújfalu (magyar nyelven) (PDF). fejermedia.hu. Fejér Lap, 2008. február. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  51. ↑ Felnőtt háziorvosok (magyar nyelven) (PHP). gardony.hu. Gárdony Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  52. ↑ Gyermekorovosok (magyar nyelven) (PHP). gardony.hu. Gárdony Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  53. ↑ Egészségügyi ellátás Zichyújfaluban (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  54. ↑ Ügyeletek - ha orvos kell a hétvégén (magyar nyelven). feol.hu. Fejér Megyei Hírlap, 2010. január 16. [2013. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 9.)
  55. ↑ Kastélyok Nyomában 2. rész – Zichyújfalu – Zichy Kastély (magyar nyelven). velenceito.info. Velencei-tó anno. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  56. ↑ Zichy-kiskastély. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  57. ↑ Zichy-kastély (magyar nyelven) (PHP). kastelyok-utazas.hu, 2007. január 1. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  58. ↑ Velencei-tó környék legöregebb fája. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  59. ↑ Garami László - Kos szobor-Zichyujfalu. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  60. ↑ Kos-szobor (HTML). kozterkep.hu. Köztérkép, 2012. február 10. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  61. ↑ Lenkei tábornok -kopjafája Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  62. ↑ Lenkey-kopjafa (magyar nyelven) (HTML). kozterkep.hu. Köztérkép, 2013. január 10. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
  63. ↑ Szent Imre Plébánia Templom (magyar nyelven) (HTML). nagyvofely.hu. Nagyvőfély. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  64. ↑ 1848-49-es Emlékkő Zichyujfaluban. (magyar nyelven). Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  65. ↑ Múlt nyomán a temetőben, Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  66. ↑ Grófok-Bárók sírjai Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  67. ↑ Feszület az 1800-as évekből Zichyújfaluban. (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. (Hozzáférés: 2013. február 10.)

Ajánlott irodalom

  • Stoffán György. Zichyújfalu község vendégváró és bemutatkozó kiadványa. Logamon, 19. o.. ISBN 963-03-5023-8 (2002) 
  • Éry Kinga. Kelta csontvázak Zichyújfaluról. Anthropologiai közlemények 28: 33–38. (1984) 

További információk

Sablon:Wikitravel

magyar Gárdony
magyar Seregélyes

Észak
Nyugat  magyar Zichyújfalu Térkép  Kelet
Dél

magyar Pusztaszabolcs
magyar Szabadegyháza
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zichyújfalu&oldid=13031904”