„Marosugra” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 36. sor: | 36. sor: | ||
Marosvásárhelyt érettségizett (1962), ugyanott végezte a Pedagógiai Főiskolát (1965), a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemen történelem szakos diplomát szerzett (1970). Mint történelem-magyar szakos tanított Bélborban (1965-80), Gyergyóhodoson (1980-85), majd újra Bélborban (1985-1989), 1989-90-ben Salamáson. 1990-ben megszervezte a maroshévízi magyar tannyelvű Kemény János iskolát, s ott tanított, egyben ő lett 1993-ban a maroshévízi Kemény János Alapítvány alapító tagja és elnöke,[1] és szerkesztette az alapítvány által közreadott Helytörténeti Füzeteket, melyek értékes anyagot adtak közre a térség történelmére, irodalmára vonatkozóan. Tagja a Magyar Írószövetségnek és az Erdélyi Magyar Írok Ligájának. |
Komán János Marosvásárhelyt érettségizett (1962), ugyanott végezte a Pedagógiai Főiskolát (1965), a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemen történelem szakos diplomát szerzett (1970). Mint történelem-magyar szakos tanított Bélborban (1965-80), Gyergyóhodoson (1980-85), majd újra Bélborban (1985-1989), 1989-90-ben Salamáson. 1990-ben megszervezte a maroshévízi magyar tannyelvű Kemény János iskolát, s ott tanított, egyben ő lett 1993-ban a maroshévízi Kemény János Alapítvány alapító tagja és elnöke,[1] és szerkesztette az alapítvány által közreadott Helytörténeti Füzeteket, melyek értékes anyagot adtak közre a térség történelmére, irodalmára vonatkozóan. Tagja a Magyar Írószövetségnek és az Erdélyi Magyar Írok Ligájának. |
||
Első írását az Igaz Szó közölte (1962). Versei itt s a Vörös Zászló, Hargita, Ifjúmunkás, Előre, Új Idő, Brassói Lapok, Művelődés, Bányavidéki Fáklya, Utunk hasábjain jelentek meg. A fiatal költők Vitorla-ének (1967) és Megtalált világ (Marosvásárhely, 1968) c. antológiáiban szerepelt. |
Első írását az Igaz Szó közölte (1962). Versei itt s a Vörös Zászló, Hargita, Ifjúmunkás, Előre, Új Idő, Brassói Lapok, Művelődés, Bányavidéki Fáklya, Utunk hasábjain jelentek meg. A fiatal költők Vitorla-ének (1967) és Megtalált világ (Marosvásárhely, 1968) c. antológiáiban szerepelt. |
||
A lap 2012. október 15., 18:58-kori változata
| Marosugra (Ogra) | |
_ortodoxian_church.jpg) | |
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Marosugra |
| Rang | község |
| Polgármester | Ioan Megheșan |
| Irányítószám | 547440 |
| SIRUTA-kód | 118584 |
| Népesség | |
| Népesség | 1773 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 513 |
| Népsűrűség | 33,99 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 52,17 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 25′ 48″, k. h. 24° 19′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 48″, k. h. 24° 19′ 12″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marosugra témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marosugra (románul Ogra, németül Ugern) község Romániában Maros megyében. Községközpont, Gyulas, Lackod, Mezőújfalu és Oláhdellő tartozik hozzá.
Fekvése
Marosvásárhelytől 22 km-re délnyugatra a Laskod-patak tokolatánál a Maros bal partján, a Kolozsvár-Marosvásárhelyi országút mellett fekszik.
Története
1376-ban Wgra néven említik először. Haller kastélya klasszicizáló barokk stílusban épült. 1910-ben 1298,többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott. 1992-ben 1431 lakosából 645 román, 592 magyar, 194 cigány volt.
Komán János Marosvásárhelyt érettségizett (1962), ugyanott végezte a Pedagógiai Főiskolát (1965), a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemen történelem szakos diplomát szerzett (1970). Mint történelem-magyar szakos tanított Bélborban (1965-80), Gyergyóhodoson (1980-85), majd újra Bélborban (1985-1989), 1989-90-ben Salamáson. 1990-ben megszervezte a maroshévízi magyar tannyelvű Kemény János iskolát, s ott tanított, egyben ő lett 1993-ban a maroshévízi Kemény János Alapítvány alapító tagja és elnöke,[1] és szerkesztette az alapítvány által közreadott Helytörténeti Füzeteket, melyek értékes anyagot adtak közre a térség történelmére, irodalmára vonatkozóan. Tagja a Magyar Írószövetségnek és az Erdélyi Magyar Írok Ligájának.
Első írását az Igaz Szó közölte (1962). Versei itt s a Vörös Zászló, Hargita, Ifjúmunkás, Előre, Új Idő, Brassói Lapok, Művelődés, Bányavidéki Fáklya, Utunk hasábjain jelentek meg. A fiatal költők Vitorla-ének (1967) és Megtalált világ (Marosvásárhely, 1968) c. antológiáiban szerepelt.
1989 után bekapcsolódott a helyi RMDSZ munkájába. 1991-től a Romániai Magyar Szó maroshévízi tudósítója. 1990-től verseit és elbeszéléseit a Romániai Magyar Szó, a Csíki Lapok, Hargita Népe, az Irodalmi Jelen, a Helikon, a Népújság, az Erdélyi Toll közli.Több költeménye látott nyomdafestéket a romániai és magyarországi antológiákban. Mégis reménnyel cimborálni című verskötete 1999-ben jelent meg Csíkszeredában a Pallas-Akadémia kiadásában.[2] 2001-ben ugyancsak a Pallas-Akadémia adta ki Kalózok hajóján című verskötetét. Többek közt a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör (SEIK) író-olvasó és a marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör találkozóin mutatta be költői tevékenységét.[3] Esztétikai írásaiból előadásokat tartott Budapesten, Marosvásárhelyen és Gyergyószentmiklóson. Mindig is lesz egy újabb világ című kötete 2009-ben Gyergyószentmiklóson jelent meg.[4] Az emotív közlés művészete és tudománya c. esszékötete a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban (2012).
Látnivalók
A 18. századi barokk kastély a Haller család építette, bár jóval kisebb és egyszerűbb, mint a szomszéd falu, Kerelőszentpál Haller-kastélya.
Hivatkozások
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}